Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-09 / 186. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 186. szám. ARA: 1,80 Ft 1985. augusztus 9., péntek. Mai számunkból BORBAN A HAMISSÁG? (2. old.) KÖZÖSSÉGI JELMEZBEN (3. old.) AKIKET A KIESÉS RÉME NEM FENYEGET (4. old.) OLVASÓSZOLGALAT VERSENYBEN A BRIGÁD (3. old.) Kifizetődő-e a húsexport? Szomorú tapasztalattal tért haza az Amerikai Egye­sült Államokban járt magyar élelmiszeripari küldött­ség. Tanulmányozták egyebdk között a háziasszonyok vásárlási szokásait is. Az egyik áruházban egymás mellett kínálták a Magyarországon gyártott, fóliába csomagolt kolbászt, és a hazai, amerikai Peperonit. Béltartalmuk, ízük, zamatuik és súlyuk hasonló, árcé­dulájuk azonban feltűnő különbséget mutatott. A ma­gyar termék ára nyolcvan cent, az amerikaié egy dol­lár nyolcvan cent. S ami legfeltűnőbb, a háziasszo­nyok mégis inkább a Pieperonihoz nyúltak. A magyar kolbász nem felel meg minden szem. pontból az igényes amerikai vásárlóknak. Csomagolása elmarad a tengkerentúlon megszokottól, s tálalás előtt szeletelni is kell. A Peperoni pedig már az üzletben ennivaló, gusztusos széletekben kínálja magát. Mi sem egyszerűbb, mint fölszeletelni a magyar kol­bászt is — gondolhatná a feldolgozásban járatlan fo. gyasztó. Ha másutt megtehetik, nyilvánvalóan van technológiája, csupán ezt kell alkalmazni, elhárul az akadály az export növelése elöl. Sajnos, nem ennyire egyszerű a helyzet, mert a magyar húsipar például 1983-ban 500 millió dollár értékben exportált húst és húskészítményt, de mindössze 3,8 millió dollárért vásá­roltak külföldön gépet, berendezést, technológiát. Ezek nélkül pedig egyre nehezebb alkalmazkodni az igé­nyes vásárlókhoz. A minőségi követelményekhez való alkalmazkodás viszont elengedhetetlen féltétele az agrárexport bőví­tésének. Ma már a vevők világszerte megkövetelik a minőséget, s ha ezt nem teljesítik az eladók, egyszerű­en eladhatatlan lesz a termék. A magyar áruk is a világ élmezőnyével versenyeznek, s ez különösképpen igaz az agrárexportra. A Közös Piac országaiban eladatlan „húshegyek” vannak, s egyre több országban van fe­lesleg mezőgazdasági termékekből. Növekszik tehát a kínálat, s ezzel együtt nem bővül a fizetőképes keres­let: ( Válogathatnak a vevők, s ennek szempontja elsősor­ban a minőség. A magyar agrárexportnak ehhez kell alkalmazkodnia, hiszen jelenleg minden harmadik hektáron a külpiacra termelünk, s az ország devizabe­vételéből a mezőgazdasági termékek több mint har­minc százalékban részesednek. Különösen jelentősek a húsipari termékek, mert az agrárexportnak félét, az ország nem rubel elszámolású kivitelének 20 százalé­kát adják. Az alkalmazkodást persze megnehezíti a vevők válo­gató kedve, hiszen ez egyben azt jelenti, hogy az ára­kat lefelé nyomják. 1981-iben 889 millió dollár értékű húst adtunk el. 1984-ben csak 730 millió dollár értékűt, s a kevesebb bevételért mintegy 30 százalékkal több árut kellett kiszállítani. A sertés- és marhahús ára oly mértékben csökkent a világpiacon, hogy ezt a veszte. | séget nem lehetett ellensúlyozni a mennyiség növelé­sével. Az árveszteségből és a termelési költségek növekedé. séből következően romlott az export gazdaságossága. Sokan felteszik a kérdést: Érdemes-e a mezőgazdasági exportot bővíteni? A gazdaságosság nézőpontjából jo­gos lehet az ilyenfajta elmélkedés, azonban válasz­adáskor arra is felelni kell, mit exportáljunk a mező- gazdasági termékek helyett. A külgazdasági egyen­súly megtartása, javítása ugyanis feltételezi az agrár­termékek kivitelét. Bár csökkentek az árak, romlott a gazdaságosság, a mezőgazdasági export és import egyenlege így is 900 millió dollár körül van a nem rubel elszámolású piacokon. A vitatott kérdés ilyetén való megközelítése már egyértelműbbé teszi a felele­tet. Ennék megfelelően kellene a fejlesztéseket ösztönöz­ni, illetve a termelők érdekeltségét is megtartani. Je­lenleg azonban ellentmondás van az érdekeltség és az export között. A mezőgazdasági exportbevétel döntő része a gabonából és a húsból származik, ugyanak­kor a hústermelés fejlesztéséről lemondanak a gazda, ságok. Az utóbbi évékben növekedtek költségeik, s ezt nem ismerték el a hazai felvásárlási árak, ezért rom­lott a termelés jövedelmezősége. A gazdaságok erre úgy válaszoltak, hogy csökkentették sertés- és szarvasmarha-állományukat, aminek közvvetett hatása van a húsexportra is. Magatartásuk érthető, hiszen a termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok a nyereség növelésében érde­keltek, s döntéseiket ennek szolgálatába állítják. Az ál­lattenyésztés jövedelmezősége pedig harmada-ötöde a gabona termelésének, ugyanakkor fejlesztése több esz­közt feltételez. Miután a nyereség kicsi, fejleszteni csak hitel felvételével lehetne az ágazatot, melynek kamatai kétszer-háromszor magasabbak, mint az ál­lattenyésztésben élérhető eszközarányos jövedelem. Kézenfekvő volna az állattenyésztés jövedelmező­ségét az értékesítés nyereségéből javítani. Erre jelen­leg remény sincsi, hiszen a magyar exportőröknek — az alacsony világpiaci árak miatt — saját gazdálkodá­suk fenntartása is gondot okoz. Az állattartói kedvet más módszerekkel, de fokozni kellene, miért enélkül az exporttervék teljesítése kerülhet veszélybe. Természe­tesen nem a sor végén kullogó, állattartó gazdaságok veszteségeit kell a támogatásokkal kiegyenlíteni, hanem az élenjárók termelését ösztönözni a költségekhez job­ban igazodó árakkal. A szabályozást kidolgozók és a termelők tehát egyaránt találhatnak feladatot a gazda, ságogabb export bővítésében. V. FARKAS JÓZSEF öt állam bojkottálja Megnyílt az arab csúcsértekezlet Szerdán II. Hasszán király megnyitottnak nyilvánította az Arab Liga öt tagállama boj'kottálta rendkívüli csúcs- értekezletét. A casablancai konferencia megnyitó ün­nepségét a késő esti órákig halogatták, abban a remény­ben, hogy át tudják majd hidalni a napirend körül keletkezett ellentéteket. Ha ez így lett volna, esetleg Lí­bia — miután küldöttei Ca­sablancában várakoztak Mo- amer el-Kadhafi vezető dön­tésére — legalább jelképe­sen részt vesz az ülésen. így azonban a helye üresen ma­radt. Ez azt jelentette, hogy ötre emelkedett a távollevők száma (Szíria, Líbia, a Je­meni NDK, Algéria, Liba­non), és további hat tagál­lam vélte tanácsosnak — kö­zöttük Szaúd-Arábia és Irak — hogy ne csúcsszinten kép­viseltesse magát. Beszédében Hasszán saj­nálkozott amiatt, hogy az Arab Liga kulcshatalmai nem küldtek megbízottat Casablancába, és kijelentet­te: akik viszont jelen van­nak, ne a nézeteltérésekre összpontosítsanak. — Ez az ülés — mondotta — nem fog összeomlani. Kö­zös nevezőnk ama arab mél­tóság, aminek kifejező ereje most a megszállt területek és a palesztinok ügye. — A szó­lamokat udvarias taps fogad­ta, azután Sadli Klibi, az Arab Liga főtitkára emelke­dett szólásra. Ö is egyesült front kiépítésére buzdított, és ennek akadályait a követ­kezőkben jelölte meg: a pa­lesztin kérdés megközelíté­se, a libanoni helyzet, Irán és Irak konfliktusának meg­ítélése, az észak-afrikai (Magreb-) országok érdekel­lentétei, és a Camp David-i különpaktum miatt kirekesz­tett Egyiptom visszafogadá­sáról folyó vita. Jasszer Arafat, a Palesz­tin Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának el­nöke szólt ezután a részve­vőkhöz. Arafatot váratlanul engedték az emelvényre, mi­vel beszédéről korábban nem volt szó. A palesztin vezető a Libanonban levő menekült- táborok lakóival szemben tanúsított atrocitásokat ve­tette azok szemére, akiket felelősnek tart érte, és maga is egységet kért a Liga or­szágaitól. A csúcsértekezlet a beszé­dek után zárt ajtók mögött ülésezett, és csütörtökön folytatta munkáját. Feltéte­lezik, hogy a nehezen meg­született napirend a palesz­tin kérdést és annak nem­zetközi vetületeit, Etiópia és Szomália feszült viszonyát, illetve Irak és Irán háború­ját egyaránt tartalmazza. Casablancában csütörtökön bejelentették, hogy a részt­vevők közül nyolctagú bi­zottság alakult. A testület a nap folyamán a határozat- tervezet szövegezésével fog­lalkozott. A javaslat a cson­ka csúcs plénuma elé kerül. A reggeli zárt ülés anya­gából Husszein jordániai ki­rály felszólalásának kivona­tát hozták nyilvánosságra az ammani lapok. Az uralkodó a február II-én Jasszer Ara- fattal, a Palesztinái Felsza­badítási Szervezet vezérével kötött politikai együttműkö­dési megállapodást védel­mezte. Ez a megállapodás tartotta távol Szíriát és Lí­biát a marokkói király által szervezett találkozótól. Husszein szerint az emlí­tett megállapodás valójában az 1982-ben tartott fezi csúcsértekezlet határozatain alapul. Ami az amerikaiak szerepét illeti, Husszein ki­fejtette: „az igazi csatatér az Egyesült Államok politikai porondja”. Washington a jordán—PFSZ megállapodás­ból kezdte megérteni — vél­te Husszein — a fezi hatá­rozatok pozitív voltát. Egyiptomi villámlátogatá­sáról csütörtökön Izraelbe utazott John Whitehead kül­ügyminiszter-helyettes. Arról kell tájékoztatnia kormányát, hogy megrendezhetik-e ezeif a nyáron Ammanban az Egyesült Államok, és a jor­dániai félhez kötött palesz­tin megbízottak egyezkedé­sét. Husszein — valószínű­leg Arafat tudtával — hét palesztin személyiségből álló delegációt állított össze. A jeruzsálemi rádió csütörtö­kön azt a hírt közölte, hogy a hét személy közül Izrael csak kettőnek a részvételét fogadná el. Az eseményekhez hozzátar­tozik, hogy szerdán őrizetbe vették Halil Ali Halil Abu Ziad jeruzsálemi palesztin politikust és kiutasítási vég­zést adtak át neki. Évek óta először fordul elő, hogy Iz­rael élvonalbeli palesztin po­litikust deportál. Szűrös Mátyás és Olavi Kortealho megbeszélése Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára csütörtökön délelőtt a KB székházában fogadta Olavi Kortealhót, a Finn Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárságának tagját, aki az MSZMP ven­dégeként hazánkban tölti szabadságát A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón kölcsönösen tájékoztatták egymást orszá­guk helyzetéről, valamint a két párt tevékenységéről és feladatairól. Véleményt cse­réltek a nemzetközi élet és a nemzetközi kommunista mozgalom néhány időszerű kérdéséről is. Hirosimái túlélő látogatása hazánkban Az Országos Béketanács meghívására augusztus 2. és 8. között Magyarországra lá­togatott Fujimoto Masatosi, a hirosimai tragédia túlélője', a Japán Túlélők Szövetségé­nek képviselője. A japán vendég részt vett az atomtámadás 40. évfordu­lója alkalmából rendezett magyarországi megemléke­zéseken, az Országos Béke­tanács tudományos és kul­turális bizottsága kezdemé­nyezésére tartott emlékülé­sen, Fujimoto Masatosi az Or­szágos Béketanács vezetőivel megbeszélést folytatott a ja­pán és a magyar békemoz­galom közötti együttműködés bővítéséről, a kapcsolatok fejlesztéséről. A vendég csü­törtökön elutazott Budapest­ről. Az augusztusi eső is aranyat ér Befejeződött megyénkben ez aratás Nemcsak a májusi, hanem a kánikula után az augusz­tusi eső is aranyat ér. Ezt nemcsak a mezőgazdasági szakemberek mondják, ha­nem — szerencsére rnind- annyian mezőgazdasági szak­értők vagyunk — már azok az állampolgárok is, akik- nak csak cserepes virágja van az erkélyen. Az eső azonban néhány he­lyen „sógorostól”, vagyis je­gestől jött. Július 31-én vi­har- és jégkár érte megyén­ket, mely több üzemet érin­tett a Kaposszekcsőt, Paksot és Gerjent összekötő sáviban. A Paks—Kaposszekcső vonal alatti területen 9,5—23 milli­méter közötti csapadék hul­lott, míg e vonal felett csu­pán 1,5—3 milliméter eső esett. A jég többnyire inten­zív eső kíséretében jött, ez­által csökkent a kártétel nagysága. Érzékeny kultúrá­kat a jég jelentős területen nem érintett. A jégesőt kö­vető száraz, meleg időjárás a sebek és sérülések gyors be­szárításával mérsékelte, il­letve kizárta a másodlagos kórokozók és kártevők fellé­pését. Napok óta újból csendes esőzés van, de ez már a be­takarítás folyamatában nem árt, hanem a még fejlődés­ben és érésben lévő kultú­ráknak segít. A megyei ta­nács mezőgazdasági osztá­lyának jelentése — augusz­tus 6-i állapot — szerint Tol­na megyében befejeződött az őszi búza aratása. A rozs betakarításának készültségi foka 83 százalékos, míg a ta­vaszi árpát a terület 97 szá­zalékán levágták, a zab te­rületének 47 százalékát ta­karították be a megyében. Az őszi káposztarepce és a magborsó betakarítása is be­fejeződött a napokban. A szalma betakarítását az előirányzott terület 74 szá­zalékán végezték el. a bá­lázással ugyancsak 74 száza­léknál tartanak. A nyári talajmunkáfcban részesített terület közel 42 ezer hektár, ami a tervezett terület ötven százaléka. A másod- és tarlóvetéseket 6556 hektáron fejezték be a gazdaságok, ami a tervezett­nél 0,8 százalékkal nagyobb terület. A másodvetésekből 157 hektár a zöldségfélék te­rülete, ami szintén több, mint amit a gazdaságok terveztek.---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------•—--------------1 A zöldbab betakarítása Tolna határában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents