Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-30 / 203. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 203. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1985. augusztus 30., péntek. Mai számunkból BARÁTSÁGVONATTAL AZ NDK-BAN (3. old.) SZAKSZERVEZETI ELET (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT A KUKORICÁRA Jó HATÁSSAL VOLT AZ ESŐZÉS (3. old.) Kereskedelmi etika Mielőtt felvázolnánk az eladó-vevő kapcsolatban az etikailag kifogásolható jelenségek körét —, mert a tárgyról újabban így, logikus rendszerbe foglalva illik írni —, hadd vállaikozzunk egy másféle csoportosításra. Szerény véleményünk szerint a szakemberek manap­ság már pontosan tudják, milyen formákban jelentke­zik a boltokban, az éttermekben az etikailag elítélendő viselkedés; bíztató — bár talán még bővíthető — el­képzeléseik vannak arra nézve is, milyen eszközökkel helyes fellépni ellene; csak az nem akar egyelőre se­hogy sem összejönni, hogy a fellépés hatékony is le­gyen. Első ránézésre ez eléggé furcsa, hiszen az ügyeske­dők, saját zsebre dolgozók csapatával a Belkereske­delmi Minisztérium, a Kereskedelmit Pénzügyi és Ven­déglátóipari Dolgozók Szakszervezete, a vásárlók és vendégek milliós tömege, no, meg a kereskedők, ven­déglátók tisztességes része, azaz túlnyomó többsége áll szemben. Ám, ha meggondoljuk, hogy a rabló-pandúr összecsapások kimenetelét többnyire nem a létszám- arányok szokták eldönteni, már nincs is különösebb csodálkozni valónk. Legföljebb azon ütközhetünk meg — a rabló-pandúr hasonlat csak jobban ráirányítja a szemünket—, hogy miért vagyunk annyira szemérmesek? Miért nevezzük (a kisebb és véletlen botlásokkal összemosva) csupán etikátlannak, azaz erkölcsi szabályt sértőnek egyebek közt a megvesztegetést, a lopást, csalást? De ideje ígéretünket beváltani, nézzük az „etikailag kifogásolható jelenségek” három fő csoportját, a BKM elemzése alapján, bár nem hinnénk, hogy a meglepetés erejével fognak hatni. Árumanipulációk, korrupciós jelenségek; a vásárlók megkárosításának különböző formái; és az eladói magatartási-viselkedési szabályok megsértése. E három közül csak az utolsót, az eladók udvariat­lanságát, közömbösségét érezzük igazán etikai problé­mának, de — jóllehet, sok bosszúság), idegeskedés for­rása ez — egyben a kisebb súlyúak is, az első kettő­höz viszonyítva. Megfordítva: ma még nem zavartalan az örömünk, ha a kereskedő becsapott ugyan, de vissza­köszönt. Nem vigasztalna bennünket, ha a legudvariasabban közölnék is (de nem úgy közük), hogy a keresett áru­cikk sajnos nem kapható, különösen, ha tudjuk, hogy a szomszédos magánkereskedőnél —, aki egy tételben felvásárolta —, drágábban hozzájuthatunk. Hát még ha hiánycikkről van szó. Ezeknek az áruknak a pult alóli, raktárról — és „természetesen” csúszópénzért — tör­ténő értékesítését a szakemberek sem viselkedési hi­bának tekintik. Szerencsére. Mert ugyanúgy megvesz­tegetéssel állunk szemben, mint amikor a csúszópénzt a vásárló beosztása, rangja helyettesíti, s a korrupt kereskedő a jó kapcsolatok, a „szívesség” elvtelen vi­szonzásának reményében nyújtja a jogtalan előnyt. Úgymond: etikátlanul. Nem ismeretlen és nem kevésbé felháborító a fo­gyasztók közvetlen és tudatos megkárosítása sem. A súlycsonkítással, az árdrágítással, a minőségrontással és társaival a boltokban és a vendéglátóhelyeken túl­ságosan gyakran kényszerülünk találkozni s valameny- nyien tudjuk, hogy a manipulációk a mi zsebünkre mennek, nem csupán az erkölcsi érzékünket sértve, hanem a tételes jogszabályokat is. Miért mégis a szemérmes szóhasználat? Egyik oka valószínűleg az lehet, hogy a csúszópénz, a hálapénz, az állampolgár megkárosítása más területeken is ter­jed — noha nem mindenütt regisztrálják —, és az ágazat irányítói óvakodnak egy esetleges határozottabb fogalmazással azt a látszatot kelteni, hogy a kereske­delem és a vendéglátás minden korrupció melegágya. Ez nem is lenne igaz. Mégis van egy gyengéje az em­lített felfogásnak: óhatatlanul ellene hat a fellépés ha­tározottságának is. Aztán van itt még valami, nevezetesen a közgazda- sági megközelítés túlhajtása. Arra a jól ismert vetél­kedésre gondolunk, hogy a csúszópénz, a korrupció, a vásárlók megkárosításának különböző formái, szoros összefüggésben vannak a hiányhelyzettel, s ha egyszer általános lesz az árubőség, szinte egycsapásra meg­szűnnek majd e ma annyira jellemző gondok. Bár ez így igaz, azért ne feledkezzünk meg róla: miként a tolvajok leleplezésével sem várhatunk minden alkalom szisztematikus kiküszöböléséig, úgy a hiányhelyzet bűnös kihasználóival szemben sem függeszthetjük fel a harcot ama boldogabb idők eljöveteléig, amikor a pultok a mai hiánycikkektől fognak roskadozni. Hogy aztán a szakma az előjegyzéses megrendelés- rendszerrel, a termeltetés szervezéséved, átgondoltabb behozatallal, a verseny szélesítésével, a kiszolgálás technikai feltételeinek javításával, a bolt- és üzlet­vezetők, igazgatók felelősségének megszigorításával), az ellenőrzések fokozásával, a szűrőn fennakadtak gyorsabb és szigorúbb megbüntetésével, illetve az emlí­tett eszközök együttes alkalmazásával tud-e ténylegesen rendet teremteni, abba nincs módunk beleszólni. Egy biztos: tisztességes (és udvarias) kereskedés, vendég­látás mellett még a hiányhelyzetet is könnyebb elvi­selni. KÉRI TAMÁS Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén jelentést hallga­tott meg a földrengés okozta károkról és a kárrendezések helyzetéről. Megállapította, hogy a helyreállítási mun­kálatok rendben folynak, az illetékes szervek a szüksé­ges intézkedéseket megtet­ték. A Minisztertanács megvi­tatta a környezetvédelmi munka tapasztalatait és to­vábbfejlesztésének egyes kér­déseit. Ügy határozott, hogy e tevékenység eredménye­sebb ellátása érdekében nö­velni kell a területi tanácsi szervek és környezetvédel­mi bizottságok szerepét, fe­lelősségét. A jövőben növek­szik az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal elnökének szakigazgatási, irá­nyítási, felügyeleti és ellen­őrzési jogköre, módosul a környezetvédelem szervezete. A kormány — az állami vállalatokra vonatkozó új rendelkezésekkel összhang­ban — meghatározott, illetve módosított egyes államigaz­gatási hatásköröket. * A Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geo­fizikai Kutató Intézete Sze­izmológiai Obszervatóriu­mának közlése szerint 1985. augusztus 15-én reggel 8 óra 13 perctől kezdődően au­gusztus 29-én délutánig 85 földmozgásból álló rezgésso­rozatot észleltek, amelyek közül a legerősebbet, a Rich­ter-skála szerinti 5-ös foko­zatút az első napon 6 óra 28 perckor regisztrálták. A földrengés epicentruma Berhida és Peremarton kör­zetében volt. Jelentősebb ká­rok keletkeztek Balatonal­mádi és Siófok térségében, valamint több Veszprém, Somogy és Fejér megyei helységben. Az első földmozgás észle­lését követően a központi, a megyei és helyi tanácsi szer­vek mindenütt azonnal in­tézkedtek. Elhárították a közvetlenül életveszélyes helyzeteket, a súlyosan meg­rongálódott épületekben la­kó családokat biztonságba helyezték. Kiköltöztették az életveszélyessé vált épüle­tekben működő óvodákat, bölcsődéket, kórházakat, is­kolákat és más közintézmé­nyeket. Azonnal gyorssegélyt folyósítottak a rászorult családoknak, késedelem nél­kül hozzákezdtek a károk felméréséhez. örvendetes, hogy a ter­mészeti csapás emberéletet nem követelt, és súlyos sze­mélyi sérülés sem történt. Az anyagi kárt — termelés- kiesés nélkül — másfél mil­liárd forintra becsülik. A Minisztertanács a föld­rengés napján kapott gyors­tájékoztatástól kezdve folya­matosan figyelemmel kísér­te az érintett három megyé­ben szükségessé vált intéz­kedéseket, munkálatokat. Mindenütt megnyugvással vették tudomásul a kor­mányzat és ia helyi hatósá­gok gyors, hatékony intéz­kedéseit. A veszélyeztetett területeken a párt-, a társa­dalmi és a tanácsi szervek, a fegyveres testületek, a hi­vatalok, a szövetkezetek és az intézmények a helyi la­kossággal szoros összefogás­ban igyekeztek orvosolni a bajokat, úrrá lenni a hely­zeten. Az illetékesek intézkedtek a megrongálódott közületi és termelő létesítményeket, valamint a személyi tulajdo­nú lakásokat, üdülőket és egyéb építményeket ért ká­rok megállapítására. Tekintettel arra, hogy ösz- szesen -18 ezer kárbejelentést tettek, a -becslések műszaki alátámasztásához, a statikai felmérések elvégzéséhez az Állami Biztosító, valamint a tanácsi és más építésügyi szervezetek, intézmények szakembereket küldtek a helyszínre. Miután -igen nagyszámú bejelentésről van szó, az illetékesek türelmet kérnek azoktól a lakosoktól, károsultaktól, akikhez a szakemberek még nem jutot­tak el.-A megrongálódott épüle­tek helyreállításához szüksé­ges építőanyagokat, kivitele­ző kapacitást a szomszédos (Folytatás a 2. oldalon) Bányásznapi ünnepség A 35. bányásznap alkalmá­ból az Ipari Minisztérium, valamint a Bányaipari és a Vegyipari Dolgozók Szak- szervezetének elnöksége csü­törtökön ünnepséget rende­zett a SZOT Központi Isko­lájában. Az ünnepségen megjelent Havasi Ferenc, az (MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára és Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára, s ott voltak a társadalmi és tömegszervezetek képviselői is. Az ünnepséget Lajer László, a bányászszakszerve­zet titkára nyitotta meg. Ez­után Kapolyi László ipari miniszter tartott ünnepi be­szédet, majd kitüntetéseket adott át. Uruguayi politikus hazánkban Az Országgyűlés külügyi bizottsága meghívására au­gusztus 24—29. között Bu­dapesten tartózkodott Ro­berto Asiain, az uruguayi képviselőház külügyi bizott­ságának elnökhelyettese, a Colorado Pánt külügyi titká­ra. (Megbeszélést folytatott Szű­rös Mátyással, az MSZMP KB titkárával, az Országgyű­lés külügyi bizottságának di­nekével a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről és a magyar—uruguayi kapcso­latok fejlesztésének lehető­ségéről. A Szekszárdi Borászati Közös Vállalat szeptember 1-én kezdi működését Hétfőn Pakson az Irsaí szedésével kezdődik a szüret A szekszárdi történelmi borvidék új fejezete kezdő­dik szeptember 1-én. Ugyan­is az eddigi Szekszárdi Sző­lőtermelő és Borászati Tár­saság átalakult. Az igazga­tótanács a Szekszárdi Me­zőgazdasági Kombinátnál tartotta ülését, amelyen az új vállalatot megalapították. Az új vállalat neve: Szek­szárdi Borászati Közös Vál­lalat, önálló jogi személy, vállalati jogokkal, s tagjai­nak száma tizenegy. Tíz mezőgazdasági termelőszö­vetkezet és a szekszárdi kombinát. Döntés született több anyagi természetű kérdés­ben. Például a vállalatnál maradt a paksi, a nagydoro­gi, a bátaszéki és a szekszár­di epreskerti szőlőfeldolgo­zó, a Garay téri pince, illetve a palackos borokat forgal­mazó üzlet. Az igazgatótanácsi ülésen jelölőbizottságot alakítottak azzal a céllal, hogy személyi kérdésekben javaslatot te­gyen. A szüretre készülnek, ja­vítják az epreskerti üzem­ben a gépeket, a többi telep­helyen is folyik a karbantar­tás. A Szekszárdi Mezőgaz­dasági Kombinát központjá­ban lévő szőlőfeldolgozó és pince, bortároló marad a kombinát tuladjonában, ke­zelésében. A tervek szerint a jövő hét elején 'kezdik Pakson, a Du- namente Mgtsz-ben a szüre­tet, az Irsait szedik először, ennek cukorfoka már meg­haladja a 16,>5-öt. Körülbe­lül hatszáz mázsa korai sző­lőt szednek, s készítenek be­lőle bort. A történelmi borvidéken a szüret idejét a szokáshoz híven a megyei operatív bi­zottság határozza majd meg. Egyelőre még az Qportónak is kevés a cukorfoka, egyes mérések szerint 12,6—14 kö­zött van, de mértek 9 cukor­fokút is.- PJ ­Fotó: Gk. A folyamatosan vörösbort készítő torony csőrendszeré­nek karbantartásán dolgoznak a munkások

Next

/
Thumbnails
Contents