Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-07 / 210. szám

1985. szeptember 7. TOLNA \ _ NÉPÚJSÁG 3 A fejlődés gyorsítása érdekében A településfejlesztési hozzájárulás A megyei tanács vezetői a Népújságban válaszolnak az olvasók kérdéseire A településfejlesztési hozzájárulásról a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa 1984-ben törvényerejű ren­deletet alkotott, melynek célja elősegíteni, „hogy a községi, nagyközségi, városi, megyei városi, fővárosi kerületi {tanács — h pénzeszközeit kiegészítve — a la­kosság igényei és anyagi hozzájárulása alapján önál­lóan gondoskodhasson a település igényeinek és köz­feladatai ellátásának fejlesztéséről, színvonalának eme­léséről”. A törvényerejű rendelet 1986. január 1-ével lép életbe. így érthető, hogy az emberek egyre töb­bet beszélnek a témáról, latolgatják a benne rejlő le­hetőségeket, de vannak, akik nem, vagy csak rész­ben ismerik a rendeletet. Ezekben a hetekben komoly feladat hárul a helyi tanácsokra, hiszen a törvény át­gondolt végrehajtását nekik kell előkészíteniük — a köz, a kollektíva érdekében és megelégedésére. Riibling Ferenccel, a me­gyei tanács általános elnök­helyettesével és Priger Jó­zseffel, a pénzügyi osztály vezetőjével e sokakat fog­lalkoztató témáról beszélget­tünk elsősorban azzal a cél­lal, hogy ismertessük a jog­szabályt, annak alkalmazási formáit és lehetőségeit az olvasókkal. S mivel valószí­nű, hogy az interjúba nem férhet bele minden felme­rülhető kérdés, megyénk, ve­zetői készséggel vállalják, hogy bizonyos időnként vála­szolnak a rendelettel kapcso­latban felmerülő közérdekű kérdésekre, melyeket lapunk­ban közzé teszünk. Kérjük, hogy a felvilágosításra szoru­ló témáikat, a felmerülő problémákat és javaslatokat szíveskedjenek szerkesztősé­günk címére elküldeni. A bo­rítékra kérjük ráírni: „Te­lepülésfejlesztési hozzájáru­lás”. * Az első kérdéscsoportra Ribling Ferenc adta meg a válaszokat: — Kérem, hogy először a rendelet megalkotásá­nak céljáról szóljon. — A lakosságnak a tele­pülésfejlesztéssel kapcsola­tos jogos igényei fölszapo­rodtak, ezzel szemben a köz­ponti támogatás ilyen mér­tékben nem emelkedett. Az igényeknek eleget tenni csak úgy lehet, hogy a fejleszté­sek megvalósításához a la­kosság is hozzájárul. Hang­súlyozom, hogy minden ta­nács számára adottak az in­tézmények folyamatos mű­ködtetésének feltételei és a normatív fejlesztési lehető­sége. Amennyiben a bevé­teli, az úgynevezett érdekelt­ségi forrásokat bővíteni tud­ja az adott tanács, azzal gyorsíthatja a település fej­lődését. Népgazdaságunk je­lenlegi helyzetében szükség van a közös célok mielőbbi megvalósítása érdekében a lakossági hozzájárulásra. — Miként állapíthatja meg a tanács a hozzájá­rulást? — A hozzájárulást illetően először az előkészítésről kell beszélni. A belső előkészítés eredményét a tanáostestület elé kell terjeszteni — ez most folyik megyénkben is. Eb­ben már benne foglaltatnak azok a fejlesztési célok, me­lyek legalkalmasabbak a la­kosság támogatásának meg­nyerésére, vagyis azok a cé­lok vehetők számításba, me­lyeket a lakosság fontosnak ítél. A tanácstestület javas­latot tesz a településfejlesz­tési hozzájárulás mértékére, időtartamára, s a további célokra. A tanácsok tagjai természetesen megkeresve a legmegfelelőbb formát, vá­lasztóikkal megbeszélik a ja­vaslatot. — Tehát annak elfoga­dását, pontosabban a hozzájárulás bevezetését a lakosság dönti el. — Igen. Ugyanis a beve­zetésre csak a többség — a fizetésre kötelezhetők több mint 50 százalékának — egyetértésével kerülhet sor. — Ez a szavazás mi­lyen formában bonyoló­dik majd? — A legkülönbözőbb lehet a településeken. Kézenfek­vő megoldás lehet, ha a fizetésre kötelezhetők a megvalósításra váró célokra is voksolva aláírják a taná­csok által kiküldött nyilat­kozatot. — Meglehetősen rosz- szak a tapasztalatok a ki­küldött, illetve vissza­küldendő nyilatkozatok arányát illetően. — Egyetértek. S hozzá te­szem, hogy ez a módszer költséges, de nem célrave­zető. Pontosan ezért helye­selhető, ha a tanácstagok, a társadalmi szervezetek akti­vistáival együtt természe­tesen felkészülten — kopog­tatnak be a családokhoz, ahol megbeszélik a javasla­tokat, s elmagyarázzák a hozzájárulás jelentőségét. S az aláírás is ekkor történik. Megyénkben van olyan köz­ség. ahol a pedagógusok — például Zombán — vállal­ták el e fontos tájékoztató és felvilágosító munkát. Több helyen falugyűléseket, illet­ve rész-falugyűléseket szer­veznek. — Mit várnak az ön­kéntes, és a lakókra igaz­ságosabb terhet jelentő hozzájárulástól? — Azt, hogy az emberek megértik e törekvéseket, hi­szen dönteniök kell: telepü­lésük gyorsabb, vagy las­súbb fejlődését választják? Amennyiben a lakosság meg­szavazza a hozzájárulást, természetesen azt is, hogy milyen célra fordítsa azt a tanács, a befolyt összeg másra nem fordítható, azaz a meg nem szavazott forrá­sául nem számolható el. A tanácsok kötelesek évente beszámolni arról, hogy mire fordították a befizetett hoz­zájárulást. Annak ellenére, hogy az intézmények fenn­tartásához és a normatív fejlesztésekhez szükséges pénz a központi alapból biz­tosított, a tanácsok és a közösségek számára igen fon­tos a településfejlesztési hoz­zájárulás. — Megyei szinten mi­lyen összegre lehet számí­Í tani a településfejlesztési hozzájárulásból? — Ma, a központilag sza­bályozott pénzből a megye egy lakosára egy év alatt több, mint tízezer forintot fordítunk a közösségi célok fenntartására és fejlesztésé­re. A településfejlesztési hoz­zájárulás lakosonként egy- kétszáz forintra tehető. — Mi az az optimális összeg, amennyit a fize­tésre kötelezhetők majd befizetnek? — Azt javasoljuk, hogy el­ső lépésben viszonylag sze­rény, de anyagilag megvaló­sítható célokat tűzzenek ma. guk elé a települések. S még valamit hozzáteszek: a hoz­zájárulás mellett változatla­nul nagy szükség van to­vábbra is a társadalmi mun­kára, s ebben is várjuk a la- kohsság további összefogá­sát, jó hozzáállását. * A következő kérdésekre Priger József válaszölt: — Kik tartoznak a fi­zetésre kötelezhetők so­rába? — A lakás- és családiház­tulajdonosok, továbbá a bér­lakásban lakók, ezenkí­vül az üdülőtulajdonosok, de ide tartozhatnak a más in­gatlannal rendelkező állam­polgárok. Viszont pontosan meghatározható, hogy kik kaphatnak mentességet a hozzájárulás alól: azok a családok, akiknél az egy fő­re jutó jövedelem nem éri el a 2500 forintot. De a he­lyi tanácsok elengedhetik, illetve mérsékelhetik a hoz­zájárulást fiatal házasoknak, nyugdíjasaknak, nagycsalá­dosoknak. S az utóbbi ér. vényes azokra is, akik az adott településen társulási (például törpevízmű) vagy társulati hozzájárulást fi­zetnek. • — A településfejlesztési hozzájárulással egy idő­ben megszűnik a KÖFA, azaz a községfejlesztési adó? — Igen. S ennek megszű­nésével a hozzájárulást fi­zetők köre bővül, elsősorban azért, mert ezután a bérla­kásokban élők és a házadó­mentességet élvezők is fize­tésre kötelezhetőek. Ugyan­csak szűkül mindazoknak a körével, akik jövedelmi és szociális helyzetük, valamint egyéb indokok alapján a hozzájárulás fizetése alól mentesülhetnek. — Hogyan történik majd a hozzájárulás befi­zetése? — Amennyiben a lakos­ság megszavazza a hozzájá­rulást, a helyi tanácsok ren­deletet alkotnak, s azután a hozzájárulás adóként hajtha­tó be. Fizetni két részletben kell: minden március 15-ig, illetve szeptember 15-ig — pótlékmentesen. — Várhatóan mennyi lesz a hozzájárulás mér­téke? — A rendelet lakásonként, illetve ingatlanonként 300— 2000 forintban határozza meg az alsó, illetve felső ha. tárát. Az összegre vonatko­zóan a tanácsoknak alterna­tív javaslatokkal kell élni­ük. .. Megköszönve a tájékozta­tást, várjuk olvasóink levél­ben feltett kérdéseit. V. HORVÁTH MÁRIA m o Öntözés szennyvízzel MÉM-pályázatot nyert vá­rosi szennyvíz öntözéssel történő hasznosítására a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet, amely már eddig is kiemel­kedő eredményeket ért el a kommunális szennyvíz me­zőgazdasági felhasználásával. A szövetkezetnek ezzel lehe­tősége nyílott arra, hogy az ősszel újabb föld alatti ve­zetékek kiépítésével további 240 hektárra terjessze ki a szennyvízzel történő öntözést. A szövetkezet külföldön is nagy figyelmet keltett ta­pasztalatai szerint a megfe­lelően szűrt és ülepített vá­rosi szennyvíz nem károsít­ja a talajt, éppen ellentéte­sen — például a rossz víztá­roló képességű homokon — még elő is segíti a humusz­képződést, javítja a termelés biztonságát és növeli a ho­zamokat. A kecskeméti kö­zös gazdaság jelenleg na­ponta 15 000 köbméter váro­si szennyvizet használ fel, a most nyert pályázat azonban lehetővé teszi, hogy ennél 10 000 köbméterrel többet hasznosítson Kecskemét szennyvizéből. HÉTRŐL HÍRRE Elkezdődött... A diákok közül néhányan szomorúan vették tudomásul, mások csu­pán tettetett Iehangoltsággal. Azok pedig, akik idén (kezdték el tanulmányaikat va­lamelyik iskolatípusban, általános, vagy középiskolában, őszinte örömmel és nem kis izgalommal készülődtek a tanévkezdés­re. Az elmúlt bét eseményei (között tallóz, va a tanévkezdés az, ami a legtöbb em­ber, legtöbb családot érintett. Közvetve vagy közvetlenül készültek az iskolára a szülők, nagyszülők, nagynénik, nagybácsik. A. füzetek, tankönyvek ugyanis csupán töredékét jelentették azoknak a felszereléseknek, amelyeket be kellett sze­rezni időben. Sok helyütt hozzáadódott ehhez az is­kolatáska, köpeny, tornafelszerelés, ün­nepi öltözék is és még nem számoltuk bele az ilyenkor szokásos év eleji „teljes felöltöztetés” kiadásait. Űj nadrág, cipő, pulóver — a nagyobbaknál megközelíti; sőt, túlhaladja az ezer forintot. A családi költségvetés így nagyban igazodik ehhez, sokszor már a szünet elején megkezdődik a beszerzés. Szeptember első napjától azonban a gyerekeken, ifjakon a sor... A vakáció utolsó napján De a szülői gondoskodás nem érhet véget ezzel, nem merülhet ki csak az anyagi feltételek megteremtésében. Legalább eny. nyíre fontos egész éven át a folyamatos figyelem, őszinte érdeklődés a gyermek tanulmányai iránt. S ez nem is mindig a segítségadást, kikérdezést jelenti, hanem azt a magatartásmódot, ami többet nyújt a szokásos „Hányast kaptál?” kérdések­nél. sítottunk róla az elmúlt héten. Sőt, Pakson már elkezdték az Irsai Olivér szedéséi, amit a következő hetekben a többi, ké­sőbb érő fajta követ. Bár vidékünkön, a történelmi borvidéken szemrehányással il. letik a nemes gyümölcshöz kevéssé értő­ket — vállalom ennek az ódiumát. Jósol­janak, vélekedjenek a szakemberek és a szőlőtulajdonosok... Más oldalról, más látószögből idézem itt a szüretet: magáért a hangulatáért. Ilyenkor gyűlnek össze a családok, megérkeznek az ország másik csücskében élő közeli és távoli rokonok, eljönnek az évente egyszer látott távoli hozzátartozók. Együtt a család, a közös munka összehozza őket egy-két napra, hogy azután újra egy esztendeig szétszé­ledjenek. Ügy érzem, egy kicsit ez a meg­hittség, családi összetartás teszi ünnepivé az annak tartott szüretet, a felszín alatt ez a valahova tartozni akarás a legna­gyobb vonzóerő. A hagyományokhoz híven mindenkinek megvan az állandó feladata, és ehhez a szerepéhez ragaszkodik, sőt, meg is sértődik, ha nem azt osztják rá a szüreten. Sok helyen baráti társaságok, munkahelyi kollektívák szedik közösen a szőlőt, s koccintanak a jól végzett munka után. A közösségnek ez is egyik, de ko­rántsem kizárólagos fokmérője. Szoboravató Űj köztéri szobrot avattak Dombóváron. A Molnár György Általános Iskola előtt áll az intézmény névadójának élethű port­részobra, amit ünnepi megemlékezésen adtak át a város lakosságának, örülhe­tünk a hasonló alkalmaknak, hiszen nem­csak egy közösség tiszteletét mutatja az elődök iránt, hanem egyfajta nevelői sze­repet is. Gondolok itt arra, hogy nem ke­vesen vannak azok, akik egyazon helyen élnek évekig, évtizedekig, s nem ismerik utcájuk, lakótelepük névadóját. Hasonló, bár kevésbé kedvezőtlen a helyzet az is­kolákban, szocialista brigádokban. Ezek­ben ugyanis külön feladatként legtöbb­ször utánajárnak, megismerik és megis­mertetik a nagy előd életét, munkásságát. Egy lakóterületen azonban nincsenek moz­galmi teendők, a kötelesség senkit nem késztet arra, hogy könyvtárba, levéltárba járjon és egy név után nyomozzon. Más­valami azonban utánajárásra inspirálhat... Mert azok, akiknek a naponta emlegetett név nem pusztán egy utcát, vagy teret jelent, hanem annál többet — gazdagab­bak. Gondok a tetőn Tetőtér-beépítésről adtunk ' hírt Szek- szárdról, ahol a felújítással végzett mun­kálatok során nyolc lakásba költözhetnek be a boldog tulajdonosok. Ésszerű meg­oldás ez a fajta építkezés, a lakások ki­alakításának ez a módja. Mégis viszony­lag ritkán hallunk róla, elsősorban azért, mert nem gyakori. Megyénkben az álla­mi bérlakások tetőtér-beépítésére egyedül Szekszárdon találunk példát. A Szekszár­di Városgazdálkodási Vállalat 1979-ben végzett felmérést, a vizsgált ötvenkét ma­gastetős épületből huszonhetet találtak al­kalmasnak beépítésre. Az első lakást 1982-ben adták át, ezután indult meg na­gyobb ütemben az építkezés, s az idei év januárjáig tizenegy otthonba költözhettek be. A következő időszakban további 35 magánerős és felújítással egybekötött te­tőtérlakás kialakítását tervezik a megye- székhelyen. Igaz, ma már sok helyen ele­ve a tetőtér kihasználásával épülnek első­sorban a családi házák. A többi városban tapasztalt viszonylagos érdektelenség rész­ben érthető. Számos korlátozó rendelet határozza meg, hogy melyik épületben le­het ezeket a munkálatokat megkezdeni. A kivitelezők ugyanakkor nem szívesen vállalják, hiszen nehezebb, bonyolultabb megoldásokat követelő feladat számukra. Nem utolsósorban pedig a költségek a la­kót terhelik, igen magas áron juthat hoz­zá a tulajdonos. Mégis keresik. Sok fia­talnak ez tűnik a lakáshoz jutás legköze­lebbi útjának, amúgy éveket kellene vár­ni. Érveket hozhatunk még mellette, hi­szen a hasznos alapterület többnyire jóval kisebb, mint a valóban hasznosítható, tényleges lakásméret, s csak az előbbi után kell fizetni. Végül meg kell említeni art is, hogy a lakók félkész állapotban is átvehetik lakásukat, a belső, kisebb tenni­valókat maguk végezhetik, vagy barátok­kal, ismerősökkel közösen. így nemcsak olcsóbban, hanem saját ízlésük, elképze­lésük szerint alakíthatják otthonukat. Ez pedig megszépíti az ott leélt napokat, éveket. Szttreti hangulat Szüret előtt vagyunk, érezhető ez a ké­szülődésben, mint ahogy többször is tudó. Ismerjük-e a nap mint nap emlegetett utcák, terek, 'lakótelepek névadóit? Színházi évad előtt A színházi évad előtt állunk, a színhá­zakban, művelődési házakban ilyenkor hirdetik meg az előadásokat, toborozzák a közönséget a bérletekre. A Babits Mihály Megyéi és Városi Művelődési Központ is meghirdette a 85—86-os előadásait és szeptember végétől várják az előfizetőket négy felnőtt-, két ifjúsági és egy gyer- mékbérletre. A korábbi évek nem túl hí­zelgő statisztikáját, az alacsony nézőszá­mot, a tömegkommunikációs eszközök konkurenciájával magyarázzák sokan. Mások a vidéki művelődési házak kedve­zőtlen lehetőségeire hivatkoznak, mond­ván, hogy nem a legjobb társulatok jön­nek, nem a legjobb formában, s nem a legjobb darabot játsszák. Igazuk lehet mindkét álláspont képviselőinek ugyan­úgy, mint azoknak, akik gazdasági nehéz­ségeinket, a másodállások, különmunkák idő. és energiaigényét okolják, hogy nem jut idő kulturált szórakozásra. A sok rész- igazság azonban nem jelentheti a beletö­rődést, tenni kell azért, hogy az ifjúsági és a szűk, állandó nézőkörön kívül új arcok is megjelenjenek a nézőtéren. TAKÁCS ZSUZSA Fotó: GOTTVALD KÁROLY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents