Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-24 / 250. szám

1985. október 24. Befejeződött a Varsói Szerződés Pelitikai Tanácskozó Testületének ülése 2 NÉPÚJSÁG __________________________________________________________ ( Folytatás az 1. oldalról) ságának tagja, miniszterel­nök, Hermann Axen, az NSZEP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titkára, Heinz Hoffmann hadseregtá­bornok, az NSZEP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, nemzetvédelmi miniszter, Egon Krenz, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára, Günter Mittag, az NSZEP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Oskar Fischer, az NSZEP KB tagja, külügy­miniszter. A Román Szocialista Köz­társaság küldöttsége Nicolae Ceausescunak, a Román Kommunista Párt főtitkárá­nak, köztársasági elnöknek a vezetésével. A küldöttség tagjai: Constantin Dascales- cu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, miniszterelnök, Cons­tantin Olteanu vezérezredes, az RKP KB Politikai Végre­hajtó Bizottságának tagja, nemzetvédelmi miniszter, Petru Enache, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizott­ságának póttagja, a KB tit­kára, Stefan Andrei, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bit zottságának póttagja, kül­ügyminiszter. A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének küldöttsége Mihail Gorba- csovnak, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottsága főtitkárának, a Leg­felsőbb Tanács Elnöksége tagjának a vezetésével. A küldöttség tagjai: Andrej Gromiko, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnöke, Nyikolaj Rizs- kov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, minisz­terelnök, Eduard Sevardna- dze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügy­miniszter, Szergej Szokolov, a Szovjetunió marsallja, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának póttagja, honvédel­mi miniszter, Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB tit­kára, Borisz Arisztov, az Az utóbbi években nagy­mértékben fokozódott a nem. zetközi feszültség. A világ közel került ahhoz a határ­hoz, amelyen túl az esemé­nyek ellenőrizhetetlenné vál. hatnak — hangzik a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének 1985. október 22—23-i ülé­sén elfogadott közös nyilat­kozat. A fegyverkezési verseny erőteljesen fokozódik. Az amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták számos nyugat-európai NATO-or. szágban történő telepítése új, veszélyes helyzetet te­remtett földrészünkön, vá­laszintézkedésekre kénysze. rítette a Szovjetuniót és né­hány más szocialista orszá­got. Különös aggodalmat vált ki annak veszélye, hogy a fegyverkezési versenyt ki. terjesztik a világűrre. Ez megingatná a kialakult ha­dászati helyzetet, a világűrt, az emberiséget fenyegető halálos veszedelem új fórrá, sává változtatná. A feszültség és a háborús veszély növekedésének okai az imperializmus, — mindé, nekelőtt az Egyesült Álla. mok — politikájában rejle­nek, amely nyíltan katonai fölényre törekszik, hogy rá­kényszerítse akaratát más népekre és államokra. A Varsói Szerződés tag­államai semmilyen körűimé, nyék között sem mondanak le népeik biztonságáról. Nem törekszenek katonai fölény­SZKP KB tagja, külkereske­delmi miniszter. Az ülésszak munkájában ugyancsak részt vett V. G. Kulikov, a Szovjetunió mar­sallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyve­res erőinek főparancsnoka. A Politikai Tanácskozó Tes­tület ülésének főtitkára, a Bolgár Népköztársaság kül­ügyminiszterének első he­lyettese, Marij Ivanov volt. A Politikai Tanácskozó Testület ülését Todor Zsiv- kov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Bolgár Népköz- társaság Államtanácsának elnöke nyitotta meg. Az ülésen sorrendben el­nökölt: Gustáv Husák, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke; Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke; Ká­dár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt főtitkára. Az ülés résztvevői részle­tesen áttekintették az euró­pai helyzetet és véleményt cserélték a nemzetközi vi­szonyok legfontosabb kérdé­seiről. A fő figyelmet annak a harcnak a legfontosabb feladataira fordították, ame­lyet a békéért, a nukleáris fenyegetés elhárításáért, az európai és a világhelyzet ja­vításáért, a világűr militari- zálásának megakadályozásá­ért, a fegyverkezési hajsza, mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezési hajsza meg­szüntetéséért, a leszerelésért, valamint az államok közötti kapcsolatoknak az enyhü­léshez és az egyenjogú, köl­csönösen előnyös együttmű­ködéshez a békés egymás mellett élés alapján való visszatéréséért folytatnak. Hasznos véleménycserére került sor a Varsói Szerző­dés tagállamai közötti együtt­működésnek időszerű kérdé­seiről is. Az ülésen hangsú­lyozták közös tevékenysé­re, de azt sem engedik meg senkinek, hogy velük szem­ben erre szert tegyen. Hatá. rozottan ellenzik a fegyver­kezési versenyt és annak esz. kalációját, síkraszállnak az erőegyensúly lehető legala. csonyabb szinten történő megvalósításáért. Külpolitikájuk fő célja a nukleáris háború veszélyé­nek elhárítása, a katonai szembenállás szintjének csők. kentése, a nemzetközi kap­csolatoknak, a békés egy­más mellett élés és az eny­hülés szellemében történő fejlesztése volt és marad. Abból indulnak ki, hogy az ideológiai különbségeknek nem szabad befolyásolniuk az államközi kapcsolatokat és aláásniuk azok stabilitá­sát, s hogy napjainkban külö­nösen szükség van a nem­zetközi helyzet normalizálá­sáért fellépő összes állam és erő aktív együttműködé­sére. Erre irányul a Varsói Szerződés tagállamai és más békeszerető országok javas­latainak egész sora. A kü­lönböző társadalmi rendsze­rű országok politikai párbe­széde, a józanul gondolkodó körök tevékenysége, a há­borúellenes mozgalmak és a béke erőinek aktivitása bi­zonyítja, hogy vissza lehet térni az enyhüléshez, azt ki lehet terjeszteni az államkö­zi kapcsolatok valamennyi területére és fordulatot lehet elérni a szilárd biztonság és az együttműködés felé. Egy ilyen fordulathoz vé­get kell vetni az erő és a konfrontáció politikájának. gük fontosságát a nemzetkö­zi viszonyok gyökeres meg­javítása, a szövetséges orszá­gok egységénék és összefor- rottságának további erősíté­se, biztonságuk megbízható szavatolása érdekében. A Varsói Szerződés tag­államai politikai-védelmi szövetségének tevékenységét áttekintve a Politikai Ta­nácskozó Testület ülésének résztvevői kedvezően értékel­ték a külügyminiszterek és a honvédelmi miniszterek bizottságának az 1983-as ja­nuári prágai ülés óta végzett munkáját, és meghatározták a további feladatokat. A Politikai Tanácskozó Testület meghallgatta a Var­sói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői fő- parancsnokának jelentését az egyesített parancsnokság gyakorlati munkájáról és megfelelő döntést hozott. Az ülésen egyhangúlag el­fogadták a Varsói Szerződés tagállamainak „A nukleáris veszély elhárításáért, az európai és a világhelyzet kedvező fordulatáért” című nyilatkozatát, amelyet külön hoznak nyilvánosságra. Megállapodtak abban, hogy az ülés házigazdájaként a Bolgár Népköztársaság gon­doskodik a nyilatkozatnak az ENSZ hivatalos dokumentu­maként történő terjesztésé­ről, és eljuttatja azt az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet minden résztvevő államához. Emel­lett felhívják a figyelmet a Varsói Szerződés tagállamai nyilatkozatában megfogal­mazott békés kezdeményezé­sekre és javaslatokra. Az ülés a barátság és az elvtársi együttműködés je­gyében zajlott le. Kifejezte a Varsói Szerződés tagálla­mai nézeteinek egységét az európai és a világpolitika megvitatott fő kérdéseiben. A Varsói Szerződés Politi­kai Tanácskozó Testületének soron következő ülését a Magyar Népköztársaság fő­városában, Budapesten tart­ják. A nemzetközi helyzet meg­javítása új, korunk realitá­sainak megfelelő politikai megközelítést, kölcsönös ön­mérsékletet követel. Olyan halaszthatatlan intézkedések­re van szükség, amelyek lehe­tővé tennék a fegyverkezési verseny megállítását és a világűrre történő kiterjeszté­sének megakadályozását, a fegyverzetek — mindenek­előtt a nukleáris fegyverze­ték — nagymértékű csökken­tését, Ezzel kapcsolatban az ülés résztvevői kiemelték az űrfegyverek, valamint a stratégiai és a közép-hatótá­volságú nukleáris fegyver­zetek kérdésköréről Genfben folyó szovjet—amerikai tár­gyalások nagy jelentőségét. Támogatják a Szovjetunió konstruktív álláspontját, amely a fegyverkezési ver­seny világűrre történő kiter­jesztésének megakadályozá­sával és a Földön való fegy­verkezési hajsza megszün­tetésével összefüggő felada­tok gyakorlati megoldására irányul; azon nagy jelentő­ségű, új kezdeményezését — javaslatát —, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok állapodjon meg a támadó űrfegyverek teljes betiltásá­ról és az egymás területé­nek elérésére képes nukleá­ris fegyverzetek radikális, 50 százalékos csökkentéséről. A szövetséges szocialista országok vezetői úgy vélik, hogy a közelgő szovjet-—ame­rikai csúcstalálkozónak hoz­zá kell járulnia a világban jelenleg meglévő veszélyes feszültség enyhítéséhez, a háborús veszély csökkentésé­hez, a fegyverkezési verseny megszüntetéséhez, a leszere­lés irányába történő tényle­ges előrelépést szolgáló, köl­csönösen elfogadható dönté­sekhez. A nukleáris veszély elhá­rításáért vívott harc legfon­tosabb feladata az esemé­nyek jelenlegi veszélyes me­netének megállítása, az euró­pai katonai szembenállás szintjének csökkentése. A nemzetközi biztonságot, s ezen belül Európa biztonsá­gát sem lehet katonai esz­közökkel, katonai erővel sza­vatolni. Földrészünk szilárd békéje csak az enyhüléssel, a leszereléssel, a bizalom nö­velésével és a nemzetközi együttműködés fejlesztésé­vel érhető el. Meg kell állítani a nukleá­ris fegyverek további telepí­tését a kontinensein ezen túl­menően el kell érni csökken­tésüket. A Varsói Szerződés tagállamai határozottan sík­raszállnak azért, hogy Euró­pa teljes mértékben mente­süljön mind a közép-hatótá­volságú, mind pedig a har­cászati nukleáris fegyverek­től. Fontos lépés lenne ezen az úton, és megkönnyítené az európai közép-hatótávolságú nukleáris eszközök leggyor­sabb, kölcsönös csökkentésé­ről szóló megállapodás el­érését, ha azokról az űrfegy­verek és a hadászati fegyver­zetek kérdéskörétől különvá­lasztott, azzal nem közvetle­nül összefüggő, megfelelő megegyezés születne. Ezzel kapcsolatban különö­sen nagyjelentőségűek a Szovjetunió, jóakarata bizo­nyítékaként tett, olyan egy­oldalú lépései, mint közepes hatótávolságú rakétái telepí­tésének moratóriuma Euró­pában, csakúgy, mint azok­nak az SS—20-as rakétáknak kivonása a harckészültség­ből, amelyeket az amerikai közép-hatótávolságú rakéták európai telepítésére válaszul, pótlólagosan telepítettek a Szovjetunió európai részén. Az ülés résztvevői emlé­keztetnek a NATO tagálla­maihoz intézett, érvényben lévő, közvetlen tárgyalások folytatására vonatkozó ja­vaslataikra : — kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról, a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövetség tag­államai közötti békés kap­csolatok fenntartásáról. A szerződés nyitott lenne min­den európai és más, érdekelt ország számára; — fagyasszák be és csök­kentsék katonai kiadásaikat; — mentesítsék Európát a vegyi fegyverektől. A résztvevők támogatják a Német Demokratikus Köz­társaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kor­mányainak erőfeszítéseit ve- gyifegyver-mentes övezet ki­alakítására Közép-Európá- ban. A Varsói Szerződés tagál­lamai mielőbbi megállapodá­sokat szorgalmaznak a kö­zép-európai haderők és fegy­Hazaérkezett Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának veze­tésévei szerda délután haza­utazott Szófiából a magyar párt. és kormányküldött­ség. A magyar párt. és kor­mányküldöttséget Todor Zsivkov, az BKP KB főtit­kára, a bolgár Államtanács elnöke, Grisa Filipov, a BKP KB PB tagja, a bolgár Minisztertanács elnöke, Di- mitr Sztanisev, a BKP KB titkára, Petr Mladenov kül­ügyminiszter és Dobri Dzsu- rov hadseregtábornok, nem. zetvédelmi miniszter, a BKP verzetek kölcsönös csökken­téséről folyó bécsi tárgyalá­sokon, és első lépésként ja­vasolják a szovjet és az ame­rikai fegyveres erők csök­kentését. Napjaink legfőbb feladata a fegyverkezési verseny, mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezés megállítása, és a leszerelésre való áttérés. E feladat megoldásában nagy előrelépést jelentene, ha a Szovjetunió és az Egye­sült Államok több elsőren­dű fontosságú intézkedést tenne. Mindenekelőtt le kell állítani a támadó űrfegyve­rek, köztük a műholdelhárí­tó eszközök létrehozásával, kipróbálásával és rendszer­be állításával kapcsolatos munkálatokat; a jelenlegi mennyiségi szinten be kell fagyasztani a meglévő nuk­leáris fegyverzetet, egyben maximálisan korlátozni kell korszerűsítésüket és egyide­jűleg be kell szüntetni e fegyverzet újabb fajtáinak és típusainak létrehozását, kipróbálását és telepítését; le kell állítani a közép-hatótá­volságú rakéták európai tele­pítését. E lépések még a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti, a nukleáris és az űrfegyverek kérdését átfogó megállapodás kidolgo­zása előtt megvalósíthatók lennének. Napjainkban mind fonto­sabb és halaszthatatlanabb feladat a vegyi fegyverek — beleértve azok különösen ve­szélyes változata, a bináris fegyverek — teljes betiltása és megsemmisítése. Az ülésen képviselt álla­mok megismétlik felhívásu­kat, hogy kezdődjenek konk­rét tárgyalások a hagyomá­nyos fegyverzetek akár glo­bális, akár regionális korlá­tozásáról és csökkentéséről, a fegyverkezési verseny meg­fékezéséről a tengereken és az óceánokon. Más államokkal kötött egyezmény alapján, az egyenlőség és az egyenlő biz­tonság elvének megtartásá­val készek bármely fegyver­fajtát korlátozni, csökkente­ni, kivonni és örökre meg­semmisíteni. Más nemzetközi kérdések­ről folytatott véleménycseré­jük során hangsúlyozták: az ülésen képviselt országok ké­szek az aktív együttműkö­désre minden érdekelt or­szággal az Ázsiában, Afriká­ban, Latin-Amerikában és a világ más térségeiben kiala­kult válsághelyzetek mielőb­bi rendezése, és új feszült­séggócok keletkezésének meg­akadályozása céljából. A Varsói Szerződés tagál­lamai támogatják a Román Szocialista Köztársaság ja­vaslatát, hogy az ENSZ-köz- gyűlés 40. ülésszaka fogadjon el az egymással konfliktus­ban álló államokhoz szóló felhívást a harci cselekmé­nyek haladéktalan beszünte­téséről és a tárgyalások meg­kezdéséről, illetve arról, hogy az ENSZ minden tagállama a konfliktusokat és a vitá­kat politikai eszközökkel rendezze. Megállapították, hogy nö­vekszik az el nem kötelezett országok mozgalmának sze­repe a nemzetközi életben. Határozottan síkraszállnak a nemzetközi kapcsolatok nor­malizálásáért, a gazdaság, a tudomány és a technika te­rületén. KB PB tagjai búcsúztatták a szófiai repülőtéren. Jelen volt Gyovai Gyula, hazánk szófiai nagykövete. Ott voltak a szófiai magyar kolónia képviselői. Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kárának vezetésével szerdán este hazaérkezett Szófiá­ból a magyar párt. és kor­mányküldöttség, amely részt vett a Varsói Szerződés tag­államai Politikai Tanácsko­zó Testületének ülésén. A magyar küldöttség fo­gadására a Ferihegyi repülő­Napjainkban a tudományos­műszaki forradalom vívmá­nyai és a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok fejlődése következtében lehetővé vált, hogy nemzetközi programok valósuljanak meg a tudomá­nyos kutatás és a gyakorlati tervezőmunka területén, és olyan technika és technológia jöjjön létre, melynek segít­ségével többszörösére növel­hető a társadalom munkájá­nak termelékenysége. Nem mindegy azonban, hogy mi­lyen célt szolgálnak ezek a programok. Az ülés résztvevőinek meggyőződése szerint a mos­tani körülmények között el­engedhetetlen, hogy a nem­zetközi tudományos-műszaki együttműködést kizárólag bé­kés céloknak rendeljék alá és világméretűvé tegyék. A jelenlegi nemzetközi helyzet­ben különösen nagy jelentő­ségű a szolidaritás és az egység megerősítése a szo­cialista országok között, ame­lyeket összeköt alapvető ér­dekeik azonossága, a szo­cialista és kommunista épí­tés célja és a marxista— leninista világnézet. Ezzel kapcsolatban az ülés részt­vevői hangsúlyozták a Varsói Szerződés aláírásával létre­jött politikai-védelmi szövet­ség kiemelkedő szerepét. Az értekezlet résztvevői ki­fejezték eltökéltségüket, hogy a jövőben tovább szélesítik a szocialista és a kommunis­ta építésről folytatott tapasz­talatcseréjüket, minden ere­jükkel hozzájárulnak a test­vérpártok közötti kapcsola­tok, a kormányaik, parla­mentjeik, minisztériumaik és intézményeik, társadalmi szervezeteik és dolgozó kol­lektíváik közötti kapcsolatok fejlődéséhez. Az együttmű­ködés elmélyítésére töreked­nek a tudomány, a kultúra és az oktatás területén, ösz­tönzik az idegenforgalmi és a helyi kapcsolatok kiszélesí­tését és az állampolgáraik közötti érintkezést. A Varsói Szerződés tagál­lamai végezetül felhívással fordulnak Európa és a többi földrész minden országának kormányához és népéhez, hogy egyesítsék erőfeszítései­ket az emberiség pusztulásá­val fenyegető veszélyek el­leni harcban. * A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Bolgár Népköztársasság Ál­lamtanácsa és Mintiszterta- nácsa szerdán díszebédet adott a bojanai kormány rezi­dencián a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanács­kozó Testületé szófiai ülé­sén részt vett küldöttségek tiszteletére. A díszebéden részt vet­tek a testvérországok kül­döttségeinek vezetői: Mihail Gorbacsov, Kádár János, Erich Honecker, Gustáv Hu. sák, Nicolae Ceausescu, Wojciech Jaruzelski és a kül­döttségek tagjai. Bolgár részről jelen vol­tak a BKP KB Politikai Bi­zottságának tagjai és póttag, jai, a Központi Bizottság tit­kárai. A díszebéden Todor Zsiv­kov, a BKP KB főtitkára, az Államtanács elnöke, vala. mint a Varsói Szerződés tag. államai küldöttségeinek ne­vében Kádár János, az MSZMP főtitkára mondott pohárköszöntőt. téren megjelent Németh Ká­roly, az MSZMP főtitkárhe­lyettese; Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Kamara János belügy­miniszter, a Központi Bizott­ság tagjai; Tóth László köz­lekedési államtitkár, Kovács László, a KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője, Pacsek József altábornagy, honvédelmi, és Esztergályos Ferenc külügyminiszter-he­lyettes. Jelen volt Boncso Mitev, a Bolgár Népköztár­saság magyarországi nagykö­vete is. A nukleáris veszély elhárításáért, az európai és a világhelyzet kedvező fordulatáért Közös nyilatkozat Szófiából a magyar párt- és kormányküldöttség

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents