Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-14 / 216. szám

1985. szeptember 14. C TOLNA ^ iiÉPÜJSÁG 5 A nyári munkák kedvező tapasztalatai Az élelmiszergazdaság legfontosabb nyári munkáját, a kalászos gabona betakarí­tását eredményesen elvé­gezték, a jövő évi kenyérnek való a magtárakban van. Ezekben a napókban van ideje annak, hogy elemezzék a nagy munkát, a tanulság gokat felhasználva a jövő évet jól készítsék elő, illető­leg a napraforgó és a kuko­rica betakarítására is jól ké­szüljenek fel. Tolna megyében a gabo­natermesztést a KSZE ter­melési rendszer integrálja, ennek is a kettes számú egy­sége. Dr. Kovács Béla egy­ségvezető és kollégái rögvest az aratás után összeültek, s értékelték a munkát. Elöljá­róban csak annyit, hogy ked­vező tapasztalatokat dolgoz­tak fel. A részletekről szól­va azonban kialakul az a kép, amely az 59 Tolna me­gyei gazdaság munkájára volt jellemző. Az Intenzív Gabonater­mesztési Program (IGP), a Tolna megyei gazdaságokat is kedvezően érintette. Nem­csak a 23 új Claas Dominá- tor 106-os kombájn beérke­zésére és munkába állására gondolunk, hanem arra is, hogy már az első program­tól kezdve szisztematikus fejlesztést hajítanak végre. Tehát a földmunkáié gépek és erőgépek mind olyanok, hogy képesek a nagy hozamú búzák gyors, kevés veszte­séggel történő betakarítására. Elméleti számítások sze­rint a megyében munkára képes apparátussal tizenkét munkanap álatt be lehet ta­karítani a kalászost. Ám az időjárás mindig közbeszól, sőt, huszobkiienc gazdaság­ban a borsó is, hiszen a ga­bonakombájnokkal kell ezt is — a konzervnek és a mag­nak vetettet is — begyűjteni. A múlt évi tapasztalatokat idén hasznosították: például az ügyeletet szervezettebbé tették. A Páskum utcai köz­pontban Szekszárdon állan­dóan három szerelő tartott ügyeletet. A körzeti szerelők pedig addig tartózkodtak a területen, amíg munka volt. Sőt éppen a régebbi esetek­ből okulva, az aratás idején minden szerelő, szabad nap­ján is, bejelentette, hol tar­tózkodik, esetleges nagyobb munkára azonnal értesíteni tudták volna őket. Erre sze­rencsére idén nem került sor. S máris egy másik tanul­sághoz jutottunk el. A gabo- nabetakarítási felkészülést nem az aratás előtt két hét­tel, hanem a tavalyi kukori­caszezon után azonnal el­kezdték. A statisztikai ada­tokból tudták, hogy melyik géptípus milyen alkatrésze törik, kopik leggyakrabban. Megmondták a taggazdasá­gok szerelőinek, gyorsan ad­ják le rendeléseiket, s így a beszerzés is felgyorsult — tudjuk, hogy némely alkat­rész esetében kilencvenna­pos várakozás is előfordul. Tehát a KSZE szolgáltatásá­nak ezen része is jól műkö­dött. Jól felkészültek a szalma begyűjtésére is. Egy Hess- ton-gép legalább akkora ér­téket képvisel, mint egy kombájn. Nem volt gond ezek javításával — előkészí­tésével sem — általában. Ott volt a probléma, ahol próbáltak a géppel kukorica­szárat bálázni. A kukorica ugyanis szinte „megette” a Hesstonok kötöző alkatré­szét. A bálázáshoz szükséges zsineget már a télen megvá­sárolhatták a gazdaságok. A gabona tárolásával kap­csolatos munka is igen fon­tos. A megyei gabonaipar raktáraiban felkészültek a jó közepes termés fogadására. Idén nem került annyi búza, árpa ideiglenes tározókba, mint tavaly. Egyébként a búza betaka­rítását a megyében 474 kom­bájnnal végezték el. A gépek nagyobb része Claas Domi- nátor — 195 darab —, és NEXK-beli E—típus, szám szerint 194. A nyári munkák gondos elvégzéséhez tartozik már a megelőző évben, években a fajta kiválasztása. Idén saj­nos még nem tudni, hogy az időjárási viszonyok kedve­zőtlen alakulása miatt-e, de az MV—8-as és az MV—9-es fajták nem hozták azt a ter­mést, amit vártak. A Baranj- ka azonban bevált. Jól vizs­gázott nagyüzemi termesz­tésben a Zagrebcsanka. E tapasztalatokból merítve már elkészítették nem az idei őszre, hanem a jövő évi ve­tésre az ajánlatot, milyen vetőmagöt kínálnak. Példá­ul az MV—10-es lesz akkor majd a sláger, valamint a szegedi Kincső. Mindeneset­re már most ajánlották a KSZE agronómiái osztályá­nak munkatársai, hogy a ve­tés előtt a gazdaságok vizs­gáltassák meg a vetésre szánt búzát. Ugyanis sok kö­zötte az apró szem. Ajánla­tos növényegésaségügyi szem­pontból is vizsgálat alá vet­ni a földbe kerülő magot. Még van rá idő. A gépek üzemeltetésével kapcsolatban idén nem volt gond. Utaltunk már rá, hogy az alkatrészellátást jó idő­ben megoldották. Az egyet­len kedvezőtlen tapasztalat: az idén kiadott Claas kom­bájnokba épített Ráha mo­torok vízszivattyúja nem volt megbízható. Üj motorokban hármat is kéllett cserélni. Azonnal érintkezésbe léptek a győri gépgyárral, és a min­den bizonnyal konstrukciós hibát megszüntetik, s a to­vábbi beépítésre kerülő mo­toroknál már megbízhatóbb vízszivattyút szerelnek be. Még a termésátlagról any- nyit, hogy a rendszerek kö­zül a szekszárdi taggazdasá­gok átlaga a legmagasabb. Itt van előttünk az őszi munkák sorozata. Sajnos a cukorrépa kezd kivonulni a megye gazdaságainak terüle­teiről, a korábbi évek ked­vezőtlen árpolitikája, a be­takarító gépek megbízhatat­lansága és azok magas ána miatt is. A napraforgót a megyében 15 969 hektáron termesztik, a nagy olajtartalmú fajták aránya magas. A betakarí­tás gépei rendelkezésre áll­nak. Az értékesítés a KSZE-n keresztül történik, együttmű­ködve a növényolajipari vál­lalatokkal. A végén a kukorica van. Az idén is úgy vetették el e fontos takarmánynövényt, hogy a feldolgozó — szárító — kapacitáshoz igazodhassa­nak a betakarító gépekkel, összesen 51 350 hektáron ter­mett kukorica. A kombáj­noknak mindössze csak két­harmadát kell működtetni. A szakaszos érés és a szá­rítási kapacitás miatt ugyan­is fölösleges volna több gé­pet a táblákra küldeni. Egyébként a sokéves al­katrészgond, ideges futko- sás után idén olyan szolgál­tatást is igényeltek, amelye­ket a korábbi években nem. Ugyanis a traktorok, a kom­bájnok legtöbbje légkondici­onált. S fel kellett a kondi­cionáló gépek javítására is készülni. Külön szakembert vettek fel e munkák elvég­zésére. A készülékek ugyan­is elég gyakran elromlottak. Nem hűtőitek kellően — s a gép vezetője azonnal „kia­bált” e hiba miatt. Most pe­dig majd a fűtési rendszerek karbantartása lesz az idei munkák egyik különleges, eddig még nem igényelt szolgáltatási tennivalója. Eloszüret Pakson A Paksi Dunámén ti Egyesfiit Mgtsz-ben egy hete kez­dődött a szüret, az előszfiret. A gazdaságnak több mint 200 hektár szőlője van, de nem fordult még mind ter­mőre. Az Irsai Olivért szedték először, majd az Opor­to következik, s az érés sorrendjében folytatják a szü­retet, a teljes szedőlétszám 130 fő lesz. Képriportunk a paksi előszfiretről készült, illetve a Szekszárdi Borá­szati Közös Vállalat paksi pincészetében, ahol hétfőn kezdik meg a szőlő átvételét. GOTTVALD KÁROLY képriportja Lacza József fogatos a szedőknek vitte a ládákat Steigerwald Antalné a németkéri szőlőszedő asszonybri­gádból Férfiak rakják a sorok közfii a telt ládákat A Szekszárdi Mezőgép gyártotta présből csurog a must Csipszer János pincemester és Kern Ferenc a mustot fo. kolják Schőnweitz János törzsbort készít Száz hektoliteres hordók várják az új termést Pálkovács Jenő Gazdag termést hozott az Irsai Olivér Telik a pótkocsi tartálya Schláder András az első Iá* dákkal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents