Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-10 / 187. szám
1985. augusztus 10. I a népújság A gyalogsebes futógépely Ezen a néven mutatta be 1835-ben a Honművész című lap a kerékpárt, a napjainkban újra egyre inkább kedvelt közlekedési és sporteszközt. A százötven éve bemutatott szerkezet neve nem csupán fura nyelvújítási szó- facsarmány, hanem a valóságra utaló, igen képszerű elnevezés: a legelső, mai bi- ciklinkhez hasonló szerkezet két kereket egy deszkával kapcsolt össze, s a töldön taposva lehetett hajtani. Hasonló szerkezetek már korábban is ismertek voltak. A legkorábbi egy, az időszámítás előtti 11. századból származó római dombormű- vön látható, igaz. ez a gyerekjáték inkább a mai roller őse, a két kis kereke közötti falapra lehetett ráállni, s lábbal taszítani. A kerékpár ősének inkább azt a kerekes falovacskát tarthatjuk, melyet 1791-ben a párizsi Palais Royal kertjében hozott divatba egy fiatalember. A kétkerekű lovacska nyergébe pattanva hol egyik, hol másik lábával lökött magán egyet, s ha jól sikerült, pár métert egyensúlyozva szabadon gurulhatott. Az ilyen szerkezetek legnagyobb hátránya az volt, hogy kormányozni nem lehetett. Óriási lépés a kerékpár fejlődéstörténetében Drais erdőmérnök 1817-es szabadalma, mely ezt a problémát megoldotta. Még mindig fából készült a szerkezet, nem volt rugózása és a földre érő két lábbal kellett lök- dösni. Angliában annyit változtattak, hogy vasvázzal készítették el. A sportkedvelő angolok „hobbyhorse”-nak nevezték. Valami ehhez hasonló volt a címben is említett „gyalogsebes futógépely”. Vagy ötven újabb esztendő kellett a talán legforradalmibb újításig: 1863 körül Micheaux pedált szerelt az első kerékre. Így már igazi sporteszköz jött létre, alkalmas a hoszzú ideig tartó egyensúlyozásra is. És igazi sportembernek kellett lennie annak, aki e keményen rázó szerkezeten (ne feledjük, az utak még nem aszfaltozottak!) hódolt a mozgás örömének. Aki tud kerékpározni, az tudja, hogy a nagyobb sebességgel haladó gép nyergébe könnyebben, biztonságosabban lehet megülni, mint a lagsúbb járásúban. Ez is, no meg a sebesség növelésének vágya is indokolta, hogy először kicsit, majd mind jobban növeljék a pedállal hajtott első kerék méretét. Érthető: a nagyobb kerék hosszabb utat tesz meg egy-egy fordulat alatt, mint egy kisebb. Jött a következő ötlet: hátrább helyezték a nyerget, s az első kerékvillára lán- cos-fogaskereken áttétel segítségével vitték a pedálról a hajtóerőt. Ez volt az úgynevezett kenguru. 1879-ben Régi kerékpár Lawson a meghajtó pedálokat a két kerék közé helyezi. S az egyforma nagyságú kerekek közül a hátsót hajtja meg. Lényegében kész a mai kerékpár. Még egy forradalmi újítás: Duplop levegővel felfújt gumitömlőt tesz az abroncsokra. A kerékpár már rugalmas, gyorsabb és készen áll arra, hogy a tömeges ,játék” legyen. Természetesen a technikai fejlődés nem volt olyan egyenletes, mint itt vázoltuk. Számtalan az elágazás, a zsákutca — amiket ma mint érdekességeket emlegetjük. S ki tudja, valamelyik elfeledett ötlet nem születik-e újjá, nem lesz-e ismét divatos játék vagy sporteszköz. A legnagyobb természetességgel ülünk a tavon a vízi biciklibe. Ez is a kerékpár rokona, holott nem is igen hasonlít rá. Ja, hogy nemrégen a felnőttek is háromkerekű járgányokat készítettek maguknak? Igaz. De ki emlékszik már arra, hogy a múlt század végén mégnem dőlt el, hogy a lábbal hajtott acélkerékű járművek melyik válfaja hódítja meg a közönséget: a gyorsabb-e vagy a biztonságosabb? Még ma is érdemes lenne gondolni erre, ha kisgyerekével (vagy kettővel) hajtó mamát lát az ember az utcán. Nem volna módunk kényelmes és biztonságos háromkerekűt szerkeszteni számukra? Vagy eszeveszett ötlet volna tán az oldalkocsis kerékpár, ami a negyvenes évek végén a budapesti vásár egyik látványossága volt? Néhány éve még megmosolyogtuk az emberi erővel hajtott légijármű elképesztő rájzait. Ma legfeljebb furcsának tartjuk a száz évvel ezelőtti lábbal hajtott repülőgép terveit, többek között azért, mert tudjuk, hogy a ténylegesen megvalósított szerkezet milyen. Ám ez mit sem von le az előd érdemeiből. Magyarországon már 1869- ben árusítottak Angliából beszerzett kerékpárokat. Nem sokkal később megkezdődött a gyártás is: először a józsefvárosi Simor utcában. Később Csepelen. A század- forduló előtt már megalakult a kerékpárkereskedők és iparosok egyesülése. Ugyanebben az évben, 1894. május 3-án, a városligeti Weingru- ber vendéglőben a Magyar Kerékpáros Szövetséget is létrehozták. Mi is lehetett volna jobb reklám, mint a sport? Két évvél később a kontinens akkor talán legmodernebb versenypályája, a Mililennáris is felépült. Az 1896-os első újkori olimpia egyik versenyága volt a kerékpározás. Hamarosan szabályozni kellett a kerékpárosok közúti közlekedését is. Elrendelték a gyártási számok, azonosíthatósági jelzéseik feltüntetését, rendszámot kapott a bicikli és igazolólapot a tulajdonos, ötven évvel ezelőtt már előírták, hogy megbízható dörzsfékkel, legalább 30 méter távolságra hallható csengővel, elöl színtelen üvegű lámpával, hátul jól látható helyen piros prizmával ellátott gépeken (lakott területen 20 km/óránál nem nagyobb sebességgel) vehetnek részt a forgalomban a kerékpárosok. A kerékpárnak érdekes a múltja, de a jelene és a jövője sem közömbös. Az országban sokmillió kerékpár van. A főváros kivételével (ahol erre a feltételek a legmostohábbak) az összes közlekedésre fordított időnek a fele gyalog vagy kerékpáron telik. A baleseti statisztikákban — sajnos — előkelő helyen kell nyilvántartani a biciklistákat. Ebben talán a szokások is közrejátszanak: nálunk még (vagy már?) nemigen van külön megjelölt sáv vagy útszakasz a kerékpárosoknak. N. Gy. Építkezők ____ n A kiváló hő- és hangszigetelő habbetétes és habfigyelmébe! alátétes A kisméretű falazótégla Hungária PVC-padlók szükségletét most biztosítsa! több mint 30-féle színben és 40-féle mintával 6 napos átfutási idővel készülnek. kiszolgáljuk! Azonnali szállításra megrendelhetők a Műszaki Szállítást Árut Értékesítő Vállalat 8. sz. forgalmi osztászabad kapacitásunk lyán, Budapest V., Báthory u. 24. erejéig vállalunk. Telefon: 310-362. „E^etértés” Mg. Tsz. téglagyára, E a. KÖLESD Telefon: 74/36-055 35 m. (359) (443) A Paksi Körzeti Építőipari Szövetkezet lakatos szakmunkást felvesz A bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: a szövetkezet gépészeti üzeménél, személyesen Etessy Gábor üzemvezetőnél, az alábbi címen: Paksi Körzeti Építőipari Szövetkezet központi telepe, Paks, .6. sz. főút (a benzinkút mellett.) (468) A Titán Kereskedelmi Vállalat Tolna megyei kirendeltsége felvételre keres nyolc általánossal rendelkező férfidolgozót ARUKlSÉRO-RAKODÚ munkakörbe. Titán Kereskedelmi Vállalat Szekszárd, Keselyűsi u. 16. (398) A KIPSZER dombóvári gyárrészlege felvesz három műszakos munkabeosztásra HORGANYZÓ FÉRFI SEGÉDMUNKÁST Jelentkezés: Dombóvár, Köztársaság u. 28. Telefon: 18-23. Kereseti lehetőség: 5000—6000 Ft. (280) Szekszárdon, a Bottyán-he- gyen épülő 32 lakásos tömb- épülethez építtetők jelentkezését várjuk. A lakások átadásának időpontja: 1986. Az érdeklődők bővebb felvilágosítást kaphatnak az Alisca Lakásszövetkezetnél. Szekszárd, Mikes u. 5. Telefon: 16-959. (434) A DÉDÁSZ Szekszárdi Ki- rendeltsége értesíti bátaszé- ki fogyasztóit, hogy 1985. augusztus 12-én hétfőn délelőtt 10 órától délután 16.00 óráig áramszünetet tart. Az áramszünet az egész községet érinti. (470) Mély fájdalommal tudatjuk a rokonokkal, munkatársakkal és barátokkal, hogy KÚRÉNÉ BENCZE MÁRIA a tsz-szövetség dolgozója, hosszú szenvedés után 1985. augusztus 6-án elhunyt. Temetése 1985. augusztus 12-én du. 2 órakor lesz a tamási temetőben. Gyászoló család. (384) (270) Az Állami fejlesztési Bank paksi fiókja (Paks, Dózsa György út 62.) tájékoztatja a lakosságot, hogy a Pest megyéi Iparcikk Kereskedelmi Vállalat lakossági kötvényt bocsát ki 1985. aug. 15-ével. A kötvény 7 éves lejáratú. Fix kamata: 9%. A 9 százalékon felül a tulajdonosok részesülnek a vállalat jövedelméből is, mely a vállalat vagyon- arányos nyereségétől függően 0—4% között mozoghat. Előjegyzési lehetőség: 1985. augusztus 14-ig. Telefon: 75/11-281, 75/10-495. (438) A VEGYÉPSZER Tamási Gyára ' közgazdasági egyetemet vagy számviteli főiskolát Végzett — pénzügyi osztályvezetőt, — utókalkulációs csoportvezetőt. Műszaki egyetem vagy főiskolai vegyipari gépész szakán végzett és vegyipari készülékeik, tárolótartályok tervezésében jártas — tervező-fejlesztő csoportvezetőt, továbbá legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkező — lakatos szakmunkásokat. Bérezés: 5 1983, (XI. 12.) ME. sz. rendelet szerint. Jelentkezni lehet: Személyesen vagy írásban a gyár személyzeti-munkaügyi osztálván. Tamási. Szabadság u. 91. sz. (428)
