Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-31 / 204. szám

1985. augusztus 31. NÉPÚJSÁG 5 Nem futott nullára Minden termelőeszköz egy bizonyos idő után leíródik, nul. Iára fut az értétonyUvántartásban, s vagy kidobják, vagy pe­dig felújítják. Az elmúlt évtizedekben gyakori volt, hogy a nullára futott gépjárművet, tehergépkocsit, traktort, személy­gépkocsiit, autóbuszt, kombájnt a vállalatok lecserélték. Vet­tek helyette újat. Volt miiből költeni az új eszközre, ma szű- kebb az erszény, jobban odafigyelnek a gazdasági szakembe­rek arra, hogy érdemesebb a gépeket javítani. Példának okáért vegyük csak szemügyre a VOLÁN 11-es Vállalat járműállományát: az autóbuszok negyven százaléka, a tehergépkocsik negyvenöt százaléka nullára futott. Ezeket a jármüveket el keli küldeni a nagyolvasztóba? Szó sem lehet róla! Nem nehéz rájönni, hogy a Volánnál is számoltak. Mert egy tehergépkocsi ha el is éri a nullára futást, a megfelelő üzemóra, kilométer teljesítmény után nem kell az egész ko­csit eldobni. A motort fel lehet újítani, vannak már erre a munkára szakosodott vállalatok, termelőszövetkezetek. Az IFAngépkocsik fődarabjait, tehát a motort, a szupportot, a sebességváltót, a galgahévízi termelőszövetkezet újítja fel és a szekszárdi Agroker Vállalat forgalmazza. Leadják a nullára futott gépkocsialkatrészt, vesznek helyette felújítottat, amely sok esetben hosszabb nyúzást bár el, mint az új. A Volánnál például a szekszárdi bontótelepen szétszedik az Ikarusokat és a használható alkatrészeket nemcsak a saját műhelyben, ha­nem a társvállalatoknál, sőt más cégeknél is beépíthetik. A szaporodó kisvállalatok is keresik a felújítás felé vezető utat, például a szekszárdi gépjárműjavító tanácsi vállalat is bont autókat, sőt, aki valamely alkatrészt keres, maga szed­heti ki a karambolozott kocsiból. Olcsóbban jut a sokszor hiányoikkszámba menő alkatrészhez, a hibás jármű előbb ke­rülhet ismét a forgalomba. Mondani sem kell, a felújításra adott lefutott alkatrészek, fődarabok alapos vizsgálat Után kerülnek a javíitőpadra, és amikor kész, akkor is szigorú vizsgálatra viszik megbízható­ság, használhatóság, beépíthetőség szempontjából. Tehát egy autó, egy traktor, ha nullára is fut, az még nem eldobni való eszköz. Éppen a most zárult OMÉK-on láttunk olyan traktort, amelyik tizenöt éve üzemben volt, két motort, egy sebesség- váltót kellett cserélni rajta, tehát az üzemeltetés gazdaságos volt — bár a javítási költség nem volt csekély, úgy kilenc - százezer forint körül, de a JD-traktor ára másfél millió fo­rint, s ha az üzernóna-tetjesáitmény alapján kidobták volna az egész gépet, akikor a hatodik éviben már újat kellett volna helyette venni. Új termelőeszköz vásárlása pedig, mint köz­tudott, egyre nehezebb. Nemcsak azért, mert nincsen, hanem mert a felújítás gazdaságos. Megnézhetjük a járműjavítás külföldi statisztikáját, példáit, ott már rég tudják, hogy egy kombájn például két-három motort is el képes szaggatni, mire ráfoghatják, hogy kidobni való. Végkövetkeztetésül eljutunk oda, hogy a nullára futott jár­műveket, termelő gépeket fel kell újítani, ha ezáltal marad a műszaki színvonal, ha gazdaságos a munka, és ha a gép a későbbiek folyamán is használható a termelésben. Azzal együtt természetesen, hogy a beépített, felújított alkatrésze­ket, az egységeket alapos vizsgálat után szabad csak ismét munkába állítani. Ezt tapasztaltuk a 11-es Volán üzemében, s kedvezően nyilatkoztak azok a gazdaságok, amelyek a KSZE termelési rendszerétől veszik meg a felújított fődarabokat, illetőleg újabban a termelési rendszer már maga is foglalko­zik traktorok, kombájnok felújításával — a taggazdaságok hasznára. S e munkában igen jó partner a Rába gépgyár, a mezőgépfej lesztósi intézet, és más mezőgazdasági gépeket gyártó vállalatok, mint a szekszárdi, a szolnoki és a hódmezé, vásárhelyi MEZŐGÉP.-Pj­Gyorsabban alkalmazkodni Az elmúlt három évben annak lehettünk tanúi, hogy egyre- másra alakulnak a kisvállalatok, kisszövetkezetek. A nagy anyavállalattól leválnak, azzal a céllal, hogy az új vállalati, vállalkozói szervezet jobban tud alkalmazkodni a dinamiku­san változó piaci igényekhez. Ezt a szervezeti változást az élet váltotta ki, alkalmazkodni a mai igényekhez, a nehézkesen mozgó nagyvállalat nehe­zebben tud. Például a konfekcióipar nagyüzemei csak fél év, nyolc hónap eltelte után tudnak a divat után érni, míg egy kisebb üzem két-három hét alatt képes a kisszéria termelé­sére állni. Nem véletlen, hogy éppen a szolgáltatási ágazatban van a legtöbb változás. 'Két fontos, a lakosságot igencsak érintő te. rületen látványos az eredmény. Így például a gépjármű­javító szakmában, és az elektromos szerkezeteket reperáló új üzemek bizonyítják, hogy szükség volt a változásra, A fél tucatnál több új tanácsi vállalat azonban nem szakad el az anyavállalattól, hiszen megmaradt egy-egy törzs cég, amelyik folytatja az alkatrészellátás munkáját, könnyítve a kisvállalatokon. Ugyanakkor aizt is tapasztalhatjuk, hogy nem kell napokat, heteket várni arra, hogy a javító-szolgál­tató munkát elvégezzék. A dombóvári, a bonyhádi, a szekszárdi új tanácsi vállala­tok például olyan dinamikusain fejlődtek a szolgáltatás szín. vonalának emelésében, hogy ez már több mint újdonság. Ez a gyorsaság, másnap, a 'bejelentés után az ipar is megjelenik a rendelőnél, korábban csak álom volt. Mondhatom azt is. hogy a kuncsaft elé mennek, ajánlják szolgáltatásaikat, mást ne mondjunk, mint a lapunkban látható hirdetéseket: gyors, pontos munkált ígérnék. S a szövetkezeti iparban is ez a helyzet. Jó néhány ipari szövetkezetről levált egy-egy részleg, Dombóvárott az UNIÖ- Wl a műanyag részleg, a szekszárdi festőktől egy szolgáltató csoport, stb. S mindegyik szervezet, a még több mint egy tubát kisebb — húsz-harminc személyes — társaság is a la­kossági igények egyre tökéletesebb kielégítésére törekednek. Az új, kisebb vállalati szervezeti fonmák gyorsabban alkal­mazkodnak a feladatok elvégzéséhez. Még az olyan nagy cég, mint a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat 'is jól felfo­gott érdekének tartja, hogy huszonöt géemká működjék ellen­őrzése alatt, mert ez az új termelő kapacitás más, vállalati nagy feladatok megoldását segíti elő, azzal együtt természe­tesen, hogy a munkaközösségek tagjainak jövedelme is tisz­tességesen növekszik, ugyanakkor a vállalat nem foglalkozik annyi alvállalkozóval, szubalváUaikozókkal, ami köztudott, hogy sok-sok fejtörést okoz a munkákat szervező szakembe­reknek. Mert egy vállalati csapatot irányítani, megkérni a feladat elvégzésére könnyebb, mintha kívülállókkal tárgyal­nának, végeztetnék el a munkát. Fegyelmezetten, felkészültön Az idén is a zánkai úttörőváros adott otthont az Úttörő Gárda országos szemléjének. Augusztus 17—27- ig táborozással egybekötött szakági versenyeken mér­hették össze tudásukat a tizenkilenc megye honvéd, határőr, egészségőr, munkásőr, tűzoltó, közlekedési és vízi úttörői. Képriportunk megyénk úttörő gárdistái­nak fegyelmezett, felkészült, kellemes és egyben iz­galmas tíznapos táborozásáról készült. A kurdi tűzoltószakasz pajtásai felkészítőjüknek, Gá­los Béla bácsinak, a helyi iskola igazgatójának kö­szönhetik, hogy rését vehettek a gárdassémién A szakágankénti versenyben a hetedik helyet szerezték meg munkásőreink. A regölyi munkásőrszakaszból né- hányan, Kiss István Béke című szobránál. A strandon is csinosnak kell lenni A közlekedésiek a hatodik helyet szerezték meg A kocsolai égés zs égőrs zakasz tagjai „kivételesen" lövészeten Megyénkből hussonkilene vízi áttörő vehetett rétet Kspfinger András képriportja —ács Munkában a (add! tűzoltószakasz tagjai: Fenyvesi Jó­zsef és Miskolcsi Péter Oöbrőköziek járőrversenyen

Next

/
Thumbnails
Contents