Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-24 / 224. szám

1985. szeptember 24.

"KÉPÚJSÁG 3

A világpiac könyörtelen

Zöldség- és gyümölcsexport, tanulságokkal

Beszélgetés a Hungarofruct főosztályvezetőjével

Esztendők óta túlkínálat van az európai piacokon zöldségből és gyümölcsből. Márpedig a magyar mező- gazdaság nem engedheti meg magának, hogy akár egyetlen piacról is kivonuljon. Szükségünk van a devizára, persze ma már az sem mindegy, hogy milyen áron.

— Évről évre csökken a zöldség, de különösen a gyümölcs ára, — mondja Szegedi Ferenc, a Hungarofruct Zöldség-Gyümölcs Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat főosztályvezetője. — Ma már Nyugat-Európában is akkora meggy, és áltnásker- tek vannak, hogy ezekből a gyümölcsökből jóval kevesebbet tudunk eladni, mint évekkel korábban. És a gondjainkat csak növeli, hogy Spanyolország és Portugália csatlakozott a Közös Piacihoz. A túlkínálat miatt a piac tagjai amúgy is védővámokkal tartják távol, vagy legalábbis korlátozzák a kívülállók exportját. És fölöttébb válogatósak lettek. Ügy megemelték a minőségi mércét, hogy csak a legjobbak állják a versenyt. Az ottani mezőgazdáknak ez nem okoz különösebb gondot. Az utóbbi években a spanyolok is csodálatos fejlődést produkálták, minőségben és fajtakövetésben egyaránt.

— A magyar termelők milyen zöldséget, gyümölcsöt ajánlanak fel exportra?

— A mennyiséggel nincs baj, a minőséggel viszont annál több. A nyáron például sokat kínlódtunk a sárgabarackkal. Vittek volna külföldi vevőink, de bizony belenéztek a ládákba. És ha ott túlérett, és még zöld gyümölcsöt láttak vegyesen, akkor inkább lemondtak róla. A magyar termelő viszont nem volt hajlandó szétválogatni. Nem volt embere hozzá, és talán nem is érné meg. Itthon is el tudja adni, akkor meg minek vállalkozzon többre. És az árak is a hazai értékesítés mellett szóltak. A megy- gyért megkapta a 35 forintot, míg külföldön nem adtak 15 forintnál többet.

— Olykor önökre Is hallani panaszt, hogy nem elég megértnek a termelőkkel.

nek. Tóth főhadnagy és megfogyatkozott törzsem, még három tiszt, egy pillanatra sem mozdultak mellőlem. Az úgynevezett forradalmi katonai tanács küldöttjét, elöljáróm, Bradács ezredes elvtárs tudtával építettek rám (Bradács nem tehetett mást), kiknek az volt a feladata az ellen forradalom instrukciója szerint, hogy ellenőrizzék a parancsnok munkáját, intézkedéseink törvényes voltát. Tóth főhadnagy ezt a három embert úgyszólván mindig távól tartotta tőlem. Saját álláspontjuk, feladatuk logikája alapján: a parancsnok most nem intézkedik, menjenek innen — mondotta nekik többször. Nem tűrte meg a közelben őket, a közelemben keményen és velük szemben fenyegetően lépett fel mindig. Az ellenforradalmi katonai tanács három küldöttjének fegyverei nem voltak, azt semmiképp sem tűrtük volna.

— Vegyük le mi is a sapkánkról a vörös csillagot — mondottam Tóidnak — s a katonákkal is vetessük le. Még valamelyik felelőtlen ezért vérfürdőt provokál a házon belül. Az idegek már a végsőkig feszültek. Tisztjeim nem válaszoltak. Ellene sem szóltak.

— Na, menjünk be a katonákhoz.

A kiskatonákat akkor már egy külön teremben összegyűjtöttük, az őrhelyekről és az utcáról bevontuk őket, hogy megóvjuk a provokációtól. Amikor beléptünk a szobába a kiskatonák vezényszó nélkül vigyázba álltak. Az asztalokon itt-ott a Kiegtől kapott zöld vállapok hevertek. Senki sem cserélt

— A világpiac könyörtelen, s mi se nagyon mondhatunk mást, mint amit ott tapasztalunk. Jól tudjuk, hogy drágultak a termelési költségek, de hiába mondom az importőrnek, ha máshonnan 15 forintért is megkap, ja a meggyet. Szerintem rossz időben engedélyezték a párhuzamos külkereskedőt jogot, mert a gazdasági kényszer miatt most majdnem minden áron kell piacra dobni a termékeket. Márpedig mindnyájunk kárára van, ha egymásra licitálunk külföldön. Mindenesetre nekünk hasznunk is van a konkurenciából, hiszen a termelők legalább ellenőrizhetik, hogy amit mi nem tudtunk jól eladni, az másoknak sem sikerült. Persze léteznek kivételek, s azokból meg mi tanulunk.

— Az árucsere is divatba jött.

— Sajnos. És ez még az egymásra licitálásnál is károsabb. Szakértelem híján dobják külföldön piacra a magyar gyümölcsöt, s luxuscikkeket fogadnak el helyette. Mint utóbb kiderül, ezek között sok a bóvli, de bennünket jobban idegesít, hogy a külföldi kereskedő nem sokat törődik a magyar gyümölccsel. A csereügyleten ugyanis már annyit keresett, hogy bárkinek továbbadja. Márpedig ez a mi boltunkat rontja. És többnyire éppen azok a kereskedők gazdagodnak meg az üzleten, akiket mi már eltanácsoltunk. A konkurens magyar cégek viszont éppen őket ta. lálták meg, s tapasztalat híján szerződtek is velük. Aztán olykor az is megtörténik, hogy sose látják a pénzüket. A zöldség-gyümölcs piacon nem könnyű boldogulni, s ha valaki nem elég ismerős, akkor hamar megjárhatja.

— A termelők hallgatnak önökre, ha egy újfajta zöldséget vagy gyümölcsöt aján. lanak termesztésre?

— Termelője válogatja.

Ha hosszú távra gondol, akkor hallgat ránk. És többnyire nem bánja meg. A divatok ugyanis változnak. Egykor volt a fejes saláta, amit jó áron adtunk tovább. Ám a műtrágya miatt ---------------------i______________

k

i egyet sem. A kiskatonák arcán feszült várakozás. Megcsappant törzsem tisztjei — e napokban kialakult szokásnak megfelelően — mellettem és mögöttem megálltak. Az elleniforradalmi katonatanács három küldöttje meglehetősen távol a tisztektől és katonáktól a fal mellé felálltak. Nekem kellett szólnom.

— Elvtársak! — kezdtem — élt egyszer egy nagy magyar költő, Ady Endrének hívták. Ez a költő nem volt kammuirtista és mégis úgy látta a világot, hogy az emberiség reménye a vörös csillag, amely sohasem fog lehullni. Az Ady versnek a elme: A csillagok csillaga.

És elkezdtem jegyzet nélkül mondani a verset:

„Sose hull le a vörös csillag: Nap, Hold, Vénusz lehullott régen,

S ő dölyföl a keleti égen. Sose vörös a hulló csillag: 'Rózsás, lila, zöld, kék vagy sápadt,

Szeszélye az égi világnak.

Hulló csillag, hullj, hullj, rogyásig,

Ezer eséssel, ezer jajjal,

'Egy csillagból is jöhet hajnal.

Vörös csillag ragyogj és trónolj,

Mióta ember néz az égire, Vörös csillag volt a reménye.”

Feszült csend. A három ellenforradalmär arcát nem láttam, mert kissé oldalt hátra, mögöttem álltak. A három ellenforradaimár szovjetellenes intézkedéseket és propagandát vár, többször sürgették, hogy tegyünk intézkedéseket az oroszok ellen.

sok volt benne a nitrát, ezért a külföldi vásárlók inkább a káposztát keresték. A szentesi, korai zöldségtermesztési rendszer vezetőivel megegyeztünk, hogy a fóliák alatt ezután káposztát termesztenek. Ügy is lett, és mindenki jól járt. Ám új divat jött, a salátát káposzta helyett immár kínai kelből készítették. És a szentesiek 1979. óta kínai kelt termesz, tenek, ami most ugyanolyan jó üzlet, mint a saláta vagy a káposzta volt fénykorában. Hasonló eset történt a korai retekkel, karfiollal és karalábéval. Sokat szállítottunk az NDK-ba, Csehszlovákiába és Lengyelországba, ám időközben az ottani szakemberek rájöttek, hogy ezek a hidegtűrő növények ott is jól megteremnek. Ma már csak akkor rendelnek tőlünk, ha korán, decemberben, januárban tudunk szál. lítani. Ausztriába is csak májusban tudunk paprikát eladni, mert utána már náluk is beérik, s akkor már nem veszik át.

— A hagyományos piacok mellett sikerül-e olykor új piacokat meghódítaniuk?

— Az se kevés, ha a régi piacainkat megtartjuk, s ezért olykor áldozatokra is hajlandóak vagyunk. Az NSZK-ba például régóta szállítjuk a sárga paprikát, de ott főleg a bajorok eszik, meg a Stuttgart környékiek. Persze arra törekszünk, hogy Rajna-Wesztfáliában is megkedveljék. Svájcba öt éve törtünk be, s hetente 2-3 vagon paprikát viszünk. A skandináv országokban nehezebb dolgunk van. Svédországba hetente megy egy kamion, míg Dániába ritkábban, Norvégiában még nem ismerik a magyar paprikát, s nagyon nehezen akarják megkedvelni, de próbálkozunk. Azt persze tudni kell, hogy ezekben az országokban a piros színű és a méregzöld paprika a paprika. Ugyanígy van Hollandiában is, így ők csak termelik, de nem eszik. Először mindig a kereskedőket kell megnyernünk, aztán ők kóstoltatják meg a vásárlókkal.

DALIA LÁSZLÓ

— Most pedig levesszük sapkánkról a vörös csillagot, mert már ezzel is provokálnak bennünket, mint az ellenforradalmárok, és nem tapossuk, .mint az utcán teszik a félrevezetettek. Levesszük, szívünk mellé tesz- szük abban a biztos tudatban, hogy nemsokára büszkén Viseljük imajd újra.

Levettem sapkámról a vörös csillagot, zsebkendőmbe csavartam, és zubbonyom bal zsebébe tettem. A katonák szó nélkül utánozták mozdulatomat. 4—5 kiskatona mozdulatlan maradt. És a mögöttem állő Tóth főhadnagy és Szatmári hadnagy is (nem vették le). Nem tudom, mit gondoltak. Talán gyávának, talán árulónak tartottak, melyből már any- nyi volt erre az időszakra ebben a hazában. Vagy talán megdermedtek a nagy ellentmondástól. A verssel történt mondanivalóm és cselekedetem között. Nem tudom, mert többé erről nem beszéltünk. Tóth főhadnagy- gyal sem, akivel akkor már mindent megtanácskoztam, mert régi magabiztosságom, amikor mindenben egyes szám első személyben intézkedtem, összeomlóit. Azonban a csillagtól megfosztott sapkát fejemre vissza már nem tettem. Kezemben tartva elköszöntem. Megfogyatkozott kis törzsemmel a magunknak kiharcolt szobába mentünk. Az ellenforradalmár küldöttek, nem tudom miért, nem követtek, de ők is illőnek tartották velem együtt, elhagyni a katonák szobáját. (Talán Tóth megint leintette őket.)

PALKOVICS ISTVÁN

Vácika, Pörös, Páskom

Hétvégi kertek között

Interjú a Sánchegyen

A munka meghozza gyümölcsét

Vácika, Pörös, Páskom, Sánchegy. Néhány 'határrész neve Paks közelében, ahol a zártkertek vannak. A Sánc- hegyen beszélgetünk Feil Józseffel a Paksi Városi Tanács csoportvezetőjével.

— Vida Györgytől, a Tolna Megyei Tanács főelőadójától tudom, hogy a földvédelmi rendelet kapcsán, a parlag, vagy művelés alól kivont területek szántóba vételével sikerült a megyei szántó művelési ágnál a csökkenést megállítani, sőt szerény mértékben 465 hektárral növelni. Napjainkig — 1980-tól — 710 hektár rekultivációja valósult meg, ehhez 28 millió 255 ezer forint állami támogatást vettek igénybe üzemeink. A nagyüzemi tábláktól elzárt területeket a helyi tanácsok hasznosítják. Milyen módon történik ez Pakson?

— Ismert, hogy országos szinten az összes mezőgazda- sági termelésértéknek körül, belül egyharmadát képezi a kistermelők által megtermelt. Városunk külterületének a nagyüzemileg nem művelhető, elkülönített részén alakítottuk ki a zártkertet. Ezeknek a hasznosítására 30—'50 éves földhasználati szerződés köthető és az építési jogszabályokban meghatározott 30 négyzetméter alapterületű ház építhető.

— A föld használati joga, illetve a beruházott javak — építmény, berendezés — eladható e?

— Igen. Amennyiben a földhasználó az általa igénybe vett területen levő javakat eladja és földhasználati jogáról a vevő javára lemond, kötelesek új földhasznosítási szerződést kötni.

— Egy személy részére milyen nagyságú terület adható tartós használatba és mennyi a díja?

— Legfeljebb 6000 négyzetméter. A termőhelyi

Lovas József nyugdíjas barkácsol a hétvégi házán

adottságoktól függően eltérőek a használati díjak, 50 fillértől 8 forintig terjednek négyzetméterenként. Hadd jegyezzem meg, hogy a tartós használati szerződés iránt nagyobb volt az érdeklődés, mint a haszonbérlet iránt, -noha időbeni eltérés jelenleg már nincs a kettő között. A különbség annyi, hogy a haszonbérleti szerződés alapján művelt terület nem kerül telekkönyvi bejegyzésre a használó nevére, míg a tartós használat esetén igen.

— A városi dolgozók a kistermelés mellett a szabad idő hasznos eltöltésének lehetőségét látják a zártkertekben ...

— ... ahol főleg szőlőt, gyümölcsöt, kisebb mértékben gyógy- és fűszernövényeket termelnek. Be kell vallani, hogy csökkent a termelési kedv. Ennek oka az is, hogy a telekhez jutott bér. lók egy része nem kellő meggondolás alapján kezd a földműveléshez és az első kudarcok után a földet visszaadja. Több telek cserél évente gazdát. Itt a Sánchegyen is, ha körülnézünk két szélsőséges példát találhatunk egymás mellett. Az út egyik oldalán teraszokat alakított ki a gazda, gyümölcsfákat ültetett, a másikon látszik, hogy elkezdte a művelést, de — gondolom a nyári szabadságot az ország, másik részében levő otthonukban töltötték — a folytatásnak nincs nyoma.

— Szemet gyönyörködtet a táj amerre nézünk. Balra Dunakömlőd rajzolódik, jobbra a Duna ezüstös csíkja.

— Nézze, ott azt a kis házat. Előtte gondozott pázsit, .nyír- és fenyőfák, ök pihenni jönnek ide, mert valóban nagyon szépek ezek a dombok. Ahhoz azonban, verej- tékes munka kell, hogy termést is adjanak.

— Ha már a környékre látunk, innen a Sánchegyről milyen képet mutatnak a szomszédos községek zárt- kertjei ?

— A városkörnyéken is azon településeken alakultak ki zártkertek, ahol számottevő szőlő- és gyümölcstermeléssel foglalkoztak. Néhány példa: a bölcskei Rákóczi Tsz-ben 25 hektár, 9309 négyzetméter nagyságú zártkertet jelöltek ki tartós használatra, ebből 10 hektár amit még nem használnak. Dunaszentgyörgyön csak 7682 négyzetmétert jelöltek, de ezt használják is. Gerjen községben zártkert nem került kialakításra, mivel az egész határ nagyüzemileg hasznosítható. Kajdacson sem, de a kajdacsiaknak a sárszentlőrincl zártkertben van személyi földtulajdona. A madocsaiaknak pedig a bölcskei zártkertekben. Né- metkéren 31 hektár 9397 négyzetméter területet jelöltek, de a jelentkező igényeket nem tudták kielégíteni, ezért újabb 12 hektár területtel növelik a zártkerteket.

— Hogyan összegezhetjük a tapasztalatokat?

— A városban és a környékén a zártkertek kialakításával és a tartós használatba adással egy időben, megnőtt a kereslet a nagyüzemileg nem hasznosítható földek iránt. Ilyen célra, a tanácsi és a termelőszövetkezeti zártkertekben 280 hektár 3501 négyzetméter területet jelöltek ki. Eddig 190 hektár 6756 négyzetmétert adtak tartós használatba. Újabb zártkertkialakítást a közeljövőben nem tervezünk. A jelentkező földigényeket haszonbérleti szerződés forrná jábn elégítjük ki.

Decsl Kiss János

Mintha gazdátlan volna — mutatja Feil József