Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-30 / 229. szám

1985. szeptember 30. NÉPÚJSÁG 3 Az autóklub megyei szervezetének küldöttgyűlése Több mint ötszörösére nőtt fi mii es cg körzet Három óra Simon Péter képviselővel a tagok száma Kialakul a miniállomás-hálózat L. Szabó János szerelő a Szekszárdi állomáson egy Dacia futóművének beszabályozását végzi Szekszárdon, a Babits Mi­hály Megyei Művelődési Központban tartotta küldött, gyűlését a Magyar Autóklub Tolna Megyei Szervezete. 1979-ben, a legutóbbi kül­döttgyűlésen 1500 tag nevé­ben olyan programot terjesz­tettek a küldöttgyűlés elé, amelynek realitását még a legoptimistábbak is kétségbe vonták. Akkor úgy tervez­ték: 1985-re elérik, hogy 5000 klubtag lesz Tolna me­gyében. Most a beszámolóban el­hangzott: 8419 tagja van az Autóklub Tolna Megyei Szer­vezetének. A beszámolási időszakban a tagók száma több mint megötszöröződött. Szekszárdon a gépkocsi-tu­lajdonosok 49 százaléka tag­ja a klubnak. A gépkocsik 60 százaléka megyénk többi te. lepülésén van. Ezek a ma­gánautósok nehezen szervez­hetők. Ennek tudható be az is, hogy ezeken a települé­seken 19,3 százalék a szer­vezettség. Ebben az átlagban sók olyan település van, ahol egyáltalán nem található klubtag. Mint a közgyűlési beszámoló megállapította: ez a 19,3 százalékos szervezett­ség jó alapot ad a tovább­fejlődéshez. A jövőben ezek­re a településekre kell na­gyobb gondot fordítani. Az elmúlt öt évben a szervezet dinamikusan fejlődött, tag­létszámban felzárkózott az országos átlaghoz. Most az a feladat: az újabb tagok be­lépése, a régiek megtartása érdekében tovább bővíteni a szolgáltatást. A közgyűlési beszámolóból egyértelműen kitűnt, hogy a további fej­lődés feltételei adottak. Az Autóklub legkereset­tebb szolgáltatása a műsza­ki tevékenység. 1980 júniusá­ig csak az országúti segély- szolgálat jelentette a műsza­ki szolgáltatást, öt évvel ez­előtt kezdődött a szervezet történetének új fejezete: Szekszárdon megnyitotta ka­puit a nyolcáLlásos, jól fel­szerelt műszaki állomás. A nyitáskor három szerelő volt. Egy évvel később már hét szerelő állt a klubtagok ren­delkezésére. Ma tíz szerelő dolgozik itt teljes kétműsza- kos munkarendben. Az állo­más fejlődését mutatja az is, hogy 1981 novemberétől mű­szaki vizsgáztatást is vállal­nak. Az állomás jelenleg va­lamennyi diagnosztikai vizs­gálat elvégzésére, műszaki vizsgáztatásra és egyben köz. lekedésbiztonsági vizsgálatra, három álláson pedig kétosz­lopos emelőkkel javításra al­kalmas. Jelenlegi kapacitásá­val a műszaki állomás közel 19 ezer órát tud teljesíteni. Az elmúlt évben az állomás dolgozói 3700 közlekedésbiz­tonsági, 1800 motordiagnosz- tikaí vizsgálatot, 1170 futó­műbeállítást végeztek. A klub vezetői sokat tet­tek a szolgáltatások bővíté­séért. Oj szolgáltatásként or. szágúti fogyasztásmérést ve­zettek be. Hogy a műszaki szolgáltatás közelebb kerül­jön a tagokhoz, 1982-ben megkezdték a min'iállomás kiépítését. Elsőként Nagydo. rogon, majd a következő év­ben Pakson és Dombóváron létésíettek miniállomást. Legutóbb Szekszárdon nyílt meg egy gépjármű-villamos. sági miniállomás, hogy ezzel is enyhítsék a klubtagok gondjait. A küldöttgyűlésen elhangzott az is: tovább bő­vül a miniállomás-hálózat. A kövétkező megnyitását Ta­másiban tervezik, de előfor­dulhat, hogy egy kisebb mű­szaki állomást építenek itt. Bonyhádon, a városi tanács támogatásával szeptember közepén nyílt meg az Autó­klub új műszaki állomása. A kétszáz négyzetméter alap­területű, minden igényt ki­elégítő állomás jelenleg „fél gőzzel” dolgozik. Jövő év ta­vaszára úgy bővítik, hogy műszaki vizsgára is alkal­mas lesz. Jó alapja van az Autó­klubnak a továbbfejlődésre. A küldöttgyűlésen célul tűz. ték ki: a tagok jobb műsza­ki kiszolgálása érdekében keresik a jobbítás, a bővítés lehetőségeit. Természetesen ehhez több pénz is kell. A klub bevételeit elsősorban a tagdíj biztosítja. A több be­vételihez több tagra van szükség. A küldöttgyűlés ha­tározata szerint két év múlva el kell érni a tízezer tagot. Tízezer-háromszáz forinttal az eddigieknél is gyorsabb fejlődést tudnak biztosítani. Ebből a mondatból kiderült: az Autóklub Tolna Megyei Szervezetének küldöttgyűlése is megszavazta a tagdíj eme­lését, mert úgy látták: az évi kétszáz forint ma már a szinten tartáshoz sem elég. A küldöttgyűlés megvá­lasztotta a Tolna megyei szervezet vezetőségét és azo. kát a küldötteket, akik az or. szágos küldöttértekezleten képviselik megyénk szerve­zett autósainak érdekeit. Az Autóklub Tolna Megyei Szer. vezetőnek elnöke ismét Piegl Ferenc, titkára pedig Ahm- rein Károly lett. Korszerű műszerek segítik a szerelők munkáját A Simon Péterrel — a Paksi Atomerőmű Vállalat most még főosztályvezetőjé­vel folytatott háromórás be­szélgetés sok íis vol, meg ke­vés is. A három órából „há­rom és felet” használtunk el az atomerőműre, és minden más téma is csak ezzel össze­függésben kerülhetett szóba. (Márpedig ennek az írásnak Simon Péter (képviselőről kell szólnia, nem az erőműről. Félretéve a tréfát, az ará­nyok körülbelül úgy alakul­tak, hogy az erőmű másfél óra, a város, illetve a kör­nyező községek fejlesztése egy óra, tfél óra jutott egyéb témákra, természetesen az előbbiektől el- és megint visszakanyarodva. Hogy az atomerőmű és a körzet jö­vője mennyire egy és ugyan­azon dolognak a két odala, az remélhetően az írás vé­gére nyilvánvalóvá válik. * „Hadifogságban” született — a család ment a front után —, a München melletti Griesbachban, kéthónapos korától már itthon élt. A következő lépcsőfok, amiről szó esett, az az egyetem, ahol gépészmérnöki oklevelet szer­zett erőművi szakon, majd a tatabányai hőerőmű, ahol később elkezdte, és Paks, ahol befejezte az atomerő- művi szakmérnökit. Az elsők között érkezett Paksra nyolc éve, és most már úgy néz ki, hogy innen is mehet nyug­díjba. Az atomerőmű négy blok­kon túli építésiére elvi dön­tés született. A beruházási feladatokat ez év őszétől a Paksi Atomerőmű Vállalat veszi át, a vállalatnál ezzel kapcsolatosan most önálló igazgatóságok szerveződnek. Simon Péter a termelési igazgatóság megszervezésé­vel foglalkozik, kinevezése folyamatban van. Viszonylag sokat beszélt a gyerekeiről: a középiskolás lányáról és általános iskolás fiáról. A felesége — eredeti­leg mezőgazdász — az erőmű lakótelepének gondnoka. „Külön asszonyfajta”, az, aki megértéssel fogadja az atom­erőművesék életmódját, ál­lítja, hogy egyszer írni kel­lene róluk is. Az atomerőmű a beszélge­tésben sokféle megközelítés­ben került elő, egyrészt úgy, mint egy üzem, ahol nagy ér­tékeket állítanak elő, ahol átlagosan negyvenmillió fo­rint állóeszközérték van bíz­va egy emberre — esetenként arra az éppen felelős né­hányra ennek sokszorosa —, másrészt pedig, mint .mű szerepelt. Időnként egysze­rűen az atomerőmű, ennél gyakrabban pedig a műalko­tás rövidítéseként. Példa az utóbbira: „Ennek a műnek a nevében megszólalni, más hangsúlyt ad az embernek”. Véleménye szerint az atom­erőművet feleslegesen veszi körül misztikus köd, nagy­szerű alkotás az övék, de ez is „csapat- és iparasmunka”. A Belkereskedelmi Minisz­térium mo9t közzé tett áru­forgalmi jelentése szerint a kiskereskedelmi forgalom az év elejétől augusztus végé­ig valamivel meghaladta a 328 milliárd forintot, folyó áron 6,7, összehasonlítható áron pedig 0,6 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év első nyolc hónapjában. Változatlan áron számolva élelmiszerekből 3,3 százalé­kos a forgalomnövekedés, iparcikkekből és építőanya­gokból az átlag alatt maradt. Az augusztusi áruellátásról a jelentés megállapítja: élel­miszerekből összességében ki­elégítették a keresletet. A rendelkezésre álló tőkehús elegendőnek bizonyult, s a tapasztalatok szerint a mi­nőség is javult. Továbbra is gyakran hiányzik az üzletek „A csapat mögöttem áll” Igaz, „ez a csapat” — egy vagy több — diplomás embe­rekből és nagyon képzett szakmunkásokból áll, tevé­kenységük nem hasonlítható össze semmilyen más kon­vencionális üzemmel. Sokat beszélt arról a csapatról, amelynek vezetője. A kollek­tíva ereje nagyrészt a „Mű” szolgálatából, egyszerűbben, szakmaszeretetből, másrészt a többiek értékeinek elismeré­séből áll. Egyetértettünk abban, hogy a „misztikus ködöt” jobb tá­jékoztatással kellene elosz­latni, de tájékoztatni is csak ők tudnának, hiszen ők érte­nék hozzá. Itt most csak any- nyit, hogy az erőmű teljesen tiszta, a környezetet nem szenranyezi, mint például a hagyományos erőművek. A reaktorok a legjobban műkö- dőék (közé tartoznak a vilá­gon. * (Mindenki más számára nyilvánvaló, hogy a jelen gazdasági helyzetben a tele­pülésfejlesztés plusz lehető­ségei csak az ott működő gazdásági egységtől származ­hatnak, anyagi és szellemi forrásból. Ez utóbbiról Simon (Péter véleménye, hogy még nyolc év .után sem használ­ják ki Paks és a környező települések azt a fantasztikus szellemi kapacitást, ami az erőmű körül összpontosult. A képviselő számára a jelölő- és választási gyűlések bizo­nyították azt, amit korábban i!s tudott, hiszen maga és a munkatársai is tapasztalták, hogy mi az, ami hiányzik, te­hát mik a tennivalók. Paks régi Városrészében például az első teendő a szilárd (burkolatú utak kiala­kítása. Vannak utcák, ahova rossz esetben a mentő sem tud bemenni. Nem dicseked­het a város az ellátással sem, alapterület Van, mate­matikailag minden rendben, de nem olyan az áruválasz­ték, amilyent igényelnének. Sokan például Dunaföldvár- ra járnak vásárolni, mert ott polcairól a szárazkolbász és a szalámi, különösen így volt ez az idegenforgalmi fősze­zonban. Az új termés meg­jelenéséig a napraforgóolaj hiányát repceolajjal pótol­ták, ez azonban kevésbé ke­lendő. Ugyancsak nem vár­ható javulás a pirospaprika kínálatában az új őrlemény megjelenéséig. A fővárosi szabadpiacokon augusztusban a burgonya 10, a zöldség 8 százalékkal ol­csóbb volt, mint az elmúlt év azonos hónapjában, a gyü­mölcsök azonban 5 százalék­kal többe kerültek. A ZÖLD- F,RT-boltokban viszont a ta­valyinál átlagosan 4 százalék­kal olcsóbban árusították a gyümölcsöket. A háztartási vegyiáruk kí­nálata többségében kielégítő. Változatlanul hiányoznak jobb az áfész választéka, mint Pakson. ,jMiért ne itt költsük el a pénzünket, ami­kor az nekünk is egysze­rűbb”, kérdezi joggal a kép­viselő, a jól kereső szakem­berek és családjaik nevében, úgy is, mint .paksi lakos. A következő lépés a falvak villanyhálózatának korszerű­sítése, hiszen a környéken tévét alig lebet nézni a fe­szültség ingadozása miatt. A képviselő már ennek meg­kezdéséről is tárgyalt. Sajátos, de teljesen termé­szetes emberi megközelítés, ahogyan Simon Péter látja a feladatait. Aki az atomerő­műben dolgozik, annak kon­centrálnia kell a munkájára. Neki, mint munkahelyi ve­zetőnek, kötelessége mindent megtenni azért, hogy .munka­társainak ne legyenek gond­jaik az ellátással, utazással, tévénézéssel, lehetőleg sém­im ivei. * A főosztályvezetők a vál­lalatvezetéstől már évekkel ezelőtt „kaptak” egy-egy sportágat, mármint azt a feladatot, hogy Pakson szer­vezzenek meg, alakítsanak ki egy-egy szakosztályt. A kép­viselő a cselgáncsot „csi­nálta”. Nyilván a fiatalokkal kezdte, és egyáltalán nem az volt a cél, hogy azonnal „A”-kategóriás szakosztály legyen, hanem hogy gyökeret eresszen Pakson a cselgáncs­sport. A klub virágzik, a (Bezerédj Általános Iskolá­iban megindult egy országos kísérlet, 200 gyerek cselgán- csozik a rendes tornaórán. (Részt vesz a kísérletben az OPI és a Testnevelési Főis­kola is. A szakosztály .mű­ködik, Simon Péter lehet, hogy elnök marad, de a to­vábbi gyakorlati munkát már átadta másnak. Véleménye szerint, ha az ember egy elvárt féladatot (megoldott, akkor újabbat kell felvállalni, ha pedig a fel­adat túlnő rajta, akkor meg különösen abba kell hagyni, és rábízni az abban szakem­berekre. Beválasztották az Ország- gyűlés most alakult telepü­lésfejlesztési és környezetvé­delmi munkabizottságába. Az ottani feladatairól még ke­veset tud. Otthon a célok közé tartozik egy szakmun­kásképző és szakközépisko­lára épülő felsőoktatási in­tézmény megszervezése. Bizonnyal a nagy precizi­tást, ugyanakkor kreatív gon­dolkodást igénylő „atomos” szakma követelménye lehet az az alapállás: hogy amit (meg lehet, azt meg is kell csinálni. Simon Péter Paks és körzetének képviselője így áll a munkához, ö maga azt hangsúlyozta, hogy a csapat mögötte áll, „erkölcsi támo­gatást” bárki adhat, mögötte egy apparátus van, amelynek (baráti kollektívája közösen végzi el a feladatokat. IHÁROS1 IBOLYA azonban az olcsóbb hazai fog­krémek, pipereszappanok és egyes hajsamponok. Ezek hiá­nyát a kereskedelem igyek­szik olcsóbb importtal pótol­ni. Továbbra sem kielégítő a festékválaszték: kevés a disz­perziós falfesték, az olaj- és zománcfestékeket nem min­dig lehet a keresett színben kapni. A ruházati kereskedelem augusztusi forgalmának na­gyobb részét a nyári szezon­végi vásár idején, illetve az iskolaruházati cikkekből bo­nyolította le. A szezon végén kiárusított nyári holmiknak mintegy kétharmada kelt el, ez 15—17 százalékkal keve­sebb a múlt évinél. Iskola­ruházati termékekből viszont jobb és választékosabb volt a kínálat, mint a tavalyi tan­év kezdete előtt. Változatla­nul gond a gyermekcipők szűkös választéka: különösen 31-34-es méretekből van ke­vés. r Áruforgalmi jelentés

Next

/
Thumbnails
Contents