Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-13 / 189. szám

2 NÉPÚJSÁG 1985. augusztus 13. Gemencben szerdán tetőzik a Duna Több ezer köbméter fát menmentettek fát megmentenek Az erdő vadvédő kerítésének felső drótja 230 centi magasan van, de a víz ellepte ezt (Folytatás az 1. oldalról.) keszeg került a varsába, a következő napokban várha­tóak majd nagyobb halak is. A sétahajó kötelét feloldot­ta a nagy víz, a feljárót pe­dig begörbítette az iszonya­tos erő, amely feszített a kikötés és víznövekedés mi­att. A vadállományt a mostani áradás nem veszélyeztette, a szarvasok, a vaddisznók is találtak megfelelő menedé­ket, élelemről pedig most a természet még gondoskodik, mert zöldell a víztől szaba­don maradó terület, a vad különben is most tud úszni, nem úgy mint a jeges ár ide­jén. PÁLKOVACS JENŐ ,GOTTVALD KAROLY A Duna magyar szakaszán levonuló árhullám hétfő dél­előtt Esztergom térségében tetőzött 621 centiméteres víz- szinttel, amely mintegy 120 centiméterrel maradt el a maximumtól. Szigetköz tér­ségében apad a Duna. Az 1965. évi nagy dunai ár­víz szintjét 2 centiméterrel meghaladó tetőzés óta, Duna- remeténél már több mint 1 méterrel csökkent a vízállás. Ezért hétfő délelőtt harmad­fokúról másodfokúra mérsé­kelték az árvízvédelmi ké­szültséget a Szigetköz men_ tén. Így a Duna magyaror­szági felső szakaszán, Eszter­gomig, összesen 140 kilomé­ter hosstzú védvonalon a má­sodfokú készültség, lejjebb, Budapest térségéig, 293 kilo­méter hosszú gáton pedig az elsőfokú készültség, és a megerősített figyelőszolgálat — vigyázza a folyót. Buda­pest egyes szakaszain másod­fokú készültséget tartanak. A Duna Komárom és Esz­tergom közötti szakaszán el­sősorban a fő védelmi vona­lak közötti hullámtérben lévő értékeiket mentették. Nesz­mély térségében biztonságos helyre szállították az Üszó- falu Halászati Termelőszö­vetkezet 50 ezer kacsáját. Esztergomban a Prím ás ­sziget egy részét elöntötte a víz, és betört a sportcsarnok alagsorába. A sportolók, to­vábbá üzemi és tanácsi dol­gozók homokzsákokkal torla­szolták el a bejáratokat, és mentették a víztől veszélyez­tetett sporteszközöket. Az ár­védelmi töltések jól állják a magas víz nyomását, csupán a szőnyi vasútállomás térsé­gében, a föktoroki zsilipnél észlelték kisebb vízátfolyást, amit azonban homokzsákok­kal gyorsan lokalizáltak, s megvédtek a zsilipet. A Ko­márom megyei szakaszon az árhullám lakóépületeket ed­dig nem veszélyeztetett, és kiköltöztetésre sem került sor. Az apadás már Komá­romnál is megkezdődött. Budapestnél hétfő délelőtt 710 centiméteres vízszintet mértek, s így az alsó rak­partot több helyen, főleg a Lánchíd környékén már el­öntötte a víz. Az előrejélzé- sek szerint a fővárosi szaka­szon 720 centiméter körüli tetőzés várható. (MTI) Sára József brigádvezető — középen — munkatársaival a rakodón menti a víz hozta papírfát Szovjet-amerikai viszony Pillantás őszre A helsinki évfordulós számvetések szinte mind­egyike — bárhol is készült — megállapította, hogy a kelet—nyugati kapcsolatok egészében korántsem hűltek le olyan mértékben, mint a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonya. Ez sem változtat azonban azon, hogy az enyhülés jövője, az egye­temes béke és biztonság szempontjából a szovjet— amerikai viszony a legfonto­sabb kétoldalú kapcsolat- rendszert jelenti a világon. Emlékezetes, -hogy a hideg­háború éveiben a szovjet— amerikai kapcsolatok teljes mértékben kifejezték a szembenállás élességét, az enyhülés korának kezdetétől -pedig nemcsak tükrözték ezt a folyamatot, hanem annak egyik előrelendítő erejét je­lentették. Ha abban bízunk, hogy a következő években visszatérhetünk az enyhülés­hez, akkor ez aligha képzel­hető el másképp, -mint a szovjet—amerikai kapcsola­tok jelentős javulásával. E pillanatban persze még ko­rai lenne e kapcsolatok je­lentős javulásáról beszélni — a mozaikkockák azonban, noha nem adják ki a teljes képét, azért figyelemre mél­tóak. A Helsinkiben megrende­zett évfordulós tanácskozá­son az amerikai külügymi­niszter ismét megkísérelte a sokszor -hallott vádaskodá­sokkal pellengérre állítani a Szovjetuniót. Ez természete­sen nem valami drámai fej­lemény. Mindenki tudja, hogy az ilyen beszédeket „otthon” és az amerikai pub­likum számára állítják össze, és hogy -a külügyminiszter semmiképp -nem sorolható a Reagan-kormány héjái közé. Másrészt viszont az ilyen tá­madások egyfajta öngerjesz­tő folyamat részei lehetnek: az amerikai politikát befo­lyásoló némely szélsőségesek gyakran épp az ilyen vádas­kodásokra hivatkozva pró­bálják’ igazolni a kitérést a megállapodások elől. A hatá­rozott, ám mértéktartó szov­jet válaszadás volt az, ami elkerülhetővé tette a látvá­nyos nagyhatalmi összecsa­pást, és újólag világossá tet­te azt, amit az elmúlt hetek megannyi moszkvai kezde­ményezése is tükrözött: javí­tani akarják a kapcsolatokat. A finn fővárosban tartott Sevardnadze—Shultz talál­kozón mindenesetre az őszi csúcstalálkozó előkészítésére lehetett koncentrálni. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan találkozója több -mint hat év után az első szovjet—ameri­kai csúcs lesz, és bármilyen óvatosak a hivatalos megnyi­latkozások, azt senki sem vonhatja kétségbe, hogy rop­pant fontos eseménynek ígér­kezik, jelentősége messze túlmutat a kétoldalú kapcso­latok szféráján. A csúcstalálkozót forma szerint egyik fél sem köti össze a genfi tárgyalási fó­rummal, de a kölcsönhatás nyilvánvaló. A svájci város­ban nyár végén felújításra váró megbeszélések napi­rendjén alapvető fontossá­gú kérdések szerepelnek. Egyetlen más mozzanat sem akadályozza olyan nagymér­tékben a kapcsolatok javí­tását, mint az amerikai Sül­nek nevezett űrháborús terv. Érthető, hogy világszerte elemzik a szakemberek azo­kat a javaslatokat, amelye­ket a Szovjetunió tett az egy helyben topogás megszün­tetésére e tárgyaláson. Moszkvában közölték: amennyiben az Egyesült Ál­lamok felhagy a csillaghábo­rús tervekkel, akkor a szov­jet fél kész a nukleáris ar­zenál 25 százalékos, vagy esetleg még nagyobb arányú csökkentésére. A genfi tárgyalásoktól füg­getlenül tett szovjet egyol­dalú lépések is figyelemre érdemesek. A legutóbbi kez­deményezést Mihail Gorba­csov, az SZKP főtitkára je­lentette be: szovjet részről augusztus 6-tól, tehát a hi- rosimai robbantás évforduló­jától 1986. január 1-ig szüne­teltetik az atomrobbantáso­kat, s csak az amerikai fél­től függ, hogy azután se ke­rüljön sor nukleáris kísérle­tekre. Az atomrobbantások végleges beszüntetése gátat vetne a nukleáris fegyverke­zési verseny legveszedelme­sebb minőségi aspektusának. Az atomeszközök új fajtái­nak rendszerbe állítása és gyártása kísérletek nélkül ugyanis ma sem lehetséges. Ez nem az első szovjet egy­oldalú lépés volt. Moszkva április elején moratóriumot hirdetett — novemberig tar­tó hatállyal — a szovjet kö­zepes hatótávolságú rakéták további európai telepítésére. Egyelőre mindkét szovjet kezdeményezés visszautasí­tásra talált Washingtonban. Ezek az indítványok mégsem hiábavalóak, hiszen alakít­ják aj nemzetközi közvéle­mény reagálását is, ami szin­tén fontos tényező: a diplo­máciai tárgyalások nem lég­üres térben folynak. A brit Reuter hírügynökség kom­mentátora a legutóbbi szov­jet kezdeményezés után meg­állapította: „Reagan elnök­re alighanem fokozott nyo­más nehezedik majd a nyu­gati szövetségesek és a nuk­leáris fegyvereket ellenző csoportok részéről, hogy te­gyen engedményeket...” Shultz és az új szovjet külügyminiszter, Sevardnadze első kézfogása Helsinkiben. (Telefotó) Mai kommentárunk Pinochet kudarca Chiléből újra tiltakozó megmozdulásokról számoltak be a hírügynökségek — és persze, az érem másik, a szomorúbb oldaláról is: a rezsim megtorlásáról. A fő­város és más települések stratégiai pontjain sortüzek füstje és könnygáz gomolyog, <katonák a fegyvert, rendőrök a hosszú gumibotot szorongatják, és használ­ják is, meglehetősen sűrűn és gátlástalanul. Mit mutat a chilei szeizmográf? Azt, hogy a rezsim fokozottan — és indokoltan — ideges, magabiztossága tünékenynek bizonyult. Mitől volt az esztendő elején legalább valamelyest érthető Pinocheték relatív derű­látása, és mitől múlt el? A jelenségnek a jelek szerint három fő oka van. Míg a múlt év végén a junta alig titkolt elégedettséggel vette tudomásul, hogy gyorsan nő az általa terrorizmusnak minősíthető cselekmények száma. Hogy miért örült ennek Augusto Pinochet? Mert egy olyan világba, amelyre mindinkább a véres erőszaktól való iszony nyomja rá a bélyegét, neki az a jó, ha ilyen tettekkel indokolhatja rendszere kemény­ségét, létét. A csapdát azonban a haladó erők már ré­gen felismerték; az igazi út, a politikai tömegmozgalom hívei, a különböző világnézetű, de a jelenlegi tenni­valókban alapvetően egyet értő pártok és szervezetek levonták a gyakorlati következtetéseket is. A junta vi­szonylagos magabiztosságának másik oka a külpolitikai környezet volt. Bár Paraguay ura, Alfredo Stroessner Pinocheten kívül immár Latin-Amerika egyetlen egyen­ruhás zsarnoka, Santiagóban bizonyos reményeket fűz­tek az új polgári rendszerek (elsősorban Argentína és Brazília) jórészt gazdasági természetű nehézségeihez és ahhoz, hogy Bolíviában visszaszerzi hatalmát Banzer tábornok, ex-diktátor. Hajszálon múlt, igaz, de ez nem jött össze, és a kontinens többi országában sem úgy alakulnak a dolgok, ahogyan Pinochet szeret­né. Végül, de nem utolsó sorban az új és tartósnak ígér_ kező chilei földindulás lényeges eleme, hogy a rezsim — amely néhány esztendeje némi gazdasági fellendü­lésről beszélhetett — ezen a fontos területen is teljes csődöt mondott. Az a hír, amely szerint a munkanélkü- liség elérte a munkaképes lákosság harminc (!) szá­zalékát, aligha függetleníthető a legújabb chilei fejle­ményektől. HARMAT ENDRE PANORÁMA BUDAPEST Dr. Medve László egész­ségügyi miniszter meghívá­sára dr. Zeid Hamzeh, a Jor­dán Hasemita Királyság egészségügyi minisztere au­gusztus 7—12. között látoga­tást tett hazánkban. Dr. Zeid Hamzeh találkozott a Medi­cor, a Medimpex vezetőivel, ellátogatott több egészség- ügyi intézménybe. A minisz­terek tárgyalásokat folytat­tak az egészségügyi kapcso­latok fejlesztéséről, és aláír­ták az 1986—87. évekre szó­ló együttműködési munka­tervet. MOSZKVA ■ Magas rangú katonai ve­zetők, kiemelkedő tudósok, a szocialista és más orszá­gokból érkezett vezető szak­emberek, valamint a Japán elleni háború egykori kato­náinak részvételével 'hétfőn tudományos konferencia kezdődött Moszkvában, ame­lyen a japán militarizmus feletti győzelem tanulságait és tapasztalatait elemzik. BÉCS Budapest után vasárnap este Bécs volt az utolsó állo­mása Leonard Bernstein bé- kehangverseny-sorozatának. A forró sikerű koncertet a zsúfolásig megtelt operaház­ban rendezték. Az ottani né­zők mellett további milliók láthatták a műsort a tv egye­nes adása révén — amelyet egyébként óriási vetítőtáb­lán, az operaház előtt is köz­vetítettek. A bécsi Hirosima- hangverseny közreműködői sorában az európai ifjúsági zenekar és a bécsi ifjúsági kórus mellett megérdemelt sikert aratott a nyíregyházi gyermekkórus is. ÜJ DELHI Az indiai hatóságok a hét végén az indiai—burmai ha­táron letartóztatták egy na- gaföldi szeparatista szerve­zet, az illegalitásban tevé­kenykelő Nagaföldi Nemzeti Szocialista Tanács egyik ve­zetőjét — jelentette a PTI indiai hírügynökség. Moba Konjak ezredes állítólag ép­pen Burmába próbált átjut­ni. Az északkelet-indiai ál­lam elszakadásáért harcoló szervezet — az indiai köz­ponti kormány szerint — Burmában élő lázadók támo­gatását élvezi. Moba Konjak, aki 1962. óta tagja a mozga­lomnak, a második ember a szervezet katonai szárnyá­ban. Az ezredesi rangot ő adományozta saját magának. Az elmúlt két hét során a szakadár szervezetnek vele együtt huszonöt tagját tar­tóztatták le. GEORGETOWN Tanácskozást tartottak a guyanai fővárosban a karib- tengeri országok kommunis­ta és munkáspártjai, vala­mint forradalmi-demokrati­kus szervezetei. A tanácsko­záson elfogadott közös nyi­latkozat elítéli a jelenlegi amerikai kormány békét fe­nyegető külpolitikáját, és kö­veteli a fegyverkezési hajsza megfékezését. A résztvevők teljes szolidaritást vállaltak a szocialista Kubával, a sal- vadori hazafiak és a nicara- guai nép igazságos harcával. A nyilatkozat élesen bírálta a dél-karibi térség militari- zálására vonatkozó amerikai terveket, elítélte, hogy idén szeptemberben az Egyesült Államok több karibi ország bevonásával közös hadgya­korlatot tervez Saint Lucia szigetén. MANILA Tizenkét évi önkéntes száműzetés után hétfőn az Egyesült Államokból vissza­tért Manilába a Fülöp-szige- teki ellenzék egyik vezér­alakja, Raul Daza volt kép­viselő. Marcos elnök kérésé­nek eleget .téve Daza részt vesz az elnökválasztási kam­pányban. SZINGAPŰR Heroincsempészeket leple­zett le a szingapúri rendőr­ség. Szervezetük — thaiföldi és malaysiai kapcsolatain ke­resztül — az utóbbi tíz hó­nap alatt nagy mennyiségű heroint juttatott el Sydney­be és Melbourne-be. Az ausztráliai rendőrség leg­utóbb letartóztatott két nőt a sydneyi repülőtéren; hét­millió dollár értékű, étkész­letbe beolvasztott kábító­szert próbáltak becsempész­ni az országba. VAJDA PÉTER

Next

/
Thumbnails
Contents