Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-24 / 250. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 250. szám. ARA: 1,80 Ft 1985. október 24., csütörtök takarékossági VILÁGNAP, 1985. (3. old.) VERSENGÉS ÉS TELJESÍTMÉNY (4. old.) SZÉNCSATA KICSIBEN ÉS NAGYBAN (5. old.) OLDALHALÖ ’85 (6. old.) t yVj ■7^1 áhr 1 » --V ' A ROSSZ HÍR ÉS A VALÓSÁG (3. old.) világfórum Mai világunk elképzelhetetlen lenne az ENSZ nélkül. E világfórumra korunkban, amikor a nemzetközi vi­szonyok minden eddiginél bonyolultabbak,' jelentős szerep hárul. Az Egyesült Nemzetek Szervezete a fasizmus felett aratott történelmi győzelem nyomán jött létre. 1945 tavaszán — előzetes konzultációk után — San Franciscó­ban hívták életre. Ám csak amikor az öt nagyhatalom, s az aláírók többsége letétbe helyezte a ratifikációs okmányt, akkor vált véglegessé az ENSZ megalakulá­sáról létrejött megállapodás. Ezért ünnepli október 24-én az emberiség az ENSZ napját. Négy évtized tör­ténelmi mércével mérve rendkívül rövid idő, a mi életünkben reményt, s aggodalmat keltő eseményekben gazdag periódus. Mélyreható változások történtek, elég utalni arra, hogy a világszervezetnek létrejöttekor 51 tagállama volt, azóta számuk megháromszorozódott. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének életképességét, létfontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy minden nemzetközi válság, feszültség, a világot ért minden gazdasági, társadalmi és politikai megrázkód­tatás ellenére fennmaradt. Köszönhető ez az alapok­mány haladó, demokratikus, a világ realitásait figye­lembe vevő elveinek is. Az alapító dokumentum kidol­gozásában jelentős részt vállalt a Szovjetunió. Nem véletlen, hogy a békés egymás mellett élés elve az ENSZ alapokmányában rögzítve van. Az ENSZ olyan egyetemes nemzetközi szervezet, amelynek munkájában egyenlő jogokkal vesznek részt a különböző társadalmi berendezkedésű, eltérő gazdasági fejlettségű, nagyságú és lélekszámú államok. Megfelel-e az ENSZ azoknak a várakozásoknak, amelyeket a haladó emberiség támaszt iránta? Nagyok az „elvárások”. Nagy általánosságban véve, az ENSZ eddig alapjában megfelelt a feladatának. Mozgásterét meghatározza, hogy a világszervezet adott, konkrét, nemzetközi helyzetben tevékenykedik. Az ENSZ nem „világkormány”, nem áll a „kormányok felett”, csak annyira képes, amennyire a tagországok kollektív aka­ratából vagy egyetértéséből futja, de „nem lépheti túl árnyékát”, a világ politikai arculatát tükrözi. Egyre kevesebben vélekednek úgy, hogy látszattevékenységet folytató „sóhivatal” az ENSZ, viszont sokan hangsú­lyozzák: még többet kellene tennie a világért, hatéko­nyabban működhetne. A közvélemény a világbéke megőrzését tartja az ENSZ legfontosabb küldetésének, s kudarcának tekinti, hogy nem tudta megakadályozni a nemzetközi feszültség fokozódását. A fő tüzet az ENSZ-re azok irányítják, akik az enyhülés, a szovjet— amerikai kapcsolatok javítása ellen is fellépnek. Volt egy időszak, amikor hideg szelek fújtak a ten­gerentúlról, s ez dermesztőén hatott az East-River partján emelkedő 38 emeletes ENSZ-palotára is. Annak­idején az úgynevezett szavazógépezet segítségével szá­mos, dicstelen, haladásellenes ENSZ-határozat szüle­tett, az Egyesült Államok megpróbálta kisajátítani a világfórumot. Változtak az idők. A gyarmati sorból felszabadult fiatal országok száma egyre nőtt. A „77-ek” (ma több mint 120-an vannak) hangja felerősödött. Az ENSZ profilja megváltozott. Ha a közgyűlésben ezek az országok egységesen lépnek fel, ez a szavazatok több­ségét jelenti. Az ENSZ történetének lapjaira számos figyelemre méltó eredményt jegyezhetnek föl. A világszervezet fontos egyezményeket kezdeményezett a nemzetközi együttműködésben, a legkülönbözőbb politikai, gazda­sági és társadalmi területeken; jelentősen hozzájárult a gyarmati rendszer felszámolásának előmozdításához, a gazdasági dekolonizáció elősegítésére törekszik; fel­lép az apartheid ellen, fontos szerepe van a világ me­zőgazdasági problémáinak feltárásában, megoldásuk elősegítésében; erősíti a világ egészségügyi együttmű­ködését — s a pozitív lépéseket még hosszan sorolhat­nánk. 1945 óta sikerült elkerülni egy újabb világháborút. A béke és a nemzetközi biztonság fenntartásáért nagy erőfeszítéseket tett az ENSZ, de ne feledjük, hogy több mint 130 fegyveres konfliktus tört ki 1945—85 között, hof*y háborúk voltak, és sajnos, vannak is. A leszere­lésért, a fegyverzetkorlátozásért a világszervezet per­manensen küzdött. A fegyverkezési verseny minőségi­leg magasabb szintre emelkedett, kiszélesedett. „Az ENSZ élőt álló legfontosabb feladat — hangsúlyozta Pérez de Cuellar főtitkár — a nukleáris fegyverkezési verseny megfékezése.” Az űrhadviselési tervek miatt új, minden eddiginél félelmetesebb veszéllyel is szembe kell nézni. Az ENSZ hatékonysága a szovjet—amerikai kapcso­latoktól is függ. A két nagyhatalom viszonya meghatá­rozó jellegű. A Szovjetunió békekezdeményezései, ja­vaslatai, az ENSZ születése óta nagy horderejűek. A szocialista országok a biztonság és a bizalom légköré­nek megteremtésére, a szembenállás felszámolására, az enyhülés elősegítésére törekszenek. Ä jubileumi közgyűlés lehetőséget biztosít arra, hogy a világ vezető államférfiai, diplomatái találkozzanak, párbeszédet folytassanak egymással. E fórumon a tag­államok a nemzetközi közvélemény nagy nyilvánossága előtt fejthetik ki álláspontjukat az emberiséget foglal­koztató legfontosabb kérdésekről. Az évforduló nem­csak a megtett út értékelésére ad módot, a múlt tanul­ságai alapján, a világban történt változásokat szem előtt tartva az ENSZ holnapja, a világfejlődés távlatai is foglalkoztatják az előre tekintő politikusokat. Sz. É. Befejeződött a Varsái Szerződés Politikai Taaácskazá Testületének ülése „A nukleáris veszély elhá­rításáért, az európai és a világhelyzet kedvező fordu­latáért” című közös nyilat­kozat elfogadásával fejező­dött be szerdán délelőtt Szó­fiában a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanács­kozó Testületének ülése. A szerda délelőtti ülésen Kádár János, az MSZMP főtitkára, a magyar párt- és kormányküldöttség vezetője elnökölt. A Politikai Tanácskozó Testület kétnapos ülésén a fő figyelmet egyebek között a békéért, a nukleáris fenye­getés megszüntetéséért, az európai és a nemzetközi helyzet javításáért kibonta­koztatott küzdelem alapvető feladataira fordították. A nyilatkozatot szerdán délelőtt ünnepélyes körül­mények között — a nemzet­közi sajtó képviselőinek je­lenlétében — írták alá a tag­államok küldöttségeinek ve­zetői a szófiai Bojana rezi­dencián. A Varsói Szerződés legma­gasabb szervének szófiai ülé­se Kádár János zárszavával ért véget. Az MSZMP főtit­kára, a magyar küldöttség vezetője meghívta a tanács­1985. október 22—23-án Szófiában megtartotta ülését a Varsói Szerződés tagálla­mainak Politikai Tanácsko­zó Testületé. Az ülésen részt vett: A Bolgár Népköztársaság küldöttsége Todor Zsivkov- nak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága fő­titkárának, az államtanács elnökének a vezetésével. A küldöttség tagjai: Grisa Fi- lipov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, minisz­terelnök, Petr Mladenov, a BKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, külügyminisz­ter, Dobri Dzsurov hadsereg­tábornok, a BKP KB Politi­Kádár János aláírja a nyilatkozatot (Telefotó) nemzetvédelmi miniszter, Dimitr Sztanisev, a BKP KB titkára. A Csehszlovák Szocalista Köztársaság küldöttsége Gustáv Húsúknak, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitká­rának, köztársasági elnöknek a vezetésével. A küldöttség tagjai: Lubomír Strougal, a CSKP KB Elnökségének tag­ja, miniszterelnök, Vasil Bi- lak, a CSKP KB Elnökségé­nek tagja, a KB titkára, Mi­los Jakes, a CSKP KB El­nökségének tagja, a KB tit­kára, Bohuslav Chnoupek, a CSKP KB tagja, külügymi­niszter, Milan Vaclavik ve­zérezredes, a CSKP KB tag­ja, nemzetvédelmi miniszter. A Lengyel Népköztársaság küldöttsége Wojciech Jaru- zelskinek, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, miniszterelnöknek a vezeté­sével. A küldöttség tagjai; Jozef Czyrek, a LEMP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára, Zbigniew Messner, a LEMP KB Politi­kai Bizottságának tagja, mi­niszterelnök-helyettes, Stefan Olszowski, a LEMP KB Po­litikai Bizottságának tagja, külügyminiszter, Florian Si- wicki hadseregtábornok, a LEMP KB Politikai Bizott­ságának póttagja, nemzetvé­delmi miniszter. A Magyar Népköztársaság küdöttsége Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkárának a veze­tésével. A küldöttség tagjai: Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, miniszterelnök, Szűrös Mátyás, az MSZMP KB tit­kára, Vánkonyi Péter kül­ügyminiszter és Oláh István hadseregtábornok, honvédel­mi miniszter, az MSZMP KB tagjai. A Német Demokratikus Körtársaság küldöttsége Erich Honeckernek, a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága főtitká­rának, az államtanács elnö­kének vezetésével. A küldött­ség tagjai: Willi Stoph, az NSZEP KB Politikai Bizott­(Folytatás a 2. oldalon.) kozás résztvevőit a Politikai Tanácskozó Testület követ­kező, Budapesten megtartan­dó ülésére. kai Bizottságának tagja, Vietnami szakemberek Szekszárdon A Hungarotex Külkereske­delmi Vállalat 1980 óta áll kapcsolatban vietnami ruha­ipari üzemekkel. Ebbe a munkába 1983-ban kapcsoló­dott be a Szekszárdi Szabó Szövetkezet. Műszaki szol­gáltatást nyújtott eddig, ami az alapanyag-kiválasztástól a modelltervezésig terjedt. A szekszárdiak részt vesznek a vietnámi gyártás szervezé­sében és ellenőrzésében. Az együttműködés kereté­ben hat vietnami ruhaipari szákember érkezett Szek- szárdra, hogy az 1986-os fel­adatokat megtárgyalják és megismerkedjenek a magyar szövetkezet' üzemeivel, az itteni viszonyokkal. Az 1986-os tervek között szerepel, hogy 300 ezer nad­rág, 50—100 ezer dzseki, 150—200 ezer pizsama, 50— 70 ezer hálóing és 200 ezer bébiruha gyártását végzik el Vietnamban. Ez nagyban se­gíti a baráti ország foglal­koztatási gondjainák feloldá­sát és természetesen enyhíti a magyar partner munkaerő­hiányát. A vietnami gyárigazgatók a jövő évi modelleket tanul­Kalmár József, a szövetkezet elnöke tájékoztatja a ven­mányozzák dégeket

Next

/
Thumbnails
Contents