Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-13 / 189. szám
XXXV. évfolyam, 189. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1985. augusztus 13., kedd. Mai számunkból PILLANTÁS ŐSZRE (2. old.) TV-NAPLŐ (4. old.) MOSZKVA-PARTI EMLÉKEK (5. old.) EGY IBV-GYÖZELEM ANATÓMIÁJA (6. old.) FÉLÁRBOCON A BÁLÁZÓGÉPEK — BEVÉTELKIESÉS A GAZDASÁGOKBAN (3. old.) A több éves kiegyensúlyozott teljesítményért Termelési Nagydíj az iregszemcsei téesznek Az iregszemcsei tsz tagjai 1985-ben másodszor ünnepelhettek Az év második ünnepi közgyűlését tartották tegnap [regszemcsén, az Egyetértés Termelőszövetkezetben. Májusban vehették át negyedik alkalommal a Kiváló Szövetkezet kitüntetést, a mostani ünnepségen pedig a több éves kiegyensúlyozott teljesítményükért a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter Termelési Nagydíjtjal ismérte el munkájukat. A dél-dunántúli körzetben csak az iregszemcsei közös gazdaság kapta meg az ágazat legmagasabb kitüntetését. Az országban egy állami gazdaság és öt termelőszövetkezet érdemelte ki az elismerést. Termelési Nagy- díjban a Tolna megyei termelőszövetkezetek közül elsőként az iregszemcsei szövetkezet részesült. A tegnapi ünnepségen, melyet a Bartók Béla művelődési házban tartottak, Adomány József főkönyvelő köszöntötte a megjelenteket, köztük Hetényi István pénzügyminisztert, Gyugyi Jánost, a megyei pártbizottság titkárát, Császár Józsefet, a megyei tanács elnökét, Varjas Jánost, a Hazafias Népfront Tolna megyei titkárát, Horváth Józsefet, a TESZÖV titkárát, valamint a körzet párt- és állami vezetőit, a testvérszövetkezetek és gazdaságok képviselőit. A közgyűlés szónoka Varga János, a termelőszövetkezet elnöke volt: — Az országban igen sok termelőszövetkezet van, ahol átlagon felül termelnek, megyénkben szerencsére ugyancsak számos szövetkezet termel átlagon felül. Pontosan ez emeli meg kitüntetésünk értékét, hogy az átlagon felül termelő szövetkezetek közül érdemeltük ki a kitüntetést — mondotta bevezetőjében Varga János, majd így folytatta: — A mi szövetkezetünk nem abban az időszakban fejlődött nagyot, amikor még az önerőn felül állami pénzhez is nagyobb mértékben lehetett jutni. Ebben az időben I regszemcse termelőszövetkezetei középszerűen vagy gyengén gazdálkodtak. Az 1975-ben létrejött egyesülés időszakában ránk is ez volt jellemző. Az a körülmény, hogy abban az időben nem tudtunk hozzájutni támogatáshoz, meglátszik a szövetkezeten. Üzemünk eredményessége, nyeresége, annak emelkedése jó. Hiányoznak viszont a szakosított, modern telepek, hiányoznak a termelést szolgáló infrastrukturális feltételek. Ügy ítéljük meg, hogy most azért termelünk olcsóbban az átlagnál, mert alacsony eszközértékkel dolgozunk. Jellemző ez főleg az állattenyésztésre és egyéb területekre. — Átlag fölöttinek csupán a növénytermesztés gépesítését tartjuk. De továbbra is valljuk, hogy a hagyományos telepeken is lehet termelni, lehetnek tiszták és rendezettek, elfogadhatóak a szociális körülmények. Az iregszemcsei eredmények legfőbb záloga volt, hogy az egyesülés után fokozatosan meg tudták teremteni a közösségi érzést, a tulajdonosi tudat elterjedését. Nehéz helyzetben alakult ki a szövetkezet fiatal vezető gárdája, de ma már ez a „csápat” felnőtt a feladatokhoz és a szövetkezet tagságával együtt képesek voltak elérni a legmagasabb ágazati kitüntetést. A legfontosabb, amit meg kél! állapítani: I regszemcsén az az élv, hogy a veszteséges ágazatokat nem felszámolni, hanem nyereségessé kell termi, eredményre vezetett, ezt bizonyítja az is, hogy négyszer egymás után érték el a kiváló szövetkezet kitüntetésit. Az élniük a szövetkezet munkájának elemzését a következőképpen folytatta: — A növénytermesztési főágazatban közel 4000 hektáron termesztünk búzát, kukoricát és őszi árpát. A nagy vetésterületből adódik, és a területünkön lévő föld minőségének különbözőségéből, hogy nem nagy rekordok születtek, hanem jó eredmények. — Három óv óta beszélgetünk arról, hogy az állattenyésztés egy kicsit többet kapjon, mint azt megelőzően. Semmi esetre sem tudunk új telepeket építeni. Tudunk azonban szakosítani, rendet •tenni, tudjük modernizálni a meglévő épületeket. Valamennyi majorunkban szilárd burkolatú utat építettünk, és továbbra is javítjuk a szociális körülményeket. Nagyon fontosnak tartom, hogy három sertéstelepünkön állományt cseréltünk, és alkalmasak lettünk arra, hogy élő állatot és tenyészanyagot adhatunk el. Az elnök végezetül beszélt arról, hogy a háztájiban évente közel negyvenmillió forint értékű árut termelnek meg a szövetkezet tagjai, s az ágazatot továbbra is segíteni, irányítani fogja a közös gazdaság. Az ünnepi beszéd után Hetényi István pénzügyminiszter köszöntötte a tagságot és átadta a Termelési Nagydíjat Varga Jánosnak, a termelőszövetkezet elnökének. A kitüntetés átadása után Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte a termelőszövetkezet ünneplő tagjait, méltatta eredményeiket. Befejezésül Hetényi István átadta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát Varga János elnöknek. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben részesült Csöglei István szerelő, Varga József traktoros és Magyar János építésvezető. Az UNIDO világkonferenciája-opzajfgaui ueqsoag uoj;an dött az ENSZ iparfejlesztési szervezete, az UNIDO világ- konferenciája. Ez az első tanácskozás, amelyet az UNIDO, amely eddig a világszervezet közgyűlésének alárendeltségében működött, önálló ENSZ-intézményként tart. Az egyhetes, jelentős tanácskozás elnökévé egyhangúlag magyar szakembert, Iván Endrét választották, aki már eddig is az ENSZ vezető testületé, az Iparfejlesztési Tanács élén állt. Hazánk küldöttségét Petrán János nagykövet vezeti az ülésen. A Hofburgban rendezett konferencián az ENSZ főtitkára nevében Carl Fleischau- er. az ENSZ vezető jogásza üdvözölte a 118 ország képviselőit, amelyek eddig csatlakoztak az önállósult UNI- DO-hoz, majd Norbert Steger osztrák alkancellár köszöntötte a tanácskozást. Az alakuló ülés ezután megválasztotta tisztségviselőit, akik előtt a héten — a magyar elnök irányításával — igen bonyolult feladat áll. Újjáválasztják az 53 tagú Iparfejlesztési Tanácsot, amelybe a fejlődő országok 33, a tőkés államok 15 és a szocialista országok 5 képviselőt küldenek- Az előzetes megállapodások szerint hazánk további két évre marad az UNIDO vezető testületének tagja. A tanács választja majd meg az UNIDO első főigazgatóját — akinek személye körül hosszú idő óta folynak viták. Annyi bizonyos, hogy fejlődő ország képviselője lesz, de várhatóan csak több szavazás után születik majd döntés. Az immár 16. önálló ENSZ- intézménytől azt várják, hogy saját döntései alapján hatékonyabban tudja majd segíteni a fejlődő országok iparosítását. Hazánk kezdettől részt vesz az UNIDO tevékenységében, elismerést vívott ki szakértőivel, akiknek UNIDO-‘munka, ja igen hasznos a magyar gazdaság számára is. I Hetényi István pénzügyminiszter köszöntötte a közösséget, és adta át a kitüntetést Gemencben szerdán tetőzik a Duna Több ezer köbméter fát megmentettek Az erdő felét elöntötte a víz Takács Dániel kerületvezetö (a kép előterében) koszorút építtet a rakat köré A Kétház közötti nyiladékon araszolunk a terepjáróval a gemenci erdőben. Az út még nem száradt fel a múlt heti esőzések után, s a víz egyébként is már betört a' Dunáról több helyre. A Gemenci-rakodó előtti mélyedésben embermagasságú a víz, a nyárfák a fiatalosban csak a csúcsukat nyújtogatják. Zavaros, hordalé- kos a víz, egy-sgy alacsonyabb átereszen már csordogál, másutt folyik a mélyedésekbe. A rakodón, ahova össze- hordták a körzetből a papír- fát, hosszú rakatokat csinálnak, „beszegik” a széleket, hogy a víz ne tudja megbontani, még akkor sem, ha a hajók iullátnverése majd ezt a magasabban fekvő részt is elérné. Most a Donyec-von- tató araszol fölfelé, hegymenetben lassan halad, ha lefelé jönne, akkor itt a parton a mi cipőnk helyett is halászcsizma volna alkalmatos. A rakodón Sára József brigádja dolgozik. A parton Solti Imre, a szekszárdi erdészet vezetője informál bennünket a fa- mentőákcióról. — A műit hét szerdáján leállítottuk a kitermelést, azonnal hozzáfogtunk a veszélybe kerülő papírfa összehordásához, mentéséhez. Több mint ezer köbmétert biztonságba helyeztünk. Szombaton és vasárnap is dolgoztak az emberek, így újabb ezer köbméterre való fa került biztonságba. További háromszáz, majd egy másik helyen újabb négyszáz köbméter fát kötöttünk le. Az erdészházak nincsenek veszélybe, egyedül a feketeerdői erdészlak van körülvéve vízzel. Onnan az erdész motorcsónakkal jár a területre. Az első információ úgy szólt, hogy Pesten 620-as lesz a vízállás, ilyenkor itt Gemencben 720 körül tetőzik, ám a Kárpátokból jövő folyók vize is megduzzadt, és most nagyobb lesz a vízállás, ezért kellett az erdészeknek sokat dolgozni a hét végén. Mindenki dolgozott és még tegnap, hétfőn is a vízen, a parton serénykedtek az erdészek, traktorosok, vezetők. A szerdai tetőzés esetében várható, hogy a Gemenci erdő — 4500 hektár területe — jelentős részét, mintegy 1500—2000 hektárt borít be a nagy esőzések miatt megnőtt Duna vize. Takács Dániel kerületve- zető erdész a Sió-zsilip szomszédságában dolgozott tegnap délelőtt embereivel. Itt mintegy háromszáz köbméter fát „koszorúztak meg". Ez egy olyan „szerkezet”, amely a következőképpen készül: nagyobb rönköket kötnek össze erős dróttal, s nagy karélyban veszik körül a rakatokat, s ha a magas vízállás meglódítaná a „saran- got”, akkor sem viszi el a fát, mert a koszorú megfogja a szerteúszó rönköket. A kerületvezető erdész még azt is örömmel mondta el, hogy a Sió-zsilipet lezárták, így a fölötte levő erdőrészbe nem tud betörni a Duna árhulláma. Megnéztük: az alvíz mintegy két és fél méterrel volt magasabb, mint a felvíz. Tehát a zsilip most is jó szolgálatot tett. A kishalászoknak jó ez a magas víz, bár még csak (Folytatás a 2. oldalon) A zsilipkapu alvize két és (él méterrel magasabb, mint a (eiviz
