Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-16 / 243. szám
1985. október 16. KÉPÚJSÁG 3 Élelmezési világnap Ehesnek lenni: mindannyan ismerjük e kellemetlen érzést, ingerlékenyek, türelmetlenek leszünk tőle. s ilyenkor még felesleges kilóinkról is megfeledkezünk... és ilyenkor nem jut eszünkbe, hogy a világon majdnem 500 millió ember éhezik, sokuknak már szinte az evéshez se lenne ereje. Október 16. Élelmezési világnap. A FAO, az ENSZ az idén 40 esztendős Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete — magyar javaslatra — 1979-es konferenciáján határozatot (hozott arról, hogy ezen a napon a világon mindenütt fordítsanak fokozottabb figyelmet a Föld jelentős részét sújtó éhínség felszámolására. E feladat szinte elképzelhetetlenül bonyolult, és nagy. Hiszen miként lehetne feloldani azt az ellentmondást, hogy amíg a világ fejlett országaiban az élelmiszerraktárak tömve vannak, az élelmiszerárakat a kormányok mesterségesen tartják magasan, és egyre több ember küzd a tűltápláltságból eredő betegségekkel, addig a harmadik világ országaiban százmilliók az éhhalál szélén tengődnek, s nem is remélhetik, hogy a másutt felhalmozódott feleslegekből valaha is egy falatot kaphatnak. Semmi reményük nincs: jövőjük a testi-lelki nyomor, a szenvedés, a lassú halál. Iszonyú és felháborító perspektíva, és sajnos, a helyzet az utóbbi évek erőfeszítései ellenére is romlott. Az egyenlőtlen fejlődés okozta szakadék a világ gazdag és szegény része között tovább mélyült. Az előbbi helyeken nőtt az egy főre jutó élelmiszertermelés, de például a Szahel-övezet országaiban mintegy 20 százalékkal csökkent az elmúlt öt év során. Ráadásul Ázsia, Arfika, Dél-Amerika legszegényebb országait az egyre növekvő hadikiadások is sújtják. A FAO tagországai évente több milliárd dollár értékű élelmiszersegélyt küldenek \az éhezőknek, s akikhez ebből eljut valami, azok némi haladékot kapnak. De nem minden segítség jut célba. Mert a hiány megteremti a maga háttérgazdaságát, melynek alapélve a korrupció, s színtere a feketepiac. Ennek ellenére a segélyekre szükség van. Egy világ lehetett tanúja nemrégiben, hogy ma is népszerű popes rocksztárok tanújelét adták emberségüknek, annak a még sohsem látott, hatalmas koncertnek a megrendezésével, melynek bevételét felajánlották az éhezőknek. Azóta már hazai popzenészeink is szervezik a maguk segélykoncertjét, s ibár az ötlet nem a sajátjuk, a cél nemes, és akciójuk minden támogatást megérdemel. MIKLÓS ÉVA éxpírira Piacra talált itthon és külföldön az ormánsági burgo- nyapehely. A korszerű, ízletes élelmiszer a Szentlőrinci Állami Gazdaság vajszlói burgonyafeldolgozó üzemében készül: a mostani idényben 1200 tonnányit állítanak elő belőle. Az idén először külföldi vevőre is akadt: a Hungarocoop Külkereskedelmi Vállalat egymillió rubel értékű vajszlói burgonyape- hely szállítására kötött szerződést az egyik csehszlovák külkereskedelmi céggel. A szállítás megkezdődött, és a csehszlovák partner igen elégedett az élelmiszer minőségével. Sokféleképpen lehet felhasználni a burgonya- pehelyt. A Kecskeméti Konzervgyár például bébiételekhez, a Győri Hűtőipari Vállalat pedig exportra kerülő tésztákba dolgozza be. Egyre népszerűbb a háziasszonyok körében is, az ízlésesen csomagolt 250 grammos adagok zömét a budapesti fogyasztók vásárolják meg. A vajszlói üzem folyamatosan termel most: három műszakban éjjel-nappal, és szombat, vasárnap is. A feszített tempó mellett nagy gonddal ügyelnek a termék minőségére. Az idén eddig értékesített nyolcszáz tonna burgonyapehellyel kapcsolatban egyetlen minőségi kifogás sem történt. Az alapanyag túlnyomó részét a szentlőrinci gazdaság maga termelte, illetve termeli meg, „Gyűjtsd és vidd” Tűzifagyűjtési akció a megyében Három kerületben - olcsón és önerővel Nyakunkon az ősz, megkezdődött a fűtési szezon, és a korszerű energiahordozókkal történő fűtés mellett igen sokan még a hagyományos fűtési módot részesítik előnyben. A Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság azzal is igyekszik enyhíteni a tüzelő, gondokon, hogy akciót hirdetett fagyűjtésre. Az állami erdők vágásterületein jelen, tős mennyiségű „fahulladék” halmozódik fel — vékony tűzifa —, melynek jelentős része ma még hasznosítat- lan marad. Ezért a gazdaság felihívja a lakosság figyelmét, a fakitermelések helyein történő ágfa gyűjtésére, és elszállítására. Néhány nap alatt kevés munkával összegyűjthető és hasznosítható akkora mennyiség, ami egy háztartás téli tüzelőszükségleteit fedezi. A meghirdetett akcióban a szekszárdi, bátaszé'ki és pör. bölyi erdészetek várják azo. kát, akik élni kívánnák ezzel a lehetőséggel. A szekszárdi kerület erdészetvezetője, Solti Imre a következőket mondta el: — Sok olyan faanyagunk maradt a vágási területen, ami ipari célra nem alkalmas, de tűzifaként érdemes még hasznosítani. Az ártéri erdészeti területeken jobbára inkább lágyfák vannak (nyár, fűz), de van keményfánk is. A gyűjtésre érkezőknek a kerületvezetőknél kell jelentkezni, ott kapnak eligazítást és ingyen gyűjt- hetik a tűzifának valót. Ellenszolgáltatásként a területen maradó vékony gallyakat kell eltüzelni. A munka után kapnak egy kiadatási elismervényt, és a hét bármely napján elszállíthatják a fát, kivéve szombaton és vasárnap. Reggel nyolc órakor kezdünk és aki felfér a munkásjáratainkra az azzal is kijöhet. Bogyiszló—Tolna térségében három, Keselyűs, ben négy kerületben gyűjthető a fa. Korlátlan lehetőségek vannak, a területen összesen háromezer köbméter ágfát kell összegyűjteni, aminek a fele még gazdára vár. A bátaszéki kerületről is az ottani lehetőségekről Mayer Ádám erdőművelési műszaki vezetőt kérdeztük. — A véghasznosítási termelés — gyérítés, tisztítás — helyén, gyűjthető nálunk is a fa, melynek egy része ingyen, másik része befizetés után szállítható el. Az ingyenes akció a szak'adékos, rosszul bejárható területen folyik, és ott a gallyakat is el kell tüzelni. A könnyen bejárható részeken kupádba hordás után az erdész kiállít egy méretjegyzéket, — itt egy köbméter kemény ágfáért 160 forintot, lágy ágfáért pedig 140 forintot kell Bátaszéken a Szabadság utcai központban befizetni. Nagy az érdeklődés, sorban állás is van, mindkét akció sikeresnek mondható. Hét kerületünkben — Kövesd, Bátaapáti, Alsónána, Szálka, Gurovica, Grábóc, Sötétvölgy — az erdészeket kell megkeresni. Vegyipari közös külkereskedelmi vállalatok Közös külkereskedelmi vállalat alapításáról állapodott meg a Chemolimpex és a Borsodi Vegyi Kombinát. Az Ongro-Ghem néven 1986. január elsejétől budapesti székhellyel működő új külkereskedelmi vállalat feliadata az lesz, hogy elősegítse a BVK műanyagainak, főként a pvc-poroknak és az ebből készülő félkész és késztermékeknek az exportját, illetve gondoskodjék az ezek előállításához szükséges különféle vegyianyagok külföldi beszerzéséről. Az üzleteket az Ongro-Ghem munkatársai kötik majd, lebonyolításukhoz pedig a Chemolimpex szolgáltatásként vállalja a szállítmányozás, a pénzügyi elszámolások egyéb intézését, ellátását. Az Ongro- Ghem alaptőkéjéből az alapítók — a Chemolimpex és a BVK — 50—50 százalékban részesednek, s munkájuk hasznából is ilyen arányban osztoznak. Az Ongro-Ghem immár a harmadik olyan közös külkereskedelmi vállalata a Ghemolimpexnek, amelyet hazai termelő vállalattal együttműködve hozott létre. Ez év eleje óta működik a Grabo-Chem, amelyben a Graboplast Győri Pamutszövő és Műbőrgyár, illetve a Ohemo-Caola, ahol a Caola Kozmetikái és Háztartás- vegyipari Vállalat a Chemolimpex partnere. Az új szervezeti formák kialakításával a külkereskedők és a gyártók igyekeznek kihasználni azokat az előnyöket, amelyekre a nagyvállalatnál kisebb létszámú, s így az ügyvitelben kevésbé nehézkes, a döntésben rugalmasabb szervezet ad lehetőséget. Pótszellőző - ablakokhoz Házgyári lakások tömören záró ablakaihoz dolgoztak ki pótszellőző berendezést, úgynevezett légbevezető szerkezetet, az Építéstudományi Intézet szentendrei kísérleti telepének szakemberei, a Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vállalat megbízásából. A tapasztalatok szerint ugyanis a modern, energiatakarékos ablakok használatakor — számos előnyük mellett — megszűnik az a természetes levegőmozgás, amely egyébként az ablak résein át áramlik a szobába. A tökéletes zárás miatt csupán minimális friss levegő jut a lakásba, s emiatt nem egy esetben penészesedés lép fel. A szakemberek által kidolgozott légbevezető szerkezet az ablak alá, a külső homlokzati panelba beépítve óránként 25 köbméter friss levegőt bocsát a lakásba így gazdaságos a tojóhibridtartás Majdnem minden napra egy tojás Szekszárdot bátran nevezhetjük a háztájiban meghonosodott tojóhibridtartás bölcsőjének. Szinte az egész országból jöttek Tolna megye székhelyére, a 60-as és 70-es években a szakemberek, és tanulmányozták a tojástermelés lehetőségét. Mára ellenben nagyon lecsökkent a kistermelők száma a városban és környékén, s szinte csak hírmondó maradt belőlük. Ott János alsónyéki nyugdíjas is a hírmondók közé tartozik. Hozzájuk látogattunk el. Már az udvaron áthaladva mutatja büszkén, hogy a ház mögé melléképületet épített. — Itt tartom az állományt, 60 négyzetméteren vannak elhelyezve. — Mikor kezdett foglalkozni csirkeneveléssel? — Több mint 10 évvel ezelőtt. Négyszáz darabos baromfiállományt tartottam húsnevelésre. Talán azt is mondhatom, hogy ebből vettem az első Trabantot, majd idővel áttértem a tojóhibrid tartására. Már a nyolcadik állományt is lecseréltem. — Miért váltott át a tojástermelésre? — Mert nagyobb lehetőséget láttam a tojóhibridtartásban. Először fehér jérce- állománnyal kezdtem, Scha- werral, most a Tetra SÍ fajtával foglalkozom. Ezek barna húsú jércék. Sokkal jobban kedvelik ezeket a vásárlók, mint a fehér tyúkot, és azok tojásait. Igaz, hogy ez a fajta több eleséget fogyaszt, de többet is fizetnek a tojásért, nagyobb a kereslet. A nyugdíjat is ki kell egészíteni valamivel. — Mekkora az állománya? — Jelenleg 600 tojót tartok. Nem olyan nagyon sok ez, de 400 alatt egyáltalán nem éri meg tartani. — Mivel eteti őket? — Csak táppal, kifejezetten tojástáppal. Körülbelül naponta 75 kilót esznek meg. Gyógyszert nem adagolok nekik melléje, kizárólag csak vitaminkészítményeket kapnak. Havonta 3 napon keresztül. Jó fajta ez, a kitenyésztés során nagyon magas immunitást szereztek ezek a tyúkok. A tápos etetésre 2 napodként kerül sor, és azt a 10 darab 30 literes önetetőt töltöm fel. Csapról isznak, szelepes önitatóból folyik a víz. — Van mit takarítani, annyi állat után. — Ennél a fajtánál szinte félévenként kerül sor a trágyázásra. Lécrácsokat helyeztem el, fél méterre a föld felszínétől, ezeken van az állomány, s éppen ezért elég csak félévenként kitakarítani. A három Zetorra való, nitrogénben igen gazdag trágyát a szőlőbe viszik el most tőlem. — Mennyire speciális ez a helyiség? — Nem igényel különösebb ráfordítást. De van, aki nálam egyszerűbben tartja a tyúkokat. A szellőzés biztosítása mellett először is a legfontosabb a megfelelő fényerő. A túl erős fénynél a tojók idegesebbek lesznek, stresszhatás lép fel náluk, és kicsipkedik egymás tollát. Ám a jó termelés biztosítására szükség van kisebb fényre. Nálam 6 darab 25-ös égő ég, ebből hármat állandóan használok, a többit pedig csak a tojásszedésnél kapcsolom be. — Mi szükséges a jó termeléshez? — Nyolcórányi alvást kell biztosítni a tyúkoknak. Este fél 7 körül villanyoltással altatom el őket, és reggel fél 4 körül az automata villany- kapcsoló ébreszti őket. A termelés megkezdésekor 12 órás megvilágításról indulunk el. Fokozatosan, a termelés növekedésével együtt el kell érni, a napi 16 órás megvilágítást. — Egy állományt meddig érdemes fenntartani? — öt-hathónapos koruktól kezdenek tojni ezek a jércék. Körülbelül ekkor kerülnek ki a tenyésztőkhöz. Két hónap után tojnak a legjobban, 90 százalékosan. 18 hónapos korukig érdemes termelni, tartani az állományt, mert akkor már 60 százalékra csökken tojóképességük. Ezután húsértékesítésre adjuk őket. Jó a húsuk, s ha piacra visszük, még 35 forintot is megkapunk kilójáért. A magánkereskedő 25 forintot ad kilójáért. — Mennyit tojnak a tyúkok naponta? Ott János nyugdíjas — Például tegnap, tegnapelőtt 520 darabot, ma pedig 510 tojást szedtem össze. Szinte majdnem mindennap tojnak. Az összegyűjtött tojásokért hetenként jönnek a kisállattenyésztő és értékesítő szövetkezettől. Havonta egy összegben kapom meg a pénzt, de ebből levonják az állomány megelőlegezett árát, s ebből veszem meg a tápot is. De azért némi pénz még marad is belőle. Háromféle tartással lehet jó tyúkokat nevelni. Lécrácspadló- tartással, földön tartással és ketreces tartással. Én a léc- rácsosat tartom a legjobbnak. Egyszerű, olcsó, s nem igényel nagyobb befektetést. Tulajdonképpen az egész berendezést én készítettem, még a tojóházat is. — A tartásban mi a legigényesebb munka? — A tojásszedés, mert reggel 7 és 9 óna között a tojók 80 százaléka letojik. Ekkor igyekezni kell az összesze- déssel, nehogy összetörjék a tojást. Csak akkor van értelme ennek a munkának, ha valaki mindent pontosan és tökéletesen csinál. Ha pedig az állomány kiöregedeett, akkor pár hét után felszámolom őket. Kitakarítom az ólakat, és jöhet a következő szállítás. Más állattartással én nem is foglalkoznék. SZEKÉR JÓZSEF A Tetra SÍ fajtájú vörösesbarna tojótyúkok Villamos kapcsoló- és vezérlőberendezések Algériába takarmánykeverő telepekhez, a Szovjetunióba sajtgyárakhoz készít villamos kapcsoló- és vezérlő- berendezéseket a Villany- szerelő Ipari Vállalat bicskei előszerelő üzeme. A négy- százötven dolgozót foglalkoztató üzemben — melyet két és fél esztendeje negyedmil- liárd forintos költséggel korszerűsítettek — új gyártástechnológiai sorokat, modern szerelési eszközöket, kisgépeket állítottak munkába, s a különböző villamos alkatrészek, kapcsolószekrények, irányítópultok egyik legkényesebb műveletét, a festést a korábbi szárításos helyett a sokkal gyorsabb beégetés- sel oldják meg. A korszerűsítésnek köszönhető, hogy az évi fél- milliárd forint termelési értéket előállító bicskei üzemben magas színvonalú termeléssel 160 millió forint értékű alkatrészt készítenek saját vállalatuk termékeihez, 240 millió forint értéket tesz ki a hazai cégek számára szállított villamos felszerelés és mintegy 100 millió forintnyi az export. Az ÉLGÉP-pel közös vállalkozásuk ez idén négy komplett takarmánykeverő telep szállítása és összeszerelése az algériai mezőgazdaság számára. A helyszíni munkálatok már a befejezés stádiumában vannak, és megkezdődött a berendezések kipróbálása. Ugyancsak az ÉLGÉP-pel közösen tavaly négy sajtgyárat szállítottak és az idén újabb négy sajtgyárat szállítanak a Szovjetunióba, melyhez az ÉLGÉP a technológiai és a gépészeti, a bicskei üzem pedig a villamos-erőátviteli berendezéseket adja. (MTI)
