Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-14 / 216. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA EZT HOZTA A HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN (2. old.) SZEMMOTÉTEK FUTÓSZALAGON (8. old.) XXXV. évfolyam, 216. szám. ARA: 2,20 Ft 1985. szeptember 14., szombat. —-I Munka verseny és vállalkozás Az utóbbi időkben gyakrabban hallunk a munkaver­seny és a válalkozás kölcsönhatásáról. Azok, akik el­mélyednek a témában, természetesen hozzáteszik, hogy a két fogalom jelentése nem egészen azonos, hi­szen — hogy mást ne mondjunk — vállalkozni lehet munkaverseny nélkül is. Abban azonban nincs vita, hogy a mun'káverseny korszerűsítése, megújhodása fel­tételezi, hogy erősítsük annak vállalkozó jellegét. Az élét „nyelvére” fordítva: a gazdasági vezetés, illetve a szakszervezet mondja meg, hogy mit kér (akár pá­lyázatkiírás formájában is megteheti ezt), bizonyítsa, hogy megteremti, illetve garantálni fogja a plusz igény teljesítésének, műszaki, szervezési stb. feltételeit, tegye közzé, hogy milyen erkölcsi és persze anyagi el­ismerésre számíthat az a szocialista brigád vagy akár egyén, amely a kért többletet teljesíti. Ha mindez „öszeállt”, már szerződést lehet kötni a vezetés és a vállalkozó közösség vagy éppen egyén között. Ilyen és hasonló gondolatokról volt szó szeptember 12-én a SZOT-székházban, ahol Gál László, a SZOT titkára tartott sajtótájékoztatót a kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny eddigi mérlegéről, általá­ban a megújhodó munkaverseny helyzetéről. Több vállalat igazgatója is jelen volt, így szükség­szerűen elhangzott: mire lehet válalkozni egyáltalán? Amint várni lehetett, témában nem volt hiány. Bősé­gesen „gondoskodik” erről az élet. Gál László is rész­letesen szólt arról, hogy az elmúlt kemény tél hetek­kel viszavetette a népgazdaság fejlődését és sok mil­liárd forint kárt okozott. Érthető hát, hogy a szorult helyzetben a szocialista brigádokhoz, a dolgozókhoz fordult a gazdaságvezetés és a szakszervezet: a ta­vaszt, a nyarat, vagyis a szép időt kihasználva össz­pontosítsák erőfeszítéseiket, érjék el, hogy őszig vagy legkésőbb az év végéig behozzuk a lemaradást. Voltak, vannak olyan vállalatok, ahol nemcsak ilyen gondok szorítottak. A többi között felszólalt például a sajtókonferencián Bakonyi György, a Pamuttextil Mű­vek vezérigazgatója, aki elmondotta: cégüket már har­madszor sorolták az alacsony hatékonyságú vállalatok közé. önerőből akartak talpra állni, s ez csak azért sikerült (most már látható, hogy sikerül), mert egy­másra találtak a vezetők és a dolgozók. Az egymásra- találás legfőbb eszköze a munkaverseny. Konkrét, élet­szerű, a húsbavágó feladatok teljesítésére összponto­suló, olyan, amilyenre szükség van és volt. A vállalások-vállalkozások örökzöld témája marad az export is, a szocialista és a tőkés egyaránt. Most, napjainkban azért is, mert — ez széles körben ismert — tetemes exportbevételektől estünk el az év első nyolc hónapjáig, van rriit „ledolgozni” az év végéig. S •ha már az exportról, közte a szocialista exportról van szó, ide kívánkozik: az MSZMP XIII. kongresszusa előtti hónapokban nagyon sók anyagiakban mérhető előnnyél járt a magyar népgazdaság számára az a tény, hogy a Záhonnyal szemben tfekvő, Kárpátontú- li területen élő szovjet vasűtasok a magyar pártkong­resszus tiszteletére Vállalták a Magyarországra irányu­ló szállítások meggyorsítását. Hasonló jellegű vállalást tettek a közelmúltban, az SZKP XXVII. kongresszusa tiszteletére, a MÁV záhonyi üzemigazgatóságának ma­gyar vasutasai lis. 'Aki figyelemmel (kíséri a záhonyi híradásokat — Európa egyik legnagyobb teherforgalmi csomópontja, ahol hihetetlenül nagy mennyiségű áru­tömeg érkezük, illetve megy át —, az tudja, hogy épp az óriási mennyiségekből eredően feszítőek a gondok. Ha ezeken enyhít, sókat enyhít a munkaverseny, az mindkét ország javára válik. A vállalások, vállalkozások témája lehet a napjaink­ban egyre fontosabb szerephez jutó minőség, a műsza­ki megújulás meggyorsítása (ehhez nagyon sok segít­séget adhat az újítómozgalom) 'és még sok más. Mint­hogy ezek többnyire ismertek, nem is soroljuk to­vább. A sajtókonferencia szelleméhez híven inkább azt húzzuk alá ismételten, hogy legyen valóban vállalkozó jellegű a megújhodó mun'káverseny. A munkaverseny vállalkozó jellegének erősödése nemcsak anyagi haszonnal, hanem erkölcsi előnyök­kel is járt és jár. Amint Gál László kifejtette, csillapo­dott, a legtöbb helyen már meg is szűnt a vita a vgm-ek és a szocialista brigádok vélt vagy valós ellentéteiről, hiszen a megújhodó munkaversenynek köszönhetően mind 'közelebb kerültek egymáshoz a felfogások, a jóbbításra törekvő módszerek. Ami pedig a kong­resszusi és felszabadulási munkaverseny eredményeit illeti: ugyancsak Gál LáSzló szólt arról, hogy ennek köszönhetően a legtöbb helyen már behozták a lemara­dásokat, pótolták a károkat. Itt, e helyütt emlékezte­tünk arra, hogy miniszterelnökünk, Lázár György, a XIII. pártkongresszuson elhangzott felszólalásában mintegy 20 milliárd forintra becsülte a szokatlan hi­deg okozta károkat, vagyis ha „csak” ennyit, ennek javát sikerült „ledolgozni”, már ez sem csekélység! Végezetül, inkább az emlékezet felfrissítésének szándékával ismertetjük a sajtókonferencián elhang­zott bejelentést: a kongresszusi és felszabadulási mun­kaverseny értékelésére az év végét követően kerül sor, s 1986 tavaszán az (MSZMP KB vörös zászlajával tüntetik ki az ország legkiemelkedőbb 25 vállalatát szövetkezetét és brigádját,*s ugyancsak az MSZMP KB Oklevelével hazánk 80 legkiemelkedőbb szocialista bri­gádját. MAGYAR LÁSZLÓ Gorbacsov levele a japán kormányfőnek A szovjet veztők meg van­nak győződve arról, hogy a Szovjetuniónak és Japánnak végül is meg kell találnia a közös nyelvet; nemcsak a kétoldalú kapcsolatokról yan szó, hanem átfogóbb je­lentőségű kérdésekről is. A Szovjetunió azt várja, hogy a japán kormány megfelelő figyelmet fordít az ázsiai biztonság kérdésében nemré­giben tett javaslatra — hang­zik az a levél, amelyet Miha­il Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára küldött Nakaszone Jaszuhiro japán kormányfő­nek. A levelet a japáni látoga­táson tartózkodó Pjotr Gye- micsev, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának póttagja, a Szovjetunió kulturális mi­nisztere pénteken adta át a japán miniszterelnöknek. A Contadora új terve Üj rendezési tervet terjesz­tettek elő Panamavárosban csütörtökön a közép-ameri­kai válság tárgyalásos ren­dezésén munkálkodó Conta- dora-országök: Kolumbia, Mexikó, Panama és Vene­zuela. Az új terv már nem irányozza elő a külföldi ka­tonai egységek és szakértők jelenlétiének betiltását a tér­ségben. Az új megfogalma­zás így leheltővé teszi az amerikai katonai jelenlét fenntartását Salvadorban. A korábbi tervben szere­pelt a közép-amerikai or­szágok fegyverkezésének be­fagyasztása. Az új tervben ehelyett az „erők ésszerű ki­egyensúlyozáséról” esik szó. Miguel d’Escoto nicaraguai külügyminiszter a változta­tásokat lényegeséknek minő­sítette. Az új javaslatok — mondta — „teljes egészében az Egyesült Államok érde­keit szolgálják”. HÉTRŐL HÉTRE — HÍRRŐL HÍRRE (3. Old.) SALAMANDER CIPÓK BONYHADROL (3. old.) BORKA NÉNI VIRÁGCSOKRA (4. old.) LITVÁN FALUSI OTTHONOK (9. old.) VADÁSZAT CSEHSZLO V AKI AB A N (9. old.) FEHÉR OTELLÚ (10. old.) ELÖSZÜRET PAKSON (5. old.) PÁRIZS ÉS A FRANCIAK (11. old.) GONDOLATOK (12. old.) HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS (6. old.) A LEGIDŐSEBB ÉS A LEGFIATALABB TÉESZ-TAG (7. old.) ENERGIA- MEGTAKARÍTÁS — SZABÁLYOZÁSSAL (12. old.) „BÖLÉNY” A KÜLFEJTÉSEN (8. old.) ÜJBÖL MEGTEREMTENI A CSELGÁNCS NIMBUSZÁT (13. old.) Őszi mezőgazdasági munkák Megkezdték a burgonya betakarítását Megyénk mezőgazdasági üzemei megkezdték a soros őszi munkák végzését, így az őszi mélyszántást, a napra­forgó és a burgonya betaka­rítását, folytatják a kukori­ca silózását és jó ütemben halad a megrendelt vetőma­gok (őszi búza és árpa, rozs) kiszállítása is az üzemekbe. A napraforgó betakarítása a nagyüzemekben ütemesen halad. A viharkárok miatt néhol a tövek megdőltek, s ezeken a helyeken a beta­karítási veszteségek megnö­vekedése miatt a vártnál na. gyobb terméskieséssel kell számolni. A termésbecslé­sek alapján úgy tűnik, hogy a tavalyinál jobb eredmény­re számíthatnak a szövetke­zetek, gazdaságok. A silókukorica betakarítá­sa is olyan jó ütemben ha­lad, hogy ez a munka is ha­marosan befejeződik. A si­lókba történő betárolás át­lagosan 32—38 százalékos szárazanyag-tartalommal tör­ténik. A másodvetésű siló- kukoricák betakarítása ter­mészetesen később fejeződik be. A burgonyatermés is jobb eredményeket mutat, mint az előző évben. A tápanyag-visszapótlás, az őszi mélyszántás és az őszi vetések munkáit min­denütt folyamatosan végzik. Az őszi káposztarepce veté­se is megkezdődött már. A még hátralévő betakarítási munkák és a talajelőkészítés feladatai, a vetések újabb erőpróba elé állítják az üze­meket, gépeket és embere­ket egyaránt. Ezek a mun­kálatok jó szervezést és ősz. szehangolt munkát követel­nek az üzemben. Odor Ferenc repcemaggal tölti (el a vetőgépet ••• A Tolnai Aranykalász Téeszben szeptember 11-től javá­ban folyik a 400 hektár napraforgó betakarítása A napraforgó után a termelőszövetkezetben először 110 hektár olajrepcét vetnek

Next

/
Thumbnails
Contents