Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-30 / 203. szám

2 i^ÉPÜJSÁG 1985. augusztus 30. PANORÁMA VárosI tanácsülések Napirenden: a VII. ötéves terv koncepciója Ülést tartott a Minisztertanács Ezekben a napokban tar­tották üléseiket megyénkben a városi tanácsok. Az ülések napirendjén mindenütt sze­repelt a VII. ötéves terv kon­cepciójának megvitatása, melyet érthetően hozzáértő eszmecsere, nagy érdeklődés kísért. Városainkban a terv- koncepciót úgy fogadták el a tanácsok tagjai, hogy a vi­ta során elmondták; az el­képzelések megoldását a la­kókörzetükben élőkkel együtt miként tudják támo­gatni, segíteni. Megyeszékhelyünkön, Szekszárdon tegnap délután ültek össze a tanács tagjai, s ezen ülésük tulajdonkép­pen az első munfcaülés volt megválasztásuk óta, hiszen a legelső ünnepi tanácsülé­sen elsősorban feladataikkal, a város gondjaival és tervei­vel ismerkedtek. Tehát e mostani tanácsülés nem tért el a szokásos „forgató- könyv” szerintitől, ami a na­pirendi pontokat illeti. Vi­szont a témák súlya, ebből következően az ülés időtar­tama más volt, mint a meg­szokott, s ennek örülni lehet. Tehát kronológiai sorrend­ben: először Kovács János, a városi tanács elnöke tájé­koztatta a tanácstagokat a lejárt határidejű tanácshatá­rozatok végrehajtásáról, va­lamint a végrehajtó bizott­ság által tett intézkedések­ről, határozatokról. Ezután az ügyrendi és igazgatási bi­zottság tette meg jelentését a pótválasztás mandátum­vizsgálatáról. Ugyancsak tá­jékoztató hangzott el — számtalan kérdés és hozzá­szólás tükrözte a nagy ér­deklődést — a tanácstagi be­számolókról és a jelölőgyű­léseken elhangzott közérde­kű bejelentésekről, javas­latokról. S szintén tegnap számolt be a költségvetési üzem vezetője az üzem te­vékenységéről. Az Elnöki Tanács 1984. évi 12. számú törvényerejű ren­deleté felhatalmazza a helyi tanácsokat, hogy jövő év ja­nuár 1-étől —a fizetésre kö­telezettekkel megvitatva te­lepülésfejlesztési hozzájáru­lást állapíthatnak meg. (Ter­mészetesen ezzel egy időben a községfejlesztési hozzájá­rulás megszűnik.) Szekszárd Város. Tanácsa e témát is tegnapi ülése napirendjére tűzte. A javaslatot a továb­bi munkák, tájékozódások, megbeszélések vállalása mellett fogadták el a tanács tagjai. (A településfejlesztési hozzájárulás feltételeiről, an­nak megállapításáról, illetve a részletkérdésekről is a kö­zeljövőben lapunkon keresz­tül is tájékoztatjuk az olva­sókat.) A várható informá­cióknak nem vágunk elébe, mindössze annyit jegyzünk meg, hogy az említett hozzá­járulás közös ügyeinket, a közfeladatok színvonalának emelését szolgálják majd. Pontosabban — de ez már a tanácsülés következő napi­rendjével cseng össze — e módon is segítjük a VII. öt­éves terv célkitűzéseinek megvalósulását. Építő és hasznos vita övez­te Szekszárd Város Tanácsa VII. ötéves tervkoncepció­javaslatát, melyet szintén Kovács János ismertetett a tanácsülésen. A tervkoncep­ció célja, hogy abban a ta­nács megjelölje a település- fejlesztés fő irányait, a mű­ködési, fenntartási és fej­lesztési stratégiát, a legfon­tosabb összefügéseket. Tehát a most megtárgyalt koncep­ciójavaslat — melyet elfoga­dott a tanácsülés — a továb­bi tervező munkát meghatá­rozó előzetes állásfoglalás. Szekszárd Város Tanácsa a következőkben fogadta el a koncepció fő célkitűzéseit: a lakásellátás javítása, az általános és középiskolai in­tézményhálózat bővítése; a városközponttól távol eső ré­szeken — elsősorban a bak- tai lakótelepen — bővíteni kell a kereskedelmi hálóza­tot ás a gyermekintézménye­ket; új hulladéklerakó he­lyet kell kiépíteni; szükséges a városi ivóvízhálózat és szennyvízelvezetési rendszer korszerűsítése; folytatni kell a játékcsarnok és a gázve­zeték-hálózat építését, fon­tos a buszpályaudvar bővíté­se és természetesen be kell fejezni az áthúzódó beruhá­zásokat. A tanácsülésen megjelent és annak munkájában részt vett Péter Szigfrid, a megyei prátbizottság első titkára, Szekszárd város országgyű­lési képviselője. Meleg han­gon köszöntötte a tanács tag­jait, azt kívánva, hogy alkotó módon tevékenykedve felel­jenek meg e megtisztelő köz­életi tevékenységnek. A me­gyei első titkár ezután a megyei tervkoncepcióról szólt. Hangsúlyozta, hogy a követ­kező ötéves tervben milyen célkitűzések .mgwalósításáért kéül tevékenykedni, s hogy a koncepcióban foglaltak való­ra válhassanak, szükség van a vállalatok támogatására és a lakossági erőforrásokra egyaránt. Péter Szigfrid Szekszárddal és a többi várossal kapcso­latban meggyőzően ecsetelte a lakossági hozzájárulás fon­tosságát, s hozzátette, hogy eddig a városlakók jóval cse­kélyebb részben járultak hoz­zá településeik fejlesztéséhez, mint a fel vakban élők. Tehát, mint mondotta az első titkár, a lakosság segítségével még nagyobb realitása lehet a koncepcióban foglaltaknak. Ezután a rangsorolás kérdé­sével foglalkozott, vagyis hangsúlyozta a tanácstagok felelősségét a célok sorrendi­ségének meghatározásában. A következő tervciklusban a legfontosabb teendőnk közé tartozik a lakások számának növelése — különös tekintet­tel 'kell lenni az elosztásnál a fiatalokra, a nagycsaládosok­ra. A koncepció behatóan foglalkozik az oktatási intéz­mények építésével, illetve bő­vítésével — elsősorban a kö­zépiskolákéval, majd az egészségügy terén kell meg­valósítani a célkitűzéseket. De a fő feladatok között tart­ja számon a tervezet az egészséges ivóvízellátást és a kis települések népességmeg­tartásának feltételét: az alap­ellátás biztosítását. A szekszárdi tanácsülés be­jelentésekkel ért véget. ' — h — BUDAPEST Közös nyilatkozat elfoga­dásával csütörtökön véget ért kilenc szocialista ország ENSZ-társaságának konzul­tatív tanácskozása Budapes­ten. A kétnapos eszmecse­rén a résztvevők megvitat­ták az ENSZ Társaságok Vi­lágszövetségének (WFUNA) szeptemberi genfi közgyűlé­sére és európai regionális konferenciájára benyújtott határozati javaslatokat, az ezeken >a fórumokon szerep­lő főbb kérdéseket. PÉ<pS A pécsi központtal műkö­dő Univerzum 'Szövetkezeti Közös Vállalatot felszámol­ják, mivel megrendült pénz­ügyi helyzete, állandósultak fizetési gondjai, hiányoztak a további eredményes gaz­dálkodáshoz szükséges tárgyi és személyi feltételek. A ko­rábbiakban hosszú ideig jól dolgozó, önálló külkereske­delmi joggal rendelkező vál­lalat az utóbbi években egy sor rossz üzletet kötött és nagy elfekvő árukészletet halmozott fel, az idei első félévet pedig már 11 millió forint veszteséggel zárta. Az Univerzum felügyeletét ellá­tó Fogyasztási Szövetkezetek Baranya Megyei Szövetsége a helyzet megváltoztatására szólította fel a szövetkezeti közös vállalat tulajdonosait. Az Univerzumnak 20 tulaj­donosa van: 19 baranyai és tolnai áfész, valamint a pé­csi Konzum Áruház. CARACAS A venezuelai fővárosban befejezte kétnapos tanácsko­zását a latin-amerikai par­lament vezető szerve, a Vég­rehajtó Tanács. A megbe­szélésekről kiadott zárónyi­latkozatot megerősítette, hogy októberben Montevideóban külön tanácskozást tartanak a térség országainak hatal­mas külföldi adósságállomá­nyáról. KARACSI A pakisztáni hatóságok csütörtökön házi őrizetbe vet­ték Benazir Bhuttót, a ka­tonai rendszer ellenzékének legtekintélyesebb vezetőjét. A kivégzett Zulfikar Ali Bhutto miniszterelnök lánya a tisztázatlan körülmények közt elhunyt fivére temeté­sére a múlt héten tért visz- sza hazájába. (Folytatás az 1. oldalról.) megyék közreműködésével — soron kívüli szállítások­kal is — igyekeznek bizto­sítani. A leginkább érintett 'Veszprém és Somogy megyei tanácsi szervek nincsenek a teljes helyreállításhoz szük­séges anyagiak birtokában, ezért a kormány felhatal­mazta az Országos Tervhi­vatal elnökét és a pénzügy- minisztert, hogy a földren­gés okozta károk felszámo­Az Országos Társadalom­biztosítási Főigazgatóságon csütörtökön tájékoztatták a sajtó képviselőit a szeptem­ber 1-én hatályba lépő tár­sadalombiztosítási rendelke­zéseikről. .Elmondották, hogy a módosítások a társadalom­biztosítási ellátás három te­rületét érintik: az anyasági segélyt, a terhességi-gyer­mekágyi segélyt, és a gyer­mekápolási táppénzt. Szep­tember 1-től az anyasági se­gély összege 2500 forintról 4000 forintra emelkedik. A négyezer forint összegű anya­sági segélyre azok a nők jo­gosultak, -akik 1985. augusz­tus 31-ét követően szülnek. A szülési szabadság ideje négy héttel meghosszabbodik, így 20 hlért helyett 24 hét lesz. Ebből négy hetet a szülés várható időpontja előtt kell kiadni, illetve igénybe venni. Az utóbbi intézkedéssel a születendő gyermekek és a szülő nők egészségét védik, ezért a négy hét a szülés várható időpontját követő időszakra nem vihető át. Mi­után a társadalombiztosítási jogszabályok szerint a ter­hességi-gyermekágyi segély a szülési szabadság idejére jár, így ennek időtartalma is négy héttel meghosszabbodik. Szeptember 1-től a beteg gyermek ápolása címén igénybe vehető táppénzes idő lényegesen meghosszab­bodik, és a jogosultság a gyermek 6 éves kora helyett 10 éves koráig terjed ki. A gyermékápolásii táppénz igénybe vétele szülői joggá válik. A változások lényeges következő: Egyévesnél idősebb, de há­romévesnél fiatalabb gyer­lásához a központi tartalé­kok terhére nyújtsanak tá­mogatást. A károk helyreállítását a megyei és helyi tanácsok öntevékenyen megkezdték. Gyors ütemben folynak a helyreállítási munkálatok, noha a földrengés előtti álla­potok visszaállítása még több helyütt időt igényel. A kormány elismerését fe­jezi ki mindazoknak, akik munkájukkal gyors támoga­tást, segítséget nyújtanak a bajbajutottaknak. (MTI) mekek ápolására az eddigi 60 nappal szemben érvenként és gyermekenként 84 napig kap­hat táppénzt a szülő. (A gyer­mek egyéves koráiig (tovább­ra is, korlátozás nélkül jár a gyermekápolási táppénz.) A háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek után a gyermekápolási táp­pénz az eddigi harminc nap­pal szemben 42 napra, egye­dülállók esetében pedig 84 napra jár. A hatévesnél idő­sebb, de tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén éven­ként és gyermekenként 14, egyedülállók esetében pedig 28 naptári napon át jár a táppénz. Űj vonás a gyermekápolási táppénz rendszerében, hogy az egy-egy évre járó, de fel nem használt napok a követ­kező évre átvihetők. Fontos tudnivaló, hogy itt nem nap­tárt évről, hanem a gyermek együk születésnapjától a kö­vetkező születésnapjáig eltelt esztendőről van szó. Az eddigiékhez képest mó­dosulást jelent, hogy a gyer­mekápolási táppénzt a gyer­mek egyéves kora után min­den külön eljárás nélkül bár­melyik szülő igénybe veheti. Nincs már szükség sem a szülők együttes kérelmére, sem az engedélyezési eljá­rásra. Ezenkívül az apa igé­nyének benyújtásakor nem kell vizsgálni azt, hogy az anya jogosult-« gyermekápo­lási táppénzre. A megkötés csupán annyi, hogy ha az együtt élő házastársak (élet­társak) közül az apa igényli a gyermekápolási táppénzt, részére azt továbbra is az anya munkahelyén számfej­tik és fizetik ki. (MTI) a szeptember 1-én hatályba lépő Japán hosszú háborúja (II.) Végjáték augusztusban Churchill, Truman és Sztálin a potsdami konferencián Amikor 1945 februárjában Jaltában összeültek a szövet­séges hatalmak vezetői, Ja­pán már a „belső védekezé­si gyűrűre” szorult vissza — de még mindig négymillió katonája volt fegyverben, többek között a még szinte érintetlen, egymilliós Kvan- tung-hadsereg a kínái szá- razfölödn: ez még 1944-ben is sikeres offenzívakat veze­tett. Az amerikaiak még nem rendelkeztek az atombom­bával, s Roosevelt elnök nem látott más eszközt a Japán térdrekónyszerítésénél vár­ható nagy amerikai ember- áldozatok csökkentésére, mint a Szovjetunió bevonását a várható véres harcokba. így Roosevelt és Churchill egya­ránt arra törekedett a jaltai értekezleten, hogy rávegye Sztálint a Szovjetunió Né­metország küszöbön álló ka­pitulációja után üzenjen ha­dat Japánnak. így született a döntés: a Szovjetunió három hónappal az európai ellenségeskedések vége után hadba lép Japán ellen. Megállapodtak a szö­vetséges hatalmak abban, hogy ennek fejében támo­gatják a Szovjetunió bizton­sági igényeit a Kuril-szige­tekhez kapcsolódó négy szi­get tekintetében, valamint a Japán által a század elején meghódított Dél-Szahalin visszaszolgáltatását illetően. (Japán ma vitatja a négy szigetnek a Szovjetunióhoz váló csatolására vonatkozó jaltai döntést, amelyben ak­kor egyetértett az Egyesült Államok, Anglia és a Szov­jetunió). Időközben, mivel Szajpan, majd Ivodzsima szigetének elfoglalása után Japán az amerikai légierő hatósugará­ba került, megkezdődött a szigetország rendszeres bom­bázása. Ez óriási károkat okozott, lehetetlenné tette az utánpótlást, megbénította az ipari termelést, földhöz sze­gezte a légierőt, megsemmi­sítette a kereskedelmi flot­tát, demoralizálta a lakossá­got. Tokió szőnyegbombázá­sa 1945. március 10-én láng­tengerré változtatta a fővá­rost: 260 ezer épület pusztult el, százezer ember meghalt, egymillió hajléktalan ma­radt. A hatás nagyjából egyenértékű volt az augusz­tus 6-án ledobott atombom­báéval: ez is mutatja, hogy Hirosima és Nagaszaki atom- bombázása nem volt katonai szükségszerűség. A szövetséges hatalmak jú­liusi potsdami értekezlete idején az amerikaiak kipró­bálták ugyan az atombom­bát, de ugyanekkor a vezér­kari főnökök a Japán elleni szovjet hadba lépés részlete­it is tisztázták: ezt mind an­gol, mind amerikai részről továbbra is elengedhetetle­nül szükségesnek tartották. A háború minden áron való folytatását hirdető szél­sőséges Tojo-kormány a ka­tonai kudarcok nyomán már 1944 nyarán megbukott, a helyébe lépő Kosio-kabinet még mindig elzárkózott a béketárgyalásoktól, de az amerikaiak okimvai partra­szállását követően 1945 ápri­lisában megalakult Szuzuki. kormány már puhatolózni kezdett az angolok és ame­rikaiak irányában. A pots­dami értekezlet fegyverleté- teli felhívásáról azonban Szuzuki úgy nyilatkozott, hogy kormánya „nem veszi tudomásul”. Ennek ellenére nem lehetett kétséges: a Szovjetunió küszöbön álló hadba lépése a katonai nyo­más fokozódása nyomán Ja­pán már nem tarthatja ma­gát sokáig. Ilyen körülmények között az amerikai atombomba be­vetése immár nemcsak a má­sodik világháború drámai aktusa volt, hanem a hideg­háború szomorú nyitánya is. A közvetlen katonai cél mel­lett az amerikai atommono- pólium demonstrálását is szolgálta. így a fegyverkezé­si verseny kényszerű start­jául szolgált — a monopó­lium nem tartott sokáig. A Vörös Hadsereg augusz­tus 9-én kezdődött mandzsu- riai hadjárata a második világháború egyik leghaté­konyabb és legjelentősebb offenzívája volt. Három szov­jet hadsereg vett részt a 3500 kilométeres fronton a táma­dásban, amelynek terveit Malinovszkij marsall dolgoz­ta ki. A Bajkálontúii Front, valamint az 1. és a 2. Távol­keleti Front 26 ezer löveget, 5500 tankot és 3000 harci re­pülőgépet vetett be. Az egész hadjáratot a Vaszil- jevszkij marsall vezette tá­volkeleti főparancsnokság irányította. Japán, amely Hirosima után még az ellenállás foly­tatását hirdette, a szovjet h'adba lépés után alig öt nap­pal bejelentette: leteszi a fegyvert, elfogadja a potsda­mi felhívás feltételeit. Ja­pánban ekkor hallhatták elő­ször isteni eredetűnek mon­dott császáruk hangját az alattvalók: a rádióban ő is­mertette a döntést. A fana­tikus katonák egy része ek­kor vele is szembe fordult: puccsot kíséreltek meg, ezt azonban a császárhű erők le­verték. Más katonák hara­kirit követtek el. A Kvan- tung-hadsereg azonban to­vább folytatta az ellenállást: még hetekig tartottak a vég­ső japán összeomlás előtt a kínai szárazföldön a kemény csaták — az utolsók a világ­háborúban. Japán hosszú háborúja először csak egyik tűzfész­ke volt a világégésnek, végül utolsó frontját jelentette. A szigetország veresége, a hó­dításai ellen felkelt népek harca átalakította Ázsia nagy részének politikai tér­képét. A Missouri csatahajón aláírt kapituláció magában Japánban is új korszakot nyitott, amelyben immár a gazdasági fejlesztésre össz­pontosította erőfeszítéseit. De ez már másik történet. Baracs Dénes

Next

/
Thumbnails
Contents