Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-08 / 185. szám

1985. augusztus 8, Beiktatták Bolívia új államfőjét Mai kommentárunk A házkutatás háttere őrizetbe vételekről, házkutatásokról érkeztek jelen­tések az elmúlt napokban Zimbabwéből. A rendőri in­tézkedések mindegyike a ZAPU, az ellenzéki Zimbab­wei Afrikai Népi Unió tagjai, aktivistái ellen irányult. Az egyik razzián behatoltak a párt vezetője, Joshua Nkomo lakásába, őrizetbe vették a jelenlévőket, köz­tük a politikus több biztonsági emberét is. Jó néhány megfigyelő hajlik arra a véleményre, hogy a múlt havi általános választásokon biztos győ­zelmet aratott Mugabe miniszterelnök, illetve a parla­mentben túlnyomó többségét megőrző ZANU—HF (Zimbabwei Afrikai Nemzeti Unió — Hazafias Front) pártja most igyekszik fokozni a nyomást legfőbb poli­tikai ellenlábasára, aki — s itt rejlik a dolgok tragi­kuma — o fehértelepes Smith-rendszer elleni harcok idején még első számú fegyvertársa volt. Am a szövet­ség és az együttműködés nem tartott sokáig. Röviddel a valódi önállóság elnyerése, a többségi uralom 1980-as bevezetése után felerősödtek a Mugabe és Nkomo közt fennálló ellentétek, amelyek (s afrikai közegben sajnos ez sem újdonság) jóval túlmennek a személyes véle. ményeltérésen, a két párt programjában fellelhető kü­lönbségeken. Az igazi veszély abban rejlik, hogy a ZANU—ZAPU ellentét egyben a törzsi szembenállást, a lakosság többségét alkotó shona, és a kisebbséget je­lentő ndebele törzs közötti, történelmi gyökerű kon­frontációt tükrözi. Márpedig ezek a kiújuló feszültsé­gek — csakúgy, mint a fekete kontinens más országai­ban — a gazdasági feladatoktól, a társadalmi átalaku­lás teendőitől vonják el az erőt, s így mindenképpen hátrányosak az amúgy is számos bel- és külpolitikai problémával küzdő fiatal állam számára. Mennyire éleződhet ki most az ellentét, igazak-e azok a vádak, hogy Mugabe a ZAPU felszámolására tö. rekszik? Nehéz kérdések ezek, s á jelek szerint nagy­mértékben a rájuk adandó válasz határozza meg a Dél­afrikai Köztársaság terhes szomszédságában helyét ke­reső Zimbabwe jövőjét. Számos szakértő úgy véli, hogy — bármennyire nem világos pillanatnyilag a mostani rendőri intézkedések háttere — hosszabb távon ke­vés kétség férhet Mugabe szándékaihoz. A kormányfő ugyanis több alkalommal — legutóbb épp a júliusi voksolás után — megerősítette, hogy néhány éven be­lül egypártrendszert akar bevezetni az országban. SZEGŐ GÁBOR Sztrájk a BBC-nél A hetvennyolc esztendős Victor Paz Estenssorót ne­gyedszer választották meg Dél-Amerika legszegényebb országának elnökévé. Bár a július 14-i előrehozott vá­lasztásokon, ahol a Nemzeti Forradalmi Mozgalom jelölt­jeként indult), csak a máso­dik helyet szerezte meg, ám az őt megelőző jobboldali Hugo Banzer sem kapta meg az elnökséghez szüksé­ges szavazattöbbséget. Hét­főn a kongresszus választot­ta meg az új államfőt — Az űj Jugoszlávia négy évtizedes történetében eddig egyedülálló esemény játszó­dott le néhány nappal ez­előtt: rekkenő nyári hőség­ben 150 dolgozó végigvonult a macedón székváros, Szkop­je utcáin, követelve, hogy vonják felelősségre azokat a személyeket, akik javasolták, elhatározták és jóváhagyták egy országos jelentőségű, de teljesen elhibázott ipari léte­sítmény felépítését. A jó néhány milliárd dí- náros beruházásról még az elmúlt évtizedben döntöttek. A terv a következő volt: Dél-Macedóniában, a Vardar egyik mellékfolyója, a Va- taska partján fekvő Kava- darciban, a helyi érckészle­tekre és adottságokra ala­pozva létrehozták a Balkán legnagyobb vas- és nikkel­kohászati kombinátját, a „FENI”-t. A munkálatok még a hetvenes években megkezdődtek. A i„FENI” tanulságos ese­te azóta össztársadalmi ügy lett, s a szkopjei tiltakozó menet most ismét megmoz­gatta a közvéleményt. A dolgozók felvonulása egyébként példás rendben, minden zavaró mozzanat nélkül zajlott le. „Ez az eset Victor Paz Estenssoro sze­mélyében. Az új elnöknek Bolívia történetének legsúlyosabb gazdasági válságával kell megbirkóznia. A világon itt a legmagasabb az infláció — egy év alatt elérte a kilenc­ezer százalékot. Az ipar holt­ponton van, nő a gyermek- halandóság, a bűnözés, nincs elegendő élelmiszer és gyógy­szer. Bolívia másfél éve nem törleszti a mintegy ötmilli- árd dolláros külföldi adós­ságát. a hagyományos évi szabad­ságok kellős közepén újból visszatérített bennünket a valóságba — írta kommen­tárjában a belgrádi NIN. — A legnagyobb macedón be­ruházási baklövés, amelynek egy egész köztársaság gaz­dasági fejlődésére gyakorolt közvetlen gazdasági követ­kezményei egyelőre belátha- tatlanok, szociális téren már érezteti hatását.” Arról van szó, hogy az il­letékes párt és állami szer­vek egy esztendeje határo­zatot hoztak a nyolcvanas évek elejére részben már el­készült és üzembe helyezett „FENI” bezárásáról. Ez azt jelentette, hogy a kombinát 2300 dolgozója közül 1300-at nyomban elbocsátanak és máshol helyeznek el. Sajnos*, azóta sem találtak számuk­ra megfelelő munkahelyet... Az elbocsátott dolgozók — akik mindmáig minimális, átlagkeresetüknél kisebb megélhetési pótlékot kapnak — 150 tagú küldöttsége felke­reste Dragoljub Sztavrevet, a macedón köztársasági kor­mány elnökét. Ezt a látoga­tást azonban kellemetlen huzavonák előzték meg. A megbeszélés napján a kül­döttség tagjai a városka au­Beiktatási beszédében Vic­tor Paz Estenssoro a gazda­ság fellendítésének szüksé­gességét hangoztatta. Kije­lentette: szeretné újratár­gyalni a hitelezőkkel a kül­földi adósságok törlesztésé­nek átütemezését. Beszédé­ben külpolitikai törekvései­vel kapcsolatban hangsú­lyozta, hogy szeretné fejlesz­teni Bolívia kapcsolatait a szomszédos országokkal, az Egyesült Államokkal, Nyu- gat-Európával, a Szovjetuni­óval, Japánnal és Kínával. tóbuszállomásán nem kaptak menetjegyet és nem tudtak útnak indulni, — mint ké­sőbb kiderült —, a helyi ve­zetők „közbenjárása” ered­ményeként. A dolgozók így jó 10 kilométert gyalogoltak Negotinig, ahonnét aztán vo­naton folytatták útjukat a köztársasági székhelyre. Dragolub Sztavrev a talál­kozón más „meglepő” ténye­ket is közölt a „FENI” mun­kanélküli dolgozóinak képvi­selőivel. Egyebek között el­mondta, hogy kormányren­delet jelenik meg a kavadar- ci kombinát bezárásáról, te­kintettel arra, hogy a terve­zők által „beígért” hatalmas természeti kincsek nem lé­teznek. A helyi vezetők egé­szen eddig hallgattak a vál­lalat teljes szanálásáról. Ezek után került sor a til­takozó menetre... Ma már nehéz lenne el­dönteni, hogy a kavadarci beruházás ügyében kik és milyen úton-módon, mire alapozva döntöttek. A „FE­NI” dolgozói mindenesetre gyűlésen követelték azt, hogy a szocialista építés nagy létesítményeinek építé­séről valóban alaposam át­gondolt, felelősségteljes ha­tározatok szülessenek. Márkus Gyula (Belgrad) PANORÁMA PHENJAN A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság és a Szov­jetunió szerdán Phenjanban kicserélte annak az egyez­ménynek az okmányait, ame­lyet az államhatár átlépésé­ről és a konzuli kapcsolatok­ról kötöttek. BUKAREST A fekete-tengeri Neptun üdülőhelyen Nicolae Ceau- sescu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke fogadta a ro­mániai látogatáson tartózko­dó Csen Mu-huát, a KKP KB PB póttagját, kínai minisz­terelnök-helyettest. HELSINKI Komoly nyugtalanságát fe­jezte ki a Bright Star elne­vezésű amerikai hadgyakor­lat miatt szerdán a Béke­világtanács. A nyilatkozat szerint a legnagyobb aggo­dalomra az amerikai „gyors bevetésre alkalmas” erők részvétele ad okot. Ezek, mint ismeretes, nukleáris fegyverekkel is fel vannak szerelve. Cj-delhi A szovjet és az indiai kül­ügyminisztérium képviselői Üj-Dellhiben augusztus 5—6- án politikai konzultációkat tartottak az ENSZ-közgyűlés 40. ülésszakának napirendjé­ről és arról, hogy az Indiai- óceán térségét békeövezetté nyilvánítsák. KABUL Az afgán külügyminiszté­riumba kérették az NSZK kabuli ideiglenes ügyvivőjét és erélyesen tiltakoztak ami­att, hogy Bonn több ízben beavatkozott az ország bel- ügyeibe. Ügynököket külde­nek Afganisztán területére, akik aztán részt vesznek az ellenforradalmi bandák te­vékenységében és hírszerzői feladatokat hajtanak végre. Hazatérésük után ugyanezek az ügynökök hazugságokat és rágalmakat terjesztenek az afganisztáni helyzetről. Kedd éjféltől egynapos sztrájkba lépett a legnagyobb brit rádió- és televíziós tár­saság, a BBC kétezer újság­írója és műszaki személyze­te. A társaság történetében egyedülálló munkabeszünte­tésre az adott okot, hogy a hálózat vezetősége — a kon­zervatív kormány nyomásá­ra — nem engedélyezte egy, az észak-írországi helyzettel foglalkozó műsor bemutatá­sát, mert abban megszólal­tatták volna a törvényen kí­vül helyezett ír Köztársasági Hadsereg (IRA) egyik veze­tőjét is. A BBC kormányzó testü­leté a múlt héten határozott arról, hogy nem mutatják be a programot, miután Leon Brittan brit belügyminiszter kijelentette: a műsor fóru­mot adna a „brit irányítás megszüntetéséért harcoló északír terroristáknak”. Elhibázott beruházás % Tiltakozó felvonulás Szkopjében Botrány Ausztriában (1.) Sógor, ívom-e jő bor ? Néhányan meggazdagodtak, sokan tönkremennek A borbotrány nagy gondot okoz a burgenlandi szőlősgaz­dáknak. Palackozott borok százliterjei várnak hiába átve­vőre a burgenlandi St. Margaretenben. (Telefotó.) Együttérzek az osztrák bor- fogyasztókkal. Az emberek kételkednek és bizalmatla­nok. Jó szomszédunknál, nap­jainkban igazán jogos a kér­dés: sógor, van-e jó bor? — Van bizony, — mondja Stefan Tsehida illmitzi gaz­da, — de azt ne az üzletek­ben keresse, mert ott még mi sem igazodunk el, hogy melyik az igazi, és melyiket pancsolták. Ha jót akar in­ni, akkor egy magamfajta kistermelő pincéjét keresse fel. Abban megbízhat. Higy- gye el, nekünk nem érde­künk, hogy bármit is te­gyünk a borhoz. Tőlünk a kereskedők három-négy schill,ingért veszik a bort, aztán húszért továbbadják. Ök a kutyák. Nekem elhi­heti. — így igaz — toldja meg a szomszéd, Reimund Gart­ner. — A kereskedők pan­csoltak, mi meg isszuk a le­vét. Nem tudom, miből lesz itt pénz a környéken, ha ezek után nem veszik meg a borainkat. Ilyen kisembe­rek, mint mi, meg a gyere­keink, akiknek csak néhány hold földje van, tönkreme­gyünk. A „furfangos” kereskedő Mi történt tulajdonképpen ? A botrány 1984 novemberé­ben kezdődött Burgenland- ban, amikor az egyik borke­reskedő az eisenstadti adó­hivatalnak dietilénglikolról adóengedmény céljából be­nyújtott egy számlát, melyet termelési segédanyagként tüntetett fel. Az adóhivatal tisztviselői nem akartak hin­ni a szemüknek, azonnal ér­tesítették a tartományi borá­szati hivatalt, és a bécsi me­zőgazdasági kutató intézetet. A borbotrány akkor terebé­lyesedett ki, amikor a vegyé­szek és az orvosok közölték: a glikol erős méreg, tönkre­teszi az emberi májat, vese­károsodást okoz, és nagyobb töménységben halálos. A hatóságok azonnal hoz­záláttak egy olyan vizsgálati módszer kidolgozásához, melynek segítségével a leg­kisebb mennyiségű glikol is kimutatható. Borban ilyen vegyszert korábban sehol a világon nem kerestek, mert ezt az anyagot eddig csak a járművek fagyálló folyadé­kaként alkalmazták. A bot­rány napról napra nőtt, a hatóságok nagy erővel lát­tak hozzá a nemzetközi mé­retűvé duzzadt borhamisítás felgöngyölítéséhez. Könnyen jött milliók — Minden bort meg kell vizsgálni — adta ki az uta­sítást a kormány, csakhogy ez óriási feladat és idő ... Tavaly hárommillió hektó bort termeltek Ausztriában. Az ellenőrzéssel nem lehe­tett késlekedni, eddig 5 mil­lió liter mérgezett bort ko­boztak el. Elsőként a burgenlandi Jo­sef Tschidót tartóztatta le a rendőrség, mert boraiban gli- kolt találtak. Azóta az őri­zetbe vettek száma huszon­nyolcra gyarapodott, köztük van az a vegyész is, aki együttműködött a kereske­dőkkel. Hogy mekkora üzlet valójában a bor, érdemes Josef Tsehida példáját idéz­ni. Még tíz éve sincs annak, hogy borkereskedéssel fog­lalkozik, de a luxus családi rezidenciája mögött már hat, egyenként 170 ezer literes bortartály magasodik. Fia, Arnold elmondása szerint, amikor még jól ment, heten­te 220 ezer liter bort szállí­tottak az NSZK-<ba. Az if­jabb Tsehida állítja, az ex­port bor literenként csak három schiling hasz­not hozott... Tessék utána­számolni! így aztán könnyen gyűlnek a milliók. Most ap­ját Bécs leghíresebb és leg­gazdagabb ügyvédje, Michael Stern védi majd a tárgyalá­son, aki egyébként antialko­holista. Rust nehéz helyzetben A borok vizsgálatát Auszt­riában még napjainkban is végzik, de százhektószám ko­bozzák el az emberi fogyasz­tásra veszélyes italokat. Grazban olyan borokat talál­tak, melyekben 6,7 gramm glikol volt literenként. Eddig a legsúlyosabban fertőzött borra az NSZK-beli Biele- feldben bukkantak, ahol a rusti emblémával ellátott aszúborban 19 gramm glikolt találtak. Orvosi feltételezések szerint ennek a duplája már halálos dózis. Rust a burgenlandi szőlő­vidék egyik központja. Heri­bert Artwiger polgármester készségesen fogad, de nem titkolja rossz kedvének okát. — Egyszerűen kilátástalan­nak látom a jövőt. Tönkre­tettek bennünket a borhami­sítók — mondja. — A sajtó­ban, a rádióban, mindenütt azt hallani, a legtöbb hami­sított boron rusti embléma van. Arról azonban nem be­szélnek, hogy itt nálunk mindössze 480 hektáron ter­melnek szőlőt, és egy átlagos esztendőben másfél millió li­ter bor van a rusti pincék­ben, ha rekordtermést taka­rítunk be, mint tavaly, ak­kor esetleg kétmillió. Ezzel szemben rusti borként 8Ö millió liter kerül forgalomba. Ennek csak a 2 százaléka készül az itt termelt szőlő­ből. — Értse meg, uram, a rusti boroknak jó neve van, akár­csak önöknél a badacsonyi­nak. Éppen ezért eddig ke­reskedelmi érdekből ezerszám került olyan palack az üzle­tekbe, melyeket ugyan ezen a vidéken töltöttek, de nem itt nálunk. A jelenlegi bor­törvény erre lehetőséget ad, csak éppen sérti a mi jogos érdekeinket. — Szeretném, ha megírná, Ruston eddig még nem talál­tak hamisított bort, és biz­tos vagyok benne, hogy nem is fognak. Azt persze nem tudjuk, hogy a kereskedők miután felvásárolják a bort, mit csinálnak vele. Elegáns csomagolású Riz- linget tesz elém. — Ezt néz­ze meg. A címkén a követ­kező olvasható: Peter Lang Alshem Rüster. Nyugat-Né- metországban palackozták, 16 gramm glikolt találtak ben- be. Mi ezért nem vállalha­tunk felelősséget — mondja. — Csak azért a borért, amit itt, nálunk palackoznak. Eb­ből nem engedünk, és har­colni fogunk az igazunkért. A tét nagy — Itt vannak ezek az ok­mányok — mutat egy vas­kos köteg papírra. — Ezeken 94 rusti bortermelő család közjegyző előtt hivatalosan, felelőssége tudatában állítja, hogy a boraikat ők nem ha­misították. Nézze, itt vala­mennyiünk becsülete és meg­élhetése forog kockán. Amint kiléptem a polgár- mesteri hivatalból, láttam, ahogy a szemben lévő téren a borosgazdák sátraikat állí­tották. Körülöttük fiatal lá­nyok ingyen borkóstolásra így invitálták a járókelőket: — Tessék, tessék, itt min­denki meggyőződhet róla, milyen az eredeti, hamisítat­lan rusti bor. PUSKÁS CSABA Folytatjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents