Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-14 / 216. szám
1985. szeptember 14. KÉPÚJSÁG 3 Szolgáltat-e a szolgáltatás? ■Ha elromlik a bejárati ajtó zárja, ha kitörik az ablaküveg, ha a csap csöpögésére ébredünk, szakemberért fohászkodunk, s igyekszünk elültetni magunkban a reményt, talán nem kell napokig várni, hogy megérkezzen a mester és elhárítsa a hibát. Sajnos, rosszak a tapasztalataink, sokszor órák, napok mennek veszendőbe a hiábavaló várakozás miatt; a szolgáltató ágazat ma még sok kívánnivalót hagy maga után. Nálunk és Európában Amikor szolgáltatásról beszélünk, szívesen példálózunk tengerentúli adatokkal: az Amerikai Egyesült Államokban a foglalkoztatottak csaknem nyolcvan százaléka a harmadik szektorban, a szolgáltató ágazatban dolgozik. Nálunk ez az arány az ötven százalékot sem éri el. Na de, ne menjünk messzire, nézzük meg mi a helyzet Európában? Frissebb statisztika nem lévén, hasonlítsuk össze az 1979. évi adatokat, Magyarországon, 37, a Szovjetunióban 41, Csehszlovákiában 38, Romániában 25, Belgiumban 64, Ausztriában 48 százalék a szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya. Az európai országok között hazánk harmadik szektora fejlődött a legdinamikusabban a hetvenes' években, ma viszont még a szintentar- tás is nehezen megy. Ml ennek az oka? — adódik a kérdés. A válaszadásban segítségünkre volt a Szolgáltatáskutató Intézet, amely tanulmányokban vázolta fel a múltat, a jelent, és előzetes becsléseket készített a VII. ötéves tervidőszakra. A kutatók megvizsgálták a vas-, a fa-, a fémes a gépipari, az elektromos háztartási, gépek, a híradástechnikai cikkek javítási helyzetét, a textiltisztítást, a fogyasztási cikkek kölcsönzését, a személyeknek végzett fordítást, gépírást, takarítást, a gépjármű-, az építőipari, a fodrászipari és a fényképészeti, valamint a cipőjavító szolgáltatásokat, a használt fogyasztási cikkek felvásárlását, a teherszállítást. Mindebből látható: nagyító alá tették a lakosságot legközvetlenebbül érintő területeket. Olcsóbb a fusi Magyarországon a hatvanas évek végén a szolgáltatásokban érzékelhető volt, hogy a kereslet messze meghaladja a kínálatot. Iparengedéllyel dolgozó kisiparos nemigen volt, az állami vállalatok Viszont nem bírták az „iramot”. Változást a kormány ,.vitamin-injekciója” hozott. Különböző csatornákon összesen 20 milliárd forintot juttatott a gazdaságba, hogy lakossági szolgáltatásra ösztönözze a vállalatokat. Kedvezményeket, vissza nem (térítendő hiteleket nyújtott. A hatás nem maradt el. Egymás után épülték a szolgál- tatóhézak, a javítőközpontok, egyre több kisiparos kért főállásra iparengedélyt. Ám a nyolcvanas években nem volt ilyen gyors ütemű a fejlesztés, a meglévő hálózat szinten tartása Is mind nagyabb gondot okoz, annak ellenére, hogy akadnak még ma is olyan vállalatok, amelyek kapnák támogatást. A mosatást például csaknem száz százalékkal támogatja az állam. Voltaképpen minden más szolgáltatás a szabadáras kategóriába került, ami jelentős mértékben befolyásolja a kereslet alakulását. Ebből viszont nem lehet lemérni a valós igényeket. Az emberek jövedelme a meghatározó abban, hogy ki milyen szolgáltatásra költ, de mindenki igyekszik fenntartani eddigi életszínvonalát, szokásait, miközben kiadásai csökkentésére törekszik. Ebből következően mind többen veszik igénybe az olcsóbb, úgynevezett fusi- munkát. Ez Viszont bizonyos értelemben elfedi a harmadik szektor hiányosságait. Másféle hatások is fellelhetők. A kutatók megállapították: a lakossági szolgáltatás nem elég nyereséges, az itt dolgozók bére alacsony, s a kisiparosok is a több hasznot biztosító állami vállalatoktól, szövetkezetektől fogadnak el megrendelést. Mondván: nagyon megemelkedtek a társadalombiztosítási járulékok, szükségük Van á nagyobb bevételre. Országos körkép A városi emberek jobb helyzetben vannak, mint a kisebb településen élőik, A kutatók készítettek egy térképet, amely szemlélteti, hogy 1983-ban megyénként milyen volt az egy lakosra jutó szolgáltatási ellátottság. E szerint a fővárost övező megyék gyengén ellátottak, hasonló a helyzet Sza- bolcs-Szatmár és Borsod-Aba- új-IZemplén megyében is. Ugyanakkor például Somogy, Baranya, Tolna, Zala, Bács-Kiskun és Heves megyét, valamint a fővárost jól ellátottnak látták, összességében tehát nem lehet kiegyensúlyozottnak mondani az ország szolgáltatási helyzetét. Éppen ezzel magyarázható, hogy a kormány újabb rendelkezésekkel igyekszik javítani a helyzetem Január elsejétől az anyagár nélküli munkáért tízszázalékos adó- visszatérítés illeti meg a lakossági szolgáltatást végzőt. A kisvállalatoknak, kisszövetkezeteknek tizenöt százalékra mérséklődik a jövedelemadójuk, ha lakossági szolgáltatást vállalnák. Ez egyébként várhatóan megnöveli a kisvállalatok, kisszövetkezetek számát. Annak ellenére, hogy a decentralizálás, a szétválás megtörtént, ez nem minden esetben hozta meg a várt, a kedvező változást. Például továbbra is gond az anyag- és alkatrész- hiány. Továbbá: januártól a vezetők prémiuma az eddiginél jobban függ a lakossági szolgáltatásban végzett munkától. Csináld magad Mindenképpen fellendülés várható, azonban még nem bizonyított, hogy a bevezetett ösztönzők elegendőek iesznek-e. Mire számíthatunk tehát? Becslések szerint egyre több szerep jut majd a „csináld magad” mozgalomnak. És erre a kereskedőknek már most fel kellene figyelniük, hogy a szakboltokban, áruházakban mind több, sokféleképpen hasznosítható kisgép várja a vásárlókat. Miután ilyeneket nemigen gyártanak idehaza, megfelelő barkács-hát- tér iparra van és lesz szükség. Persze bizonyos munkákat el sem lehet otthon végezni, még ha a jó szándék, a vállalkozó kedv meg is van az emberben. Példaképpen említjük a videokészülékek, a színes televíziók Javítását. Az ilyen, és ehhez hasonló szolgáltatásoknak viszont meg kell erősödniük. A kutatók szerint 1990-re 1975-höz viszonyítva, összehasonlító áron számolva, több mint 180 százalékkal növekedik majd az egy lakosra jutó szolgáltatás Magyarországon H. T. Salamander cipők Bonyhádrél Bővülő szövetkezeti export A Hungarocoop Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat tőkés exportja az utóbbi öt esztendőben évi 60 millió dollárról 105 millió dollárra emelkedett. A vállalat az idén 30 tőkés országba szállít mezőgazdasági cikkeket, textilruházati, szabadidő- és kempingtermékeket. A 75 százalékos növekedést úgy érte el a vállalat, hogy meglévő partnerei mellé újakat keresett. Üzletpolitikájukon is változtattak: a közvetítők kikapcsolásával most már közvetlenül szállítják termékeiket több külföldi áruházi láncnak, ezenkívül jelentősen kibővítették árucikkeik listáját is. A szövetkezeti termékek eladását az NSZK-ban sikerült a legdinamikusabban növelni, az utóbbi három évben a forgalom tízszeresére nőtt, az idén 50 millió márka értékben szállít NSZK-beli partnereinek a külkereskedelmi vállalat. Ezzel az NSZK-beli vevők a Hungarocoop legjelentősebb üzletfeleivé váltak. Űjabban a hagyományos baromfieladások mellett mind több zöldséget, gyümölcsöt, félkész és kész mélyhűtött ételt küld a Hungarocoop az NSZK-beli áruházakba. Ugyancsak jelentősen hozzájárul az eladások bővítéséhez a Hungarocoop által létesített Ungar—Commerz közös vállalat. A müncheni székhelyű vegyes vállalat egyelőre döntően a ruházati termékek forgalmazását segíti, de célja az, hogy tevékenységét a külkereskedelmi vállalat valamennyi cikkére kiterjessze. Az Ungar—Commerz jelenleg 40 NSZK-beli vállalattal áll rendszeres üzleti kapcsolatban, és az áruforgalom növelése érdekében részt vesz több magyar —NSZK-beli együttműködés kialakításában, fejlesztésében. A vegyes vállalat közreműködésével az idén például jelentősen bővült a Salamander AG-vel már korábban is meglévő kooperáció. A Bonyhádi Cipőipari Szövetkezet már nem tudta vállalni a növekvő rendeléseket, ezért az Ungar—Commerz közreműködésével a Salamander-kooperációba bekapcsolódott a Tisza Cipőgyár és a Bonyhádi Cipőgyár is. Ez utóbbiban egyelőre az első szériák gyártását kezdték meg, de a Tisza Cipőgyárban már az idén 300 ezer pár női-férfi cipőt, csíz. mát készítenek. így ebben az évben mintegy 700 ezer pár Salamander márkájú lábbelit készítenek hazánkban. HÉTRŐL HÍRRŐL A szokásos angol társalgási fordulattal zárjuk a hetet: elviselhetetlen mostanában az időjárás, az embernek gyakran megfájdul a feje, de reméljük, hogy szép hosszú őszünk lesz. Hát igen: csendes, napos idő kéne mostanában, érik a szőlő, mielőbb kell az új paprikatermés, s a kukorica nagy része is lábon áll. Az ipari üzemekben lezárják lassan az év háromnegyedét, mérleget vonnak, ami bizony nem mindenhol a legjobb, hisz a tervet időarányosan nem mindenütt sikerült teljesíteni. Szigorúbb körülmények - Jobb minőség Az év elején életbe lépett gazdasági szabályzók szerint végezték munkájukat idén az üzemek, s mint tudjuk, ezek a szábályzók jóval szigorúbbak voltak, mint a korábbi években. Ehhez kellett igazítani a termelés szerkezetét, megfontolni, miből, mit és mennyit termeljenek. Akadt jó néhány termék, aminek a gyártását, termelését meg kellett szüntetni, mert nem hozott pénzt, s egyik üzemnek sem érdeke, hogy gazdaságtalan termékeket gyártson. Az üzemek többsége úgy alakította a termelés szerkezetét, hogy amit termel, azt el is tudja adni. Az egyik megyei nagyüzem vezetője a következőképpen fogalmazott: mindig, mindent el lehet adni, csak meg kell tanulni, hogy kinek hogyan kell kínálni az árut. Jó üzlet viszont csak akkor jöhet létre, ha a termékekben a gondosság, és az alkotó gondolat is benne- foglaltatik. így igaz. HÉTRE HÍRRE Az exportra csomagolt bonyhádi edények megfelelnek a szigorú feltételeknek S mindjárt a mostanában igen sokat hallott gazdaságpolitikai alaptételnél tartunk: a mennyiségi szemléletet fel kell váltsa a minőségi szemlélet. Ahhoz viszont, hogy az állandó egyenletes minőséget biztosítani tudjuk, a termék minden egyes darabjáért munkafázisonként külön- külön vállalni kell a személyes felelősséget. Kitűnő, terjesztésre való módszert dolgoztak ki erre a Bonyhádi Zománáru- gyáriban: az export szállítmányból, a már becsomagolt áruból vissza tudják keresni, hogy melyik műszakban ki gyártotta a hibás darabot, ki követte el a hibát. Igaz, erre ritkán kerül sor, hisz rendkívül szigorú az ellenőrzés. S talán éppen azért kevesebb a zománcárugyárban a hibás áru, mert a dolgozók mindegyike igyekszik lelkiismeretes munkát végezni, végtére is elég kellemetlen, ha gyakran emelnek kifogást az ember munkája ellen, s a hanyag munka anyagi következménye sem közömbös. Mert az teljesen nyilvánvaló, hogy a teljesítmény, a munka minősége és a jövedelem egymással szorosan összefügg. A magyar ipar, és az agrártermelés képes igen jól funkcionáló, modern, tetszetős és szép gépeket, műszereket gyártani, élelmiszeripari termékeket előállítani. Bizonyíték erre valamennyi kiállítás, közülük is az, amelyen mód nyílik arra, hogy a magyar termékeket összehasonlítsuk más országok hasonló termékeivel. Lassan készülni kell a következő évre: a terv- készítés ideje közeledik. Az üzemek vezetőinek, a szakembereknek ismét dönteniük kell: milyen termékeket gyártanak a következő évben. A döntést minden esetben alapos szakmai tájékozódás, piaci helyzetfelmérés előzi meg — csak így lehet a helyi adottságokhoz szakmai fel- készültséghez és felszereltséghez igazítani a gyártmányszerkezetet. Lakáskultúránk A héten bemutatta a Szekszárdi Bútoripari Vállalat a termékeit, megnézhetjük azokat a kárpitozott garnitúrákat is, ameA Szekszárdi Bútoripari Vállalat kiállításán lyeket most kezdenek itt gyártani. Ügy tűnik, a tervezés alapvető szempontja a praktikum, a célszerű helykihasználás. Ezt kívánaj az üzlet, mert ilyet keres a vásárló. A lakások átlagos alapterülete ismert: igen sok család él 53 négyzetméteres lakásban. Itt kell úgy berendezkedni, hogy mindenki kényelmesen megtalálja a helyét, és mindennek meglegyen a helye. A lakások zömében a következő kép fogadja a nagyobbik szobában a vendeket: szekrénysor, szemben ülőgarnitúra, középütt kisasztal, hamutartóval. A bútoripar nem túl nagy fantáziáról tesz tanúságot, az ülőalkalmatosságok, és szekrények faanyagukban, díszeikben, és persze áraikban különböznek egymástól csupán. Pedig nem igaz, hogy nem lehetne szép, esztétikus, formás bútorokat elhelyezni ott, ahol a beépített szekrényekben bőségesen el lehet pakolni a család ruhaneműjét. Meglehetősen nehéz helyzetbe kerül az, aki manapság ízléssel szeretné berendezni a lakását. A tapéta, a bútorszövet, a padlószőnyeg, a függöny, a szőnyeg színeinek ugyanis harmonizálniuk kellene, illene egymással. Ezt elérni csak igen nagy utánjárással lehet, ami azért kellemetlen, mert a bosszúság mellett igen időigényes is. Nem tudom, a tapéta-előállító gyárak és szövetkezetek, a szőnyeget, a lakástextilt gyártó üzemek tartottak-e valaha olyan értekezletet, ahol az volt a téma, hogy többféle szempontból egymáshoz igazítsák a gyártmánystruktúrájukat. Ha még nem volt ilyen tanácskozás, jó lenne mielőbb megtartani. Aims a fa alatt Az őszi betakarítási munkák egyik fontos része a gyümölcs szürete, a zöldségfélék felszedése. Szerencsére van minden bőven, s olcsóbban lehet megvásárolni a zöldséget, gyümölcsöt, mint az elmúlt évben. Sorra kapjuk a híreket, hogy kezdődik a szüret a gyümölcsöskertben. Várják az üzemek a diákokat, s mindazokat, akik a „Szedd és vidd” akció keretében olcsón hozzájuthatnak a szép, egészséges, jó minőségű gyümölcshöz. Sajnos nem lehet teljes egészében megmenteni a termést, sok megy veszendőbe nemcsak az üzemekben, hanem a kiskertekben is. Igaz, a nagyüzemi gyümölcsösök fa alá hullott terméséből szeszt főznek, ivóleveket készítenek, — mármint abból, amit egyáltalán összeszednek. A sérült, osztályba nem sorolható gyümölcs egy részét ugyanis egyszerűen alátárcsázzák, ami meglehetősen drága szervesanyag-utánpótlás. Érdemes végigondolni és kiszámítani, menynyibe kerül egyetlen kiló termék a faiskolától kezdve a növényvédelmen keresztül egészen addig, amíg a gyümölcs- szüretelők a fa törzséhez támasztják a létrát. Baj, hogy nincs mód arra, hogy megfelelő körülmények között tárolják az üzemek a gyümölcsféléket — bár ahol létezik például hfltöház, mint megyénkben Bogyiszlón és Madocsán, ott sem száz- százalékos a kihasználás. Az oka ennek a világpiaci helyzetben keresendő: a külkereskedők szerint a tárolt gyümölcsért sem kapnak többet tavasszal, mint ősszel. Pedig hát a hűtés, a válogatás, és a dolgozók foglalkoztatása jelentősen emeli az egységnyi termék költségét. Nincs más hátra: egyenesen a fáról kell és érdemes eladni a termést. Menteni, ami menthető, hisz itt is érvényes az az alapigazság, mi szerint ha valamiből sok van, nem ok a pazarlásra. D. Varga Márta
