Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-16 / 243. szám

1985. október 16. rtÉPÜJSÁG 5 Anyag- és energiatakarékos technológiák: „A következő években élénkíteni kell a gazdasági fejlődést. Az inten­zív gazdálkodás erőteljes és általános kibontakoztatásával, a ráfordí­tások csökkentésével, a tartalékok teljesebb hasznosításával olyan megalapozott növekedést kell elérni, amely lehetővé teszi az egyen­súly további javítását... Az ipar dinamikus fejlődése megköveteli a műszaki haladás további lehetőségeinek feltárását, az erőteljes technológiai korszerűsítést, új termékek gyors kifejlesztését, a ver­senyképesség fokozását, a munkaerő, a szaktudás és az eszközök jobb felhasználását, a fajlagos anyag- és energiaráfordítás csökken­tését. (Az MSZMP XIII. kongresszusának határozatából.) Energiatakarékossági intézkedések A Tolna Megyei Állami Építőipari Vál­lalat időben felkészült a télre. Az építési munkahelyeken végzendő munkák miként­jére és a felhasználható energiahordozókra vonatkozóan részletes téliesítési tervet ké­szített. Fűtési rendszereit a nyáron átvizs­gálta, a szükséges javításokat, pótlásokat elvégezte. A fűtőüzemet külön elszámoló egység­ként üzemelteti, azzel anyagilag is érde­keltté teszi az üzem vezetését és dolgozóit. A gőzkazánok kötelező energetikai méré­sei megtörténtek, így azok a téli időszak­ban a legjobb hatásfokkal üzemelnek. A vállalat az elkövetkezendő időszakban fokozatosan bevezeti a hőellátó központok üzemének időjárástól függő, automatikus szabályzását. Ez azt jelenti, hogy a létesít­mények fűtésére a külső hőmérséklettől függően mindig csak a szükséges hőener­giát használják fel. Nem lesz tehát elég­telen a fűtés, nem lesz túlfűtés. Mivel ez jelentős befektetést is jelent. ezért ezt a programot csak fokozatosan lehet meg­valósítani. A vállalat a téli időszakban csak a kulcsfontosságú létesítményeit üzemelteti. Ezért nem rendeznek továbbképzéseket a dombori oktatási központban, amelynek egyszeri felfűtése is jelentős hőenergiát igényel, folyamatos hőntartása pedig el­képzelhetetlen. A tapasztalható szénhiány- ra való tekintettel fokozottan gyűjtik az építési helyeken, és a faipari üzemeinkben keletkező fahulladékot, és azt az itt lévő irodák és öltözők fűtésére használják fel. Az építés alatt álló létesítményeket a lehető legnagyobb gondossággal zárják le, azért, hogy az ott folyó belső építési és szakipari munkákhoz szükséges temperáló fűtést a legkisebb hőveszteséggel és a legna­gyobb hatékonysággal tudják elvégezni. Ahol lehet, ilyen célra távhőellátást is igénybe vesznek, mert bár nem olcsóbb, mint a hagyományos fűtés, más szempon­tok miatt mégis előnyös. Az építési helyekre szükséges építési anyagok és szerkezetek kiszállítását még a komoly tél beállta előtt fokozott ütemben elvégzik. Ez szállítási költségben és üzem­anyagban jelentős megtakarítást jelent, ugyanis a nagy hidegben, rossz útviszonyok mellett több üzemanyag fogy, és ezenkívül még a balesetveszély is igen nagy. Az energiahordozókkal való fokozottabb takarékoskodás miatt a nagyobb munka­helyeken bevezetik a munkahelyi energia­felelősi rendszert. Jelentős megtakarítást, és főleg az energiatakarékosság fontosságát megértő tudatformálást várnak. Csak takarékosan » ___________________________________________ H a már a cím Is így szól, akkor aztán csínján keil bán­nom a szóval, a sorokkal. iHol van már az az idő, ami­kor egyetlen szál gyufával •kellett a tüzet és a petró­leumlámpát is meggyújtami, aztán azokról továbbvinni egész nap a lángot oda, ahol éppen kellett?! Ma már azt a ..takarékosságot” vesszük észre, hogy az előttünk ha­ladó autós padlóig nyomott gázpedállal „kíméli” pénz­tárcáját, és a felverődő (ka­vics nyomán hamar lesz mez­telen sok apró helyen ko­csink lemeze. A gyárak aínyagtakarékasan festenek, és a zsemle is valahogy ki­sebb lett. Egy pék ismerősöm mesélt erről egy takarékos kis vic­cet. Két pék beszélget. Az egyik azt kérdezi a 'másik­tól: — Na. mi van a csukott tenyeremben? ikre a válasz az, hogy természetesen zsem­le. — Na jó, de hány?! Valahogy így ... Gépektől zsúfolt világunk­ban az is előfordul, hogy a kocsink „elnyalogatja” gumi­abroncsait. így újat kell vá­sárolni. 'Persze, takarékosan és pénzkímélőn; így vesszük a futózott, anyagta karók os - Sággal készült külsőket. Ol­csóbban. Aztán azók közül — vagy 'kettő — takarékosság ide vagy oda, egyszerűen csak szétnyílik. Nem cserélik ki. Nem a takarékos eljárás, ha­nem az alapanyag volt el­használt. Jó nagyot spórolunk így. 'Minden nem lehet örökös, így aztán a konyhai mosoga­tóm rendszere is felmondta a szolgálatot. A vízvezeték- szerelők közül egyik lakoda­lomra készíti a sátrat, a pénzt és a fiát, a másik na­gyon elfoglalt, a harmadik­nak egyszerűen nem éri meg, hogy eljöjjön megjavítani. Megint takarékoskodtam. A 'mesternek már nem kell fi­zetnem. Szétszedem. Rájövök itt is egy-két takarékos eljá­rásra, mert aki összerakta, az spórolt nekem. Nem volt al­kalmas szűkítője. hát három darab csőből csinált egyet. Biztosan hulladékanyagból, nem 'is egész szálból. Gon­dolom. én csak egyet fizet­tem ... egy szűfa'tőt. Tartó- bilincs helyett meg a meg­hajlított drót is megteszi. Ez viszont egy darabig örökös. Amíg ki nem cserélem. A váródban fektetik a gáz­vezetéket, szépen, tempósan, helyenként még csak egy éve. Az árok alaposan kiszellő­zött. volt rá ideje, az autós meg megtanulta, merre nem mehet. Hát arra aztán nem, csak szépen körben. Ismerd meg városodat, ha már ott laksz. Mennyi itt a pluszban felhasznált energia?! Nem számolom ki, spórolok a pa­pírral és ceruzával egyaránt. Elkészült egy új, teher­mentesítő út. ami talán azért van még lezárva, hogy ne tűnjön nagyon fel, abból az­tán kispórolták ... Búzaérés idején kezdték a földmunká­kat, kanyart is tettek bele, és aki kipróbálja, az aztán nem alszik el ezen a szakaszon ... Valahogy nem az igazi, ki­csit 'lőhetne simább is. Le­zárva is .takarékosan van, de nem egyértelműen. Egyik fe­lén kétlábú terelőoszlop csí­kos deszkával az úttest köze­pén, a másikon egy műanyag szalag és egy kötelező hala­dási irányt mutató tábla. Fázisjavító kondenzátorok és automatikák Tovább kell erősíteni a tulajdonosi szemléletet Ha villanyáram használa­tánál energiát akarunk meg­takarítani, akkor óhatatlanul a kisebb fogyasztású vil­lanykörték cseréjére, a fe­leslegesen égő lámpák le- kapcsolására, vagy a kisebb áramfelvételű motorok al­kalmazására gondolunk. Pe­dig van más megoldás is. A Tolna Megyei Gabona- forgalmi és Malomipari Vál­lalatnál is élnek ezzel a le­hetőséggel. A vállalat mű­szaki igazgatóhelyettesével, Bräutigam Konráddal be­szélgetünk. — Nem egészen új eljá­rásról van szó. Már koráb­ban is foglalkoztak hazánk­ban ezzel a kérdéssel, de kiemelt problémaként csak az utóbbi években kezelik. Mi alapvetően az új beru­házásoknál minden esetben figyelembe vettük és alkal­maztuk ezt az energiameg­takarítási módszert. Ma már majdnem minden telepünkön működik ilyen berendezés. — Mi a lényege ennek a berendezésnek ? — Egyszerű példával kez­dem: a személyautónál a por lasztó befolyásolja a ben­zinfogyasztást. Adott telje­sítményigény mellett nem mindegy, hogy mennyi üzem­anyagot fogyaszt a kocsi. Ugyanez vonatkozik a villa­mos energia felhasználására is. Ma már minden gép alap­ja a villanymotor. Szükséges teljesítményigény mellett nem mindegy, hogy több, vagy kevesebb villamos energiát használunk fel. Az üzemeink főkapcsolójához építettük a fázisjavító kon­denzátorokat és automatiká. kat. A berendezés feladata, hogy az üzem villanymotor­jainak és világításának fo­gyasztását azonos teljesít­mény mellett meghatározott szinten tartsa. Nagyon fon­tos ez, mert ha üzemelés során ezt az értéket válla­latunk túllépi, akkor felárat kell fizetni a DÉDÁSZ-nak, amennyiben ezen az érté­ken belül maradunk, áren­gedményt kapunk. A beren­A fázisjavító kondenzáto­rok ellenőrzés alatt dezésnek a gazdaságossági értéke forintban is kifejez­hető: egy évben 230 ezer fo­rintot takarítottunk meg. De országos szinten is ki lehet számolni az értéket és akár egy erőmű kapacitását le­hetne kiváltani. — Hogyan alkalmazzák ezt naponta? — Telepeinken mindennap ellenőrzik a villanyszerelők a berendezést. A meghibá­sodást azonnal jelenteni kell, a javítást pedig soron kívül elvégzik. — Ügy tudom, hogy hazai gyártmányúak ezek a mű­szerek. — Igen. A Mechanikai Mű­vek termékei, forintért be­szerezhetők. Az alkalmazás­hoz szükséges az energia­felügyelet engedélye. Ehhez hasonló megoldást a villany- motorokon elhelyezett kon­denzátorok jelentették eddig. Hatásos volt ez is, de óriási hátránya, hogy nem lehetett közvetlenül irányítani az energiafelvételt. A fázisjaví­tó kondenzátorok és automa­tikák alkalmazásuk során nálunk jól beváltak. Egyre jobban terjed a felhaszná­lása más üzemekben is. Ma már szinite naponta a munkánk végzése során a takarékosabb életvitel és munkavégzés szükségességé­vel találkozunk. Erről kér­deztük a szekszárdi műszer­gyárban Véner Lajost, a gyár műszaki főmérnökét: — A gyárban a hetvenes évekre tehető az az időszak, amikor már szükségesen je­lentkezett a takarékosságra Való törekvés. Ezek akkor ál­talában kisebb eredményeket hozó intézkedések voltak. A közben bekövetkezett energia „Világválság”, ami a gyárun­kat sem kerülte el, arra kény- szerített bennünket, hogy konkrét és eredményeket ho­zó intézkedési tervet dolgoz­zunk ki, amely évről évre szorosan beépült az éves gaz­dasági feladattervünkbe. — Ilyenek például a gaz­daságosabb műszaki megol­dás ókat tartalmazó termék- váltás, az ezt kiszolgáló ener­giatakarékosabb cél gépesítés, a dollárért beszerezhető im­port alapanyagok kiváltása. — 'Ezt egészítették kí a belső szervezési intézkedések, komplex brigádok szervezése, új termék letelepítése, vala­mint az e célok elérését se­gítő újítási éves feladattervek kidolgozása, a konstrukciós felújítási munkák tervezése Egy éve beszélgettem Sós Csabával, a Bonyhádi Cipő­gyár főkönyvelőjével, akivel számbavettük az új gazdasá­gi szabályozók várható ha­tásait. Akkor a főkönyvelő a következőket mondta: „Nem könnyítik meg az életünket, ez már biztos. Növekednek a vállalati terhek, de már most látjuk, hogy a vállalat moz­gásterét (hosszabb távon sza­baddá teszi.” Az előbbi gondolatok azért is jutottak az eszembe, mert olvasom, hogy 1985-ben a vál­lalati költségek 8,9 milliárd forinttal emelkedtek. Pa­naszkodnak is rendre a gaz­dasági vezetők, hogy a sza­bályozás, a súlyos adók, a növekvő árak szinte kifoszt­ják a kasszát, alig jut va­lami a bérek emelésére, és az új fejlesztésekre sem min­dig telik. Természetesen a vállalati vezetőknek is igazat kell ad­ni. Tényleg, jobban emelked­tek a költségek, mint azt vár­és elvégzése, amelyek során dolgozóink lényegesen jobb körülmények között végezhe­tik napi munkájukat. Akiken igen sok múlott, hogy az el­múlt időszakban sikerült év­ről évre éves terveinket tel­jesíteni és összvolumenében pedig jelentősen emelni. Pél­dául ez évben is várhatóan 100 millió forintot kitevő többlet árbevételt érünk el az éves tervhez viszonyítva. Mindezek együttesen ered­ményezték, hogy ebben az év­ben két alkalommal vált le­hetővé összességében 15 szá­zalékos bérfejlesztést kifizet­ni, melyet differenciáltan osztottunk szét. Ezek után az éves intézke­dési tervről elmondta, az ed­digi intézkedéseink eredmé­nyeképpen a különböző hasz­nosítható színes fémhulla­dékból, energiából, és egyéb belső szervezési intézkedések révén 2 millió 212 ezer forin­tot takarított meg a gyár. Ugyanakkor a takarékosságot megcélzó és eredményező el­fogadott újításokból, ötletna­pokon elhangzott javaslatok­ból mintegy 445 ezer forint megtakarítás jelentkezett. — Az ez évi célgépesítés során kiváltottunk egy 160 tűk. Gondolom, Sós Csabá­nak. a cipőgyár főkönyvelőjé­nek is meggyűlt a baja a költségekkel, s mégis a cipő­gyár 1985-ben is eredménye­sen tud gazdálkodni. A ter­mékszerkezet alakításával tudtak előrelépni. A vállalat gyárt olcsó cipőket, és to­vábbra is ott vannak a pia­con a magas minőségű (A BNV közönségdíját ezért kap­ták) lábbelivel. A vásárló igé­nyei szerint. És ebben rejlik a megoldás. Ügy kielégíteni az igényeket, hogy a vállalat is haszonra leljen. Ehhez azanan szigorú és apró téte­lekig menő költséggazdálko­dásra van szükség. Lehet olcsóbban gyártani, akkor is, ha egységesítik a cipőgyártás alkatrészeit, eb­ben az esetben jobban ter­vezhető az anyagfelhaszná­lás, azokból az alkatrészekből nagyobb szériákat gyárthat­nak, és nagyobb széria ese­tén kevesebb a szerszámfel­használás ... kW/óra víUamosenergiát fo­gyasztó fárasztökészüléket egy 8 kW/óra fárasztó beren­dezésre, amely egyúttal már magasabb hőfokon napi több mint 600 darabbal termel többet. Ugyanakkor a minő­ségi mutatók is lényegesen javultak. A termékeink terén további jelentős megtakarí­tást fog eredményezni az. hogy a lemezházas 2,5. 4, 6, 10 báros manométerekhez Az anyag- és energiafel­használás új technológiái közé kell tartoznia a belső tartalékok feltárásának, vagyis nem mindig szüksé­ges olyan új eljárások kidol­gozása, amely forradalma­sítja a gyártást. Nagyon kevés munkahelyen végeznek komoly veszteség- elemzést. Pedig ez az, ami a tartalékokat feltárja, és a jó elemzés azt is jelenti, hogy kevesebb energiát kell fel­használni, és kevesebb anya­got pocsékolni. A dunaföldvári Földvár Ipari Szövetkezet sem találta fel a spanyolviaszt. Egysze­rűen a kooperációban rejlő lehetőségeket használták ki: így piacra „dobhattak” olyan új lábbeliket, amelyek ol­csóságukkal a vevőt azonnal megnyerték, a szövetkezet­nék pedig kellő 'jövedelmet biztosítottak. Kapcsolatot ala­kítottak ki a csehszlovák Svit céggel, a Pécsi Cipő­nagykereskedelmi Vállalattal szükséges csőrugót a bent- lévő készlet felhasználása után — alapanyagból gyárt­juk, A további feladatokról szólva elmondta a főmérnök, hogy a gyár előtt a gyárt­mánycsaládok bővítésénél a lehetőségen belül — törekedni fognak az anyagfelhasználás során tőkés import és hazai buktatói és a hajósi József Attila Ter­melőszövetkezettel. Duna- föüdváron most — a hajósia­kon keresztül — a csehszlo­vák 'félnek cipőfelsőrészeket gyártanak, helyette gyártóbe­rendezéseket kapnák és anya­got. Ez utóbbi azért fontos, mert a csehszlovák partnertől kedvezőbb áron kapnak anyagot, mint a hazai piacon. Az olcsó anyagból gyártott olcsó lábbeli pedig nagy ke­resetnek örvend. (Manapság azt mondják, hogy a 'költséggazdálkodás igazán nem érdeke a válla­ltoknak. Mert a jelentkező költségeket megtéríttetheti a vevőkkel. Csak a vevő — ha van jó kereskedelem és el­látás — már nem hajlandó megfizetni a rosszul gazdál­kodó vállalatok ablakon ki­dobott millióit. És így egyre több híve kell legyen a Sós Csaba féle értékelemzéses ..technológiának” és a duna- íöldváriak kooperációs tevé­kenységének. Az oldal-összeállításban közreműködött: Hazafi József, Kántás József, Kapfinger András, Szabó Sándor, Szekér József és Szebeni Sándor. alapanyagok csökkentésére. Medve Imre sós fárasztó fürdőn dolgozik Értékelemzés, avagy a költséggazdálkodás

Next

/
Thumbnails
Contents