Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-16 / 243. szám

2ÜÉPÜJSÁG 1985. október 16. Megnyílt a kulturális fórum (Folytaitás az 1. oldalról.) volt. De az európai civilizá­ció olyan szellemi értékeket adott a világnak, mint a hu­manizmus, a reneszánsz, a felvilágosodás, a demokrácia és a szocializmus eszméi, amelyek az egész emberi gondolkodás és társadalom fejlődésére meghatározó be­folyással voltak. A népeink közötti együttműködés leg­jobb hagyományai megtes­tesítő értékek közé soroljuk az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel tíz évvel ezelőtt elkezdődött politikai folyamatot is, ame­lyet európai enyhülés néven ismert meg a világ. A Magyar Népköztársaság kormánya kezdettől fogva megkülönböztetett jelentősé, get tulajdonított az európai biztonság és együttműködés ügyének, a helsinki záróok­mány elveire és ajánlásaira épülő államközi kapcsolatok sokoldalú fejlesztésének, le­hetőségeihez mérten aktívan közreműködött e folyamat kiteljesítésében. Nem hallgathatjuk el azonban, hogy a kulturális fórum olyan időszakban kez­di meg munkáját, amikor az enyhülési folyamat jelentős erőfeszítések árán elért ered­ményeit, sőt az egész emberi civilizáció jövőjét súlyos ve­szélyek fenyegetik. Ebben a helyzetben Európa és a világ népei joggal kísérnek feszült figyelemmel minden olyan törekvést, amely a békés egymás mellett élést, a nem­zetközi biztonság megszilár­dítását szolgálja. Kormányunk, az emberi­ség sorsáért felelősséget ér­ző valamennyi politikai té­nyezővel, minden békeszere­tő emberrel együtt üdvözli és támogatja azokat a kez­deményezéseket, amelyek a fegyverkezési hajsza megfé­kezésére, a szemben álló nukleáris fegyverek számá­nak radikális csökkentésére irányulnak. Ügy gondoljuk, hogy .a nemzetközi párbeszéd fenn­tartásában, a kölcsönös biza­lom légkörének helyreállítá­sában, az’enyhülési folyamat továbbvitelében minden egyes állaimnak megvan a maga feladata és felelőssége. Bizalomra van szükség egy­más és önmagunk iránt ab­ban, hogy közös erőfeszítés­sel leküzdhetők az emberisé­Lázár György (Telefotó) térő társadalmi berendezke­désű államok képviselői kö­zött egy sor kérdésben ideo­lógiai és politikai nézetkü­lönbségek nyilvánulnak meg. A helsinki folyamat minden eddigi eredménye azt iga­zolja azonban, hogy e nézet, különbségek ellenére olyan politiki.i-kulturális megoldá­sokat találhatunk, amelyek egyetlen állam törekvéseit sem sértik, hiszen az érde­kek közösségére, a konszen­zus elvére építenek. Az európai kultúrát min­dig a sokszínűség, egyben az alapvető humanista értékek közössége, a nemzeti kultú­rák szerves kapcsolata és kölcsönhatása jellemezte. E tanácskozás résztvevői kis és nagy országokat, szeren­csésebb és hányatott sorsú nemzeteket képviselnek. Hisszük azonban, hogy — a helsinki záróokmány megfo­galmazásával élve — minden kultúrának megvan a maga érdeme és értéke, ezért jog­gal tarthat igényt arra, hogy szellemi-kulturális eredmé­nyei más népek számára is hozzáférhetővé váljanak. A helsinki záróokmány ezért tulajdonít jelentőséget an. nak, hogy a részt vevő ál­lamok megfelelő eszközök­kel elősegítsék az egymás kulturális öröksége iránti érdeklődés felkeltését, kultu­rális értékeinek szélesebb körű megismertetését orszá­gaikban. A Magyar Népköztársaság — kulturális politikája szel­lemében nyitott Európa és a világ minden humanista szel­Varga Imre szobrászművész a finn televízió munkatár­sának nyilatkozik (Telefotó) get fenyegető súlyos problé­mák. A kulturális fórum mun­kájában 33 európai és két észak-amerikai állam képvi­selői vesznek részt. A mad­ridi mandátumban megjelölt témakörök, a tanácskozás napirendjén szereplő kérdé­sek kedvező alkalmat kínál­nak arra, hogy alkotó esz­mecsere bontakozzon ki az európai kultúra helyzetéről, a kapcsolatok továbbfejlesz­tésének lehetőségeiről a kul­túra különféle területein. Biztosak vagyunk abban, hogy a tanácskozás munká­jában részt vevő kiemelke­dő személyiségek tapasztala­tainak és elgondolásainak kölcsönös megismerése, a kö­zöttük kibontakozó termé­keny párbeszéd hozzá fog járulni ahhoz, hogy a kultu­rális fórum eredményesen záruljon. Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy az el­lemű kulturális értéke iránt, sőt jelentős anyagi támoga­tással teszi hozzáférhetővé ezeket az értékeket. Talán nem hat szerénytelenségnek, ha azt mondjuk, Magyaror­szág nemcsak részesedett mindazokból a szellemi-kul­turális javakból, amelyeket más európai nemzetek létre­hoztak, hanem maga is hoz­zájárult az évszázadok során ezeknek a közös szellemi kincseknek a gazdagításához. Reméljük. a kulturális fórum résztvevőinek, mind­azoknak, akik a tanácskozás alkalmából Budapestre láto­gattak, idejük és módjuk lesz arra is, hogy közvetlen és személyes benyomásokat sze- _ rezzenek oirszágunkról, né­pünk mindennapi életéről, a magyar kultúráról. — Kormányunk érdekelt abban, hogy a ma kezdődő kulturális fórum eredménye­sen betöltse küldetését a hel­sinki folyamatban, hozzájá­ruljon a közös értékek tuda­tának erősítéséhez, az álla­mok közötti együttműködés­hez, a kultúra művelői kö­zötti kapcsolatok további bő­vítéséhez. A magyar küldött­ség ezeknek a törekvéseknek a jegyében vesz részt a ta­nácskozás munkájában — mondotta befejezésül Lázár György, s a magyar kormány nevében sok sikert, eredmé­nyes munkát kívánt a kultu­rális fórum résztvevőinek. Ä tavaly ugyancsak Buda­pesten tartott előkészítő ér­tekezleten sorshúzással el­döntött sorrendnek megfele­lően a plenáris ülés első fel­szólalója Le Compte Mario von Ledebur, Liechtenstein nagykövetségi tanácsosa volt. A béke megőrzése nem le­het csupán a kultúra terüle­tén dolgozók feladata — mondotta —, de a jelen ta­nácskozásnak feltétlenül az­zal a céllal kell dolgoznia, hogy legalább a békének azt a nem is túlságosan tág te­rét megőrizhessük, melyet a. helsinki értekezlet alakított ki, s amelyet az azt követő tanácskozások őriznek. Olyan tér ez, amelyben mind a 35 ország küldöttei hallathatják szavukat, a kis és a nagy or­szágok egyaránt. A küldöttségvezetők felszólalása tetett arra, hogy a tanácsko­zásra a legszörnyűbb világ­égés, a második világháború végének negyvenedik évfor­dulóján kerül sor. Kontinen­sünk, amely civilizációk és kultúrák bölcsője volt, ahol sok évszázados hagyomá­nyokkal bír a humanizmus és a demokrácia, soha többet nem válhat romhalmazzá. Ghislain Hardy, a kanadai delegáció nevében mondott beszédében hangsúlyozta, hogy Kanada mélyen Euró­pában gyökerezik, hiszen alig lehet találni olyan euró­pai országot, amelynek nyel­A szovjet küldöttség Pjotr Gyemicsev vezetésével (Telefotó) Dumitru Aninoiu, a román delegáció vezetője emlékez­tetett arra. hogy a hatalmas szellemi forrásokat a béke és nem a pusztítás szolgálatába kell állítani. Kulturális együttműködés csak a ha- rátság és az enyhülés légkö­rében létezhet. Jeanne Hersch asszony, a svájci küldöttség vezetője felszólalásában úgy véleke­dett: arra kell törekedni, hogy a budapesti fórum eredményesen fejeződhessék be. Walter J. Stoessel, az Egyesült Államok küldöttsé­gének vehetője szorgalmazta a népek és az országok kö­zötti kapcsolatok kiszélesíté­sét minden szinten. Paul Mertz, Luxemburg képviselője felszólalásában utalt arra, hogy a fórumon meg kell vizsgálni, hogyan lehet elősegíteni a kulturális értékek minél szabadabb terjedését. Miroslav Válek, a cseh­szlovák küldöttség vezetője hangsúlyozta: miközben Csehszlovákia síkraszáll a kulturális értékek cseréjének fokozása mellett, egyben ha­tározott harcot sürget az eu­rópai népek közötti feszült­ség, gyűlölködés szításának minden formája ellen. Jean Grether, a Monacói Nagyhercegség küldöttségve- zetője rámutatott: a kultúrák napjainkban egyre inkább áthatják egymást, a nyitott­ság egyre fontosabb. Fernandes Fafe, a portugál küldöttség vezetője javasol­ta, hogy a fórum mutasson rá a különféle európai népek kulturális örökségének egy­ségére; arra, hogy Petőfi, Goethe, Kierkegaarde, Cho­pin, Bartók, Shakespeare vagy Ibsen, ha különféle mó­don is, de egyazon európai kultúrát gazdagított. Kije­lentette, hogy .Portugália minden olyan javaslatot tá­mogat, amely a kulturális együttműködést segíti elő. Wolfgang Schallenberg, az osztrák küldöttség vezetője hangsúlyozta a kulturális fó­rum színhelyének, Budapest­nek az osztrák szellemi élet­re gyakorolt pozitív hatását és bejelentette: az osztrák küldöttség az elkövetkező hetekben több konkrét ja­vaslatot terjeszt majd elő. Francois-Régis Bastide, a francia küldöttség vezetője „keresztútnak” nevezte ha­zánkat, amelynek kultúrája befogadott szinte minden eu­rópai hatást, miközben ra­gaszkodott nemzeti eredeti­ségéhez. Georgi Jordanov, a bolgár küldöttség vezetője emlékez­vét és kultúráját ne talál­nánk meg Kanadában. F. W Julink, a holland küldöttség vezetője felszóla­lásában hangsúlyozta, hogy egyetlen ország sem tekint­heti szigetnek magát. Olyan világban élünk, amikor köl­csönösen függünk egymástól. Vonatkozik ez a kulturális területre is. Dr. Hans-Joachím Hoff­mann, a Német Demokrati­kus Köztársaság küldöttségé­nek vezetője hangsúlyozta, hogy a művészi, kulturális alkotómunka, csere és együttműködés segíthet a bi­zalom légkörének, a megér­tésnek és a jószomszédság­nak a kialakításában. Ezzel a fórum befejezte első napi tanácskozását. A szerdai plenáris ülésen foly­tatódnak a küldöttségvezetők felszólalásai. © A keddi plenáris ülést kö­vetően Drexler Gábor, a magyar küldöttség szóvivő­je találkozott a hazai és a külföidi sajtó képviselőivel. Az APA osztrák hírügy­nökség tudósítójának kérdé. sére válaszolva a szóvivő ki. tért annak a tervezett ren­dezvénynek az ügyére, ame­lyet turistaként Budapestre érkezett külföldi állampolgá­rok a budapesti kulturális fórumon kívül — a magyar illetékesekkel történő előze­tes egyeztetés nélkül — kí­vántak megszervezni. A szó. vivő véleménye szerint a magyar hatóságok nyilván­valóan a fórum céljaival el­lentétesnek, annak munká­ját, légkörét zavaró ese­ménynek ítélték a tervezett rendezvényt, s ezért nem já. rultak hozzá annak megtar­tásához. Ugyanakkor hangsú'yozta, hogy a fórumon természete, sen minden résztvevő szaba. dón kifejtheti véleményét a napirenden szereplő kérdé­sekről. Mihail Gorbacsov beszéde az SZKP KB plénumán (Folytatás az 1. oldalról.) torzulás mutatkozik. Az idő múlásával az imperializmus, elsősorban az amerikai im­perializmus gyakorlati csele­kedeteiből mind világosabban kirajzolódik e politika lénye­ge: társadéi i re van sót venni a szocializmuson a katonai fölény alápján, erőszakkal elfojtani a haladó, felszaba­dító mozgalmakat, olyan szín. ten tartani a nemzetközi fe­szültséget, amely igazolná 3* újabb és újabb tömegpusz­tító fegyverek létrehozását, a világűr militarizálását, (Következésképp a nemzet­közi fejlődés olyan határig jutott, amelyet nem lehet túl­lépni, ha nem hozunk' fele­lősségteljes döntéseket arra, hogy megállítsuk a fegyver­kezési hajszát, a sodródást a háborús szakadék felé. Eze­ket a döntéseket nem szabad halogatni, nem szabad meg­engedni. hogy az emberiség létét fenyegető veszedelmes folyamatok kicsússzanak az ellenőrzés alól. A militariz- mus és a háború erőinek megfékezése, a tartós béke és a megfelelő biztonság szava­tolása korunk alapvető prob­lémája. Beszéde további részében Mihail Gorbacsov a szovjet népgazdaság fejlődésének öt­éves és 2000-ig szóló távlati tervéről szólt, megállapítva, hogy a tervezetek elkészítése nem ment könnyen és si­mán. Meg kellett küzdeni az abból fakadó problémákkal, hogy még nem minden vezető volt képes a szakításra a megszokott, régi munkamód­szerekkel. az extenzív gaz­dálkodással. A főtitkár figyelemre mél­tóinak nevezte, hogy az uj ötéves tervben első ízben a Szovjetunió nemzeti jövedel­mének és az anyaigi terme­léssel foglalkozó ágazatok tel­jesítményének növekménye teljes egészében a . munka termelékenységének növeke­déséből származik majd. A korábbinál energikusa b- ban folyik majd a gazdaság szerkezeti átalakítása, a be­ruházások összpontosítása a népgazdaság fejlesztésénél! kiemelt területeire. Ahhoz, hogy döntő mértékben növe­kedjék a szovjet gazdaság hatékonysága, tökéletesíteni •kell a tervezést és az irányí­tási. valamint a gazdálkodás módszereit, javítani kell a munkaszervezést, minden munkahelyen erősíteni kell a fegyelmet és a felelősségi u- datot, nagyobb teret, kell adni a dolgozók alkotó kez­deményezéseinek. E munka eredményeként a harmadik évezredig hátralévő tizenöt evben olyan új gaz­dasági potenciál jön létre a Szovjetunióban, amely mén*- teiben nagyjából megegyezik a szovjebhatalom eddigi évei alatt 'étrehozottal. Csaknem kétszeresére nő az ország nemzeti jövedelme és ipart termelésének mennyisege. A munkatermelékenység 2,3— 2,5-szeresére emelkedik. Megduplázódnak a lakosság Szükségleteinek kielégítésére szánt eszközök. Az SZKP szervezeti sza báiyza tóban javasolt változ­tatásokat ismertetve Mihail Gorbacsov leszögezte, hogy azok lényege egyrészt a párt- demoikrádia további szélesí­tése, a kommunisták, és vala­mennyi pártszervezet, első­sorban az alapszervezetek kezdeményezőkészségének és aktivitásának növelése, más­részt pedig a közös ügy si­keréért viselt felelőssegük fokozása. A párt szervezeti szabály­zatában ezután pontosabb megfogalmazást kapnak az állami és társadalmi szerve­zetek pártirányításának fő elvei. E szervezetek mind­egyikének maradéktalanul végre kell hajtania feladatait, tevékenységük pártirányitá- sának pedig politikai jelle­gűnek kell lennie. A párt­irányításnak elő kell segíte­nie, hogy mindenhol tovább­fejlődjék a nép szocialista önigazgatása. A szervezett szabályzat javasolt változásai egyben a párttagok tekinté­lyének növelését is szolgál­ják. Kétségtelen, hogy a párt- kongresszust előkészítő do­kumentumok hatalmas vissz­hangot váltanak ki, sok ja­vaslat, levél születik hatá­sukra — mondotta Gorba­csov. — Felmerülnek majd konkrét kérdések, vélemé­nyek hangzanak majd el a párt-, tanácsi és gazdasági szervek munkájáról. Egyetlen hasznos gondolat, egyetlen javaslat sem maradhat észre­vétlen — hangsúlyozta be­fejezésül Mihail Gorbacsov. PANORÁMA BUDAPEST Hazaérkezett az MSZMP küldöttsége, amely Borbély Gábornak, a párt központi bizottság tagja, a budapesti pártbizottság titkárának ve­zetésével vett részt a fran­cia Szocialista Párt október ill. és 13. között Toulouse- ban megtartott kongresszu­sán. BALATONFÜRED A KGST kőolaj- és gáz­ipari együttműködési állan­dó bizottságának 60. ülése kedden megkezdődött Bala- tonfüreden. A magyar dele­gáció vezetője Kapolyi Lász­ló ipari miniszter. Áz ülés napirendjén szerepel a föld­gáz gépkocsi-hajtóanyagként történő felhasználása. Beje­lentették, a Szovjetunióban 1990-re már több mint egy­millió gépjárművet hajtanak földgázzal. SZÓFIA Bolgár—NDK kormányfői tárgyalások folynak Szófiá­ban. Willi Stoph, az NDK minisztertanácsának einöke Grisa Filipov bolgár kor­mányfő meghívására hétfőn érkezett baráti munkalátoga­tásra Bulgáriába. Todor Zsivkov, a BKP KB főtitká­ra, bolgár államfő kedden Szófiában . fogadta ' Willi Stophot. PHNOMPEN Elsősorban gazdasági kér­dések megvitatásával folytat­ta munkáját kedden a Kam­bodzsai Népi Forradalmi Párt V. kongresszusa. A ta­nácskozás küldöttei kedden zárt ülést is tartottak. A kongresszus a tervek szerint ma fejezi be munkáját. PHENJAN Nicolae Ceausescu, a Ro­mán KP főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnö­ke befejezte a Koreai NDK- ban tett hivatalos baráti lá­togatását és haaaindult Phen- janból. BÉCS Bécsben kedden délelőtt megkezdődött a Szocialista Internacionálé (Sí) irodájá­nak ülése. A szociáldemok- rata pártok világszervezeté­nek vezető testületé főként a r.emzetközi helyzetről tár­gyal. ANKARA Egy ankarai börtönben hétfőn szívroham következ­tében életét vesztette Bekir Celenk, akit AH Agca, a pá. pa elleni gyilkossági kísérlet elkövetője az egyházfő elle­ni merénylet kitervelésével vádolt — közölték félhivata. los forrásból. Az olasz bírói szervek képviselői október­ben akarták Törökországban kihallgatni Ceienket.

Next

/
Thumbnails
Contents