Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-30 / 203. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 203. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1985. augusztus 30., péntek. Mai számunkból BARÁTSÁGVONATTAL AZ NDK-BAN (3. old.) SZAKSZERVEZETI ELET (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT A KUKORICÁRA Jó HATÁSSAL VOLT AZ ESŐZÉS (3. old.) Kereskedelmi etika Mielőtt felvázolnánk az eladó-vevő kapcsolatban az etikailag kifogásolható jelenségek körét —, mert a tárgyról újabban így, logikus rendszerbe foglalva illik írni —, hadd vállaikozzunk egy másféle csoportosításra. Szerény véleményünk szerint a szakemberek manapság már pontosan tudják, milyen formákban jelentkezik a boltokban, az éttermekben az etikailag elítélendő viselkedés; bíztató — bár talán még bővíthető — elképzeléseik vannak arra nézve is, milyen eszközökkel helyes fellépni ellene; csak az nem akar egyelőre sehogy sem összejönni, hogy a fellépés hatékony is legyen. Első ránézésre ez eléggé furcsa, hiszen az ügyeskedők, saját zsebre dolgozók csapatával a Belkereskedelmi Minisztérium, a Kereskedelmit Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete, a vásárlók és vendégek milliós tömege, no, meg a kereskedők, vendéglátók tisztességes része, azaz túlnyomó többsége áll szemben. Ám, ha meggondoljuk, hogy a rabló-pandúr összecsapások kimenetelét többnyire nem a létszám- arányok szokták eldönteni, már nincs is különösebb csodálkozni valónk. Legföljebb azon ütközhetünk meg — a rabló-pandúr hasonlat csak jobban ráirányítja a szemünket—, hogy miért vagyunk annyira szemérmesek? Miért nevezzük (a kisebb és véletlen botlásokkal összemosva) csupán etikátlannak, azaz erkölcsi szabályt sértőnek egyebek közt a megvesztegetést, a lopást, csalást? De ideje ígéretünket beváltani, nézzük az „etikailag kifogásolható jelenségek” három fő csoportját, a BKM elemzése alapján, bár nem hinnénk, hogy a meglepetés erejével fognak hatni. Árumanipulációk, korrupciós jelenségek; a vásárlók megkárosításának különböző formái; és az eladói magatartási-viselkedési szabályok megsértése. E három közül csak az utolsót, az eladók udvariatlanságát, közömbösségét érezzük igazán etikai problémának, de — jóllehet, sok bosszúság), idegeskedés forrása ez — egyben a kisebb súlyúak is, az első kettőhöz viszonyítva. Megfordítva: ma még nem zavartalan az örömünk, ha a kereskedő becsapott ugyan, de visszaköszönt. Nem vigasztalna bennünket, ha a legudvariasabban közölnék is (de nem úgy közük), hogy a keresett árucikk sajnos nem kapható, különösen, ha tudjuk, hogy a szomszédos magánkereskedőnél —, aki egy tételben felvásárolta —, drágábban hozzájuthatunk. Hát még ha hiánycikkről van szó. Ezeknek az áruknak a pult alóli, raktárról — és „természetesen” csúszópénzért — történő értékesítését a szakemberek sem viselkedési hibának tekintik. Szerencsére. Mert ugyanúgy megvesztegetéssel állunk szemben, mint amikor a csúszópénzt a vásárló beosztása, rangja helyettesíti, s a korrupt kereskedő a jó kapcsolatok, a „szívesség” elvtelen viszonzásának reményében nyújtja a jogtalan előnyt. Úgymond: etikátlanul. Nem ismeretlen és nem kevésbé felháborító a fogyasztók közvetlen és tudatos megkárosítása sem. A súlycsonkítással, az árdrágítással, a minőségrontással és társaival a boltokban és a vendéglátóhelyeken túlságosan gyakran kényszerülünk találkozni s valameny- nyien tudjuk, hogy a manipulációk a mi zsebünkre mennek, nem csupán az erkölcsi érzékünket sértve, hanem a tételes jogszabályokat is. Miért mégis a szemérmes szóhasználat? Egyik oka valószínűleg az lehet, hogy a csúszópénz, a hálapénz, az állampolgár megkárosítása más területeken is terjed — noha nem mindenütt regisztrálják —, és az ágazat irányítói óvakodnak egy esetleges határozottabb fogalmazással azt a látszatot kelteni, hogy a kereskedelem és a vendéglátás minden korrupció melegágya. Ez nem is lenne igaz. Mégis van egy gyengéje az említett felfogásnak: óhatatlanul ellene hat a fellépés határozottságának is. Aztán van itt még valami, nevezetesen a közgazda- sági megközelítés túlhajtása. Arra a jól ismert vetélkedésre gondolunk, hogy a csúszópénz, a korrupció, a vásárlók megkárosításának különböző formái, szoros összefüggésben vannak a hiányhelyzettel, s ha egyszer általános lesz az árubőség, szinte egycsapásra megszűnnek majd e ma annyira jellemző gondok. Bár ez így igaz, azért ne feledkezzünk meg róla: miként a tolvajok leleplezésével sem várhatunk minden alkalom szisztematikus kiküszöböléséig, úgy a hiányhelyzet bűnös kihasználóival szemben sem függeszthetjük fel a harcot ama boldogabb idők eljöveteléig, amikor a pultok a mai hiánycikkektől fognak roskadozni. Hogy aztán a szakma az előjegyzéses megrendelés- rendszerrel, a termeltetés szervezéséved, átgondoltabb behozatallal, a verseny szélesítésével, a kiszolgálás technikai feltételeinek javításával, a bolt- és üzletvezetők, igazgatók felelősségének megszigorításával), az ellenőrzések fokozásával, a szűrőn fennakadtak gyorsabb és szigorúbb megbüntetésével, illetve az említett eszközök együttes alkalmazásával tud-e ténylegesen rendet teremteni, abba nincs módunk beleszólni. Egy biztos: tisztességes (és udvarias) kereskedés, vendéglátás mellett még a hiányhelyzetet is könnyebb elviselni. KÉRI TAMÁS Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén jelentést hallgatott meg a földrengés okozta károkról és a kárrendezések helyzetéről. Megállapította, hogy a helyreállítási munkálatok rendben folynak, az illetékes szervek a szükséges intézkedéseket megtették. A Minisztertanács megvitatta a környezetvédelmi munka tapasztalatait és továbbfejlesztésének egyes kérdéseit. Ügy határozott, hogy e tevékenység eredményesebb ellátása érdekében növelni kell a területi tanácsi szervek és környezetvédelmi bizottságok szerepét, felelősségét. A jövőben növekszik az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal elnökének szakigazgatási, irányítási, felügyeleti és ellenőrzési jogköre, módosul a környezetvédelem szervezete. A kormány — az állami vállalatokra vonatkozó új rendelkezésekkel összhangban — meghatározott, illetve módosított egyes államigazgatási hatásköröket. * A Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézete Szeizmológiai Obszervatóriumának közlése szerint 1985. augusztus 15-én reggel 8 óra 13 perctől kezdődően augusztus 29-én délutánig 85 földmozgásból álló rezgéssorozatot észleltek, amelyek közül a legerősebbet, a Richter-skála szerinti 5-ös fokozatút az első napon 6 óra 28 perckor regisztrálták. A földrengés epicentruma Berhida és Peremarton körzetében volt. Jelentősebb károk keletkeztek Balatonalmádi és Siófok térségében, valamint több Veszprém, Somogy és Fejér megyei helységben. Az első földmozgás észlelését követően a központi, a megyei és helyi tanácsi szervek mindenütt azonnal intézkedtek. Elhárították a közvetlenül életveszélyes helyzeteket, a súlyosan megrongálódott épületekben lakó családokat biztonságba helyezték. Kiköltöztették az életveszélyessé vált épületekben működő óvodákat, bölcsődéket, kórházakat, iskolákat és más közintézményeket. Azonnal gyorssegélyt folyósítottak a rászorult családoknak, késedelem nélkül hozzákezdtek a károk felméréséhez. örvendetes, hogy a természeti csapás emberéletet nem követelt, és súlyos személyi sérülés sem történt. Az anyagi kárt — termelés- kiesés nélkül — másfél milliárd forintra becsülik. A Minisztertanács a földrengés napján kapott gyorstájékoztatástól kezdve folyamatosan figyelemmel kísérte az érintett három megyében szükségessé vált intézkedéseket, munkálatokat. Mindenütt megnyugvással vették tudomásul a kormányzat és ia helyi hatóságok gyors, hatékony intézkedéseit. A veszélyeztetett területeken a párt-, a társadalmi és a tanácsi szervek, a fegyveres testületek, a hivatalok, a szövetkezetek és az intézmények a helyi lakossággal szoros összefogásban igyekeztek orvosolni a bajokat, úrrá lenni a helyzeten. Az illetékesek intézkedtek a megrongálódott közületi és termelő létesítményeket, valamint a személyi tulajdonú lakásokat, üdülőket és egyéb építményeket ért károk megállapítására. Tekintettel arra, hogy ösz- szesen -18 ezer kárbejelentést tettek, a -becslések műszaki alátámasztásához, a statikai felmérések elvégzéséhez az Állami Biztosító, valamint a tanácsi és más építésügyi szervezetek, intézmények szakembereket küldtek a helyszínre. Miután -igen nagyszámú bejelentésről van szó, az illetékesek türelmet kérnek azoktól a lakosoktól, károsultaktól, akikhez a szakemberek még nem jutottak el.-A megrongálódott épületek helyreállításához szükséges építőanyagokat, kivitelező kapacitást a szomszédos (Folytatás a 2. oldalon) Bányásznapi ünnepség A 35. bányásznap alkalmából az Ipari Minisztérium, valamint a Bányaipari és a Vegyipari Dolgozók Szak- szervezetének elnöksége csütörtökön ünnepséget rendezett a SZOT Központi Iskolájában. Az ünnepségen megjelent Havasi Ferenc, az (MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára, s ott voltak a társadalmi és tömegszervezetek képviselői is. Az ünnepséget Lajer László, a bányászszakszervezet titkára nyitotta meg. Ezután Kapolyi László ipari miniszter tartott ünnepi beszédet, majd kitüntetéseket adott át. Uruguayi politikus hazánkban Az Országgyűlés külügyi bizottsága meghívására augusztus 24—29. között Budapesten tartózkodott Roberto Asiain, az uruguayi képviselőház külügyi bizottságának elnökhelyettese, a Colorado Pánt külügyi titkára. (Megbeszélést folytatott Szűrös Mátyással, az MSZMP KB titkárával, az Országgyűlés külügyi bizottságának dinekével a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről és a magyar—uruguayi kapcsolatok fejlesztésének lehetőségéről. A Szekszárdi Borászati Közös Vállalat szeptember 1-én kezdi működését Hétfőn Pakson az Irsaí szedésével kezdődik a szüret A szekszárdi történelmi borvidék új fejezete kezdődik szeptember 1-én. Ugyanis az eddigi Szekszárdi Szőlőtermelő és Borászati Társaság átalakult. Az igazgatótanács a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinátnál tartotta ülését, amelyen az új vállalatot megalapították. Az új vállalat neve: Szekszárdi Borászati Közös Vállalat, önálló jogi személy, vállalati jogokkal, s tagjainak száma tizenegy. Tíz mezőgazdasági termelőszövetkezet és a szekszárdi kombinát. Döntés született több anyagi természetű kérdésben. Például a vállalatnál maradt a paksi, a nagydorogi, a bátaszéki és a szekszárdi epreskerti szőlőfeldolgozó, a Garay téri pince, illetve a palackos borokat forgalmazó üzlet. Az igazgatótanácsi ülésen jelölőbizottságot alakítottak azzal a céllal, hogy személyi kérdésekben javaslatot tegyen. A szüretre készülnek, javítják az epreskerti üzemben a gépeket, a többi telephelyen is folyik a karbantartás. A Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát központjában lévő szőlőfeldolgozó és pince, bortároló marad a kombinát tuladjonában, kezelésében. A tervek szerint a jövő hét elején 'kezdik Pakson, a Du- namente Mgtsz-ben a szüretet, az Irsait szedik először, ennek cukorfoka már meghaladja a 16,>5-öt. Körülbelül hatszáz mázsa korai szőlőt szednek, s készítenek belőle bort. A történelmi borvidéken a szüret idejét a szokáshoz híven a megyei operatív bizottság határozza majd meg. Egyelőre még az Qportónak is kevés a cukorfoka, egyes mérések szerint 12,6—14 között van, de mértek 9 cukorfokút is.- PJ Fotó: Gk. A folyamatosan vörösbort készítő torony csőrendszerének karbantartásán dolgoznak a munkások
