Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-21 / 222. szám
1985. szeptember 21. NÉPÚJSÁG 9 A tudomány segíti a termelést A Litván Tudományos Akadémia kezdeményezésére Elektronika néven tudományos-termelési komplexum létesült, amelyhez a Félvezető-fizikai Intézet mellett, a köztársaságban lévő számos tudományos intézmény és iparvállalat is tartozik. A Félvezető-fizikai Intézetben különféle mikroprocesszoros eszközök, félvezetős műszerek és integrált sémák különböző típusait dolgozzák ki a termelés automatizálásához és irányításához. Az új eszközöket operatív módon vezetik be a termelésbe. A nemrég kifejlesztett Optron félvezetős — a villamosenergia fogyasztását mérő — műszer például máris jó hírnévre tett szert. Tévedhetetlen diagnosztaként szerepel az a technikai újdonság, amely a TV-ké- szülékek egyes részegységeinek „betegségét" állapítja meg. Ezen a próbatelepen ellenőrzik a sjauljai televíziógyárban készült Taurasz—C—257D típusjelű új televíziókat. Az Optron félvezetős műszer, amelyet A. Vanagajta, a kísérleti üzem munkásnője vizsgál, a villamosenergia-fogyasztás felhasználásának és nyilvántartásának ellenőrzé. sére szolgál Történetek műemlékekről Syrenka (a Sellő) mellett a lengyel főváros második jelképe a Zsigmond-oszlop, Varsó legrégibb műemléke. III. Waza Zsigmond lengyel király 22 méter magas márványoszlopon álló szobra 341 éve tekint le a magasból Varsó utcáira és a királyi palotára. Az emlékmű 1644-ben készült IV. Ulászló király megrendelésére. A márványoszlop tervezője és a felállítással kapcsolatos munkálatok irányítója Konstanty Tencalla, a szobrász pedig a bolognai Clemente Molli volt. A karcsú oszlop tetején elhelyezett szobor magassága 275 centiméter. A király vállát koronázási palást fedi. Egyik kezében keresztet, a másikban kivont kardot tart. A legenda szerint, ha az országot veszély fenyegeti, a király magasba emeli kardját. A szobor már néhány évvel a felavatása után komoly veszélybe került. A svéd háború idején, J.656-ban Károly Gusztáv svéd király más helyre kívánta áthelyeztetni a szobrot és az oszlopot, de mivel erre a munkára nem akadt lengyel vállalkozó, tér. véről le kellett mondania. Aztán eltelt egy jó fél évszázad, s Zsigmond királyt megint csak nem hagyták nyugodtan szemlélődni. Történt, hogy 1711-ben Varsóba látogatott Nagy Péter orosz cár, akinek annyira megtetszett az emlékmű, hogy meg akarta szerezni. II. Ágost nagylelkűen az uralkodótársnak ajándékozta az oszlopot, de az elszállításból szerencsére nem lett semmi. Túl bonyolult lett volna a szétszedése és Pétervárra irányítása. A Zsigmond-oszlop fennállásának 100. évfordulójára III. Ágost király elrendelte a felújítást. A következő restaurálást csak 1887- ben végezték, de ekkor a szobrot új oszlopra helyezték. A II. világháború pusztításai elkerülték az oszlopot, noha a közelében álló királyi palota részben leégett. Büszkén állt oszlopán a király egészen 1945-ig, amikor is a nácik felrobbantották az emlékművet. Az oszlop megsemmisült, a királyi szobor azonban, bár súlyos sérüléseket szenvedett, a csodával határos módon megmaradt. A helyreállított Zsigmond-oszlopot és szobrot 1949^ben avatták fel. * Wal’brzyoh központjától 10 kilométernyire, sűrű erdőben, a Palcznica folyó fölé magasodó sziklaszirten áll Ksiaz vára. A várat a XII. század végén építtette Bólék fejedelem, a Piast-dinasztia leszármazottja. A vár biztosította az utakat, vigyázta a településeket, védelmezte Szilézia függetlenségét. Más környékbeli várak romba dőltek, felégtek, de Ksiaz dacolt az ostromokkal, az ellenséggel és az idővel. A második világháború ki. robbanása után azonban Ksiaz is elesett. A várat a nácik vették hatalmukba. 1941-ben Hitler elhatározta, hogy újjáépítteti és számos főhadiszállása egyikévé teszi. E célból a vár alatt megkezdték egy hatalmas sziklaóvóhely fúrását. A szovjet offenzíva gyors előrenyomulása félbeszakította a munkát, s a fasiszták a vár kifosztása, majd aláak- názása után elmenekültek. A vár szerencsére nem robbant fel, de a tölteteket csak 1960-ban találták meg az utászok és a bányászok. Ksiaz újjáépítéséről 1971- ben született határozat. Bár a felújítási munkálatok még javában folynak, a vár egyes részeit már megnyitották a látogatók előtt. Rendbehozták a vár egész környékét, a parkot, a függőkerteket, a szökőkutakat. Az egykori gazdasági épületekben szállodát és panziót rendeztek fcte. A ritka szépségű várkastély alig kisebb a krakkói Wawelnél, s mindössze tízegynéhány évvel fiatalabb az ősi Malborknál. A kastély kertjeivel idegenforgalmi látványosság, kedvelt turistacélpont, amelyet előszeretettel használnak háttérként a filmesek is egy-egy romantikus produkció forgatásakor. Hiddensee A csend szigete Pillantás az NDK-beli Hiddensee szigetére, a Keletitenger partvidéke mentén fekvő, különleges varázsú üdülőparadicsomra. A sziget nem a szokásos tarkaságot kínálja vendégeinek, sem élénk strandéletet, sem éjjeli bárokat, hanem csendet és nyugalmat, találkozást a természet egy sajátos szépségű alkotásával, melyet nem zavar autók és motorok lármája. (A szigeten csak a közellátást biztosító járművek közlekedhetnek.) Hiddensee látogatói gyalog vagy kerékpáron járhatnak, ami azért nem okoz gondot, mert a 18,6 négyzet- kilométer kiterjedésű, észak, déli irányban húzódó sziget mindössze 17 km hosszú, szélessége pedig alig haladja meg az 1 km-t, legkeskenyebb szakasza csupán 125 méter. Az északi és nyugati széláramlatoknak kitett szigetet különösen vihar idején veszélyezteti a vízáradat. A nagyszabású partvédelmi intézkedéseknek, a kőgátak, töltések, dűnék és erdei vé- dősávak létesítésének köszönhető, hogy az elmúlt két évtizedben a nagy viharokat kísérő árvíz sem okozott károkat az 1350 főnyi lakosságnak. Évszázadokon át a halászat és valamelyest a földművelés volt a sziget népének egyetlen, szűkös megélhetési lehetősége. 1880 után Hiddenseét „felfedezték” a természetbarátok, ettől kedzve vált egyre kedveltebb üdülőkörzetté. Az évi 30 ezer üdülővendégen kívül a nyári hónapokban naponta még mintegy 1500 turista látogat el a szigetre. Természetvédelmi szempontok miatt már nem engedhető meg a látogatók számának növelése. Ugyanezen okból nem engedélyezik a kempingezést és magánnyaralók építését sem. Hogy a szárazföld és a víz egymásra hatását, az erdők, rétek, dűnék, sziksós területek és árterületek ősi, eredeti állapotát megőrizzék, Hiddenseét „tájvédelmi területté” nyilvánították. Hosz- szúra nyúlt alakjánál és északi—déli irányú fekvésénél fogva ez a sziget ideális hidat képez Skandinávia és a szárazföld között. Vándormadarak hatalmas seregei pihennek meg rajta, és zordabb éghajlatú vidékekről érkező szárnyas vendégek töltik itt a téli évszakot. Egy madárvárta ezeknek az állatoknak az ezreit látja el gyűrűkkel, ily módon járul hozzá a madarak vándorlásának kutatásához. Aki csak egyszer felkeres, te Hiddenseét, az, úgy hírlik, mindig viszavágyik a természetnek e páratlan kis ékességére. G. A sziget látképe A Félvezető-fizikai Intézet laboratóriumában P. Rutkovszkij mérnök lézer segítségé. vei vizsgálja a félvezetőket. (Fotók: APN—KS)
