Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-25 / 225. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 225. szám. ARA: 1,80 Ft 1985. szeptember 25., szerda Mai számunkból ÉLETUTAK, SORSFORDULÓK (2. old.) EGYMÁSÉRT ÉS A BÉKÉÉRT (3. old.) SZOMSZÉDOLÁS (4. old.) A KILENCVENEDIK TÉLI GONDOK ŐSSZEL SZÜLETÉSNAPON (5. old.) (3. old.) Kádár János a Szovjetunióba utazott Kádár János Németh Káról ytól búcsúzik a repülőtéren (Telefotó) ENSZ-közgyűlés Sevardnadze felszólalása Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának meghívására ked­den baráti munkalátogatás­ra a Szovjetunióba utazott. Kíséretében van Kótai Géza, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a KB külügyi osztályának vezetője. A búcsúztatásra a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, .Havasi Ferenc, Övári Miklós, a Köz­ponti Bizottság titkárai, a Politikai Bizottság tagjai; Berecz János, Horváth Ist­ván és Pál Lénárd, a Köz­ponti Bizottság titkárai; to­vábbá Kamara János, a KB tagja, belügyminiszter, Ur- bán Lajos közlekedési mi­niszter, Horn Gyula, a KB tagja, külügynvinisztériumi államtitkár és őszi István, a KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője. Jelen volt Ivan Aboimov, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vetségének ideiglenes ügyvi­vője is. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának meghívására ked­den baráti munkalátogatás­ra Moszkvába érkezett. Kádár Jánost a repülőté­ren Jegor Ligacsov, azSZKP KB PB tagja, az SZKP KB titkára, Konsztantyio Rusza- kov, az SZKP KB titkára, és Nyikolaj Talizin miniszter­elnök-helyettes fogadta. Jelen volt Rajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, ha­zánk moszkvai nagykövete és a moszkvai magyar nagy- követség vezető beosztású munkatársai. * A Pravda tegnapi száma az első oldalon közli Kádár János fényképét és ismerteti életútját. Az SZKP KB lap­jának cikke — amit részle­tesen ismertetett reggeli hír­adásában a szovjet rádió is — megállapítja: Kádár Já­nos kiemelkedő szerepet ját­szik a magyar párt politiká­jának, a fejlett szocialista társadalom építése magyar- országi programjának kidol­gozásában és megvalósításá­ban. A Pravda a továbbiakban hangsúlyozza, hogy az MSZMP főtitkára követke­zetesen fellép az MSZMP és az SZKP, Magyarország és a Szovjetunió megbonthatat­lan testvéri barátságának to­vábbi erősítéséért és a sok­oldalú együttműködés bővíté­séért, a szocialista közösség összeforrottságának, vala­mint a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom egységének a marxizmus— leninizmus elvei alapján tör­ténő erősítéséért, a békéért és a népek biztonságáért. A szovjet kommunis­táknak, a szovjet emberek­nek szilárd meggyőződésük, hogy Kádár János látogatása hozzá fog járulni a két pánt, a két ország testvéri barát­ságának erősítéséhez, sokol­dalú együttműködésük szé­lesítéséhez, a béke és a szo­cializmus érdekeinek megfe­lelően. Az ENSZ-közgyűlés általá­nos politikai vitájának első napján számos felszólaló kö­vetelt határozott fellépést a dél-afrikai fajüldöző rend­szer ellen. A délutáni ülésen Svenn Stray norvég külügy­miniszter olyan határozat el. fogadását sürgette, amely minden tagállamra nézve, kötelezővé tenné a gazdasági szankciókat Pretoria ellen. Hasonló lépést sürgetett Lai- tar Basile Gpissou, Burkina Köztársaság külügyminisztere és Laurent Nzeyimana, Bu­rundi külügy. és együttmű­ködési minisztere is. Szinte valamennyi felszó­laló érintette a közel-keleti helyzetet és az Irak és Irán között immár hatodik éve tartó véres háborút, mindkét súlyos konfliktus békés és igazságos megoldását sürget­ve. A keddi ülésen szólalt fel Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. A szovjet külügyminiszter beszédében megállapította, hogy a fasizmus fölött ara­tott győzelem óta eltelt négy évtized nagy változásokat hozott a világban. Létrejött és fejlődik a szocialista vi­lágrendszer, azoknak az ál­lamoknak a rendszere, ame­lyek társadalmi-gazdasági természete kizárja, hogy ér­dekeltek legyenek a háború­ban. Sevardnadze méltatta az új, az elmúlt négy évtizedben függetlenné vált államok sze. repét a nemzetközi életben, szólt arról, hogy növekednek a békéért, a háború meg­akadályozásáért küzdő erők a világban. Rámutatott azon. ban arra is, hogy az elmúlt négy évtized időről időre olyan nemzetközi válságokat hozott, amelyek az emberisé­get a katasztrófa határáig sodorták. A legnagyobb veszélyt ab­ban látjuk, hogy a nukleáris fegyverkezési verseny újra rajtolt, és tovább tart. Ehhez járul még az a veszély, hogy a fegyverkezési versenyt ki­terjesztik a világűrre is. Reá­lis annak a veszélye, hogy a fegyverkezési verseny ellen­őrizhetetlenné, visszafordít, hatatlanná válik, s végső so­ron ez az út atomkaiasztiró- fára vezethet — figyelmez­tetett a szovjet külügymi­niszter. Sevardnadze nyomatékosan aláhúzta: a fegyverkezési verseny egyetlen szakaszát sem a Szovjetunió kezdemé­nyezte; a szovjet fél csupán válaszként hoz létre új fegy­verrendszereket, hogy gon­doskodjék saját maga, szövet­ségesei és barátai biztonsá­gáról, a nemzetközi bizton­ságról. A nemzetközi kapcsolatok­ban jelenleg mutatkozó vál­ságért a felelősség az Egyesült Államokat és leg­közelebbi szövetségeséit ter­heli. ök torpedózták meg a tárgyalásoknak a nyolcvanas években oly sok nehézség árán létrejött rendszerét, amely számos területen ígért megállapodást. Sevardnadze ezután a többi közt azzal foglalkozott, mi­lyen módon lehet megolda­ni az emberiség előtt álló sú­lyos problémákat. Rámuta­tott: a Szovjetunió nem akarja magát más nemzetek fölé helyezni, nem akar pa­rancsolni nekik, nem óhajt nagyhatalmi versengést. „Normális, egyenjogú kap­csolatokat akarunk kiépíteni az Amerikai Egyesült Álla­mokkal is. Ezért az a véle­ményünk, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok ve­zetőinek küszöbönálló talál­kozóján mindkét fél érdekelt kell, hogy legyen a sikerben. A Szovjetunió így közelíti meg ezt a találkozót, s meg­látjuk, hogyan közeledik eh. hez a másik fél.” „A legmagasabb szintű szovjet—amerikai találkozók középpontjában meggyőződé­sünk szerint napjaink leg­fontosabb kérdése áll; az a probléma, amelynek megol­dásától függ a háborús ve- sély határozott csökkentése, a nemzetközi bizalom újjá­születése, a nemzetközi kap­csolatok számos más idősze­rű kérdése megoldásának megalapozása. Ez a probléma a fegyverkezési verseny meg­akadályozása a világűriben, eltiltása a földön, a nukleá­ris fegyverek korlátozása és csökkentése, a hadászati sta. bilitás megszilárdítása.” A szovjet küldöttség veze­tője utalt a legutóbbi szovjet javaslatokra és kezdeménye­zésekre, a műholdelháritó fegyverek telepítésének egy­oldalú moratóriumára, a kö­zepes hatótávolságú szovjet rakéták európai telepítésének leállítására, a nukleáris fegyverkísérletek moratóriu­mára. A szovjet külügyminiszter ezután kifejtette a Szovjet­unió véleményét arról, mi­ként lehet kollektív erőfeszí­tésekkel elhárítani a helyi háborúk és konfliktusok ve­szélyét. Ezzel kapcsolatban rámutatott, milyen súlyos fe­nyegetést jelent a dél-afri­kai fajüldöző rezsim, s alá­húzta: Pretoria azért léphet így fel, mert „támogatást kap egy nagyhatalomtól — olyantól, amely négy évti­zede az ENSZ egyik meg­alapítója volt”. A közel-ke­leti helyzetről szólva ismé­telten leszögezte: a válságot nem lehet elszigetelt, külön. külön megvalósított alkudo­zással megoldani. Javasolta, hogy az ENSZ az idei ülés­szakon még határozottabban lépjen fel az átfogó és igaz­ságos politikai rendezésért. A közép-amerikai kérdé­sekről szólva kijelentette: megvan a lehetőség és a mechanizmus a problémák békés rendezésére, a Conta- dora-csoport javaslatainak megvalósítására. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy Ni­caragua imperialista agresz- szió áldozata. „Fontos, hogy az ENSZ támogassa a Con- tadora-csoport javaslatait, segítse elő azok törekvései­nek meggátlását, akik nem a békére, hanem uralmuk helyreállítására törekednek Közép-Amerikában” — han­goztatta a szovjet külügymi­niszter. Beszéde befejező részében Eduard Sevardnadze szólt né­hány, az ENSZ előtt álló fel­adatról. Önkéntes rendőröket avattak Ünnepi est a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában A Szovjet Baráti Társasá­gok Szövetsége megalakulá­sának 60. évfordulója alkal­mából a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, valamint a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza kedden ünnepi estet rendezett Bu­dapesten a Semmelweis utcai kulturális központban. A megemlékezésen Ivan Bagyul, a Szovjet Báráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője, a Szovjetunió budapesti nagy­Szaljut-űrál lomás Befejeződtek a követségének .tanácsosa mon­dott megnyitót. Beszédében kiemelte: az SZBTSZ — amely 1958-ig Kulturális Kapcsolatok Össz-szövetségi Társasága néven működött — nagy tekintélyt vívott ki magának világszerte. Jelen­leg mintegy tízezer külföldi szervezettel, társasággal, in­tézménnyel tart kapcsolatot, s 82 baráti társaságot, illetve egyesülést tömörít. Az SZBTSZ 48 országában 52 házat, lülettve kulturális köz­pontot működtet. közös kísérletek Befejezte a közös munka- program végrehajtását az orbitális űrkomplexumban dolgozó öt szovjet űrhajós, s Vlagyimir Dzsenibekov és Georgij Grecsko már a föl­re történő visszatérés előké­szítésében dolgozik. Az űrhajósok már koráb­ban beszerelték a visszatérő Szojuz—T—13 űrhajó le­szállóegységébe Georgij Grecsko személyre szabott ülését. Dzsanibekov pedig már több héttel ezelőtt meg­kezdte a Bíbic nevű külön­leges űröltözékkel izmai visszaszoktatását a földi ne­hézségi erőhöz. A megye három vállalatá­nak — a szekszárdi Húsipari Vállalat, a Tolna Megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat és a Tolna Megyei Tejipari Vállalat — dolgozói közül összesen százhúsz ön­kéntes rendőr tett esküt teg­nap délután a Tolna Megyei Tejipari Vállalat szekszárdi Keselyűsi úti irodaházának nagytermében. Az avatáson részt vett a Szekszárd Váro­si Pártbizottság első titkára. Szabó Géza is. Bucsi Elek, a Tolna Me­gyei Tejipari Vállalat igaz­gatója mondott üdvözlő be­szédet, majd az ünnepélyes eskütételre került sor. Az előszöveget Tóth György, a Tejipari Vállalat dolgozója mondta el társai nevében. A fogadalomtételt követően dr. Adrián Zsigmond rendőr ve­zérőrnagy megyei főkapi­tánytól a százhuszonkét ön­kéntes rendőrt képviselve ti­zennégy társuk vette át az önkéntes rendőri igazolványt. Az átvétel után a megyei fő­kapitány üdvözlő beszédében kiemelte az önkéntes rend­őrök hivatástudatát, önfelál­dozásukat. és hogy munká­jukkal hozzájárulnak és se­gítik a társadalmi tulajdon védelmét. . ­Bucsi Elek, a Tolna Megyei Tejipari Vállalat igazgatója üdvözlő beszédét mondja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents