Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-05 / 208. szám
1985. szeptember 5. NÉPÚJSÁG 3 Kiváló termésüecslők kitüntetése /Mit csinál a MTESZ? Az ünepség résztvevői Meghitt ünnepség színhelye volt tegnap délelőtt a Tolna Megyei Tanács V. B. mezőgazdasági osztálya: kitüntető oklevelet vehettek át megyénk termelőszövetkezeteinek legjobb termésbecslői. Minden évben ebben az időszakban kerül sor erre az eseményre, amikor is már az üzemi önértékelés és az ösz- szesített tanácsi értékelésen felül a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium mezőgazdasági főosztályának értékelése alapján megállapítható, hogy a termelőszövetkezetek szakemberei közül kik végezték el hibahatáron belül a termés becslését. Bea József termelési csoportvezető köszöntő szavai után az elmúlt év becsült eredményei alapján ezúttal hat üzemi termésbecslő vette át a MÉM kitüntető oklevelét Barsi Mihály osztály- vezetőtől. Tolna megye 63 termelőszövetkezeti, valamint öt mezőgazdasági kombinát, illetve állami gazdaság ter- másbecslője közül a következők részesültek e kitüntetésben. Író Lajos, Szekszárd, Aranyfürt Tsz, Feil Ferenc, Paks, Szabadság Tsz, Dombi Ferenc, Sióagárd, Sióvölgye Tsz, Farkas István, Duna- földvár, Virágzó Tsz, Erős János, Felsőnána, Kossuth Tsz, Matus Károly, Iregszem- cse, Egyetértés Termelőszövetkezet. Feil Ferenc átveszi az oklevelet Barsi Mihálytól Minőségjavítás a textiliparban Több textilipari vállalat megbízta az Innovatext Kutató és Fejlesztő Vállalatot, hogy segítsen bevezetni olyan ú:j technológiákat, amelyek javítják a minőséget és növelik a termelékenységet. A vállalat fő feladata, hogy elemezze megbízói helyzetét és tanácsot adjon ahhoz, miként lehet új gyártmányokat bevezetni, a hatékonyságot fokozni, a minőséget javítani. Az Innovatext szakemberei aktívan részt is vesznek az új módszerek bevezetésében, elterjesztésében. A pamutipari vállalatok közül jelenleg a Kispesti Textilgyáriban és a Pamutnyomóipari Vállalatnál dolgoznak a fonalgyártás korszerűsítésén. A gyapjúiparban — legutóbb a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyárban — a fonaltermelés minőségének javítására közbeiktattak egy új technológiai műveletet: az elemi szálak bontása, tisztítása, párhuzamosítása után bevezették az úgynevezett után fésülést, ami lehetővé teszi, hogy a vállalatnál a korábbinál igényesebb terméket állítsanak elő, gazdaságosan exportálják a gyapjúfonalat. A kutató-fejlesztő vállalat — díjazás ellenében — arra is vállalkozik, hogy az ipar- vállalatok, szövetkezetek részére új terméket fejleszt ki, A kötőipar számára kidolgozta például a hurkos, nop- pos fonalak modern, nagy teljesítményű üreges-orsós fonógépen történő gyártási eljárását. E technológia alkalmazásával a vállalatok gazdaságosabban állíthatnak elő divatos és ezért kelendő fonalat. Az építőanyai ellenőrzésénei — Ebben az esztendőben néhány termék kivételével javult az építőanyagok kínálata — állapította meg az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség nyolc megyére kiterjedő vizsgálata. Az ellenőrzött területek nagy részén bővült és egyenletesebbé vált a Tüzép-telepek kínálata, a hazai cserép és a fenyő fűrészáru kivételével az építkezők azonnal megvásárolhatták a szükséges anyagokat. A felhalmozódott építőanyag itt-ott készletezési gondokat is okozott a telepeken, az év eleji rossz idő miatt ugyanis a szokásosnál később fogtak hozzá a munkához az építkezők. A lakásfelszerelési cikkek közül néhány tartósan hiányzott a telepek kínálatából. A vizsgálat időpontjában például komplett fürdőszobát, vagy teljes központi fűtőberendezést egyetlen telep vagy bolt választéka alapján sem lehetett összeállítani, elsősorban a csövek és a csőkapcsoló idomok hiánya miatt. Változatlanul gond az is, hogy bár a Kecskeméti Kád- gyár és az Alföldi Porcelán- gyár évekkel ezelőtt egyeztette színválasztékát, a kádak és a fürdőszoba egyéb tartozékai még mindig többnyire színárnyalat-eltéréssel kaphatók. Az ellenőrzések tapasztalatai szerint az építőanyagok és a szerelvények választéka a Fészek-áruházakban jöbb az átlagosnál, s a vásárlási körülmények is lényegesen kedvezőbbek. Kevésbé pozitívan ítélik meg a felügyelőségek a különféle mgtsz-ek és az ÉPTEK Házépítők Boltjait, a kínálat itt csak néhány dologra korlátozódik, s a bolti dolgozók — kellő szakértelem híján — tájékoztatni is kevésbé tudják vevőiket.-kereskedelem tapasztalatai Változatlanul sok a gond a minőséggel, különösen az ajtók, ablakok adnak gyakorta okot panaszra. Több termelő minőségtanúsítás nélkül szállítja az árut, a cementnél például nem tüntetik fel a töltési időt, s néhány terméknél a felhasználásra vonatkozó esetleges korlátozásokat. Az OKF megítélése szerint a kedvezőbb áruellátás lehetővé tenné, hogy a kereskedők nagyobb gondot fordítsanak a minőségi átvételre. A fogyasztók megkárosítását a korábbiaknál kevesebb alkalommal tapasztalták az ellenőrök. A legtöbb szabálytalanságra a faáruk értékesítésénél bukkantak, a lakás- felszerelési cikkek közül pedig — főként a nem egyértelmű gyári minőségjelölésből adódóan — a fal- és padlóburkolókat, valamint a fajanszárukat adták az indokoltnál drágábban. A kereskedelmi felügyelőségek szakemberei a vizsgálat során a korábbiaknál kevesebb etikailag kifogásolható jelenséget tapasztaltak az építőanyg-'kereskedelemben. Ritkább például az áruvisz- szatartás, a magánkereskedők szabálytalan kiszolgálása, s az illegális árubeszerzés. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján az OKF felhívta a forgalmazó vállalatok és szövetkezetek figyelmét, hogy az áruátvétel megszigorításával ösztönözzék jobb minőségű termékek szállítására a vállalatokat; a határidők pontos betartása, a fuvarszervezés és a jól ütemezett kiszolgálás érdekében kössenek mind több anyag- biztosítási szerződést; s a belső ellenőrzés fokozottabban ügyeljen a telepi, bolti árakra. A magyar reálértelmiség legnagyobb társadalmi szervezete a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, amelynek tagsága évről évre 5—6 százalékkal gyarapodik. Ennek ellenére kevéssé él a köztudatban, munkáját nem ismerik az emberek. Pedig a műszaki haladással, a tudományos technikai forradalom diktálta tempóval lépést tartva egyre inkább szükség lenne erre. A hiányjel megszüntetésére nem vállalkozhatunk, de a területi szervezet életének, tevékenységének felvá- zolátsa nem felesleges. Az 1971-.ben megalakult MTESZ Tolna Megyei Szervezete alapvető célját a népgazdaság fejlődésének segítésében, a tagság szakmai tájékoztatásában és továbbképzésében határozta meg. A tagegyesületek munkája átfogja a műszaki, közgazda- sági, agrár- és természettudományok szinte minden ágát, így munkájában műszaki és természettudományi szakemberek, mérnökök, közgazdászók, technikusok és kutatók vesznek részt. Tevékenysége azonban túlmutat a szorosan vett szakmai kérdéseken, fontos szerepet tölt be az ismeretterejsztésben, a műszaki és technikai propagandában, a természettudományok eredményeinek népszerűsítésében. A 30 féle tagegyesületből megyénkben 17 működik, egyazon termelőegységhez kapcsolódva, vagy szétszórt taglétszámmal. Előbbiekhez tartoznak a Bonyhádi Cipőgyárban, a BONY Cipőipari Szövetkezetben működő cipőipari szakosztályok, valamint az Országos Erdészeti Egyesület, amelynek a Tamási Erdő- és Vadgazdaságban vannak tagjai. Vagy említhetném a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesületet, ami megyénkben a szekszárdi és a dombóvári nyomdákra épül. Ezzel szemben a megye egész területét összefogja a Magyar Agrártudományi Egyesület, ami nyolc szakosztályában mintegy ezer szakembert tömörít és ide sorolhatjuk a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesületet, a Gépipari Tudományos Egyesületet, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaságot, a Közlekedéstudományi Egyesületet és a nem nagy múltnak örvendő, de annál mozgalma- sab életet élő Neumann János Számítógéptudományi Társaságot is. Valamennyi egyesület önálló munlkaterv szerint dolgozik a budapesti szakmai központ által irányítottan, de mindig a megye gazdasági és társadalmi feladataihoz igazodva. A MTESZ tehát a koordinátor szerepét tölti be, három főállású alkalmazottjával. Az egyesületek összlét- száma háromezer-kétszáz fő, ami 70—80 százalékos szervezettséget jelent a reálértelmiség körében. Ez hozzávetőlegesen az országos átlaggal egyezik meg. De vajon mit kapnak az egyesületi tagok, és milyen társadalmi munkát végeznek? Erről kérdeztük meg Endrényi Imré- né ügyvezető titkárt. — Mindenekelőtt sok új információt kapnak az egyesületekben előadások, tájékoztatók, konzultációk során, aminek értékével valameny- nyien tisztában vagyunk. Igaz, a főváros—(Vidék távolság miatt sok esetben nehézkes, zökkenőkkel teli az információáramlás. Külföldi utakra, tapasztalatcserékre is nyílik lehetőség, ezt azonban gyakran a nyelvtudás hiánya akadályozza. Üzemen, vállalaton belül lehetővé válik, hogy részt vegyenek a vállalati munka döntéselőkészítésében, figyelembe vegye a vezetés véleményüket, sőt, arra ösztönözze is őket. De ez még sok helyütt alacsony színvonalon működik, nem adnak lehetőséget, s nem késztetik a szakembereket arra, hogy területükön egy adott témában elmélyüljenek. Emellett egyfajta érdekképviseletet is jelent a MTESZ a szakszervezettel, KISZ-szel együttműködve. — Gyakran emlegetett és még nem megoldott a műszaki értelmiség helyzete. Mit tudnak ebben tenni az egyesületek? — Korábban felméréseket •végeztünk a megye egész területéről, és az így kapott eredményeket továbbítottuk Budapestre, ahol egy országos vizsgálat részeként értékelték. De nemcsak felülről jövő kezdeményezésre történtek ilyen felmérések. A megyei tanács vagy a pártbizottság résziére is készültek különböző témákban vizsgálódások, így például a megye műszaki ellátottságáról, az infrastruktúra fejlesztésének lehetőségeiről, Szekszárd város központjának közlekedéséről születtek tanulmányok. — Szívesen jönnek, vállalnak társadalmi munkát a szakemberek a MTESZ-ben ? — Egyre nehezebb bevonni őket, különösen a műszakiakat, hiszen mind többen dolgoznak a második gazdaságban, sokan egészítik ki jövedelmüket mellékállással. De azok, akik szeretnek mozogni — jönnek. És persze nagyobb munka esetén szerződés szerint nem ingyen dolgoznak, így jól jár a munkáltató és a munkavállaló is. — A MTESZ koordináló szerepe mellett külön munkaterv szerint dolgozik. Mit takar ez? — Munkaterviünket idén a XIII. pártkongresszus határozatainak megfelelően, az ötéves terv befejezéséhez és a megyében adott gazdasági és politikai feladatokhoz alkalmazkodva alakítottuk ki. Tudománypolitika terén az innováció problémáinak megoldására, a szakemberek szemléletének formálására törekszünk. Ez az üzemi szervezetekben könnyebb, hiszen egyszerűbb bekapcsolódniuk a szakembereknek a vállalat feladataiba. — Az információáramlás terén milyen tennivalóik vannak? — Jóban együtt kell működni az információs központokkal, s a tömegkommunikációs eszközökkel jobb kapcsolatra kell törekedni. Ezenkívül az oktatásban a •továbbképzések, szakmai tanfolyamok szervezésében kell ezután is nagy részt vállalni. Természetesen a gazdaságpolitikai munka segítése, a párt- és állami szervekkel való együttműködés is fontos tennivalókat határoz meg. — Mi a szerepük az elnökség mellett működő bizottságoknak? — Az urlbanisztikai bizottságnak sok helyen — városokban, községekben — kérik a segítségét, település- rendezési terveknél, nagyobb beruházásoknál. A környezetvédelmi bizottságnak idén országos rendezvénye is volt, de bemutatók, előadások is jelezték tevékenységét. Az oktatási bizottságon kívül szólni kell a nyugdíjasklubokról is. Ez valamennyi .nyugdíjas szakembert összefog, színes programok, üzem- látogatások, családi rendez, vények alkotják tevékenységüket. Végül vannak „ad hoc” bizottságaink, amelyek egy-egy feladathoz kapcsolódóan az élet, a gyakorlat diktálta követelmény szerint alakulnak és dolgoznak. Takács Zsuzsa Fotó: Czakó Sándor Magyar kiállítók a Bécsi Vásáron Huszonnégy magyar vállalat állítja ki termékeit a szeptember 9-én nyíló őszi Bécsi Vásáron. A magyar kiállítók hagyományos résztvevői a bécsi vásároknak. Ausztria hazánk második legnagyobb tőkés kereskedelmi partnere, így •elengedhetetlen a rendszeres kapcsolattartás, és az •újabb üzleti kapcsolatok kiépítése. A múlt évben a két ország közötti kereskedelmi ■forgalom először lépte túl a 15 milliárd schillinget, s ami szintén kedvező, a magyar kivitel meghaladta az Ausztriából származó behozatalt. Az idei első félév adatai szerint 1985-ben már nem lesz ilyen kedvező a helyzet, éppen ezért igen fontos a két ország vállalatai között az együttműködés bővítése. Az idei magyar kiállításon 8 külkereskedelmi szakvállalat vesz részt, a termelők többségükben saját maguk mutatják be kínálatukat. A magyar árulistán mezőgazdasági cikkek, gép- és vegyipari, textilipari termékek szerepelnek. A (magyar kiállításon több idegenforgalmi vállalat is képviselteti magát, náluk helyben foglalhatnak szállodai szobát a hazánkba látogató külföldi turisták. A Bécsi Vásár magyar kiállítását a HUNGEXPO szervezi. A megbízást a Külkereskedelmi Minisztérium ál. tál kiírt versenytárgyaláson nyerte el. Sok szakembert fog össze az öt éve alakult Neumann János Számítógéptudományi Társaság
