Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-19 / 246. szám

2 NÉPÚJSÁG 1985. október 19. Ezt hozta a hét Hétfő: New Yorkban megnyílt az ENSZ-közgyűlés ün­nepi ülésszaka — Moszkvában befejeződtek a szovjet— líbiai tárgyalások, Kadhafi elnök hazautazott — A len­gyel választásokon a szavazásra jogosultak 78 százaléka járult az urnákhoz — Az eddigi koalíció pártjai győztek a belga választásokon. Kedd: Az európai kulturális fórum megkezdte munká­ját Budapesten — Az SZKP Központi Bizottsága elfogad­ta a párt programtervezetét — Teng Hsziao-ping Peking- ben fogadta Bush amerikai alelnököt. Szerda: Kormányválságot idézett elő Rómában az „Achi'lle Lauro” ügye, a Republikánus Párt kivált a ka­binetből — Mitterrand francia államfő Brazíliában tár­gyal — Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök Londonban Thatcher asszonnyal folytatott megbeszéléseket — Rea­gan elnök nem hajlandó Egyiptomtól bocsánatot kérni. Csütörtök: Fokozódik az amerikai nyomás Nicaraguára, Managuában rendkívüli állapotot rendeltek el — 46 or­szág vezetőinek részvételével Nassauban megnyílt a Brit Nemzetközösség értekezlete — Mitterrand elnök befejez­te brazíliai látogatását — Véget ért az európai kulturális fórum plenáris része. Péntek: A Szocialista Internacionálé bécsi leszerelési konferenciája a fegyverkezési hajsza korlátozását sürget­te — Peresz izraeli kormányfő Washingtonban — Meg­kezdődtek az olasz kormányalakítási tárgyalások. A hét 3 kérdése 1. Mit jelent a vita az USA-ban a SALT—1 értelme­zéséről? Jó 13 éve annak, hogy Moszkvában Leonyid Brezsnyev és Richard Nixon aláírta a SALT—<1 szerződést. A ha­dászati (a legnagyobb és legpusztítóbb) fegyverek korlá­tozását kimondó szerződés tulajdonképpen lejárt, gyakor­latilag azonban mindkét nagyhatalom tartja magát elő­írásaihoz, tilalmaihoz. Rendkívüli NATO-külügyminiszteri értekezletet tartottak Brüsszelben. A képen a résztvevők egy csoportja: háttal Genscher nyugatnémet, jobbról van den Broek holland, középen Tindemans belga külügyminiszter. Az Egyesült Államok csillagháborús tervei nyilvánva­lóan beleütköznek a SALT—1 rögzítette korlátozásokba. Washingtonban viszont nem hajlandók arra, hogy ezt el is ismerjék, hanem úgy tüntetik fel, mintha a SALT—l szabályainak újabb értelmezésével valójában meglenne a jogi lehetőségük a rakétaelhárító fegyverekkel folyta­tandó kísérletekre. McFarlane nemzetbiztonsági tanács­adó, aki közismerten a „héják” közé tartozik, vetette fel majd két hete, hogy tulajdonképpen az USA kormányát az új értelmezés révén nem köti a 13 évvel ezelőtti szer­ződés. Shultz külügyminiszter ugyan nem híve ennek, de hogy a Reagan-kormányzaton belüli vitát ne vigye ki az USA és szövetségeseinek a viszonyába, a brüsszeli rend­kívüli NATO-ülésen már igyekezett megnyugtatni minisz­tertársait, hogy az Egyesült Államok nem él a lehetősé­geivel, amelyek a már említett újraértelmezésből adód­hatnának... A NATO-külügyminiszterek többsége azt kérte Shultztól, hogy Amerika tárgyalási magatartása a Szovjetunióval szemben ne zárja el az utat az európai fegyverzetcsökkentési megállapodás elől. Míg Brüsszelben főként a nyugat-európai érdekeket hangoztatták, a jövő héten Washingtonba összehívott „nyugati csúcstalálkozón” az amerikai érdekek kerülnek majd előtérbe. Reagan nem hagyott kétséget afelől, hogy ragaszkodik az űrfegyver-kísérletek folytatásához. A NATO-beli visszhang bizonyos, számokkal kifejezhető fel­mérésével szolgált az úgynevezett „N ATO-pari ament", a 16 tagország parlamentjeiből álló, egyébként semmilyen döntési joggal nem rendelkező testület állásfoglalása. Az USA által szorgalmazott, az űrfegyverkezést támogató vé­leményt San Franciscóban, ezen a bizonyos „NATO-köz- gyűlésen”, 91 szavazattal 12 ellenében és 38 tartózkodás­sal fogadták el. Tehát koránt sincs egyetértés az ameri- kabarát, atlanti honatyák soraiban sem a reagani tervek­ről. 2. Ki lehet-e szűrni közös irányzatokat a Stockholm­ban és Budapesten elhangzottakból? A két főváros — Svédországé és Magyarországé — a helsinki folyamatban fontos helyet elfoglaló két tanács­kozásnak ad otthont. Stockholmban a bizalom- és bizton­ságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó értekezleten a 35 résztvevő úgy döntött, hogy új munka- szakaszba kell kezdeni. Most már meg kell teremteni an­nak az előfeltételeit, hogy a záróokmányt megszerkeszt­hessék és 1986 novemberéig el is fogadhassák. Ezért most már olyan kérdésekre kell irányítani a figyelmet, ahol a külpolitikában A héten kínai látogatáson tartózkodott George Bush ame­rikai alelnök, aki a képen Teng Hszia-pinggel folytat megbeszélést. van esély a 35 állam álláspontjának találkozására. Az erőszakról való lemondás ügye lehet ilyen téma, s elkép­zelhető kölcsönös engedmények alapján való megállapo­dás a nagyobb hadgyakorlatok korlátozásáról is. A stock­holmi záróokmány is oda kell, hogy kerüljön a helsinki folyamat következő elemét jelentő bécsi találkozó tár­gyalóasztalára. Ugyanez lesz a feladata a héten Budapesten megkez­dődött európai kulturális fórumnak is. Ennek lezárult a plenáris szakasza: elhangzott a 35 résztvevő állam kül- döttségvezetöinek felszólalása, s a legtöbb állásfoglalás­ban a kulturális együttműködés igénye jelentkezett, az európai párbeszéd igenlése. Sok felszólaló állt ki máris amellett, hogy a tanácskozás végén eredményeket rögzítő záróokmány jöjjön létre, még ha ennek tartalmáról most még, a vita elején, eléggé eltérők is a nézetek. Tulajdonképpen sem Stockholmban, sem Budapesten nem könnyű konszenzust elérni, hiszen az európai kato­nai szembenállás éppoly súlyos problémákat hoz felszín­re, mint Kelet és Nyugat ideológiai küzdelme kulturális téren. De éppen ezen a héten jelentkezett a svéd fővá­rosban is az első derűlátásra okot adó közös döntés, a ná­lunk elkezdődött összeurópai kulturális tanácskozás alap­hangja pedig — az elkerülhetetlen nézetkülönbségek el­lenére — optimistának mondható. 3. Mibe bukott bele az olasz kormány? Spadolini hadügyminiszter és republikánus miniszter- társai kivonultak az ötpárti koalíciós kormányból. Bet- tino Craxi miniszterelnök a parlamentben bejelentette kabinetje lemondását. Az okot most nem annyira a belső gazdasági-társadalmi gondok, mint inkább külpolitikai véleménykülönbségek szolgáltatták. A kormányfő és kereszténydemokrata külügyminiszte­re, Andreotti a közel-keleti válsággal kapcsolatban olyan diplomáciai tevékenységre vállalkozott, amely nem volt sem Washington, sem Tel Aviv ínyére. Az olasz kormány tárgyalásokat sürgetett, amelyekben szerepet szánt Ara- fatnak, a Palesztinái Felszabadítási Szervezetnek is. így érthető, hogy Craxi élesen elítélte Izraelt a tunéziai PFSZ-főhadiszállás bombázása miatt. Amikor pedig az „Achille Lauro” elleni kalózakció véget ért, a római kor­mány vezetői vállalták a túszok kiszabadításáért nyélbe­ütött alku feltételének teljesítését, s amikor a palesztin Abu Abbasz (az alku egyik létrehozója) az amerikaiak „jóvoltából” a kezükbe került, minden amerikai és izrae­li tiltakozás ellenére szabad embernek nyilvánították a PFSZ-vezetőt, aki biztonságban távozhatott Rómából.. . Az olasz—amerikai ellentétet különösen rossz néven vette Spadolini hadügyminiszter, aki — s ez már a raké­tatelepítési ügyben megmutatkozott — az USA fenntar­tások nélküli szövetségese. Pártja, a kis Republikánus Párt is az. Magatartásukat alighanem az óceánon túlról érkezett „súgás” magyarázza. Washington más összetéte­lű és más alapállású kormányt szeretne látni Rómában. Arról nem is beszélve, hogy mennyire nem szívesen hal­lana Reagan a „nyugati csúcstalálkozón” olasz kormány­főtől bíráló hangokat, netén szemrehányást... Washing­toni megfélemlítési kísérletnek is beillik hát Spadolini lé­pése, a republikánusok által kirobbantott kormányválság. PÄLFY JÓZSEF Ismét súlyos zavargások voltak a Dél-afrikai Köztársa­ságban. A halálos áldozatokat is követelő összecsapások­ban a fekete bőrű résztvevők az apartheid politika ellen tiltakoztak. NDK-beli ifjúsági küldöttség látogatása Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese és Cséhák Judit, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az Ál­lam; Ifjúsági Bizottság el­nöke pénteken fogadta az NDK-beli Szabad Német If­júság (FDJ) delegációját, amely a KISZ Központi Bi­zottságának meghívására Eberhard1 Aurichnak, az FDJ Központi Tanácsa első titkárának vezetésével hiva­talos, baráti látogatáson tar­tózkodik hazánkban. A küldöttség látogatása során megbeszéléseket foly­tatott a KISZ KB Hámori Csaba első titkár vezette tár­gyalócsoportjával ; találkozott az Országos Béketanács és a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség vezetőivel, s el­látogatott a sárisápi Üj Élet Mezőgazdasági Termelő- szövetkezetbe. A két ifjúsági szervezet képviselői az 1985—90. évre vonatkozó barátsági és együttműködési megállapo­dást írtak alá. Az UNESCO közgyűlése Berend T. Iván felszólalása Az UNESCO közgyűlésé­nek Szófiában megrendezett 23. ülésszakán pénteken fel­szólalt Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadé­mia elnöke, a magyar kül­döttség vezetője. Megállapította, hogy az UNESCO tevékenysége csak akkor lehet eredményes, csa akkor vívhatja ki a nemzetközi közvélemény el­ismerését, ha a világban je­lenleg tapasztalható legfon­tosabb problémák elemzésé­ből indul ki, s azt vizsgálja, hogyan járulhat hozzá ezek megoldásához a nevelés, a tudomány, a kultúra és a kommunikáció eszközeivel. Leszögezte: a Magyar Nép- köztársaság kormánya leg­fontosabb feladatának, köte­lezettségének tekinti, hogy hozzájáruljon a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, a háborús veszély kialakulá­sának megelőzéséhez, az atomkatasztrófa elhárításá­hoz. A békés egymás mellett élés szellemében a kapcsola­tok javítását és hosszú táv­ra szóló fejlesztési tervek megvalósítását szorgalmazza a más társadalmi berendez­kedésű országokkal. Az európai béke és együtt­működés kérdéseiről szólva utalt a helsinki Záróokmány jelentőségére. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az abban foglaltak szellemében ad otthont Magyarország az európai kulturális fórumnak. Reményét fejezte ki, hogy e találkozó is hozzá fog járulni a kulturális együttműködés további gazdagításához. Mint mondotta, a kulturá­lis együttműködés további szélesítése, gazdagítása a célja annak a napirenden szereplő magyar indítvány­nak, hogy az UNESCO köz­gyűlése külön tárgyalja meg a szervezet szerepét a kul­turális együttműködés fej­lesztésében és erősítésében. Sajnálatosnak nevezte, hogy egyesek az egyet nem értésük demonstrálásaként ■kiváltaik a szervezetből vagy kilépésüket fontolgatják, mi­vel a problémákon javítani csak a szervezeten belül es nem kívül lehetséges. Berend T. Iván megállapí­totta, hogy a szervezet mű­ködésében vannak hiányos­ságok, s a programok javára tovább kellene csökkenteni az adminisztratív kiadáso­kat. Az UNESCO-t a tagál­lamok hozták létre, és mű­ködésének javítását is csak a tagállamok összefogásával és aktív közreműködésével le­het elérni. Az UNESCO a nemzetközi szellemi együtt­működés egyik fontos fóru­ma, az „öltletek és elvek la­boratóriuma”. Nem szabad, hogy a koncentrálás ürügyén a hangsúly csak a konkrét akciók irányába tolódjon el az elméleti és elemző munka rovására, az UNESCO intel­lektuális tevékenységének kárára. A prioritások meg­választásakor a tagállamok többségének érdekeit kell szem előtt tartani — hangsú­lyozta a magyar küldöttség vezetője. Részletesen értékelte az UNESCO oktatási, természet- tudományos, társadalomtu­dományi, kulturális és kom­munikációs területékre vo­natkozó programjait. Meg­állapította, hogy szükség van a regionális, szubregio- nális együttműködés további erősítésére, minél több nem kormányzati szervezet bevo­nására. A jelenlegi időszakban az UNESCO nehéz helyzetben van. Közös munkálkodásra van szükség ahhoz, hogy eb­ből a nehéz és átmeneti hely­zetből előrelépjen. Meg va­gyunk győződve arról, hogy az UNESCO csak akkor tud eleget tenni hivatásának, te­kintélye csak akkor fog nö­vekedni, ha hozzájárul a bé­ke, a haladás erősítéséhez a kultúra, a tudomány, a ne­velés és a kommunikáció eszközeivel. A szocialista Magyarország lehetőségeihez képest továbbra is kész ki­venni a részét a program végrehajtásából, hozzájárul, va ezzel a nemzetközi együttműködés erősítéséhez — hangsúlyozta a magyar küldöttség vezetője. BUDAPEST PRETORIA Lázár György, a kormány elnöke táviratban fejezte ki együttérzését Nyikolaj Rizs- kovnak, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének a Tadzsikásztánban történt földrengés kapcsán. MOSZKVA Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szov. jetunió külügyminisztere pénteken Moszkvában fogad­ta Arthur Hartmant, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét. A nagykövet kérésére létrejött találkozón kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó kérdéseket tekin­tettek át, elsősorban a Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára és Ronald Reagan amerikai elnök novemberi genfi találkozójának előké­szítésével összefüggésben. A világközvélemény tilta­kozása ellenére a dél-afrikai hatóságok pénteken reggel a pretóriai központi börtönben kivégezték Benjamin Mólói, se dél-afrikai költőt és ha­zafit, az apartheid rendszer ellen küzdő Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) tagját. BUKAREST Kétnapos hivatalos baráti látogatását befejezve pénte­ken elutazott Bukarestből Lubomír Strougal csehszlo­vák miniszterelnök, aki a gazdasági kapcsolatok bőví­téséről és nemzetközi kérdé­sekről folytatott tárgyalást vendéglátójával, Constantin Dascalescu román kormány­fővel. Lubomír Strougalt pénteken fogadta Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents