Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-10 / 187. szám

1985. augusztus 10. NÉPÚJSÁG 9 Bajkál-Amur vasútvonal Teljes befejezés 1990-ig A BAM keleti szakaszán éjjel-nappal mennek a vonatok A BAM befejező munkái távolról sem jelentik azt, hogy csak ettől az időponttól használjuk ki a szállítási le­hetőségeket. Ez a folyamat már 1979-bei) megkezdődött, amikor átadásra került az úgynevezett „kis-BAM”, azaz a Bamovszkaja—Tinda—Ber- kakit szakasz. Ekkor szervez­tük meg a BAM első, Tindai vasútfőnökségét. Egy év múl­va a keleti szakaszon — az amurmenti Komszomalszk— Posztisev vonalon — az Ur- gali vasútfőnökségét. Űjabb egy év elteltével az észak- baj kálit, amelynek hatásköre Uszty—Kut-ból Kunermáig húzódik. Ettől az időponttól számítjuk a BAM, s egyben a Szovjetunió 32. vasúti fő­vonalának megalakulását. Az új vasútvonal jelentős részén már rendszeres az áruszállítás: a nyerj ungrai szén Jakutiából, faáruk, va­lamint a vasútépítőknek szük­séges szerkezeti elemek, anyagok, berendezések jut­nak el ezen az útvonalon rendeltetési helyükre, ösz- szességében ezidáig több mint negyvenmillió tonna fehér­áru fuvarozására került sor. Ez az árumennyiség a vas­útvonalat követő autóutakon jóval drágábban jutott volna el rendeltetési helyére. Még ennél is nagyobb népgazda­sági nyereséget lehet majd elérni, amikor a Bajkál— Amur vasútvonal három fő­nökségének vonalait egysé­ges rendszerbe kapcsolják. összesen 773 kilométeres szakaszon van rendszeres üzemeltetés, 1500 kilométeren ideiglenes üzemeltetést biz­tosítottak az építők. A BAM teljes hosszában a kétirányú rendszeres forgalom a tizen­kettedik ötéves terv idősza­kában (1986—1990) indul meg. A teljes befejezéshez — az eddigiekből is kitűnik — még hosszú az idő. Amíg az el­múlt tíz esztendő során a munkálatok több mint fele került végrehajtásra, addig a fennmaradó öt—hat év alatt ennél alig kevesebbet kell még megoldani. Be kell fe­jezni a rakodók és pályaud­varok, lakóházak és gyer­mekintézmények építését, meg kell oldani a vasúfvonal egyes szakaszainak villamo­sítását. A BAM határidő előtti üzembehelyezése megkönnyí­ti a teheráru-szállítást, hi­szen a Transzszibériai vasút­vonal ma már csak nehezen birkózik meg Kelet-Szibéria és Távol-Kelet rohamosan fejlődő körzeteinek igényei­vel. Minél előbb veszi át a Transzszibériai vasútvonalra háruló feladatok egy részét, annál gazdaságosabbá és ha­tékonyabbá válik mindkét vasútvonal üzemeltetése. Mindezeknek a feladatoknak a végrehajtása a BAM kör­zetének mielőbbi gazdasági hasznosítását teszi lehetővé. Grigorij Szavcsenko, a Szovjetunió közlekedési miniszterhelyettese 0 Állatok gyógyítója Marina Hvicsija-Mazuren- ko és kollégái a világfauna közel hétszáz fajának és faj­tájának egészsége felett őr­ködnek a tbiliszi átlatkert- ben. Marina a reggeli vizittel kezdi a munkanapját. Még a látogatók megérkezése előtt fel kell keresnie mindegyik páciensét, s ha valamelyik­nek szüksége van orvosi se­gítségre, azt kezelésbe venni. Nem kis utat kell megtennie, hiszen a tbiliszi állatkert mintegy kilenc hektár. A beteg állat az embertől eltérően nem tudja megmon­dani, mi fáj. Ebben az eset­ben a tapasztalat és a tudás segíti az állatorvost. Marina öt éve fejezte be a tbiliszi állatorvosi főiskolát, és azó­ta gyógyítja a távoli tájak — Afrika és Ausztrália, Dél- Amerika és Európa — vala­mint az ország állatvilágának egyedeit. Az állatok gyógyításához nemcsak jó szívűség, éles lá­tás és hallás szükséges, de nyugalom és bátorság is, hi­szen sokszor fordulhatnak elő váratlan események. Ma­rina rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal, szereti az állatokat és nagy odaadással végzi munkáját. Naperőmű a sivatagban A Nap energiáját közvetle­nül hasznosító első nagy, há­romszázezer kilowatt terve­zett kapacitású szovjet erő­mű a Kizil-Kum sivatagban épül. Ez az erőmű körülbelül 150 hektárnyi területről fog­ja összegyűjteni és koncent­rálni a fűző erejű sivatagi napsütés energiáját. — A naperőműben 5250 tükrös fényvisszaverőt fog­nak elhelyezni — mondja Vlagyim Maszlov, a terv mű­szaki-gazdasági megalapozá­sáért felelős össz-szövetségi intézet osztályának igazgató­ja. — Az általuk felfogott koncentrált fénynyalábok a földfelszín fölöft magasan el­helyezett gőzgenerátor felü­letének gyújtópontjában ta­lálkoznak. A többi, mint ahogy mon­dani szokás, a technika dol­ga: a víz felhevítése révén nyert gőz nyomás alatt lévő csővezetékeken keresztül a turbógenerátorhoz áramlik, amely megkezdi a napener­giából átalakított elektromos energia termelését. Megakadályozza a hajók összeütközését A Szovjet Tengeri Flotta Központi Tudományos Kuta­tóintézetében a hajók össze­ütközésének megakadályozá­sához „Birjuza” (Türkiz) el­nevezésű automatizált rend­szert dolgoztak ki. A beren­dezést sikeresen kipróbálták a („Professzor Uhov” nevű dízelmotoros hajón, amely európai körutat tett. A telje­sítménypróbák után a tank­hajó áttért az önműködő ve­zérlésű üzemmódra, az auto­mata műszerek irányításával fordulókat is végzett. A rend­szer a hajót még hetes erős­ségű fokú hullámoknál is igen nagy pontossággal a megadott irányban tartotta, bármilyen elhaladó hajótól biztonságos távolságban. Jól jön a segítség a tbiliszi állatkert 9 hektáros területén. A hű segítő, Cézár hozza gazdájának az elsősegélyládát. Fejlődő idegenforgalom Annak ellenére, hogy Bul­gária viszonylag későn jelent meg a nemzetközi idegenfor­galomban a (60-as évek ele­jén az országba évente 200 ezer külföldi érkezett), rövid idő alatt olyan mértékben fejlesztette a turizmust, hogy ma Európa tíz leglátogatot­tabb országa közé tartozik. Bulgáriát jelenleg 30 ország­hoz köti kormányközi meg­állapodás az idegenforgalom fejlesztésére. Az előző évhez viszonyítva 1984-ben a külföldi turisták száma 6 százalékkal nőtt és elérte a 6 138 000 főt. Közü­lük 2 738 000 szocialista or­szágokból érkezett (358 000 fő­vel több, mint egy évvel ko­rábban). A nem szocialista országokból 3 400 000 fő láto­gatott az országba, köztük a legtöbben átutazó török ál­lampolgárok (több mint 2,7 millió fő) voltak. A nemzetközi idegenforga­lomból származó valutabevé­telek 1984-beri nőttek; a szo­cialista országokból származó bevételek az 1983-as szinten maradtak, míg a tőkés orszá­gokból származók csaknem 9 százalékkal gyarapodtak. Nö­vekedett az egy turistától származó átlagos valutabevé­tel is. Az ország szállodái, kem­pingjei és magánszállásai csaknem 280 ezer ággyal ren­delkeznek. Tavaly a szállodai hálózat 2200 új hellyel, az étteremhálózat pedig több mint 2000 hellyel bővült. Sok létesítményt felújítottak, fő­leg a Fekete-tenger partján. Az idegenforgalom anyagi bázisának létrehozásában franciái, finn, lengyel és osztrák cégek is részt vettek. Az ország idegenforgalmi fejlődéséhez jó feltételeket teremt az ajánlat sokfélesége. Vitathatatlanul a legnagyobb jelentőségű a tengerparti üdülés. A kellemes éghajlat, a meleg és tiszta tengervíz, a strandok lágy homokja, a festői öblök, a korszerű szál­lodák és éttermek, a sporto­lási és szórakozási lehetősé­gek a látogatók mintegy 80 százalékát csábítják a tenger­partra. A gyógyforrások és -iszaplelőhelyek, továbbá a fürdőkúrák lebonyolítására alkalmas nagyszámú gyógy­üdülő a főszezonon kívül is egyre több turistát vonz. Bulgária területének nagy részét hegyek borítják, sok helyütt állandó a hótakaró. Ez megteremti mind a téli, mind a nyári üdülés és a téli sportok űzésének feltételeit. Pamporovo, Borovec, Vitosa és Banszko üdülőhelyeken az 1984—85-ös téli idényben 45 ezer vendég fordult meg. Ez 20 százalékkal több, mint az 1983—84-es szezonban. A szállodák és az idegenforgal­mi infrastruktúra gyors ki­építésének következtében megnőtt a Lengyelországból, Nagy-Britanniából, az NSZK- ból, a Szovjetunióból, az NDK-ból, Magyarországról, Hollandiából, Dániából, Bel­giumból, Görögországból, Tö­rökországból és más orszá­gokból érkezők száma. Az ország széles körű gaz­dasági kapcsolatai alapot je­lentenek az idegenforgalom további fejlődéséhez. A há­rommillió tranzitutas igé­nyeinek kielégítésére fejlesz­tik az utak mellett a kiszol­gálást. 1985 is sikeres évnek ígérkezik. Mintegy 5—6 szá­zalékos mértékben nő a cso­portos turizmus a szocialista országokból és várhatóan emelkedik a Nagy-Britanniá­ból, valamint az NSZK-bó] érkező turisták száma. Turisták Pozsonyban Beszélgetés az információs szolgálat vezetőjével A Pozsonyi Információs és Propaganda Szolgálat (BIPS) — a Prágai Információs Szol­gálat mellett — a másik olyan jellegű vállalat, amely Csehszlovákiában speciális szolgáltatásokat biztosít a hazai lakosság és a külföldi vendégek számára. Ezen szol­gáltatások jellegéről és jövő­beli terveiről beszélgettünk RSDr. Leopold Karafiát igaz­gatóval. — Mi érdekli leginkább Pozsony látogatóit? — Szolgáltatásaink gazdag palettája azt biztosítja, hogy külföldi látogatóink ne áll­janak tanácstalanul a város­ban. Általános információs részlegünk a Leningrád ut­cában — a Szlovák Nemzeti Színház közelében — talál­ható. Személyesen vagy tele­fon útján lehet irodánkat megkeresni. Csupán az elmúlt évben több, mint harminc­ezer vendég hívta fel infor­mációs részlegünk 334-370-es telefonját. A magyar, angol, orosz, német nyelven adott információ sokuknak nyúj­tott segítséget. Az informáci­ók főleg Pozsonyra irányul­nak, de igyekszünk vendége­inknek ezen túlmenő kíván­ságait is teljesíteni. Az in­formációk nyújtásában együttműködünk a Prágai Információs Szolgálattal is, amely az idegenvezetői és tolmács szolgáltatásokban is sekít bennünket. I — Hogyan működik az idegenvezetői és tolmácsszol­gálat? — Aki akár csoporttal, akár egyénileg érkezik Pozsonyba — turista irodán keresztül, vagy magánúton — a mi ide­genvezetőink segítségével ké­pes rövid idő alatt megis­merni a legtöbb műemléket, városunk kultúrális és törté­nelmi nevezetességeit, nem­különben lakosainak mai éle­tét. Csupán az elmúlt évben az autóbuszos városnézésen és a város történelmi magjá­nak gyalogos megtekintésén több, mint százezer látogató vett részt. 262 idegenvezető működik együtt szolgála­tunkkal, s 13 nyelven bizto­sítunk információs és idegen- vezetői szolgálatokat. — Tudna mondani vala­mit más formákról is, ame­lyek érdeklik a turistákat? — Propaganda-kiadói rész­legünk az Állami Turisztikai Bizottsággal együttműködve különböző nyelveken speciá­lis térképeket ad ki a törté­nelmi városrészről, és más nevezetességekről. A jobb tájékozódás érdekében a vá­rosban a jelentős emlékeket feltüntető térképeket helyez­tünk el. Rendszeresen újí- tunjc fel a városban több mint kétszáz, plakátok ra­gasztására kijelölt helyet, amelyeken kiállításokról, mozik, színházak, hangverse­nyek programjáról adunk tá­jékoztatást. Szolgálatunk részt vesz a pozsonyi kultu­rális nyár, a zenei hetek, a könnyűzenei Bratislavai Ly­ra, az INCHEBA nemzetközi vegyipari vásár, a FLÖRA országos kiállítás, valamint a Pravda—Televízió—Slov- naft által rendezett könnyű­atlétikai verseny népszerűsí­tésében. Ezen rendezvények­re elővételben jegyet is áru­sítunk. Ján Schuster Kilátás a városra a pozsonyi várból A sűrűn látogatott Prímás tér

Next

/
Thumbnails
Contents