Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-21 / 222. szám

e KÉPÚJSÁG 1985. szeptember 21. Jugoszlávia A Belgrádi Népmúzeum értékei Feltevések szerint Szerbi­ában már a múlt század hú­szas éveiben — Milos feje­delem uralkodása idején — megkezdődött a Belgrádi Népmúzeum anyagának a gyűjtése. Ennek ellenére a múzeumot csak 1844-ben em­lítik először a korabeli okira­tok. Megalapítása Jovan Sterija Popovic, a jeles víg­játékíró nevéhez fűződik, aki abban az időben a Szerb Ki­rályság oktatásügyi minisz­tere volt. Sterija Popovic személyesen szorgalmazta a múzeális kincsek felkutatá­sát, rendszerezését és kiállí­tását. A népmúzeum sok kény­szerű költözködés után 1952- ben került végleges helyére, a Köztársaság téri épületbe. Gazdag anyaga felöleli a szerb kultúra szinte teljes történetét. A régészeti gyűj­temények közül figyelmet ér­demelnek az őskortól a nép- vándorlás koráig terjedő idő­szak tárgyi emlékei. A korai középkorból, a VII—XII. szá­zadból való mihajlovaci ke­rámiák, ékszerek, a fibulá- nak nevezett díszes csatok a fejlődő szláv kézművesség tanúi. A XII—XV. századi szerb kultúra és művészei legszebb darabját, az 1190 körül keletkezett, kézzel írott Miroslav-evangéliumot is ebben a múzeumban őr­zik. A Belgárdi Népmúzeum értékes kincsei között tart­ják számon a Növi Pazar-i aranyékszereket, a budvai üveg és bronzedényeket, va lamint a mindmáig ismeret len eredetű különleges arany álarcokat. Bulgária aktív szerepe a KGST-ben Bulgária a KGST egyik aktívabb tagjaként vesz részt a nemzetközi kooperációban és gyártásszakosításban. Je­lenleg több mint 230 két- és többoldalú szerződés köti a tagországokhoz. A legerőteljesebben a gép­gyártás területén fejlődik az együttműködés a KGST-or- szágokkal. A megállapodá­soknak megfelelően az or­szág több mint 670 cikk gyártására szakosodott, s ezek közül 230 termék fő előállítója. Csak az 1981— 1985-ös időszakra több mint 30 gépgyártási szerződést ír­tak alá. Ezek a megállapo­dások elsősorban emelő- és szállítógépek, számítástech­nikai berendezések, fémfor­gácsoló szerszámgépek, vala­mint mezőgazdasági gépek gyártására vonatkoznak. A KGST keretében Bulgária vált az elektromos és moto­ros targoncák egyik legna­gyobb gyártójává és expor­tőrévé. Ma itt készül a világ elektromos és motoros tar­goncáinak 70, továbbá vil­lamos futómacska-termelé­sének 55 százaléka. Jelenleg 87 szerződés alap­ján történik a számítástech­nikai eszközök, elektrotech­nikai berendezések, ellenőr­ző- és mérőműszerek, mág­neslemezes és mágnesszala­gos tároló berendezések, to­vábbá egyes számítógépek gyártása és exportja. Bulgá­ria a jövőben a VÁZ sze­mélygépkocsikhoz és szövő­gépekhez gyárt több alkat­részt a Szovjetunió részére. Ugyanígy szerződést kötnek egyes alkatrészek és rész­egységek kooperációs gyár­tására az NDK-val és Cseh­szlovákiával. A vegyiparban Bulgária csaknem 200 termék gyártá­sára és exportjára szakoso­dott. A vegyipari és olaj­vegyipari koncepció lehetővé tette, hogy az ország olyan vegyi termékeket gyárthas - son, amelyek csak kis meny- nyiségben állíthatók elő. Ezeket a Szovjetuniónak szállítja, s cserébe energia- igényesebb termékeket kap. A szocialista integrációban való bolgár részvételnek mind a nyolvanas években, mind pedig hosszabb távon nagy jelentősége van a fűtő­anyag-, villamosenergia- és a nyersanyagellátás szem­pontjából. Ezért Bulgária nagy figyelmet fordít az együttműködésre ezen a te­rületen, ugyanakkor jelentős eszközöket áldoz saját ener­getikai és nyersanyagbázisá­nak bővítésére is. A Szovjet­unió szállítja a berendezé­seket és nyújt műszaki se­gítséget a Kozloduj atomerő­mű bővítéséhez, ahol jelen­leg az 1000 megawattos telje­sítményű reaktor szerelése folyik. A kilencedik ötéves tervben, 1986 és 1990 között megkezdődik a második atomerőmű építése a Duna partján, Belene város köze­lében. Itt nagy teljesítményű gyorsneutronos reaktorok fognak működni. Ezzel to­vább javul az ország ener­giamérlege. 1990-ben várha­tóan a villamosenergia-ter- melés 40 százalékát adják majd az atomerőművek. Emellett a Szovjetuniót és Bulgáriát öszekötő elektro­mos távvezeték üzembe lé­pésével megnőttek az ener­gia-szállítások is. Ma Bul­gária évente 4,5 milliárd kilowattóra villamos ener­giát importál a Szovjetunió­ból. Ez a feLhasználás 12 szá­zalékát fedezi. Más KGST-országokkal együtt Bulgária részt vesz Kubában egy nikkel-kobalt üzem építésében, Mongóliá­ban pedig a természeti kin­csek felkutatásában és a ki­termelő ágazatok fejlesztésé­ben. Romániával közösen építik fel a Nikopol — Tur- ni-Magura vízi erőművet a Dunán. A bolgár vas- és színesfém- kohászat megalapozásában is nagy szerepet játszik az in­tegráció. A Szovjetunió, Csehszlovákia és az NDK műszaki segítségével felépült Szófia mellett a Brezsnyev iKohászati Kombinát, Pernik közelében a Lenin Kohászati Kombinát, Pridop környékén a Damjanov rézkombinát, valamint a kirdzsali ólom- és cinkfeldolgozó üzem és a Medet ércdúsítómű. A mezőgazdaság és az élel­miszeripar területén is érez­teti hatását az együttműkö­dés. Bővül a műtrágyák, vegyszerek kölcsönös cseré­je, s nő Bulgária élelmiszer- exportja. A jelenlegi ötéves terv fo­lyamán több mint 200 tudo­mányos témát dolgoznak ki közösen a KGST-országok tudósai és műszaki szakem­berei. Bulgária főként a Szovjetunióval, Csehszlová kiával, az NDK-val és Ro­mániával dolgozik kétolda lú tudományos megállapodá­sok alapján. (BUDAPRESS— SOFIAPRESS) Csehszlovákia Hulladékfeldolgozás az iparban A modern gazdaságban alig ismerik a hulladék fo­galmát. Vagy hulladékmen­tes technológiát alkalmaz­nak, vagy másodlagos alap-, illetve nyersanyagként hasz­nosítják a visszamaradt hul­ladékokat. Ma már Csehszlovákiában is szilárd piaca van a má­sodlagos nyersanyagoknak. A kínálat, sőt a választék is állandóan növekszik, s ki­alakult a megbízható és fo­lyamatosan bővülő vevőkör. Az országban egy tonna acél gyártásához 470 kilo­gramm fémhulladékot hasz­nálnak fel. Az acélgyárak évente 7 millió tonna fém­hulladékot igényelnek. En­nek a felét a kohóművek a saját portájukról nyerik, a másik fele a többi iparág hulladékaiból tevődik össze. Az iparvállalatok tavaly több mint 3,5 millió tonna ócskavasat és 155 ezer ton­na egyéb, nem vastartalmú fémet szállítottak a kohó­művek részére. Kialakulóban van a fém­hulladékok gazdaságos be­gyűjtését és megmunkálását elősegítő telepek, gyárak há­lózata. A tovacovi begyűjtő­központban autóroncsok és más kimustrált tárgyak be- zúzására alkalmas berende­zést, valamint előzetes meg­munkálást végző gépsort ál­lítottak üzerribe. Növekszik az ólom- és adumíniumhulladékok be­gyűjtése is. Jelenleg olyan üzem létesítését tervezik, amelyben évente 15 ezer konzervdobozt dolgozhatnak fel, s ebből várhatóan 71 tonna ónt nyernek vissza az újrahasznosításhoz. Ahol csak lehet és mód van rá, megkísérlik a drága nemes­fémek visszanyerését is. A kizárólag ilyen célokra sza­kosított új üzemben példá­ul csak a fényképészeti elő­hívókból évente mintegy 18 tonna ezüstöt kap vissza a népgazdaság. Ez több, mint amennyit virágzása idején a közép-csehországi Kutná Ho­ra ezüstlelőhelyein bányász­tak ki. Érdemes körülnézni a tex­tilgyárak háza táján is. Ezekben évente nagyjából 45 ezer tonna hulladék kelet­kezik, aminek kétötödét ma­ga a textilipar, valamint a vegyipar hasznosítja. Ki gon­dolná, hogy a hulladék egy részét exportálják? A tex­tilgyárakban újabban továb­bi feldolgozásra alkalmas berendezéseket szerelnek fel. Évente közel félmillió ton­na papírt gyűjtenek, s ez több, mint amennyit a pa pírgyárak képesek feldolgoz­ni. Ezért a hulladékpapír egy részét éppúgy exportálják, mint a textilmaradékokat. A sturovói papírgyárban ta­valy olyan gépsort szereltek fel, amely az eddiginél 20 ezer tonnával több makula­túrát képes feldolgozni. 1985 ben újabb papírgyárak vásá rolnak ilyen berendezést. A vranovi Bukóza Válla­latnál a közelmúltban kezd­te meg a próbaüzemelést az a berendezés, amely a cél lulóz főzése során fennma radt hulladékból az élelmi­szeripar részére — főként a cukorbetegek diétájához al kalmas — édesítőszereket állít elő. Ügy számítják, hogy az éves termelés elérheti a 300 tonnát. Felhasználják a cellulózban keletkező szulfi- tot is. Ebből olyan beton adalékot készítenek, amely nek segítségével csökkenthe tő a cement víztartalma. Brnóban tavaly kezdtél meg Csehszlovákia legna gyobb hulladékégetőjének építését. Itt, a tervek sze rint, évente 165 ezer tonna hulladékot dolgoznak fel, s a távfűtés, a melegvíz-szol gáltatás egy részét is bizto sítják. Tudósítás testvérmegyénkből Egyre erősödő testvéri kapcsolat Takarmánybetakarítás a szovhozban A morsanszki szovhoz el­sősorban állattenyésztésre specializálódott. Tejtermelő és szarvasmarha-tenyésztő gazdaság. A szimentáli fajtára specializálódott. Je­lenleg 4236 szarvasmarhát gondoznak a gazdaságban, amelyből 1560 a fejős tehén. A gazdaság a morsanszki já­rás egyik legnagyobb állatte­nyésztő gazdasága. A szovhoz teljes egészében önellátó tömegtakarmányból Az idén nem volt könnyű a töme g takarmá ny t biz t os í t an i A tavasz száraz volt. A szov­hoz kénytelen volt öntözni az évelő takarmányokat ter­mő földjeit. Ennek köszön­hető, hogy végül is jó termést tudtak betakarítani. A betakarítást viszont az eső nehezítette. A kaszálás és a szénakészítés idején szinte állandóan esett az eső. A tömegtakarmány döntő többségét csak mestersége­sen tudták száríttani. Végül is sikerüt háromezer tonna jó minőségű szénát biztosí­taniuk az állatállomány szá­mára.. A szovhoz dolgozói sikere­sen oldották meg a tömeg­takarmányok betakarítását és az aratást. Egyszerre kel­lett az emberek kenyeréről és az állatok takarmányá­ról gondoskodni. Mindkét feladatot jól megoldották. Első félévi tej- és húsértéke­sítési tervüket túlteljesítet­ték és most azért küzdenek, hogy sikeresen teljesítsék a XI. ötéves tervben rájuk eső feladatokat. A siker érdekében a szov­hozban bevezették az állat- tenyésztésben a végtermék- bérezést. A szovhoz állatte­nyésztői brigádokban dolgoz­nak. A brigádokat érdekeltté tették mind a takarmányfel­használásban, mind a súly- gyarapodásban. Az anyagi érdekeltség következtében ésszerűbb lett a takarmány­felhasználási, javult a súly- gyarapodás és a minőség. A brigádtagok havonta nem fizetést kapnak, hanem elő­leget. A jövedelmük attól függ, hogy milyen a végter­mék. A szovhoz a brigádok­kal év végén számol el, Viktor Prokofjevics Detkov tizennégy éve dolgozik a gaz­daságban. Idén igen jó ered ményeket ért el az állatte­nyésztésben amikor már kiderült: jobb munkával, ésszerűbb munka- szervezéssel, jobb takarmá­nyozással milyen eredményt sikerült elérniük. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy ez a forma jól bevált a mor- sansziki szovhozban. A szovhozban az elmúlt években annyi új ház épült, hogy valóságos agrár-város alakult ki. A szovhozban nemcsak általános iskola, óvoda, kultúrközpont van. A szovhozban dolgozó szülők gyerekei a helyi középisko­lában tanulhatnak. A szov­hozban a kereskedelmi háló­zat is jól kiépített. Idén május elsején újabb 18 lakásos összkomfortos la­kóépületet adtak át. Lakói között vannak felsőfokú vég­zettségűek, gépészek, állatte­nyésztők. A szovhozban sok olyan család van, amelyben apáról-fiúra száll a mester­ség. Fedor Vasziljevics Zse- ludkov már nyugdíjas, de a gazdaságban dolgozik három fia: Mihail, Viktor és Jurij. Mindegyikük ért a különböző márkájú traktorokhoz, de ha úgy hozza a munka sora, ak­kor kombájnra is ülnek. Mihail is az új lakóépület új lakói között van. Idén má­jus elsején kapott egy gyö­nyörű, háromszoba összkom­fortos lakást. A szovhozban nemcsak az élőket, a holtakat is tisztelik, becsülik. A győzelem negy­venedik évfordulóján a szov­hoz valamennyi dolgozója összejött, hogy tanúja legyen a nagy honvédő háború hő­sei emlékműve felavatásá­nak. A morsanszki szovhoz dolgozói közül hatszáznegy­venen adták életüket a hazá­ért, a haladásért, a népek szabadságáért. Rájuk emlé­keztek azon a gyűlésen, ame­lyen reszt vettek az életben maradottak is, köztük Pável Iljics Ruzakov, aki a hábo­rúban tanúsított hősi csele- kedéteiért a Vörös Zászló rendet viselheti a mellén, és aki a háborúból visszatérve a békés építőmunkában is olyan eredményesen dolgo­zott, hogy másodszor is meg­kapta a magas kitüntetést, most már a Munka Vörös Zászlórendjét. Ruzakov nem­csak a munkában mutatott példát, hanem a gyerekei ne­velésében. Kitűnő embereket nevelt a gyerekeiből. Mihail és Nyikoláj pártmunkásként, Vlagyimir pedig építőként dolgozik. Ruzakov jó egészségnek ör­vend. Ha szükséges, még kombájnra ül és arat. Mun­kaszeretetből nyugdíjasként is példát mutat. A morsanszki szovhoz kol­lektív tagja a Szovjet-Ma­gyar Baráti Társaságnak. Testvéri kapcsolatot tart a Hőgyészi Állami Gazdaság­gal. A morsanszki középiskolá­ban nemzetközi klub műkö­dik. A klub tagjai elsőrendű feladatuknak tartják: tanul­mányozni és minél jobban megismerni Magyarország történelmét, kultúráját, mai politikai, gazdasági és kul­turális életét. A morsanszki járási újság, a Kómmuniszt rendszeresen beszámol annak a testvéri kapcsolatnak az eredményei­ről, amely az évek során egyre erősebbé vált a mor­sanszki szovhoz és a Hőgyé­szi Állami Gazdaság dolgo­zói között. Mongólia A .............. A Mongol Népköztársaság termékei iránt évről évre nő külföldön a kereslet, így az ország exporttevékenység? dinamikusan fejlődik. A most folyó tervidőszak első négy esztendejében a külkereskedelmi tevékenység az 1,7-szeresére növekedett, Mongólia jelenleg a világ több mint 100 kereskedelmi szervezetével tart kapcsola­tot. A legjelentősebb külkeres­kedelmi partner változatla­nul a Szovjetunió. Mongólia a szovjet cégektől kapja gép- és kőolaj-szükségleté­nek zömét, valamint a tar­tós fogyasztási cikkek nagy részét. ( Szovjetunió Hány éves Híva? Taskent — Ázsia kapuja; Szamarkand — a nagykának a tudományok fellegvára; Bu- hara — a kereskedők Mek­kája, a karavánok oázisa; s végül Híva — az Ezeregyéj­szaka meséinek birodalma, Közép-Ázsia gyöngyszeme. Üzbég városok, amelyek jól ismertek a történelemből, de amelyek még ma is különös titkokat őriznek. Rejtélyeket, amelyeket csak gondos, tü­relmes régészek képesek megfejteni. Híváról eddig úgy vélték, hogy a legkorábban a X. szá­zadban keletkezhetett, mert ebben az időben történik először említés a városról arab történetírók munkái­ban. Egyes kutatók azonban feltételezték, hogy a telepü­lés talán már a VI. század­ban is fennállt. Csakhogy ezt az elképzelést egyetlen tény sem igazolta. Ám egy vállal­kozó szellemű régész, Mirza- murad Mambetullajev, az Üzbég Tudományos Akadé­mia munkatársa elhatároz­ta, hogy addig ásat, amíg meg nem tudja: voltaképpen hány éves is Híva. Mambetullajev 1983-ban kezdte meg az ásatásokat négy munkatársával. Sok ér­tékes lelet került elő a föld­ből, köztük az időszámítá­sunk szerinti első századok­ból származó kerámiák is. De mindez még semmit sem bi­zonyított. A tényleges bizo­nyítékra most, 1985-ben buk­kant rá a kitartó régészcso­port. 020101020131

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents