Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-31 / 204. szám
1985. augusztus 31. NÉPÚJSÁG 5 Nem futott nullára Minden termelőeszköz egy bizonyos idő után leíródik, nul. Iára fut az értétonyUvántartásban, s vagy kidobják, vagy pedig felújítják. Az elmúlt évtizedekben gyakori volt, hogy a nullára futott gépjárművet, tehergépkocsit, traktort, személygépkocsiit, autóbuszt, kombájnt a vállalatok lecserélték. Vettek helyette újat. Volt miiből költeni az új eszközre, ma szű- kebb az erszény, jobban odafigyelnek a gazdasági szakemberek arra, hogy érdemesebb a gépeket javítani. Példának okáért vegyük csak szemügyre a VOLÁN 11-es Vállalat járműállományát: az autóbuszok negyven százaléka, a tehergépkocsik negyvenöt százaléka nullára futott. Ezeket a jármüveket el keli küldeni a nagyolvasztóba? Szó sem lehet róla! Nem nehéz rájönni, hogy a Volánnál is számoltak. Mert egy tehergépkocsi ha el is éri a nullára futást, a megfelelő üzemóra, kilométer teljesítmény után nem kell az egész kocsit eldobni. A motort fel lehet újítani, vannak már erre a munkára szakosodott vállalatok, termelőszövetkezetek. Az IFAngépkocsik fődarabjait, tehát a motort, a szupportot, a sebességváltót, a galgahévízi termelőszövetkezet újítja fel és a szekszárdi Agroker Vállalat forgalmazza. Leadják a nullára futott gépkocsialkatrészt, vesznek helyette felújítottat, amely sok esetben hosszabb nyúzást bár el, mint az új. A Volánnál például a szekszárdi bontótelepen szétszedik az Ikarusokat és a használható alkatrészeket nemcsak a saját műhelyben, hanem a társvállalatoknál, sőt más cégeknél is beépíthetik. A szaporodó kisvállalatok is keresik a felújítás felé vezető utat, például a szekszárdi gépjárműjavító tanácsi vállalat is bont autókat, sőt, aki valamely alkatrészt keres, maga szedheti ki a karambolozott kocsiból. Olcsóbban jut a sokszor hiányoikkszámba menő alkatrészhez, a hibás jármű előbb kerülhet ismét a forgalomba. Mondani sem kell, a felújításra adott lefutott alkatrészek, fődarabok alapos vizsgálat Után kerülnek a javíitőpadra, és amikor kész, akkor is szigorú vizsgálatra viszik megbízhatóság, használhatóság, beépíthetőség szempontjából. Tehát egy autó, egy traktor, ha nullára is fut, az még nem eldobni való eszköz. Éppen a most zárult OMÉK-on láttunk olyan traktort, amelyik tizenöt éve üzemben volt, két motort, egy sebesség- váltót kellett cserélni rajta, tehát az üzemeltetés gazdaságos volt — bár a javítási költség nem volt csekély, úgy kilenc - százezer forint körül, de a JD-traktor ára másfél millió forint, s ha az üzernóna-tetjesáitmény alapján kidobták volna az egész gépet, akikor a hatodik éviben már újat kellett volna helyette venni. Új termelőeszköz vásárlása pedig, mint köztudott, egyre nehezebb. Nemcsak azért, mert nincsen, hanem mert a felújítás gazdaságos. Megnézhetjük a járműjavítás külföldi statisztikáját, példáit, ott már rég tudják, hogy egy kombájn például két-három motort is el képes szaggatni, mire ráfoghatják, hogy kidobni való. Végkövetkeztetésül eljutunk oda, hogy a nullára futott járműveket, termelő gépeket fel kell újítani, ha ezáltal marad a műszaki színvonal, ha gazdaságos a munka, és ha a gép a későbbiek folyamán is használható a termelésben. Azzal együtt természetesen, hogy a beépített, felújított alkatrészeket, az egységeket alapos vizsgálat után szabad csak ismét munkába állítani. Ezt tapasztaltuk a 11-es Volán üzemében, s kedvezően nyilatkoztak azok a gazdaságok, amelyek a KSZE termelési rendszerétől veszik meg a felújított fődarabokat, illetőleg újabban a termelési rendszer már maga is foglalkozik traktorok, kombájnok felújításával — a taggazdaságok hasznára. S e munkában igen jó partner a Rába gépgyár, a mezőgépfej lesztósi intézet, és más mezőgazdasági gépeket gyártó vállalatok, mint a szekszárdi, a szolnoki és a hódmezé, vásárhelyi MEZŐGÉP.-PjGyorsabban alkalmazkodni Az elmúlt három évben annak lehettünk tanúi, hogy egyre- másra alakulnak a kisvállalatok, kisszövetkezetek. A nagy anyavállalattól leválnak, azzal a céllal, hogy az új vállalati, vállalkozói szervezet jobban tud alkalmazkodni a dinamikusan változó piaci igényekhez. Ezt a szervezeti változást az élet váltotta ki, alkalmazkodni a mai igényekhez, a nehézkesen mozgó nagyvállalat nehezebben tud. Például a konfekcióipar nagyüzemei csak fél év, nyolc hónap eltelte után tudnak a divat után érni, míg egy kisebb üzem két-három hét alatt képes a kisszéria termelésére állni. Nem véletlen, hogy éppen a szolgáltatási ágazatban van a legtöbb változás. 'Két fontos, a lakosságot igencsak érintő te. rületen látványos az eredmény. Így például a gépjárműjavító szakmában, és az elektromos szerkezeteket reperáló új üzemek bizonyítják, hogy szükség volt a változásra, A fél tucatnál több új tanácsi vállalat azonban nem szakad el az anyavállalattól, hiszen megmaradt egy-egy törzs cég, amelyik folytatja az alkatrészellátás munkáját, könnyítve a kisvállalatokon. Ugyanakkor aizt is tapasztalhatjuk, hogy nem kell napokat, heteket várni arra, hogy a javító-szolgáltató munkát elvégezzék. A dombóvári, a bonyhádi, a szekszárdi új tanácsi vállalatok például olyan dinamikusain fejlődtek a szolgáltatás szín. vonalának emelésében, hogy ez már több mint újdonság. Ez a gyorsaság, másnap, a 'bejelentés után az ipar is megjelenik a rendelőnél, korábban csak álom volt. Mondhatom azt is. hogy a kuncsaft elé mennek, ajánlják szolgáltatásaikat, mást ne mondjunk, mint a lapunkban látható hirdetéseket: gyors, pontos munkált ígérnék. S a szövetkezeti iparban is ez a helyzet. Jó néhány ipari szövetkezetről levált egy-egy részleg, Dombóvárott az UNIÖ- Wl a műanyag részleg, a szekszárdi festőktől egy szolgáltató csoport, stb. S mindegyik szervezet, a még több mint egy tubát kisebb — húsz-harminc személyes — társaság is a lakossági igények egyre tökéletesebb kielégítésére törekednek. Az új, kisebb vállalati szervezeti fonmák gyorsabban alkalmazkodnak a feladatok elvégzéséhez. Még az olyan nagy cég, mint a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat 'is jól felfogott érdekének tartja, hogy huszonöt géemká működjék ellenőrzése alatt, mert ez az új termelő kapacitás más, vállalati nagy feladatok megoldását segíti elő, azzal együtt természetesen, hogy a munkaközösségek tagjainak jövedelme is tisztességesen növekszik, ugyanakkor a vállalat nem foglalkozik annyi alvállalkozóval, szubalváUaikozókkal, ami köztudott, hogy sok-sok fejtörést okoz a munkákat szervező szakembereknek. Mert egy vállalati csapatot irányítani, megkérni a feladat elvégzésére könnyebb, mintha kívülállókkal tárgyalnának, végeztetnék el a munkát. Fegyelmezetten, felkészültön Az idén is a zánkai úttörőváros adott otthont az Úttörő Gárda országos szemléjének. Augusztus 17—27- ig táborozással egybekötött szakági versenyeken mérhették össze tudásukat a tizenkilenc megye honvéd, határőr, egészségőr, munkásőr, tűzoltó, közlekedési és vízi úttörői. Képriportunk megyénk úttörő gárdistáinak fegyelmezett, felkészült, kellemes és egyben izgalmas tíznapos táborozásáról készült. A kurdi tűzoltószakasz pajtásai felkészítőjüknek, Gálos Béla bácsinak, a helyi iskola igazgatójának köszönhetik, hogy rését vehettek a gárdassémién A szakágankénti versenyben a hetedik helyet szerezték meg munkásőreink. A regölyi munkásőrszakaszból né- hányan, Kiss István Béke című szobránál. A strandon is csinosnak kell lenni A közlekedésiek a hatodik helyet szerezték meg A kocsolai égés zs égőrs zakasz tagjai „kivételesen" lövészeten Megyénkből hussonkilene vízi áttörő vehetett rétet Kspfinger András képriportja —ács Munkában a (add! tűzoltószakasz tagjai: Fenyvesi József és Miskolcsi Péter Oöbrőköziek járőrversenyen