Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-16 / 243. szám

A NÉPÚJSÁG 1985. október 16. A Musica kiállítása A Musica együttes bábjaiból látható kiállítás Szekszár- don, a Babits Mihály művelődési központ márványter­mében. Az 1970-ben úttörő csoportból „megerősödött” és hírnevet szerzett gárda minden évben bemutatkozik egy alkalommal, így korábban látható volt anyaguk a buda­pesti Petőfi Sándor Múzeumban, vagy a tihanyi kiállító­teremben. Most korszakváltás előtt állnak. A legnagyobb elismerést, a végleges kiváló címet szerzett együttes egész estét hetöltő darabbal lép a közönség elé. Jan Trinka cseh szerző mesefeldolgozását először november 23-i, csehszlovákiai vendégszereplésükön adják elő, s amennyi­ben Szekszárdon megoldódik a kamarateremgond, a meg­felelő technikai felszereltség kérdése, itthon is színre léphetnek. Mindez új követelmény elé állítja a Musica tagjait, így Wanits Hilda mellett új tervező és készítő, Csutoros Sándor szobrászművész és felesége kapcsolódik be munkájukba. T. Zs. Ka pfinger András felvételei. Dvorzsák: Humoreszk A Tragédia a Vajdaságban Vendégszereplés A Magyar Néphadsereg Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett művészegyüttese, amely az NDK Nemzeti Néphadseregének meghívá­sára a Német Demokratikus Köztársaságban járt, hazaér­kezett. A 14 napos vendég- szereplés során az együttes a baráti ország különböző városaiban — zömében ka­tonaközönség előtt — lépett fel. Hazautazása előtt Ber­linben gálaműsort adott, amelyen megjelentek az NDK párt-, állami és társa­dalmi életének, a Nemzeti Néphadsereg tábornoki ka­rának képviselői. Nemzetközi szobrász alkotótelep A Villány közelében ma­gasodó Szársomlyó-hegyen bezárt az ország legnagyobb szobrász műterme: kedden véget ért a XVII. nemzetkö­zi szobrász szimpózium. A nyár folyamán angol, hol­land, japán, lengyel, magyar, NSZK-beli, román és szov­jet művészek dolgoztak a karéjos ívű kőbányában. A záróeseményen értékel­ték az alkotói évad eredmé­nyét, bemutatták az elkészült munkákat. Az előző évektől eltérően nem volt kötött mű­vészeti program, a faragásra előkészített kőtömbök mind­azonáltal monumentális plasztikák megformálására adtak lehetőséget. Az UNESCO támogatásá­val 1968 óta működik a nem­zetközi szobrászműhely a Dráva síkjából kiemelkedő, süveg alakú hegyen, s azóta páratlan gazdagságú gyűj­temény alakult ki a hajdani kőfejtő területén. A meghí­vott hazai és külföldi művé­szek ugyanis a vendéglátá­sért cserében a helyszínen hagyják az elkészült plaszti­kákat. A muzeális védettsé­get élvező több mint száz kőalkotást szabadtéri tárlat­ként nézhetik végig a láto­gatók. A szársomlyói szoborpark ma már idegenforgalmi lát­ványosság is. Évente körül­belül százezer hazai és kül­földi érdeklődő keresi fel az alkotóhelyet, s tavasztól őszig munka közben láthat­ja a közönség a szobrászo­kat. Madách-kommentárok Napok óta a „Tragédia” beszédtéma Szabadkán. Új­vidéken, Zomborban, Kani­zsán és az egész Vajdaság­ban. A Szabadkai Népszínház magyar és szerb társulatának „Madách -'kommen tárok ’ ’ cí­mű, október 12-i bemutató­járól van szó. amelyet Ma­dách Imre „Az ember tragé­diája” című műve nyomán Ljulbisa Risztics, a neves ju­goszláv rendező, a Népszín­ház új igazgatója rendezett Nada iKokotovics segédleté­vel, Végei László és Drágán Klajics dramaturg, s Len­gyel Gábor -zeneszerző közre­működésével. A szabadkai Népszínház -magyar tagozata 1965. de­cember 28-án — tehát két 'évtizeddel ezelőtt — vitte színre először Madách világ­hírű drámáját. Ez akkor va­lóságos hőstettnek számított, s Virág Mihály rendező és szereplőgárdája derekasan megbirkózott a nehéz feladat­tal. Akkor Ádám szerepében, vendégként fellépett Szabad­kán Sin'kovits Imre. Az elő­adás Magyarországon is nagy visszhangot keltett. A mostani „új” Tragédiát rendezőpárasa eleddig egye­dülálló módon állította szín­re. Nem színpadra, mert az előadás legalább öt helyen zajlik le ... A cselekmény első képét a közönség a Népszínház nagy­termében nézte végig. A szín­padon fiatal lányok keringőz­tek a Csárdáskirálynő muzsi­kájára és Lucifer az égből szállt alá a -gyülekezetre. El­hangzott az isteni szózat, majd a színészek és a nézők átsétáltak a „lakodalom” színhelyére, a színház udva­rába, ahol Évát hozzáadják Ádámhoz. Lucifer ihnen el­vezeti őket (és a közönséget) a város főterére, a szökőkút­hoz. miközben megismerteti őket a szabadság eszméjével. A téren egy guzfl'ás Miltia- des csatájáról és bátorságá­ról regél, majd feltűnik egy szaúd-arábiad hercegnő, akit a későbbiek során meggyil­kolnak. Tevék vonulnak át a téren, majd hirtelen rendőr­autók szirénáznak, láthatjuk Aldo Moro elrablását. A szint a Vörös ‘Brigádok és a Bader- Mamhöf-csoport terroristái uralják. Aztán a francia for­radalom mozzanatai eleve­nednek meg, Robespierre szó­nokol. végül egy elemi erejű tüntetés izzóvá hevíti a lég­kört. Az előadás ezután a város­házán folytatódik. Négy ké­pet a városháza udvarán, tízegynéhányat pedig a fo­lyosóin, szobáiban és díszter­mében láthatunk. Az egyik szobában Szenitgyörgyí Albert meséli el, hogyan találta fel a C-vitaimint, a másikban Ali Agoa, a pápa elleni merény­let elkövetője létható. a har­madikban Lukács György és József Attila beszélget (1931- ben Berlinben). Megjelenik Sklodowska-Curie asszony, aztán felvonul a Himnusz hángjai mellett a magyar labdarúgó-válogatott (az aranycsapat), amott röpcédu­lákat osztogatnak, kivégző osztag sortüze dördül. A díszteremben Madách Imre tizenhárom kortársával, köz­tük Kossuth-tal, Petőfivel. Táncsiccsal, Marx-szal, Vö- rösmartyval, Széchenyivel, Verdivel. Garibaldival foly­tat eszmecserét. A Finale színhelye a közel­ben lévő, nemrég felújított zsinagóga. Felcsendül Liszt Ferenc Dante szimfóniája, s Ádám, Éva, Lucifer isimét ta­lálkozik az Istennel. A Bib­lia és a sci-fi különös talál­kahelye lesz a régi, Európa­ihírű épület. A . .Madách-kommentárok” Az ember tragédiájának sa­játos rísz ties i változata. Szombat esti bemutatója mindenesetre közönségsikert ahatatt. A három fő szerepet Jónás Gabriella (Éva), Medve Sándor (Ádám) és Korica Miklós alakította. — Az előadást Szabadkán még tizenöt alkalommal fog­juk megismételni. Egyetlen egyszer sem halasztják el, mert rossz idő esetén gyor­san tetőt varázsolunk a kö­zönség feje fölé. MÁRKUS GYULA (Bel'grád) Dunántúlt napló A nosztalgia korát éljük. Rájöttünk, hogy mindaz, amitől az utóbbi évtizedek­ben — a korszerűsítés, a modernizálás ürügyén — oly könnyű szívvel megszaba­dultunk, nem is volt olyan elvetendő. Ha pl. összevet­jük a pécsi Széchenyi téren ma körben álló jellegtelen villanyoszlopókat a (nem is olyan) hajdan itt volt kecses pásztor bot-lámpaoszlopokkal, ez utóbbi tetszés! indexe jó­val magasabb, mint az előb­bié. A Mátyás király utcai lámpakarok is szebbek, mint a korábbi, az úttest fölött átfeszített világítótestek. És a Kossuth Lajos utcában ta­valy felállított „nosztalgia­lámpák” is jobban illenék a belváros hangulatához, mint a Sallai utcái „korszerű” gombfejes lámpák. Nem véletlenül emleget­tük a közvilágítást a nosz­talgia kapcsán, s a Széche­nyi téri pásztorbot-oszlopo- kát sem. Ugyanis a város — a belváros rehabilitációja keretében — a Széchenyi tér közvilágítását is korszerű­síti, ami ezúttal a régihez való visszatérést jelenti. Ugyanúgy, mint az, hogy a felújított házak is vissza­kapják a „korszerű” egykápu helyett a régit, a meggondo­latlanul eldobott erkélyt, s amint a szögletesített kira­katnyílásokat is visszagöhi- bölyítik... A Széchenyi tér űj köz- világításának a tervezésével természetesen a DÉDÁSZ foglalkozik, s egyelőre a legfőbb gond az, hogy ezzel a régi típusú lámpaformáVal — a „pásztorbothoz” ugyan­is különleges opálüveg búra tartozik — elérhető-e az a megvilágítási érték, amit a szabványok ilyen forgalmú helyre előírnak. Ebben fel­tehetően segítséget fog jelen, teni, hogy Budapesten több helyen működnek hasonló — régről megmaradt, vagy újonnan felállított (lásd Vö­rösmarty tér) világító alkal­matosságok. Somogyi Néplap Nemcsak költözik, hanem nevet is változtat. Nemsoká­ra megnyitja kapuit a nagy. közönség előtt a Vaszary­emlékház Kaposváron az Április 4. utcában. így a Képcsarnok Vállalat exklu­zív boltja más néven, de változatlan tartalommal áll majd a vásárlók rendelkezé. sére. November 1-től a bolt Kaposvár szülöttjének, Ber- náth Aurélnak a nevét ve­szi fel. Hasonló nagyságú, de mo­dernebb üzlethelyiségbe köl­töznek, a Csokonai közbe. A sétálóutca rekonstrukciója a város díszévé igyekszik vará­zsolni a Május 1. utcát és ebbe a körzetbe hozzák mindazokat az üzleteket, amelyek érdeklődésre tarta­nak számot. Árukínálatuk jó minőségű és ízlésformáló. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A zöldség-gyümölcs terme, lés, felvásárlás és forgalma­zás az utóbbi időkben talán a legtöbbet vitatott ágazat. A közgazdasági szabályozás — sajnos — rendkívüli mértékben megnehezíti a munkát. A nagyüzemek zö­me előbb fokozatosan, majd egyik évről a másikra fel­számolta zöldségtermesztő ágazatát. Ekkor a ráfizeté­sek összege már meghalad­ta a gazdaságok teherbíró­képességét. Többé már nem lehetett — nem volt szabad! — olyan igényekre hivatkoz­ni, amely esetleg veszélybe sodorhatott volna minden üzemi egyensúlyt. Ebben a közegben dolgozik — válto­zatlan kedvező nyereséggel — a Fejér Megyei Zöldért Vállalat. Igaz, hogy az ere­deti ellátási kötelezettségei alól már évekkel előbb fel­oldozták, mégis most is na­gyon sokat várnak tőlük a megye, az ország sok más területének ellátásában is. Erről beszélgetünk TLringer György vállalati igazgatóval. — A SZÖVOSZ elnöksége 1985 márciusában határoza­tot hozott a Zöldért válla­latok tevékenységének to­vábbi fejlesztéséről, amiben pontosan megjelölték azt a szerepkört, amely a lakos­ság zöldség-gyümölcs és búr. gonyaellátásával kapcsolato­san ránk vár. Ami a válla­latunkat illeti, hosszú évek óta nyereségesen gazdálko­dunk, s a piacon, kiváltkép­pen Székesfehérváron, a me­gye városaiban meghatározó szerepünk van. Még akkor is így van ez, ha egyes áru­cikkekben nem mindig tu­dunk versenyben lenni. Ah­hoz, hogy a lakosság évről évre jobb minőségű árúhoz jusson a Zöldért közvetíté­sével, a vállalat boltjaiban, javítanunk kell a termelői érdekeltséget. A kirendeltség, vezetőknek szinte teljes kö­rű önállóságot garantáltunk mind a forgalmazásban, az átalakításban, a költség-, a bér. és létszámgazdálkodás­ban is. Ügy látjuk, hogy az új rendszer bevált. Lénye­gesen rugalmasabbá vált az ár- és árréspolitika. Az ára­kat a helyi napi piaci hely­zet ismeretében reálisabban alakíthatták ki. Sokat javult a frissen forgalomba hozott, illetve tárolt áruik válasz­téka. Egyébként a jövede­lemérdekeltség hatására az eredményjavulás nem az ár. rés növelésében, hanem a költségek csökkentésében jut kifejezésre. PETŐFI NÉPE Megyénk településeit jár­va gyakran látjuk, hogy az utak egy része még a bel­terület központi térségében is szennyezett, lótrágyával. Legalábbis addig, míg a köztisztaságiak a helyszínre nem érkeznek. Persze, ha utána megy arrafelé a fo­gat, máris bekövetkezhet ugyanaz az eset. Kiskunfélegyházán, a Bes- senyey utcában naponta többször végighaj.tan'ak lo­vas kocsik, így hát nem vé­letlen, hogy trágyával „de­korált” a környezet. Az ott lakók bosszankodnak is mi­atta eleget. A költségvetési üzem tisztítógépe rendszere­sen dolgozik ott, de ered­ménye akikor lenne munká­jának, ha mondjuk kétórán. ként ismételné meg azt. Amire persze nincs lehető­ség. És a praktikus módszer másoktól való átvételére? Mint olvasónk közli, a környezet tisztaságára oly nagy figyelmet fordító Bul­gáriában lépten-nyomon le­het találkozni olyan lovas fuvarozókkal, akik óvják a közterületet. Hogyan? Pél­dául azáltal, hogy a pacik trágyáját speciális edénybe gyűjtik. Nos, ha van ilyen gya­korlat, s tényleg bevált, ta­lán lehetne követni A füstmentes órákért A másodlagos füst ártal- masságával, a passzív do- dohányzás káros hatásával foglalkozik a televízió Del­ta című tudományos maga­zinjának október 20-i adása. A műsorban bemutatják a tokiói televízió filmtudósítá­sát azokról a világon egye­dülálló tudományos vizsgá­latokról, amelyekből egyér­telműen kiderül, hogy a passzív dohányosok szerve­zetét milyen súlyos egészsé­gi ártalom fenyegeti. A japán tudósok az eddi­gieknél pontosabb és hitele­sebb tudományos mérések­kel és kísérletekkel igazolták a másodlagos — a cigaretta végéről a magasba emelkedő — füst károsanyag-tartalmát, és így a nem dohányzók szervezetét érő veszélyt. A kísérletekben — mint ahogy a filmtudósításban is látha­tó — először vált ugyanis lehetővé a kétféle — a beszí­vott és kifújt elsődleges, il­letve a másodlagos — füst közötti vegyi és biológiai kü­lönbség lefényképezése. Az állatokon, illetve a nem dohányzó embereken végzett vizsgálatok; egyebek közt a hőmérsékletet, a vérnyomást és a pulzusszámot rögzítő, illetve a helyiségek szén- monoxid koncentrációját mérő műszerek adatai meg­döbbentően bizonyítják, hogy a másodlagos füst kényszerű beszívásáwal nem pusztán „apró kellemetlenség”, ha­nem a dohányosokéval szinte egyenértékű szervi ártalom éri a nem dohányzókat. A különböző kísérletek bebizo­nyították azt is, hogy a do­hányfüst mintegy negyven­féle rákkeltő vegyületéből jó néhány a másodlagos füstben többszörös mennyiségben van jelen, s így a másodla­gos füstnek kitett emberre gyakran nagyobb veszély le­selkedik, mint magukra a dohányzókra. A kutatások középpontjá­ban eddig főként a dohányo­sok szervezetét érő káros ha­tások kimutatása állt, az utóbbi időben azonban világ­szerte mindinkább a másod­lagos füst vizsgálata felé for­dult a kutatók figyelme. Ez­zel párhuzamosan Japánban széles körű mozgalom bonta­kozott ki a nem dohányzók­nak a dohányfüsttől való megvédésére, a munkahelye­ken és otthonukban az úgy­nevezett füstmentes órák megvalósítására. Ha ugyan­is a dohányosak legalább délelőtt és délután egy-egy órára nem veszélyeztetik közösségüket dohányfüstjük­kel, a felére csökken a leve­gő szennyezettsége. A hazai egészségügyi kor­mányzat célkitűzéseinek megfelelően e műsorával a Magyar Televízió is meghir­deti a Füstmentes órák moz­galmat hazánkban, s azzal a felhívással fordul a gyárak, üzemek és hivatalok közös­ségeihez, hogy a nem do­hányzók védelmére ' maguk is szervezzék meg ezen akci­ót. A Delta műsorát kiegé­szítve, a Delta Magazin ok­tóberi számában részletes cikket közöl a témáról. Elvarázsolt világban

Next

/
Thumbnails
Contents