Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-05 / 208. szám

2 rtfepÜJSÄG 1985. szeptember 5. PANORÁMA A Teltschik-delegáció Washingtonban Az NSZK részt akar venni az űrfegyverprogramban Harminctagú, magas ran­gú, nyugatnémet küldöttség utazott szerdán az Egyesült Államokba abból a célból, hogy kilenc napig a helyszí­nen tanulmányozza az NSZK részvételének lehetőségét és feltételeit az amerikai űr­fegyverkezési programban (SDI). A delegáció élén Horst Teltschik, a bonni Kancellá­ri Hivatal külpolitikai osz­tályának vezetője áll. A kül­döttség 12 tagja a nyugatné­met hadügy-, külügy-, kuta­tásügyi, gazdasági és pénz­ügyminisztérium vezető be­osztású tisztviselője. Tizen­nyolcán olyan nagy nyu­gatnémet cégeket képvisel­nek, mint például a Siemens, a Messerseh mitt-Boelkow- Blohm, Dornier stb. A nyugatnémet küldöttség nem kevesebb, mint 218 kér­Űjabb merénylet Indiában Ismeretlen fegyveresek szerda reggel Üj-Delhiben gyilkos merényletet követtek el Ardzsun Dasz, az Indiai •Kongresszus (I.) Párt egyik képviselője, Radzsiv Gandhi közeli munkatársa ellen. A rendőrség szerint a merény­lők feltehetően szikh ter­roristák voltak. Három fegyveres az indi­ai főváros déli peremkerüle­tében tüzet nyitott az indái politikusra és mellette álló testőrére, A lövések mind­kettőjüket leterífették, s köz­vetlen kórházba szállításuk után belehaltak sérüléseik, be. A lövöldözésben öt járó­kelő is megsebesült, egyikük állapota súlyos. A támadók tettük elkövetése után mo­torkerékpáron egérutat nyer­tek. Egy nap leforgása alatt ez volt az ötödik — halálos ki­menetelű — terrorcselek­mény Indiában. Kedd éjjel Pandzsáb államban három halálos áldozata és kilenc sebesültje volt a szikhek hinduellenes fellépéseinek. désre szeretne választ kapni az amerikai hadügy- és kül­ügyminisztériumtól. A leg­fontosabb kérdések arra irá­nyulnak, hogy hajlandó-e a Reagan-kormány olyan, ál­lamok közötti keretszerző­dést kötni az NSZK-val, amelyben az amerikai fél garantálná az űrfegyverke­zési programmal kapcsolat­ban a kölcsönösséget, a tech­nológiai eredmények egyen­rangú felhasználhatóságát, a nyugatnémet technikát, eljá­rások és ötletek tulajdonjo­gát, azok amerikai engedély nélkül történő, szabad érté­kesítését, polgári jellegű al­kalmazhatóságát. Mint is­meretes, az amerikai kor­mányzat eddig semmilyen készséget nem mutatott erre, s lényegében „alvállalkozók­ká, szállítókká, bedolgozók­ká” akarja degradálni az ér­(Folytatás az I. oldalról.) gyalásokhoz, megmutatkozik, hogy nem kész és nem óhajt megállapodni a világűrbeli fegyverkezési verseny meg­akadályozását és a földi fegyverkezési verseny meg­szüntetését célzó reális lé­pésekről. Augusztus végén a szovjet fél ismét felszólította az ame­rikai kormányzatot, mérle­gelje, milyen elkerülhetet­len negatív hatást gyakorol­nának a műholdelhárító fegyverrel tervezett kísérle­tei a nemzetközi politikai és katonai stabilitásra és a gen­fi tárgyalások távlataira. Eb­ben a felhívásban az Egyesült Államok kormány­A Florennes mellett tele­pített rakéták eltávolításá­nak követelésére a belga — főleg flamand — békeharco­sok „Florennade” elneve­zéssel tömörülést szerveztek. Tagságát elsősorban azok a deklődő nyugatnémet válla­latokat. Az elsősorban gazdasági jellegű amerikai érdekek ér­vényesítését a tárgyalásokon várhatóan megkönnyíti majd, hogy a legutóbbi, bon­ni kémügyek után Washing­ton kéviselői a szükséges ti. toktartásra hivatkozva uta­síthatják majd vissza a ne­kik nem tetsző, nyugatnémet igényeket. A Teltschik-delegáció szeptember 14-én tér vissza az NSZK-ba és azt követően két héten belül terjeszti je­lentését Kohl kancellár elé. A nyugatnémet kormány végső döntését előreláthatóan csak az év végén vagy a jövő év elején hozza meg, mivel előbb meg akarja várni a no­vemberi, szovjet—amerikai csúcstalálkozó eredményét. zatát újból figyelmeztettük, hogy a Szovjetunió egyolda­lú moratóriuma a műholdel­hárító eszközökre csak addig maradhat érvényben, amíg más államok, ideértve az Egyesült Államokat, hason­lóan nem járnak el. A TASZSZ-t felhatalmaz­ták annak kijelentésére, hogy amennyiben az Egyesült Ál­lamok kísérleteket hajt vég­re műholdelhárító fegyverek­kel világűrbeli célpont ellen, a Szovjetunió szabadnak fog­ja tekinteni magát egyoldalú kötelezettségvállalása alól, hogy nem juttat műholdel­hárító eszközöket a világűr­be. Az események további menetéért az amerikai fél­re hárul a felelősség. környékbeliek alkotják, akik ez év márciusa, a rakéták telepítésének megkezdése óta akciók sorával tiltakoztak a támaszpont körül, de sokan csatlakoznak hozzájuk az or­szág más vidékeiről is. MOSZKVA Néhány napos országjáró körútra indult szerdán Miha. il Gorbacsov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra. Az út első állomása a Szovjetunió legnagyobb kő­olaj- és gázkitermelő körze­te, a nyugat-szibériai tyume- nyi terület lesz. * Szerdán elutazott a Szov­jetunióból az az amerikai szenátusi küldöttség, amely az 'Interparlamentáris Unió szoyjet tagozatának meghí­vására töltött néhány napot Moszkvában. A hat demok­rata és két republikánus párti törvényhozóból álló de- legáéciót Robert Byrd, a sze­nátus demokrata párti cso­portjának vezetője vezette. TEHERÁN Irán vallási vezetője, Kho­meini ajatollah beiktatta hi­vatalába Ali Khameneit, az ország újjáválasztott elnö­két. A negyvenhat éves val­lási vezető a múlt hónapi választásokon fölényes győ­zelmet aratott. WASHINGTON Marion Barry, Washington polgármestere kedd este fo­gadást adott az amerikai fő­városban tartózkodó, szovjet közéleti személyiségekből ál­ló küldöttség tsizteletére. A szovjet delegáció a hét ele­jén érkezett az Egyesült Ál­lamokba, élén Georgij Arba­tov akadémikussal, a Szov­jet Tudományos Akadémia Egyesült Államok és Kanada Intézete igazgatójának veze­tésével. HELSINKI Urho Kaleva Kekkonen, kiemelkedő finn államférfi szeptember 3-án volt 85 éves. Szerte Finnországban meg­emlékeztek a volt finn ál­lamfő születésnapjáról. Mau- . no Koivisto államfő televí­zióbeszédben méltatta elődje életútját. BELFAST Aknavető-támadás érte szerdán Észak-lrországban az egyik rendőrségi kikép­ző központot. A támadás kö­vetkeztében 24 polgári sze­mély megsebesült, számotte­vő az anyagi kár. PEKING Egyhetes hivatalos látoga­tásra szerdán Kínába érke­zett Felipe González spanyol miniszterelnök. Ö az első Kínába látogató spanyol kor­mányfő. Kínai útjára Gon- zálezt elkísérte külügymi­nisztere, Francisco Ordonez is. A flamand békeharcosok új tömörülése Szovjet nyilatkozat az űrfegyverkezésről Magyar—svájci kapcsolatok Heltai András, az MTI tu­dósítója jelenti: — Igen jók a svájci—ma­gyar kapcsolatok, Pierre Aubert külügyminiszter bu­dapesti látogatásától azok to­vábbi fejlődését várják — mondotta az MTI tudósító­jának a svájci külügyminisz­ter szóvivője. Michel Pache emlékezte­tett arra, hogy Pierre Aubert 1978-ban már járt hazánk­ban (ez volt egyébként a svájci külügyminiszter első látogatása szocialista ország­ban). Azóta is gyakoriak, rendszeresek a kétoldalú, magas szintű látogatások, és Aubert most kíséretével csütörtöktől tesz újabb há­romnapos hivatalos látoga­tást a magyar fővárosban, Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására. A két miniszter — mon­dotta a berni szóvivő — megvitatja majd a nemzet­közi helyzetet, különös te­kintettel a kelet—nyugati kapcsolatokra, az európai biztonsági folyamatra és a nemzetközi szervezetekre. Természetesen napirenden szerepelnek a svájci—magyar kapcsolatok időszerű kérdé­sei. Svájci részről nagy je­lentőséget tulajdonítanak a budapesti kulturális fórum­nak, és igen elégedettek az előkészítő tanácskozás sike­rével — hangoztatta Michel Pache. A fórummal először kerül sor az európai bizton­sági folyamat egy rendezvé­nyére a Varsói Szerződés tagállamában, s Bernben re­mélik, hogy a találkozó a Kelet és a Nyugat, általában a 35 ország közötti kulturá­lis kapcsolatok továbbfejlő­déséhez vezet. Svájc tevé­keny szerepet kíván játszani a fórumon, úgy is, mint a semleges és el nem kötele­zett országok csoportjának tagja. (A fórumon a svájci kulturális élet olyan ismert képviselői is részt vesznek, mint például Friedrich Dür­renmatt.) A szóvivő szerint Svájc elégedett a hazánkhoz fűződő élénk, kölcsönös kul­turális kapcsolatokkal is. Svájci, részről különös fi­gyelemmel tekintenék a bu­dapesti kulturális fórumra, annál is inkább, mert 1986 tavaszán Bern ad otthont az Pierre Aubert (Telefotó) európai biztonság és együtt­működés következő, az em­beri kapcsolatokkal foglalko­zó tanácskozásának. A buda. pesti légkör kihatásai, a szervezés tanulságai egyaránt érdeklik a jövendő házigaz­dákat. Svájci részről jónak tart­ják a Magyarországhoz fű­ződő gazdasági kapcsolato­kat. A két ország árucseré­jének értéke tavaly 685 mil­lió svájci frankot tett ki, és — először — mintegy 70 millió frankos magyar több­lettel zárult. Ez év első felé­ben a 326 millió frankos for­galomban ismét svájci több­let mutatkozott. A két or­szág, 1973-ban kötött egyez­ménye alapján, támogatja a kereskedelmi, az ipari és a műszaki együttműködést. A gazdasági kapcsolatok kér­désével behatóan foglalkoz­nak majd a svájci—magyar gazdasági vegyes bizottság szeptember Végi berni ülé­sén, ezért ez a témakör nem áll majd előtérben a kül­ügyminiszter budapesti tár­gyalásain. A svájci kormány nagy vá­rakozással tekint a genfi csúcstalálkozó elé, amelynek — természetesen — sikert kíván. A két nagyhatalom közeledése utat nyithat a kelet—nyugati együttműkö­dés további kibontakozása előtt, segíthet a stockholmi tanácskozás és más fórumok sikeres munkájában — han­goztatta nyilatkozatában a minisztérium szóvivője. Az aranymezők rabszolgái (3.) Olcsó az emberélet Látogassunk el egy arany­bányába. Lent vagyunk a tárnában. A talaj síkos, ned­ves, a föld alatti labirintus­ban mégis alig látunk, mert porfelhő teszi álhatolihatat- lanná a levegőt, amelyet a kis lámpák nem képesek át­világítani. A munkafeltételek ebben a dél-afrikai aranybányában a múlt század bányaviszonyai- ra emlékeztetnek. Az egyik tárnafordulónál vészkijáratot látunk. Szűk cső vezet fel­felé, kőbe vájt, úgynevezett lépcsőfokokkal, minden 5— 10 lépcső után egy-egy gömb- fával. A tárna maga 300 mé­ter mélyen van. Képzeljük el, mennyi ideig tarthat ve­szély esetén ezen a „kijára­ton” felkapaszkodni. Vannak 3000 méter mély bányák is, de a tervek szerint 5000 mé­terre is le akarnak menni az aranyért. Márpedig a hő­ség errefelé egyre tűrhetet­lenebbé válik, 1800 méternél például 46 fokos a levegő. Ismét a felszínen. Feldara­bolt és őrölt kőhegyek, min­denütt. Legalább 4 tonna kö­vet dolgoznak fel, hogy egy uncia, azaz 30 gramm ara­nyat nyerjenek. Dél-Afrika földje mesésen gazdag. Az arany mellett itt gyémántot, platinát, rezet, vasat, szenet és uránt is bá­nyásznak. Itt találták a 3106 karátos Culinan-gyómántot, amely akkora, hogy kézzel nem lehet körülérni. Ma az angol királyi ház tulajdona. Innen származik az a 240,8 karátos gyémánt, amelyet Richard Burton ajándéko­zott Liz Taylornak, és még sok híres gyémántóniás. Aranyat ezen a vidéken majd száz esztendeje bá­Dél-afrikai aranybányászok nyásznak. Ma 429 ezer afri­kai, és 44 ezer fehér dolgo­zik a dél-afrikai aranybá­nyákban, amelyekben a múlt évben több mint 650 tonna aranyat termeltek. A mun­ka rendkívül kemény, a gé­pesítés viszonylag alacsony­fokú, hiszen a munkaerő rendkívül olcsó. És olcsó az emberélet is: 1984 első negyedében minden ezredik bányászt halálos sze­rencsétlenség ért, a bányák­ban ötször annyian vesztet­ték életüket, mint a közle­kedésben. Hivatalos adatok szerint minden dél-afrikai bányában és üzemben na­ponta átlagosan hatan hal­nak meg. A legveszélyeseb­bek az aranybányák. A munkaerő gátlástalan kizsákmányolása eredménye­ként a gazdasági válság elle­nére egyre nő a bányatársa­ságok profitja, 1984 első ne­gyedében 27—29 százalékkal nőtt a nyereségük a megelő­ző év hasonló időszakához viszonyítva. Az évi 15 száza­lékos infláció különösen az afrikaiakat sújtja, akik bé­rükből nem tudják eltartani családjukat. A legfájóbb, hogy fő eledelük, a kukori­ca is egyre drágább. Ugyan­csak érzékenyen érinti őket a közlekedési költségek emelkedése, hiszen a gettók távol vannak a munkahe­lyektől. Nehezítik az afrikai dolgo­zók helyzetét a tömeges el­bocsátások. Ezrek és ezrek veszítik el munkahelyeiket az autóiparban, a bányá­szatban, a közlekedésben és a szállodaiparban. Az elbo­csátások egyik napról a má­sikra történnek. Az elbocsá­tottakat rendszerint az üze­mi biztonsági emberek kis csoportokban kísérik ki a gyárkapuhoz, ahol lábhoz tett fegyverrel rendőrök várják őket... Nem csoda, hogy év­ről évre nő a sztrájkok szá­ma és kiterjedése. A dél-afrikai nép harcát egyre nagyobb figyelem kí­séri világszerte. A Biztonsági Tanács legutóbbi határozata ismételten elítélte a fajüldö­zést, a rendszer által meg­hirdetett rendkívüli állapo­tot, és a dél-afrikai rezsim elleni gazdasági bojkottot ajánlotta az ENSZ tagjainak. Franciaország tiltakozásul hazahívta pretoriai nagykö­vetét, és példáját a Közös Piac több tagállama is kö­vette. Az Egyesült Államok képviselőháza ugyancsak úgy határozott, hogy meg kell szakítani a gazdasági kap­csolatokat a fajüldöző re­zsimmel. Ismerve azonban a szálakat, amelyek az ameri­kai nagytőkét Dél-Afrika üz­leti köreihez fűzi, erre a jó­váhagyásra aligha lehet szá­mítani. (Vége) Gáti István A sztrájkoló bányászokat egy labdarúgópályára terelték a rendőrök

Next

/
Thumbnails
Contents