Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-14 / 216. szám
1985. szeptember 14. T0U4A tníÉPÜJSÁG 9 Falusi utcasor gok művelőinek, s szerepel a javaslatok között Olyan tároló megépítése is, ahol a megtermelt élelmiszereket tarthatják a tél folyamán károsodás nélkül. Az a tény, hogy napjainkban a litván parasztság több televíziót, rádiókészüléket és más tartós fogyasztási cikket vásárol, mint a városokban élő emberek, arra késztette a tervezőket, hogy megváltoztassák a falusi otthonok beosztását is. így például a szokásosnál jóval nagyobb alap- területű a garázs, mivel minden második családnak a személygépkocsija mellett mopedje és kerékpárja is van. A családiház-építőknek az állam a költségek 50 százaléka erejéig támogatást nyújt, míg a fennmaradó összeget a tulajdonosoknak 25 esztendő alatt kell letörlés zteniük. Kétszázötvenezer éves a jobb kéz használata Az őskor emberének mindegy volt, hogy a jobb vagy a bal kezével dolgozik-e. A hallei őstörténeti múzeum egy tudósa arra a felismerésre jutott, hogy az őskő- korig — mely mintegy 250 ezer évvel ezelőtt kezdődött — semmi jel nem mutatott a jobb kéz előnyben részesítésére, s a jobbkezesség csak az őskőkor folyamán alakult ki. Bizonyos anyagok célirányos kiválasztása azt tanúsítja, hogy a jobbkezesség kialakulása együtt járt a tárgyak megmunkálásának fejlődésével. Tálkámévá! Jó pár évvel ezelőtt alakult meg Üzbegisztánban az Uszto egyesülés. Az üzbég szó jelentése: mesterek mestere. Az egyesülés munkatársai akkor elindultak, hogy mestereket kutassanak fel köztársaságszerte. Az első évben öt iparágban 117 szakember állt rendelkezésre, a másodikban már százzal több. Az egyesülés ideális munkafeltételeket teremtett, gondoskodott anyagról, beszerezte a szükséges eszközöket. Az értékesítés gondjait is magára vállalta, saját boltokat nyitott. A mesterek többsége azonban bizony hajlott korú volt. Az utánpótlás nevelése céljából öt évvel ezelőtt vették fel az első tanulót. Ma már több mint száz olyan szakember dolgozik az egyesülésben, akiket az uszto- mesterek tanítottak. A tanulók ösztöndíjat 60 rubelt, a mesterek pótlékot 70 rubelt kapnak. Ma már az egyesülés tagjainak 90 százaléka fiatal. Litván falusi otthonok Korszerű klinikai hálózat A Koreai NDK valamennyi megyeközpontjában korszerű egyetemi klinika működik. Ezek a gyógyító és kutató intézmények egyben betegségmegelőzési és egészségnevelési központok, valamint közegészségügyi és járványügyi, továbbá szűrőállomások is. 1970 óta a klinikai orvoscsoportok száma a 2,4- szeresére emelkedett. Tavaly és tavalyelőtt már 24 orvos jutott 10 ezer lakosra. A klinikai orvosok nemcsak új gyógyítási módszereket dolgoznak ki, hanem maguk is kikísérleteznek új gyógyszereket és orvosi segédeszközöket, valamint egyéb műszereket. A szinui- dzsui egyetemi klinikán tavaly több új orvosi berendezést fejlesztettek ki, s az évek során 400 féle gyógyszerrel gazdagították a gyógyítás eszköztárát. Dél-Hwanghe megye székhelyén egy 30 ezer négyzetméter alapterületű klinika épült fel, amely naponta 1000 járóbeteget fogad, s egyidejűleg 600 fekvőbeteget lát el. Ezen az egyetemi klinikán több mint 40 gyógyító és kutató részleg működik. A kísérleteket 120 berendezés szolgálja. Hasonlóan jól felszerelt a Csagang megyei klinika is. A Kangje Orvostudományi Egyetem klinikáján 50 osztályon kezelik a pacienseket, illetve végeznek kutatásokat. A kődarabokat például egyre rendszeresebben, célszerűbben formálták meg. A kutató betáplálta a hallei egyetem számítógépébe a mintegy 15 ezer szakócárót. kaparóvasról, késről szerzett adatot. Mintegy 320 mérési adat állt rendelkezésre egy- egy szerszám formájáról, nagyságáról, állapotáról és anyagáról. A számítógépes elemzésből aztán következtetni lehetett arra, hogy az eszközt jobb vagy bal kézzel készítették-e. Mintegy tízezer szerszám a Halle közeli, bilzingslebeni lelőhelyről származik, ahol a Homo erectus maradványaira is rá. bukkantak. Ezeket összehasonlították a magyarországi és szovjetunióbeli leletekkel A litván építészek által tervezett és ajánlott falusi otthonokba olyan új helyiségek kerültek, amelyek korábban nem voltak „megszokottak” a falusi családi házakban. Ezekben az otthonokban kitűnő körülmények állnak a lakók rendelkezésére, hogy folytatssák és továbbműveljék a litván népművészet hagyományait. Így például olyan munkaszoba is került a házba, ahol szövőszéket állíthatnak fel go- bolinek, függönyök készítésére. Akinek a borostyánkő megmunkálásához van kedve, berendezheti magának ezt a helyiséget a megfelelő szerszámokkal. De a falusiak foglalkozhatnak bőrdíszművességgel, fonással is, ha ehhez van inkább tehetségük. Annak érdekében, hogy a lakóházak tökéletesen megfeleljenek a litván parasztság által igényelt életformának, az építészek az állandóan figyelt 398 családtól szerzett adatokat használják fel a további tervezésben. így például újabban üvegházak korszerűsített változatait ajánlják a háztáji gazdasáKNDK Az üzbég Uszto egyesülés fiatal mestereinek kiállítása A tótmegyeri vendéglátók csak a kiadós vadászebéd után árulták el, mi is volt valójában a második fogásiként feltálalt, pikáns ízű húsétel. Bizony, medvehúst tálaltak fel, amely a néphagyomány szerint csodálatos hatással van a férfiasságra. Hogy a néphit mennyi igazságot rejt, arról győződjék meg mindenki saját maga — már csak a dolog intimitása miatt is —, ha sikerül a Csehszlovákiában kóborló 468 (júniusi adat) medve közül eggyel a terített asztalnál találkoznia. A medve- hús a szlovákiai Polarikovo erdő- és vadgazdaságban is ritka csemege, több az apróvad, a fácán és a nyúl — a híres Tótmegyer is e gazdasághoz tartozik. A monarchia idejében gyökerező vadászhagyományo. kat — természetesen koruflk követelményeihez és a megváltozott feltételekhez alakítva — Csehszlovákiában is nagy tisztelettel ápolják. Erről az egyszerű túrista is meggyőződhet, ha betér valamelyik történelmi nevezetességű várba vagy kastélyba. Szinte mindegyikben külön gyűjteménye van a vadászfegyvereknek és a trófeáknak. Az egyik leghíresebb vadászgyűjtemény a konoplstei egykori Habs- burg-padotában található, ahol Ferenc Ferdinand trónörökös több tízezer trófeáját lehet megcsodálni. Természetesen a főúri vadászatok terítékeit a XX. század végén nem lehet (megismételni: maholnap több a vadász, mint a vad. Igaz, Jan Lima, a cséhszlovákia'i vadászszövetség oktatási osztólyának vezetője még nem tartja nagynak a százötvenezres sportvadász-létszámot (1,5 százalékuk nő), szerinte elsősorban a korszerű mező- gazdaság fenyegeti a vadállományt. Ezzel válaszol az állatvédők Csehszlovákiában is mindinkább erősödő vádaskodására, hangsúlyozva, hogy éppen a vadásztársadalom tesz a legtöbbet az állatállomány és a természet védelmében. A magyarországi, nálunk nagy vúszhangot keltett medve- és farkaskilövésekre reagálva mosolyogva válaszolja, hogy Csehszlovák-iában a medvék — noha kilövésüket engedélyhez kötik — és a farkasok dúvadnak számítanak, csakúgy mint a vaddisznó vagy a róka, és éppen a vad- állolmány védelme és az állattenyésztés zavartalanságának biztosítása teszi szükségessé létszámuk megfontolt apaszt ásót. A csehszlovák vadászatnál, a sok hasonló szervezeti és gazdálkodási vonás mellett, jelentős eltérések te vannak a magyar állapotokhoz viszonyítva. Az itthoni feszültségekhez képest — a vadász, társasági helyek a gyakorlatban csak halálozás okán ürülnek meg — a csehszlovákiai töbszörös „vadászsűrűség” (átlagosan 50 hektárra jut egy vadász) irigylésre méltónak tűnik. Igaz, a vadászvizsga követelményei (hél tárgyból kell megfelelni) sokkal szigorúbbak és nagyobb anyagi áldozatot is követelnek. Kevesebb a rabsic, a vadorzó is, nemcsak azért, mert többen vadászhatnak legálisan, hanem mert a több szem többet lát elve alapján a vadászterületeket sokkal szigorúbban ellenőrzik (bár a csehszlovák törvények is csak „képletes büntetéssel” sújtják és szabálysértésnek minősítik a lőfegyveres orvvadász garázdálkodását). Az ország területének 80 százalékát bérlő vadásztársaságok gazdálkodásukat szinte kizárólag a társadalmi munkára építik és általában a külföldi bérvadásztatásról is lemondanak. így elmarad a valutabevétel, de a honi vadászok népes tábora több lehetőséget kap szenvedélye kielégítésére. A kilövési engedélyeket a végzett társadalmi munka arányában osztják el — tehát aki vadászni akar, annak nemcsak vadőrként kell dolgoznia, hanem gyakran kemény mezőgazdasági munkát kell vé. geznie a takarmánnyal fizető mezőgazdasági üzemnek, amely a vadászterületen gazdálkodik. Vadászaink nemcsak a természeti adottságokat irigy- ük csehszlovák kollégáiktól, a medvéket, zergéket és hiú- zokat, hanem a sokkal olcsóbb vadászfelszereléseket, a gumicsizmától a Zbrojovka golyóspuskáig. A vadászatot ugyanis tömegsportnak tekintik, nem pedig luxusszenvedélynek, és ennek megfelelően alakítják ki a választékot és az árakat. De a magyar vadászturista ne próbálkozzék „rázósabb” vásárlásokkal: a gumicsizmát a csehszlovák vámosok elveszik, a vadászfegyver kivitelére pedig csak 100 százalékos vámmal adnak engedélyt, a légpuskára pedig a magyar oldalon „utaznak” Két óra Puskin dédunokájánál A Moszkvában élő Grigorij Puskin, a niagy költő dédunokája, s egyben egyetlen közvetlen leszármazottja férffiágon. A megjelölt időpontban becsengetek a lakásába. Középtermetű, feszes tartású, szikár férfi nyit ajtót, senki se mondaná, hogy 71 éves. Szívélyes, udvarias. — Grigorij Grigorjevics, szerintem ön most nem hasonlít híres dédapjára, lehet, hogy fiatal korában jobban hasonlított? — Hol van az már! — legyint Grigorij Puskin. — Egyébként akkor sem hasonlítottam. De az apám, Grigorij Alekszandrorvics némileg emlékeztetett rá. Nem véletlen, hogy Opekusin szobrász őt hívta modellnek a híres emlékműhöz, amely ma Moszkvában, a Puskin téren áll. A kicsi, de barátságos dolgozószobában, amelyet várakozásomnak megfelelően Alekszandr Puskinról készített rajzok díszítenek, felfigyelek a családfára, amit maga Grigorij Puskin rajzolt. 1982-ben a költőnek 238 leszármazottját tartották számon. Különböző országokban élnek, Belgiumiban, Angliában, Franciaországban, Svájcban, az NSZK-ban, Marokkóban, az USA-ban, sőt, még a Hawaii-szigeteken is. Grigorij Puskin büszke arra, hogy ő az egyetlen egyenesági leszármazott a férfiágon és félig tréfásan, félig komolyan zúgolódik, amiért 33 éves Alekszandr fiának még nincsen gyermeke. Igaz, Júliának, a lányának két fia van. Grigorij Grigorjevics Puskin — Úgyhogy a női ág már biztosítva van — mondja Puskin —, de szeretném, ha a férfiág is megmaradna. Grigorij Puskin a 30-as években végezte el a mező- gazdasági technikumot, laboránsként dolgozott, 1940-ben .pedig a Komszomol ajánlása alapján' Moszkvába ment, bűnügyi nyomozó lett. Aztán jött a vérzivataros 1941- es év, a hitlerista Németország hitszegő támadása a Szovjetunió ellen. — A nagyapám részt vett az orosz—török háborúban 1877—78-ban, az apám egy ezred parancsnoka volt, az orosz—német háborúban 1914 16-ban, de nekem jutott osztályrészül a legszörnyűbb háború, a nagy honvédő háború 1941—45-ben. '1941-ben egy Volokalamszk alatt működő partizánosztagba kerültem, felderítő voltam. Később a Nyugati, az Ukrán fronton harcoltam, ott voltam a kurszki kiszö- gelésben. Kétszer sebesültem meg. Egyszer már a háború vége felé így szólt hozzám a hadosztályparancsnokom: „Puskin, nehogy téged megöljenek!” És elküldött tiszti tanfolyamra. (Hadnagyként: fejeztem be a háborút... A frontról hazatérve Grigorij Puskin nyomdában dolgozott. A Pravda magasan kvalifikált nyomdásza lett. Dacára magas korának és szép nyugdíjának, máig is dolgozik, ugyanott. Grigorij Puskin már sok éve az elmaradhatatlan Pus- kin-ünnepségeknek résztvevője, amelyeket a költő-zseni születésének minden évfordulóján megrendeznek. Barátság fűzi Irakllj Andro- nyikavh'oz, az ismert Lermontov- és Puskin-kutatóhoz és más szovjet irodalmárokhoz. — Melyik az ön kedvenc Puskin-iműve ? — Mindegyiket szeretem, de ha választani kell, akkor az Anyeginra és á Dubrovsz- kijra szavazok. — És végül, mi az ön hobbija? — őszintén szólva, nincs semmilyen hobbim. Az egyetlen amivel szabad időmben komolyan foglalkozom — Alekszandr Szergejevics Puskin. NYIKOLAJ NAZAROV ! 91 Vadászat Csehszlovákiában
