Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-08 / 185. szám

a Képújság 1985. augusztus 8. Takács Imre: A masinálás Kiss Benedek bácsi nem volt annyira ügyes ember, minit a Nagy Józsi bácsi. Eszközöket küíanagni például sose tudott. Nem is volt őne­ki szekercéje se. Mrója se. Bizonyára ezért volt rossz a híd a háza előtt. Persze, ez csak mtasinálásíkor adott gon. dot, mert a traktornak azon a hídon kellett bevontatnia a cséplőgépet. A cséplőgép óriásinak lát­szott, mikor az udvarba ért. Gergő ezért félt minden év­ben, hogy majd a híd lesza­kad. Nagyon szégyellte vol­na, ha leszakad, ezért a pad­lásra ment, hogy kismadaras szívdobogása közben onnan nézze, sikerül-e szerencsésen behúzatni a gépet. Sikerült hát! — és megjött a huszonegy masináló is. Két kévehányó, egy kéve- vágó, egy etető, aztán négy törekeslány, két szál mavágó suhanc, négy nyársaló, egy sZalmakázalrakó, egy má. zsáló, négy zsákoló, aztán a gépész a segédjével. A legszorgalmasabb férfi­ak nekiláttak, hogy a kévés­kazal — az asztag — mellett a gépet lerögzítsék. Föltet­ték a hatalmas szíjat a trak. tor meghajtó kerekére és a cséplőgép főtengelyére, és máris elindult a traktor, ado­gatni kezdték a gépbe a ké­véket. Hatalmas porfelhő szállt a levegőbe, a zsákokba ömlött az árpa, hátul pedig okádta a szalmát a szalma­rázó. A zsákolok vitték a termést a padlásra. Lappadt a kévéskazal, óriásira nőtt a szalmafcazal, a kévehányók lopkodták a körtét a fáról, a törekesiányokkal a percnyi szünetekben a nyársalók incselkedtek, Bözsi néni pedig a legfinomabb papri­káscsirkét főzte a gépésznek. Gergő a padláson abban gyönyörködött, hogy öntö- gették a zsákokból az erős férfiak a gabonát. Az árpát, a búzát és a rozsot, Mikor a gép kifelé szeren­csésen átment a hídon, Ger. gő megkönnyebbülve jött le a padlásról. Csont Ferkó is elégedetten nézett a gép után. — Támasztottam alul a hídgerendát — mondta Ger­gőnek büszkélkedve. — öreg kandisznó csontjá­ból készítettelek, azért vagy ilyen erős! Aztán mentek Bözsi néni­hez a konyhába, hogy meg. ehessék a paprifcáscsirke ma­radékát. — Idesanyám — mondta boldogan Gergő, — Csont Ferkó támasztotta alul a hídgerendát! A paradicsomot Dél-Ame- rikában fedezték fel és ott sárga, piros, sőt fehér szí­nű változatait termesztik. Kaliforniában a sötétlila szí­nű paradicsomot kedvelik. Európába csak Amerika fel­fedezése után jutott el a 16. században, de sokáig mérge­ző növénynek tartották és csak dísznövényként termesz­tették. Még Linné, a nagy növényrendszerező is veszé­lyes, sőt mérgező hatású nö­vényként említette és far­kasbaracknak nevezte el. A 18. század végén K. Mátyus István, a híres magyar orvos azt írta róla, hogy... „fe­kete sárgaságot, lép- és máj- dugulást, rákfenét, bélpok- losságot, főfájást, szájbüdös- séget okoz ...” stb. Az Amerikai Egyesült Ál­lamokban is úgy tartották, hogy a paradicsom ártalmas az emberre. Ezzel kapcsola­tos az a kis történet, amit Washingtonról, az elnökről jegyeztek fel: az elnök meg­szidta szakácsát — egy Brad­ley nevű embert— a rosszul elkészített ételek miatt, mi­re James Bradley megsértő­dött és elhatározta, hogy urát megmérgezi. Paradicso­mot főzött tehát Washington ételébe. Annyira bizonyosra vette ura halálát, hogy ő még saját magát is megmér­gezte, de nem paradicsom­mal, hanem arzénnel. Wa­shington életben maradt, a szakács pedig meghalt. Az elnök utána még huszonöt évig élt. A paradicsomhoz sok men­demonda fűződik. így például évszázadokig szerelemger­jesztő szernek tartották. In­nen származik a paradicsom A dohányzás nemcsak az embernek árt; a lakásnak is. Beivódik a függönyökbe, ki- szellőztethetetlenül rossz sza­got hagy a szobákban. Még akkor is így van ez, ha ven­dégfogadáskor, pontosabban dohányzó vendég esetén gyertyát égetünk a helyiség­ben, amely jócskán elnyeli a füstöt, s a cigaretta szagát. A hamutartónak olyannak kell lennie, hogy anyagába ne ivódjon bele az elnyomott cigaretta szaga, tehát üveg­nek, fémnek, porcelánnak vagy — legalábbis belül si­ma — kerámiának A hamu­tartók gyakran kivehető, kü­lön letisztítható belső résszel rendelkeznek; a szétszedhető, lemosható hamutartó mindig praktikus. Jól alkalmazkod­hat a funkcióhoz, külseje pe­dig a szobabútorhoz. Ugyan­is a hamutartó is, bármilyen kis darab: berendezési tárgy, jelen van a szobában, sőt annak hasznos része lehet. Egy piros kerámia hamutar­tó feloldhatja a berendezés egyhangúságát, üde színfolt. Éppen ezért jó, ha többféle hamutartónk van, amelyek közül mindig azt tehetjük az asztalra, amelyik megy — mondjuk — a most vásárolt virágcsokorhoz. Rezgőhöz üveg hamutartót választanék, napraforgóhoz zöld csere­pet ... mai német neve: Liebes Ap­fel (a szerelem almája) is. Hazánkban csak a 20. szá­zad elején fedezték fel a pa­radicsom igazi táplálkozás- élettani értékeit: kevés cuk­rot, szénhidrátokat, szerves savakat, nitrogéntartalmú vegyületéket, nyomokban zsi­radékot, karotin alakjában A-vitamint, C-vitamint tar­talmaz. A szárában lévő szo- lanin nevű anyag mérgező hatású és ezt az anyagot nö­vényi kártevők irtására hasz­nálják fel. A paradicsomban lévő táp­anyagok étkezésünket egész- ségesébbé teszik: többféle vitamint, kevés kalóriát, ki­váló ízanyagokat stb. tartal­maz. O Kiváló hűsítő ital, amit egyszerű préseléssel vagy turmixgépen adalék­anyagként használunk fel, mert teltebbé, ízesebbé teszi az italt... © Levesekhez, mártásokhoz ma már a paradicsom nélkülözhetetlen. Paradi­csomsaláta vagy más salá­ták készítéséhez, díszítéshez, hidegkonyhai felhasználásra (töltött paradicsom, saláták és ételek, szendvicsek díszí­tése stb.) Lehet párolni, gril- lezni, főzelékeikhez is kedve­lik. © Hideg évszakokban, amikor kevesebb vita­minhoz juthat az ember, a paradicsom mint primőr gyümölcs áll rendelkezésre és részben pótolja a hiányzó vitaminokat. O Konzervként (készétel, sűrítmény, halas kon­zerv stb.) vagy ivóiéként is szívesen fogyasztják. Szép asztali együtteseket is láthatunk, amelyek hamutar­tóból — üvegbetéttel —, do­bozból, gyertyatartóbó'l áll­nak. Miután egyre ritkábban használunk abroszt berende­zéseinkhez, ez a kis együttes hasznosan díszíti az asztalt. A hamutartó hiányával is jelezhetünk bizonyos dolgo­kat: legfőképpen, hogy a há­zigazda nem szereti, ha a szobában valaki rágyújt. A vendégnek, akár van az asz­talon hamutartó, akár nincs, mindig meg kell kérdeznie, hogy rágyújthat-e. A dohányzóasztal, mint a heve is mutatja, a hamutar­tó, a cigaretta helye, magas­ságánál fogva a legkönnyeb­ben elérhető lap a dohány­zás eszközei számára. Az ülő­sarkokban hasonló magassá­gú lerakóhelyet lehet az ülő­bútorok közé vagy mögé ál­lítani, hogy a lehullott pa­rázstól, hamutól egyéb búto­rainkat megvédjük. Ha ké­nyelmetlen messzeségbe kell nyúlnunk a cigarettáért, a hamuzásért, bizony könnyen parázs eshet a kárpitra. Jól elhelyezett, gyakran cserélt vagy ürített hamu­tartóval, gyertya égetésével óvhatjuk meg lakásunkat a dohányzás ártalmaitól. A legjobb persze, ha egyál­talán nem dohányzunk! A hamutartó Mágikus kocka Ha helyes választ adtok a négy kérdésre, akkor vízszintesen, függőlegesen is egyforma a megfejtés. 1. Háziállat. 2. Fővárosa Bagdad. 3. Játékszer. 4. Szándékozik. Megfejtés: H V X V v a v a X V H I vsn | A paradiosompor, mely *külföldön kedvelt és el­terjedt tartósított anyag, éte­lek színezésére, ízesítésére való. O ősszel a kertben meglé­vő, már be nem érett ún. ■„zöldparadicsom” ecetes sa­vanyúságként jól felhasznál­ható húsok mellé. Akik a különleges éte- leket kedvelik, azoknak ajánljuk a következő recep­tet: a jól megmosott, egész­séges, szárától megtisztított „zöldparadicsomot” vágják éles késsel vékony szeletek­re és rakják be tisztára mo­sott üvegekbe úgy, hogy alulra egy cukorréteg kerül­jön, majd rétegesen paradi­csomszeletek és cukor, fel­váltva. A tetejére újra cuk­rot kell tenni. Ezután a le­zárt üvegben a paradicsom­ban lévő pektin kocsonyássá teszi a szeletéket és azok át­tetszővé válnak. Finom, pi­káns ízű díszítőanyagot ka­punk tortákhoz, melyeken a szép rajzú szeletkék jól érvé­nyesülnek. Felhasználhatjuk még gyermekek csemegéje­ként is. (Ha a befőttesüveg- ben a szeletkék fölé vékony citromszeletkéket teszünk, a paradicsom íze jellegzetessé válik ...) © Végül, de nem utolsó­sorban kiváló uzsonna- ízesííő a paradicsom gyere­keknek. Főleg a sima felüle­tű, nem túlérett, kerek, kis méretű paradicsom alkalmas e célra. Inkább ezt adjuk gyerekeinknek, mint cukor­kát vagy más édességet. RUDNAY JÁNOS Tekintettel egymásra Magamra csukom az ajtót, nem érdekel a világ! — ki ne gondolta volna már valami­kor életében elkeseredetten, vagy ki ne hallotta volna va­laki mástól ezt a gondolatot. Hát pedig nem megy! Valamiféle közösségbe mindannyian beletartozunk. Soroljam? Család, munka­hely, autóbusz, bolt, ahol vásárolunk, bölcsőde, iskola, egyetem, lakóház, utca, falu, öregek napközije, szociális otthon, kórház. Ki-ki hozzá­teheti, ami még az eszébe jut. Ügy .nem lehet élni, hogy az ember — bármelyik kö­zösségben is — ne legyen tekintettel a másikra. Talán a családban adódik a legtöbb ütközési felület, pedig az emberek többsége úgy véli (és remélhetőleg így is van), hogy családtagjait szereti a világon a legjob­ban. Néha a túlzott szeretet okoz tapintatlanságot. Akit szeretek, az minden idejét velem töltse — hányán gon­dolkodnak így! Pedig az iga­zi szeretet a szabadságot is megengedi a másiknak és nem rabságot jelent. Sokszor kamasz gyerekein­ken vesszük észre, hogy ter­hes számukra állandó bele­szólásunk minden percükbe. Tekintettel lenni egymás­ra azt is jelenti, hogy be­osztjuk, ki mikor tartózko­dik a fürdőszobában; hogy nem üvöltetjük a magnót, rádiót, amikor a másikat az nem érdekli; hogyha kész az ebéd, akkor nem váratjuk fél órát a háziasszonyt; ha a házastársam este hamarabb akar elaludni, mint én, akkor sötétítőt borítok az olvasó­lámpára. És így tovább, és így tovább... De ugyanez a helyzet a szélesebb körben is. Az is­kolában nem piszkálom a másikat, ha én unatkozom, őt viszont érdekli, amit a ta­nár mond; a munkahelyemen nem traktálok senkit olyan történeteimmel, amelyek va­lószínűleg őt nem érdeklik; Szinte végtelen lehetne a példák sora. Folytatni felesleges, de fi­gyelmeztetni rá talán nem hiábavaló. Égési évben praktikus Nagy virágoskertümkből egészen tavasztól őszig a rajzon látható ügyes, műbőrből készült, fafogantyúva 1 ellátott virág­hordozóba tettük a leszedett virágokat. így nem törtek ösz- sze, a tüskés rózsák sem szurkálták össze a kezemet. Amint beáll, a hűvös idő, a fűtési idény, akkor sem ma­rad kihasználatlanul, mert a pincéből ezzel hordom fel a na­ponta szükséges tűzi-, illetve aprófát. Mivel jó nagy méretű, akár két napra szükséges mennyisiég is elfér benne, s nem megy szálka a kezembe. A „szállítókas” .tetszés szerinti méretű műbőrből vagy na­gyon erős vászonból készülhet, a hátára varrt fülekbe megfe. lelő hosszúságú seprű- vagy partvisnyelet dugunk: az lesz a fogója. Mázas padlólapok A műanyaggal fedett pad­ló jú mellékhelyiségeket gyakran szívesen felújíta­nánk, a könnyebben tisztán- tartható, esztétikusabb lát­ványt nyújtó mázas padló­lapokra felcserélnénk. Ma már a beszerzése sem gond, gyáraink szebbnél-szebb szí­nű, mintájú termékeket kül­denek a szaküzletekbe, s ha arra gondolunk, milyen tar­tós a használata, az egyszeri befektetés is elviselhető ösz- szeg. Nagyobb gond azonban, hogy speciális szakképzett­ség nélkül merjünk-e a pad­lózat burkolásához nekikez­deni. A helyiség jellegének, a várható igénybevételnek megfelelő anyag kiválasztá­sával máris sokat tehetünk a siker érdekében. Ugyanis nem mindegy, hogy tornácot, nyitott erkélyt, vizes helyi­séget, vagy lakóteret kívá­nunk kerámialappal kirakni. Ezeket a mázas lapokat ugyanis különböző célokra készítik. A járófelületet ál­talában egy milliméteres vastagságú üvegszerűen ke­mény mázréteg borítja, amely nem fogadja magába a nedvességet s elektrostati- kusan semleges, tehát a port nem vonzza. A lapok minde­gyike hajlamos a szemmel nem is látható hajszálrepe­désre, ez azonban a haszná­lat közbeni minőségét nem rontja. (Ezeket a szükséges tudnivalókat egyébként a dobozokon feltüntetik.) Külső lerakásra inkább az egyszínű, spriccelt mintájú lapokat használják. Az anya­ga tömör, jóformán nem ve­szi fel a vizet (ezért nem fagy szét), erősen kopásálló, vegyszerre érzéketlen. Ve­randák, loggiák, teraszok, belső udvarok, falun a nyá­ri konyhák burkolására ki­válóan alkalmas. Előszobák, étkezők, kony­hák és fürdőszobák burko­lására a sokkal inkább dí­szítő hatású, falra és padló­ra egyformán alkalmas má­zas, magasfenyű lapokat használják. Hogyan lehet ezeket a la­pokat otthonunkban saját ke­zűleg lerakni, úgy hogy egyenletes legyen, törésmen­tesen szilárd aljzatra tapad­jon? A műveletet mindkor az áztatással kezdjük. Felhasz­nálás előtt legalább nyolc órán át bő vízben tartjuk. A sima aljzatbetonra megfele­lően nedvesített réteget te­rítünk jól elsimítva, össze­tétele: két rész homok, egy rész cement. Egyszerre csak akkora területet borítsunk a keverékkel, amekkorát fél- benhagyás nélkül beborí­tunk. Fontos, hogy az aljzat nedves maradjon. Minden­képpen előnyös, ha a gondo­san tömörített aljzatra még egy réteg cementtejet is ön­tünk. A padlólapok között né­hány milliméteres rést ha­gyunk, amit kifugázunk. Jó, ha nemcsak a szemmértékre hagyatkozunk, hanem léniát fektetünk a sorra, a lapszé­lek ahhoz igazodnak. Amint a helyiség teljes lerakása el­készült, a fugákat híg, fehér cementtejjel öntsük ki, jó vastagon. A felesleget száraz fűrészporral, vagy homokkal lehet felitatni. Az így lerakott padlózatra a teljes kiszáradásig nem szabad rálépni. Ez a tilalom időjárástól függően legalább három-négy napig tart, s ez­alatt naponta négy-öt alka­lommal locsoljuk fel a helyi­séget. A kivárási idő után a homokot vagy fűrészport összesöpörjük, először bő vi­zes ruhával felmossuk, utána többször száraz, tiszta, pu­ha anyaggal fényesre dör­zsöljük. Több teendőnk már nincs is vele, évekig gyö­nyörködhetünk a színes csil­logó padlónkban. A tisztítása rendkívül egy­szerű: elég hozzá a langyos víz, esetenként valamilyen enyhe háztartási tisztítószer­rel lehet felmosni. A sav vi­szont marja; ha ecet, vagy ilyen jellegű anyag ömlik rá, azonnal mossuk fel bő víz­zel. Még egy fontos tudnivaló: lerakáskor a mázas padlóla­pokat széleken valószínűleg méretre kell vágni. Az erre való kis szerszámot szaküz­letben árusítják. Lerakás közben a lapokat fakalapács- csal egyengessük, csak így kerüljük el a törésveszélyt. — sárdi — Komáromi Magda Paradicsom

Next

/
Thumbnails
Contents