Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-30 / 229. szám
A NÉPÚJSÁG 1985. szeptember 30. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Javul-e a közvilágítás? Takács László nagypalánki olvasónk irta, hogy a közvilágítást biztosító kb. 10 villanyoszlop égői közül egy sem világít, lassan már két éve. Így Palánk éjjel teljes sötétségben van Sem a vasúti megállótól befelé vezető üt, sem pedig a házak közötti kis utca oszlopain sem ég a villany. A problémával már több ízben fordultak a DÉDASZ-hoz, a közelmúltban lezajlott képviselő- és tanácstagjelölő gyűlésen is felhozták, mindhiába. Maradt a sötétség. A Dél-dunántúli Áraim- szolgáltató Vállalat Üzem- igazgatósága igazgatója, Schmidt János válaszolt: — Sajnos, a 25—30 éves lámpatestek már igen nehezen javíthatók és az égók nem kielégítő minősége is rontja munkánk eredményességét, így könnyen előfordulhat, hogy a mostani javításunkat 1—2 hónap múlva meg kell ismételni. A teljes közvilágítás rekonstrukciójához sajnos nem rendelkezünk elegendő anyagi fedezettel. Várhatóan 1986-ban a fontosabb pontokon azonban lehetőségünk lesz modernebb, 80 W- os higanygőzlámpák felszerelésére. T elefonszámunk: 16-211 — Olvasójuk azt írja, hogy „lakótelepükön majd két éve” szünetel a közvilágítás, erre azt tudom mondani, hogy az elmúlt félévben három ika- lornmal volt közvilágítás-javítás, amelyhez 41 darab égőt használtunk fel. Miért nincs rá garancia? Egy bonyhádi olvasónk leveléből idézünk: „Május 25- én a helyi vasboltban vásároltunk egy Csaba megnevezésű kerékpárt. Örömünk azonban nem tartott sokáig, mert a negyedik nap leesett az oldaltámasza. Reklamáltam, és kértem az alkatrész- cserét. Közölték velem, hogy ez nem lehetséges, mivel jelenleg nem tudják megoldani. Különben is kb. 100 'forint értékben kapható néha és venni kell helyette. Megállapították, hogy törés miatt esett le. A biciklit esés, ütés nem érte. Szerintem ez rejtett hiba lehetett. Az lenne a kérdésem, hogy miért nincs garancia erre is? Akkor mire szól az egy éves jótállásjegy?” A Tolna Megyei Népbolt Vállalat igazgatója, Sólyom Zoltán küldte meg a választ: — A kerékpárt 1985. május 25-én vették. A tartóláb törésének bejelentése 1985. június 5-én történt meg. A boltvezető a bemutatott törött lábtartón gyári hibából eredő törést nem tudott megállapítani, mert a törött láb- tartót a szekszárdi szervizbe vitték be, és ott azt állapították meg, hogy a törés nem gyári hibából ered. Feltehető az, hogy a kerékpár a lábtartán állt és indulás előtt nem lett felhajtva és így menet közben megfeszült és eltörött. — A jótállási jegy szerint a „használati utasítástól eltérő használat és kezelés miatt bekövetkezett hiba esetén a kerékpárra jótállás nincs”. Mivel olvasójuk és a szerviz megítélésében eltérés van, így a lábtartót „KER- MI” bevizsgálásra kellene küldeni. Ezt a szerviz mellőzte és kifizette a lábtartót. Fizethet-e nyugdíjjárulékot? Egy tolnai olvasónk írta, hogy 17 évi munkaviszony után 31 évesen munkahelyét felmondta, és otthon van gyermekeivel, mint háztartásbeli. Szeretné tudni, hogy milyen feltételek mellett fizetheti a nyugdijjárulékot, és hogy egyáltalán fizetheti-e? Ugyanis nem akarja elveszíteni az eddig ledolgozott éveit. A Társadalombiztosítási Igazgatóság megyei igazgatója, Nagy Zoltán válaszolt: — A jelenleg érvényben lévő társadalombiztosítási szabályok nem teszik lehetővé önkéntes nyugdíjjárulék fizetését. — A nyugdíjjárulék fizetésének és nyugdíjjogosultsághoz szolgálati idő szerzésének az alapja általában valamilyen munkavégzésre irányuló jogviszony (pl. munkaviszony, ipari vagy mezőgazdasági szövetkezeti tagság, bedolgozói jogviszony, egyéni gazdálkodás stb.) — Ahhoz, hogy az eddig ledolgozott éveit el ne veszítse, lehetőség van úgynevezett elismerési díj fizetésére. Ennek engedélyezését a munkaviszony megszűnését követő egy éven belül lehet kérni a szekszárdi társadalombiztosítási igazgatóság járulék osztályától. Az elismerési díj összege havi 10,—, 15,—, illetve 30,— forint az utolsó három havi munkabérétől függően. Arra a rendkívül fontos körülményre azonban felhívjuk olvasójuk figyelmét, hogy az elismerési díj fizetésének időtartama szolgálati időnek a nyugdíjjogosultsághoz nem tekinthető, csupán a megszakítás áthidalására szolgál. Ml VÁLASZOLUNK Az évszázad régészeti lelete flgyaghadsereg a föld alatt A tudományos világot érthetően lázba hozta az a páratlan lelet, amelyre Kína Senhszi tartománya székhelyének, Hsziannák a közelében bukkantak véletlenül, kútásás közben. Víz helyett egy üreget találtak, s benne az emberiség történelmének egyik legfanasztikusatíb régészeti leletét: harcosok, lo. vak és szekerek terrakottából készült, életna'gyságú szobrait. A lelet csupán egy kilométerre van Csín Si Huang- !ti („Az Első”) császárnak (i. e. 259—210) a sírboltjától, ö volt az, aki az ország egyesítése végett leromboltatta a fejedelemségek között emelt falakat, az északon támadó hunok elleni védekezésül megépítette a Nagy Falat, megkezdte a Huanghót és a Jangcét összekötő Nagy-csatorna építését, utakat és csatornákat építtetett, egységesítette az írást, a mértékeket és a naptárt. A falusiak bejelentése nyomán megindult ásatás közben egy 210 méter hosszú és 60 méter széles föld alatti üregnek a körvonalai bontakoztak ki. A feltárás első időszakában 1000 négyzet- méteres területen 520 katonaszobor és huszonnégy — szintén életnagyságú — lószobor került elő. A szakértők szerint összesen mintegy 6000 agyagfigura rejlik az üregben. Az alakok jó állapotban vannak, teljesen élethűek, arcukat, fejüket, derékszíjukat, bokavédőjüket, csizmájukat a legapróbb részletekig kidolgozták. A legmeglepőbb az, hogy mindegyik arc portrészerű, egyedi. Az egyik öreg katonát az összevont szemöldök és az összeszorított ajkak jellemzik, egy másiknak ívelt a szemöldöke, élénk a tekintete, egy harmadiknak göndörödő bajúsza van, s úgy tekint a több mint kétezer évvel fia. talabb kutatóra, mint aki nem törődik a csatán reá leselkedő halállal. Egyik-másik figurába bevésték a készítő mester nevét. A modelleken és a földön bíborvörös, vörös, rózsaszínű, kék, sárga, zöld, narancs, fekete, barna, szürke és fehér festéknyomok arra mutatnak, hogy a szobrokat színezték. A vizsgálatok szerint a föld alatti agyaghadsereg üregét erős fagerendázat tartotta, de az egy nagy tűz nyomán beomlott. A régészek a téglalap alakú csarnok keleti végén kezdtek dolgozni. Feltártak öt lejtős lejáratot. Ezek vezettek abba a terembe, ahol elsőként olyan katonákra bukkantak, akik harci alakzatban, hármas sorokban keleti irányban állnak. Három katona — egy az első sor közepén és egy-egy a két szélén — nyílván parancsnok volt. Ez az íjpuskával, kézi íjjal és tegezzel, tehát könnyű fegyverekkel felszerelt csapat lehetett az előőrs. őket követte a derékhad, a szorosan felsorakozott gyalogság, amelynek sorait megszakították a négynégy lóval vontatott szekerek. A legtöbb gyalogos fegyvere lándzsa vagy ala- bárd, többeké valamilyen rövid nyelű szúrószerszám. A harcosok egy részén kato- niaruha van, másokon páncél. A lovak füle előresze- geződik, a sörényük göndör, a farkuk be van csavarva, talán, hogy könnyebben tudjanak galoppozni. E harcosokat az északi és a déli oldalon kettős sorokban elrendezett, kifelé forduló oldal- véd vigyázta. Az oldalszárny 'katonáinak kezében ugyancsak fegyverék vannak, mint Az uralkodó testőre az előőrsbeli katonákéban. Az üreg nyugati végén végzett próbafeltárás eredményeként a hátvéd nyugatra néző katonái kerültek elő. A hadrend szimmetrikus, jól szervezett elrendezése, a fegyverzet, a lovak, a szekerek mind-mind a császár légióinak erejét, fejlettségét tanúsítják. A jó állapotban lévő bronzfegyverek -^egyebek között nyílhegyek, tőrök, amelyek ma is fényesek és élesek, — a sok íjpuska ama mutatnak, hogy ezek a fegyverek széles körben voltak elterjedve Csin Si Haung-ti uralkodása idején. Az üregben találtak még vasból készült mező- gazdasági eszközöket, arany-, csont-, len-, selyem- és bőrtárgyakat is. A császár sírját még nem tárták fel. A történelmi adatok szerint a sírt jóval az uralkodó halála előtt kezdték építeni, s szinte bizonyos, hogy a terrakotta hadsereg elkészítése kapcsolatos volt Csin Si Huang-ti temetésének előkészületeivel: sírmellékletnek szánták őket. A lelet helyén múzeumot építenek. Abban helyezik el a leleteket, s abban lelnek otthonra azok a régészek, akiknek még hosszú éveken át kemény munkát kell végezniük ahhoz, hogy teljesen feltárják a páratlan föld alatti agyaghadsereget.-----------------------------------------------------------------------— , Terrakotta hadsereg Az olvasók szélesebb körének érdeklődésére számot tartó új jogszabály az elmúlt héten nem jelent meg, így — az utóbbi időben a szerkesztőséghez érkezett több olvasói kérdésre is figyelemmel — ez alkalommal a Polgári Törvénykönyvnek a szomszédjoggal foglalkozó rendelkezéseiről adunk tájékoztatást. Tudni kell, hogy a jogszabály előírásai szerint dolgainak használata során a tulajdonos köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól anélkül, ihogy más, megfelelő rögzítésről ne gondoskodnék. A földjére áthajtó ágakról lehulló gyümölcsöket a tulajdonos akkor tárthatja meg, ha azokat a fa tulajdonosa nem szedi fel. Nem jogosult a tulajdonos az áthajtó ágak és gyökerek levágására, kivéve, ha azok a föld rendes használatában gátolják, és a •fa tulajdonosa azokat felhívás ellenére nem távolítja el. Ha tehát ezek az átnyúló ágak, gyökerek a tulajdonost a saját földje használataiban akadályozzák, előbb fel kell hívnia a fák tulajdonosát, hogy azokat távolítsa el, s csak azután kerülhet sor arra, hogy — ha a felhívás eredménytelen maradt — 5 saját maga vágja le ezeket az ágakat, gyökereket. Természetesen, ha a fa tulajdonosa az áthajtó ágak gyümölcsét kívánja összegyűjteni, vagy éppen az ágaikat, gyökereket kívánja eltávolítani, de közérdekű munkálatok elvégzése céljából is köteles a tulajdonos a földjére való belépést — kártalanítás ellenében — megengedni. Jó tudni azt is, hogy — a jogszabály előírásai szerint — a tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, »menynyiben ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges. Szabályozza a Polgári Törvénykönyvünk azt az esetet is, amikor valamely fa vagy bőkor a föld határvonalán 411, és erre az esetre akként rendelkezik, hogy az ilyen fa Vagy bokor gyümölcse a szomszédokat egyenlő arányiban illeti meg, természetesen a növényzet fenntartásával járó költségek is ilyen arányban terhelik a szomszédokat. Ha a határvonalon álló fa vagy bokor valamelyik föld rendeltetésszerű használatát gátolja, e föld tulajdonosa követelheti, hogy azt közös költségen távolítsák el. A tapasztalat szerint esetenként vita alapját képezi a tilosban talált állatok visszatartása, illetve kiadása A jogszabály ebben a körben akként rendelkezik, hogy a tilosban talált állatot a fold használója mindaddig visszatarthatja, amíg az általa okozott kárt tulajdonosa meg nem téríti. Ha a tulajdonos jóhiszeműen földjének határain túl építkezett, a szomszéd — választása szerint — követelheti, hogy a túlépítő a) a beépített rész használatáért és a beépítéssel okozott értékcsökkenésért adjon kártalanítást, b) a beépített részt vásárolja meg, ha a föld megosztható, c) az egész földet vásárolja meg. A szomszéd az egész földjének megvásárlását csak a jogszabályban megjelölt feltételek fennállása esetén követelheti, ezeket a feltételeket itt nem részletezzük, azok a Polgári Törvény- könyv 109. §-ában olvashatók. Természetesen súlyosabbak a következmények, ha a túlépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a szomszéd nem tiltakozott a túlépítés ellen olyan időben, amikor a túl- építőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást. Ügy véljük, hogy a fenti szabályok megismerésével néhány jószomszédi viszony megromlása elkerülhető, és megelőzhető lesz több szomszédjogi vita és peres eljárás is. DR. DEÁK KONRAD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Műemlék-rezervátum A bardejovi városi műemlék-rezervátum a négy legértékesebb közé tartozik Szlovákiában. Felújítására és megőrzésére már eddig is több mint 140 millió koronát fordítottak. A rezervátumban 230 épület található, amelyek közül a városháza, a Szent Egyed templom és 136 további épület védett műemlék. A főtéren már helyrehozták a reneszánsz palgárházak és a tetőzetek többségét. A főtéren a városháza és a templom dominál. Az 1509-ből származó reneszánsz városházán 1,5 millió korona értékben végeznek felújítási munkálatokat. KŐMŰVES ÉS HIDEGBURKOLÓ SZAKMUNKÁSOKAT felveszünk Olyan szakmunkások jelentkezését várjuk, akik szervezőkészséggel rendelkeznek, önálló munkavégzésre képesek. Előnyben részesül: 4—5 fős komplett brigád. Bérezés: teljesítmény alapján. A törvényes munkaidőn túli munkavégzésre lehetőség van. Egész télre ideális munkaterület biztosított. Jelentkezés csak személyesen az alábbi címen: SZIGMA Építőipari Kisszövetkezet Szekszárd, Vak Bottyán u. 6. Telefon: 74/11-685 (931) H. Zs.
