Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-19 / 246. szám
1985. október 19. KÉPÚJSÁG 3 Kiemelt feladat a szocialista demokratizmus szélesítése Az építőipari szakszervezet megyei küldöttértekezlete Tegnap, Szekszárdon, a TÁÉV székházéban tartotta megyei küldöttértekezletét az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete. A küldöttértekezlet munkájában részt vett Galamb István, az ágazati szakszervezet központi vezetőségének főkönyvelője, Deli Sándor, az SZMT titkára, Vanya György, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese, valamint mindazon szervek első számú képviselői, akiknek az ágazati szakszervezet megyei bizottságával közvetlen munkakapcsolata volt. A megyei bizottság beszámolóját az elmúlt öt év munkájáról Morhauser Ádám megyei titkár terjesztette a küldöttgyűlés elé. A beszámoló hangsúlyozta, hogy a megyei bizottság legfontosabb feladatainak az elmúlt ciklusban a következőket tekintette: A termelés hatékonyságának fokozása, a meglévő kapacitások jobb kihasználása; az építési feladatok tervszerű végrehajtása, a munkaerő-gazdálkodás javítása, a munkaidő, a rendelkezésre álló eszközök jobb kihasználása; a dolgozók élet- és munkakörülményeinek szinten tartása, illetve — a lehetőségekhez képest — javítása. Mindezek érdekében a megyei bizottság sok mindent tett. A bizottság tevékenységét értékelve elmondhatjuk, hogy a közös célokat az alapszervezetek lényegében megvalósították. A vállalati tervek, a kollektív szerződések — a dolgozók véleményét kikérve és figyelembe véve — időre elkészültek. A demokratikus fórumok közmegelégedésre működtek. A szocialista demokratizmus érvényesült, de továbbra is kiemelt feladat annak szélesítése. Ugyanakkor nem kevés gondot okozott az elmúlt években megkezdődött nagyarányú munkaerővándorlás, a létszámcsökkenés, az időszakonként jelentkező anyaghiány, a szervezetlenség és egyes szakemberek hiánya. Jobb munkával, az építési anyagok tervszerűbb felhasználásával, a korábbiaknál is jobban tudtak volna üzemeink takarékoskodni — amint azt a beszámoló hangsúlyozta. A szakszervezeti csoportokon belül tovább nőtt a bizalmiak tekintélye, többségük a követelményeknek megfelelően végzi munkáját, képviseli csoportja érdekeit, és méltó partnere a gazdasági vezetőnek. A továbbiakat illetően a küldöttgyűlés egyetértett azzal, hogy az üzemi demokratikus fórumok törekedjenek arra, hogy a szakszervezeti tagság beleszólása növekedjék a vállalatok irányításában. Segítsék a dolgozók érdekképviseletét, biztosítsák érdekeik védelmét. A felszólalók elismeréssel szóltak a beszámoló korrekt, kritikus és önkritikus voltáról, s mindannyian az alap- szervezeti tevékenység korszerűsítését, jobbítását tartották a legfontosabbnak. A vita után a küldöttgyűlés megválasztotta azt a hat küldöttet, aki az SZMT megyei küldöttgyűlésén képviseli az építőket, és ugyancsak hat főt, akik az ágazati szakszervezeti kongresszuson vesznek részt. Az új szervezeti rend szerint a jövőben az építőknek nem lesz megyei bizottsága, hanem öt fős kinevezett titkárság irányítja a munkát. Megyei titkár ismét Morhauser Ádám lett. Ülésezett a TESZÖV elnöksége A Tolna Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége, Lakos József elnökletével október 17-én kibővített ülést .tartott Szekszárdon az AGROKER központjában, amelyen részt vettek a szövetség különböző bizottságainak elnökei is. A fő napirendi pont a VII. ötéves terv előkészítéséhez kapcsolódott. 'Kovács József, az Országos Tervhivatal mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetője a mópgazdaság egészevéi ösz- szefüggésben tájékoztatta a résztvevőket a mezőgazdaságra váró feladatokról és a lehetőségekről. Az országos ter.v e fontos népgazdasági ágnál az előző időszakhoz viszonyítva valamivel kisebb ütemű fejlődéssel számol, amelyen belül a növénytermesztés üteme az erőteljesebb. Sokat mondó szám, hogy a gabonatermelésnél például 1990-ig az országos termésmennyiség a jelenlegi 15 millió tonnáról 17,8 millió tonnára emelkedik. Az előadó többek között részletesen szólt a mezőgazdaság fejlesztési, beruházási lehetőségeiről. Mészáros Gyula, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője előadásában a közgazdasági szabályzók tervezett alakulásával foglalkozott. Kedvezően érinti a termelő- szövetkezeteket, hogy az új rendszer szerint a mezőgazdaságban felihasználásra kerülő anyagok és technikai eszközök árváltozását kompenzálják az ágazatnak nyújtott támogatások. A házigazda Lukács István igazgató az AGROKER tevékenységéről adott tájékoztatást, méltatta azt a kapcsolatot, amelyet a mezőgazdasági szövetkezetekkel kialakítottak, majd bemutatta a rendelkezésre álló legújabb gépeket. A sertés- és baromfitenyésztés ösztönzéséért Felemelték a felvásárlási árakat Az utóbbi két évben egyre növekvő költségek jelentkeztek a sertéstenyésztésben és a baromfitenyésztésben. Ezért az országban jelentősen csökkent a termelési kedv. Közrejátszott az állománycsökkenésben, hogy az ország jelentős területén két éven keresztül aszályos időjárás volt, ami nehezítette a takarmányellátást. Az elmúlt tél idején jelentősen nőttek a veszteségek és a költségek. Az eladási és átvételi nehézségek tovább sújtották a termelőket. A kormány megvizsgálta a helyzetet és 1986. január 1-el a vágósertés, valamint a baromfi felvásárlási árrendszerében változtatásokat határozott el. A vágósertések fel- vásárlási árait közüljük. A nagyüzemi sertések élősúlyra számított átlagára kilogrammonként 1.50 forinttal nő. Egyszerűsödik az árrendszer: a nagyüzemi prémium és a hasított sertések 1985- ben fizetett minőségi felára beépül az alapárakba. A kistermelői sertések átlagára kilogrammonként 1.40 forinttal emelkedik. Az árrendszer-egyszerűsítés érdekében a több éves szerző, déses felár 2.50 forint/kilo- gramois mértékben beépül az alapárakba. Az egyes súlykategóriák alapárai az alábbiak szerint változnak: 1985. évi ár 1986. évi ár Ft/kg Különbség 95—120 kg között 35,50 39,30 +3,80 121—140 kg között 31,50 34,00 +2,50 140 kg felett 30,00 32,50 +2,50 95 kg alatt* 31,06 33,56 +2,50 170 kg feletti TF sertés 30,00 32,50 +2,50 * szabadárak átlaga A „fehér” hússertések minőségi felára 1 forintról 1,20 forint/kilogrammra növekszik. Azok a kistermelők, akik a sertéshizlalási szerződés megkötésekor kérik sertéseik vágás utáni minősítését a jelenlegi nagyüzemi munőségi mutatók szerint — az I. osztályú sertések után 2.10 fo- rint/kilogramm, a II. osztályú sertések után 1.20 forint/ kilogramm, a III. osztályúak után pedig 0.60 forint/kilo- gramm további minőségi felárat kapnak. Barsi Mihály, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője tegnap délután a nagyüzemi gazdaságok képviselőinek tartott tájékoztatón hangsúlyozta, hogy csak akkor lesz minőségi átvétel a háztáji gazdaságúkban termelt sertéseknél, amikor azt a termelő kéri. A határozat intézkedik még a sertésállomány minőségjavításának tennivalóiról, valamint a takarmányellátás javításáról. hétről! !l=i^;lJ l!ll:l:VB hIrREI A világpolitikában is kiemelkedő és hazánkban is fontos belpolitikai események forgatagában telt el az elmúlt hét, sőt a következő napok sem szűkölködnek majd történésekben. Budapesten 35 ország rész. vételével megnyílt az európai kulturális fórum, megtartották az Országgyűlés őszi ülésszakát. Közvetlen környezetünkben is történt említésre méltó, fontos dolog. Tudósíthattunk Berecz Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága titkárának Szekszárdon tett munkalátogatásáról, ■ a szovjet kultúra napjai megyei rendezvényeiről, a szovjet filmek fesztiváljáról és az Auróra színjátszóversenyről. A mindenkit érintő eseményekről szóltunk csak, hiszen azokat a pillanatokat, amelyek egy közösségnek, kisebb csoportnak, esetleg néhány embernek jelentettek emlékezetes pillanatokat, lehetetlen lenne felsorolni. Csak . válogatni tudunk belőlük. rím Berecz János városnézésen a megye és a város vezetőinek társaságában Takarékosan Anyag, és energiatakarékos technológiá. ról olvashattak néhány napja lapunk hasábjain. Az építőiiparból és a gazdaság más területeiről, a műszergyár, a*Tolna Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, a Bonyhádi Cipőgyár és a dunaföldvári Földvár Ipari Szövetkezet munkájáról soroltunk követésre méltó példákat. Az elkövetkező időszakban fokozottan szükség lesz a tartalékok mozgósítására, ez hangzott el az országgyűlés őszi ülésszakán Lázár György, a Minisztertanács elnöke expozéjában is. Gazdaságunk teljesítménye elmarad a tervezettől, s fordulat kell hogy bekövetkezzen a jövedelemtermelő képességben. Ehhez viszont a szellemi és anyagi erőket összpontosítani kell, a gazdálkodási feltételéket még inkább átformálni, hogy ösztönözzenek, kényszerítsenek a hatékonyság javítására. Az emberi oldaltól az objektív, tárgyi feltételekig széles skálát ölel fel a lehetőségek sora. A fontos az, hogy mindenütt az adottságokat figyelembe véve, a legmegefelelőbb módját találják meg és válasszák a gazdaságos termelésnek, a takarékosságnak. A helyi érdek és a társadalom iránti fe- lélősség is ezt diktálja. Hol\ miről beszélünk? Megválasztották a községi és körzeti népfrontbizottságokat, falugyűléseken, lakógyűléseken szavazott a lakosság. A tudósításokat végignézve elgondolkodtató volt a megállapítás, hogy a nagyobb aktivitást, cselekvő részvételét elsősorban kis településeken tapasztalták. Ezt látszik igazolni a Németkérről, Györkönyből hozott két híradás is, ami a gondok felvetésén túl azok megvitatásáról tanúskodik. Mert probléma mindenütt van, csakhogy nem mindenütt mondják el, beszélnek róla az illetékes helyen, ott, ahol valóban építő szándékkal szólhatnak és megvalósítást várhatnak. Változó érdeklődés mellett a városok körzeteiben is „élénk” gyű. lések zajlottak le, ahol megjelentek a település állami, gazdasági vezetői. Fontos dolog ez, s nemcsak a népfrontbizottságok választására, de a szakszervezeti előkészületekre, azok légkörére is gondolunk. Mert nem egymás között, félhangosan beszélik meg problémáikat az emberek... Igaz, jó néhány helyen ezt még gyakorolni kell. Hagyományőrzés A szekszárdihoz hasonló patinás borter. meló .virékeken ilyenkor, októberben egyetlen állandó téma a szüret. Ismerősök, rokonok, munkatársak sértéssel felérő cselekedete, ha nem érdeklődnek valamelyik szőlőtulajdonostól, a termés felől, mennyiségről, cukorfokról. Ez idő tájt tartják, főként a kisebb településeken, a szüreti mulatságokat, bálokat, sőt van, ahol egész napra szóló programot is nyújtanak a helybélieknek. Hőgyészen a változatos, gazdag programban olyan rendezvények is helyet kaptak, amelyék • valóban a hagyományápolást segítették. A művelődési házban várták a gyerekeket, ahol dal- és játéktanulás mellett népi játékokat is készítették. Kukoricahéjból, estimából keltek életre nagymamáik egykori kedvenc játékszerei... Izgalmas feladat volt ez a legkisebbeknek, ehhez fogható élményben nemigen volt még része a „Legón felnőtt” fiatal nemzedéknek. S ez a természetes, hiszen nem kényszerít ma senkit arra a szükség, hogy gyermekét így örvendéz- tesse meg. No meg ideje is kevés lenne erre. Pedig játék és tanulás, hagyomány- őrzés itt egymásba fonódik, a papírízű magyarázatoknál beszédesebb olykor egyetlen kis bábú. Sok helyen vallják ezt, mind többször hallani úttörőházi játszókról, szakköri foglalkozásokról, ahol észrevétlenül szívhatják magukba a fiatalok a néprajzi ismereteket. Szárazság a földeken Az eLmúlt héten adtunk hírt az Arany- fürt Mgtsz-ben bolyó szántóföldi munkák, ról. Szárazságban kezdték, s bár valamivel csapadékdúsabb, még korántsem optimális időjárási körülmények között fejezték be az őszi búza vetését. A hosszú szárazság másutt is komoly gondot jelenteit a korai vetésnél és többszörösen igénybe vette az embereket és gépieket egyaránt. Igaz, a betakarításra váró termények jó részének kedvezett, a cukorrépára rendkívül negatív hatású volt ez az idő. Ezért több üzemben szüneteltetni kellett a munkálatokat. A kukoricabetakarítás azonban a késői kezdés ellenére is jó ütemben halad. Az őszi tápanyag-utánpótlás feltételei biztosítottak és jó, hogy a más megyékben jelentkező, nagymértékű műtrágyalemondások megyénkben csak mérsékelten jelentkeznek. A választás lehetősége A Szekszárdi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén foglalkozott a városi bíróság működésével. A tájékoztatóban hangzott el az a kijelentés, hogy a bűnügyek növekvő számán belül feltűnő módon emelkedett a fiatalkorúak által elkövetett erőszakos cselekmények és köz. lekedési bűnügyek aránya. Nem először és nyilván nem is utolsó alkalommal értesültünk erről, mégis mindannyiszor elgondolkodunk. Szerencsére túljutottunk már azon az állásponton, hogy nagy általánosságban kijelentsük, rohanó korunk a felelős gyermekeink agresszivitásáért, „túl. civilizált” társadalmunk számlájára írható a jelenség. Ehelyett azokat a befolyásoló környezeti tényezőket vizsgáljuk, közösségeket, különféle csoportokat késztetjük cselekvésre, akikkel nap-nap után találkoznak a fiatalok. Szinte a közhelyig emlegetett téma a család, vagyis az elsődleges szocializáció színhelye, aztán az iskola, a lakókörzet befolyása. És egyre több tanácskozáson, kerekasztal-beszélgetésen ülnek le a pszichológus, pszichiáter, pedagógus mellé az ifjúsági mozgalom képviselői is. Felelősséget éreznek, részt kívánnak vállalni a súlyos tendencia megfékezésében. Az idén jó a cukorfok, a minőségre nem panaszkodnak a gazdák
