Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-29 / 202. szám
1985. augusztus 29. Képújság 3 Ülést tartott Mi van a 40 százalék mögött? a MÉSZÖV elnöksége (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Tegnap Tamásiban tartotta augusztus havi ülését a Fogyasztási Szövetkezetek Tolna Megyei Szövetségének elnöksége. Az ülést Csapó Jenő elnökhelyettes vezette. Első napirendként jelentést tett a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két ülés közötti időben végzett főbb intézkedésekről, majd az áfész-titkárság előterjesztése alapján megtárgyalták az áfészek első félévi gazdálkodásának helyzetét, amihez Csepregi Ferenc, a Tamási Köp—Ka ÁFÉSZ elnöke készített kiegészítő jelentést. Az 1985-ös év a forgalom és gazdálkodás szempontjából egyaránt különös jelentőségű. Egyrészt a VI. ötéves tervidőszak befejező éve, egyúttal a következő középtávú tervciklus előkészítője is. Másrészt a VII. ötéves tervidőszak szigorúbb feltételeket támasztó követelményei már ez évben is érvényesülnek. Lényege, hogy a társadalmi tiszta jövedelem nagyobb mérvű elvonását az adózott eredményből valósítja meg. A vázolt közgazdasági környezetben az áfészek bruttó árbevételüket 2,8 százalékkal, első félévi nyereségüket 13,1 százalékkal teljesítették túl az elmúlt év első félévi eredményeivel szemben. A bolti kiskereskedelem 3,3 százalékkal forgalmazott többet, mint egy évvel korábban. Ezen belül az élelmiszer-forgalom 8,1 százalékkal, a ruházat 1,1 százalékkal volt magasabb, a vegyesiparcikk 0,3 százalékkal alacsonyabb. A vendéglátás forgalma 4,7 százalékkal nőtt, a felvásárlásé 10,1 százalékkal kevesebb. A félév folyamán gyümölcsből sikerült az elmúlt évinél többet felvásárolni, örvendetes, hogy a nem rubel elszámolású export árualap 23,3 százalékkal haladta meg a tavalyit. Javultak a hatékonysági mutatók. A többleteredmény mintegy 22 százaléka az árbevétel-növekményhez kötődik, a többi a forgalom struktúrájának és szintváltozásának az eredménye. A megyei előterjesztéshez hasonlóan részletes elemzést készített a Köp—Ka áfész elnöke is. A vita során a vezető testület a helyzet elemzésével arra hívta fel a szövetkezeti vezetők figyelmét, hogy az év hátralévő időszakában fokozott figyelmet fordítsanak a gazdálkodás színvonalának emelésére. Ehhez hangzott el sok megszívlelendő javaslat. A hozott határozatok is azt célozzák, hogy segítsék elő a kereslethez jobban igazodó kínálat kialakítását, az új üzemelési formák elterjesztését, az anyagi ösztönzők hatékonyabb felhasználását. Az elnökség a tamási áfész helyzetelemző beszámolóját is köszönettel elfogadta. SZOBOSZLAI JENŐ A legjobbak a GK-fajták Tolna megye búzatermesztésének idei tapasztalatai Tolna megyében az 1984. évi őszi csapadékeloszlás kedvezett az optimális időben (vetett búza kezelésére, fejlődésére. A szeptemberben, októberiben leesett 100 milliméter feletti csapadék az előző időszak száraz, aszályos időjárásának hatására a talajokban kiatakult jelentős vízhiányt féloldotta. Az üzemeknek így a talajelőké&zítés, a ijó magágy biztosítása általában nem jelentett gondot. A búzák jól keltek, és megerősödve indulták a télnek. Áz elmúlt tél1 sarán kialakult vastag hótaibaró biztosította a !jó áttett elést és a mínusz 20 fok alatti tartós hidegek sem okoztak észlelhető kárt. A hótakaró jelentős védőimet nyújtott a búzának az ónos eső ellen is, melynek vialstag jégpáncélja az eső utáni hideg hatására hosszú ideig 'borította a vetéseket. A hóréteg vastagsága a szükséges levegőt a növényállománynak biztosította, így kipáUással ott sem igen lehetett találkozni, ahal a vetéseken a jeget nem törették fett a gazdaságok. A jégpáncél töretése azonban a 'hóolvadás után is látható nyomokat hagyott. Tavasszal a búzák szépek voltak, és rekordtermést mutattak. A fejtrágyázásokat az üzemek időben végezték, de a karbatmid kényszerű felhasználását a tervezettnél is nagyobb mértékben tette szükségessé a legmegfelelőbb nitrogén műtrágyák átmeneti hiánya. Az idei hűvös, csapadékos tavaszi időjárás úgy tűnt, kedvez a búzának, de ugyanez kedvezett az állati 'kártevők fejlődésének és a gombabetegségeknek is. Az üzemi szakemberek, látva a helyzetet, 'jelentős területeken — vetésfehérítő ellen 46 963 hektáron, tmíg a gombabetegsé. gek, a fuzárium ellen 11 340 hektáron, lisztihairmat ellen 29 640 hektáron, és rozsda ellen 26 275 hektáron — védekeztek. A védekezést légi úton, és hagyományos földi eljárással végezték. Ebben a munkában gondként 'jelentkezett a légi védekezések nem kellő összehangoltsága. Az üzemek a légi- védekezés mellett — de a kedvezőbb önköltség miatt is — földi úton aiz elmúlt évhez képest növekvő nagyságban védték területeiket. Üj utat jelent e téren a művelőutas 'technológia, mely megyénk gazdaságaiban terjedőben van. Az idei év ez irányú tapasztalataiból kiindulva, megállapítható; fel kell készülni Q jövőt illetően arra, hogy a 'búzatermesztés technológiájában mind nagyobb fontosságot kap a kártevők és gambabetegségek elleni védelem. Ennek alapjait célszerű az agrotechnikában biztosítani. Vegyszeres 'gyomirtást 40 718 hektáron végeztek üzemeink, a vetések gyommentessége jónak értékelhető. A jégeső ez évben is több ízben károsította a kalászosokat. Aratás előtt 12 üzem jelzett a megyében jég. és viharkárt. Az aratás ebben az évben is később indult, és üzemenként eltérő képet 'mutatott. A búza nedvességtartalma a jó idő ellenére is nehezen csökkent 18—20 százalék alá. Az aratás 'megkezdését követő héten azonban rohamosan csökkent a nedvességtartalom, és szinte egy időben ért be a korai és a kései fajta. A termés minősége a karábhi éveknél gyengébb volt. A termesztésben lévő fajták száma nőtt, az elmúlt évi 24-ről 29-re. A 10 százalék felett termesztett, tehát a terület zömét jelentő Mv 10, Baranjka, Mv. 8, Mv. 9 fajták sajnos nem érték el az elmúlt évhez hasonló jó eredményt, és csupán az Mn 10-es és Baranjka volt megyei átlag felett. Mindkét évben jói szerepeltek a GK- fajták, és különösen a GK—Szeged pozíciója változott kedvezően. A11. Számú Volán vállalja a kockázatai A Szekszárdi 11. Sz. Volánnál a gépkocsipark elhasználódott és elöregedett. A nullára futott járművek száma lassan eléri a 40 százalékot. Az új kocsik vásárlása, beszerzése egyre nehezebb. Milyen megoldást talál a vállalat — kérdezem Pech József igazgatót. — Hármas problémát kell megoldanunk. Először is az elhasznált, nullára futott gépkocsik műszaki állapotát kell javítani, a műszaki romlást megakadályozni. Ennek függvényeként a biztonságosabb közlekedés feltételeit jobban kell biztosítani, hiszen a jó, üzemképes járműveknél a műszakid, bás balesetek elkerülhetők. Harmadszor a menetrend betartására, megbízhatóságra kell törekedni. Csökkenteni kell a meghibásodás miatt való késést és állásidőt, és a menet közbeni javítás ne okozzon gondot. Ezért döntöttünk úgy, hogy 1985. január 1-től a gépkocsivezetők magas karbantartási átalányt kapjanak. Vállaljuk a kockázatot, hiszen a vezetőség döntése nem kis kockázattal jár. A gépkocsi- vezetők 11,50-től akár 28,70- es napi forintátalányt kaphatnak a gépkocsifajtáktól függően. Havonta ez az ösz- szeg 600 forintot is elérhet a teljesített műszakok után, ami a régi karbantartási átalányhoz képest — ami 120 forint volt —, nagy előrelépést jelent. Ez az intézkedés mintegy 3 százalékos bérfejlesztésnek felel meg, és közel 800 dolgozót érint. — Véleménye szerint más Volán-vállalatok hoztak-e hasonló intézkedést? — Tudomásom szerint nem, az ország többi Volánvállalatához képest igen magas bérfejlesztés ez. — Hogyan tudják a kocsik műszaki ellenőrzését elvégezni ? — Szélesítjük a demokratikus vezetés lehetőségét, döntési jogot adtunk az alsó szintű vezetésnek. Ezzel lehetővé tesszük, hogy ők is adjanak és vonjanak meg. Ha többet kérünk, többet is kell adnunk. — Mégis miben kémek többet? — A műszak kezdésekor és végén napi karbantartási munkákat kell elvégezni a gépkocsin, a kocSik megbízhatósága és műszaki megőrzése érdekében. Ez a munka m'agába foglalja a járművek ápolási és tisztítási műveleteit, a szintellenőrzé- seket, a folyadékok, hidraulikák, abroncsok ellenőrzését és a kocsik állapotvizsgálatát. Forró Lajostól, a forgalmi és kereskedelmi igazgatóhelyettestől kérdezem: — Történt-e javulás a gépkocsik műszaki állapotában az átalány bevezetése óta eltelt nyolc hónap ideje alatt? — A vártnak megfelelően nem jelentkezett még a műszaki színvonal javulása. Baj van a hozzállással. Arra, hogy ne legyenek feleslegesen kifizetett bérek és szolgálják a műszaki szintet, az a válaszom, hogy a végrehajtás első szintjének is megadtuk a lehetőséget az átalány megvonására. Mégis, alig kerül erre sor, nem hajtják végre az ellenőrzéseket. Az alsó szintű el len -őrzés nem a műszaki osztályvezető feladata, hanem a garázsszolgálaté. De sajnos, nem él, vagy csak ritkán él a műhelyvezetés ezzel a lehetőséggel. — Várható-e javulás? Miben bízik a vállalat vezetősége? — A vállalat vezetősége bízik abban, hogy a megadott hatáskör működni fog, Sikerül a dolgozókat ráébreszteni a felelősségtudatra. A feladatok elvégzésével nő a műszaki színvonal, javul Pech József igazgató Rasch Henrik, a forgalmi és javítótelep osztályvezetője a forgalom biztonsága, a menetrend szerinti pontosságot be tudják tartani. A vállalat vezetése, mivel a fejlesztési források csökkennek, tudatosan számol karbantartási munkákkal és javításokkal. A cél az, hogy a gépkocsivezetők is végezzenek karbantartást és ezzel a műszaki színvonal romlását megakadályozzuk. Nem mindegy, hogy milyen állapotú gépkocsik közlekednek az utakon. Rasch Henriktől, a szekszárdi forgalmi és javítótelep műszaki osztályvezetőjétől azt kérdezem: — Mit hozott és mit vitt ez a megoldás? — Egyrészt a pénz ösztönző. A zárt technológiás rendszerben a gépkocsik műszaki vizsgája itt történik, amely előírja az 1. számú műszaki szemle bizonyos kilométerhatár közti elvégzését is. Sajnos, ezeket a számokat a gépkocsiiyezetők gyakran átlépik, sok gondot okoz ez, és balesetkor súlyosbítja a helyzetet. Eddig semmilyen eszköz nem volt a kezemben. Most van, növelni kell, és tudjuk a munka pontosságát, és a dolgozók önállóságát. Hoffmann Ferenc, garázs- művezető. Ml a véleménye az átalányról? — Elég jó pénz ez a gépkocsivezetőknek, viszont annyira új a megoldás, hogy még nem tudunk vele bánni megfelelően. Nagy a gépjárműállományunk, kevés az új kocsi. A régi járművek megóvására nagyobb gondot kell fordítani. A régóta nálunk dolgozó gépjárművezetők, és főleg a buszvezetők vigyáznak a kocsijukra, mintha sajátjuk lenne, hiszen nekik is érdekük ez, nem mindegy, hogy elindul a kocsi, vagy nem, mivel olykor egy fél falu pontos munkába állása rajtuk múlik. A Tefunál már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Kevés a régi dolgozó, váltakoznak a gépkocsivezetők, mire egy fiatal beletanul a szakmába, ledolgozza a szerződésben foglalt két évet, s aztán elmegy. Kezdődik minden elölről. A billenős gépkocsiknál van a legtöbb gondunk. Sok fiatal a katonaidő letöltése után odébb áll. Pedig nálunk Is jól lehet keresni, viszont sokrétű fuvarfeladataink vannak, ez kemény munkát és helytállást jelent — ezt nem mindenki szereti. — Mi történik, ha mulasztást tapasztalnak? — Ha hanyagságot tapasztalunk, javaslatot teszünk a heti, vagy havi összeg elvonására. — Volt-e erre példa? — Igen. Például akkumulátorok hanyag kezelése miatt, vagy a szemlékdlométer túllépése miatt. — Meghozta-e a rendelkezés a kellő eredményt? — Nem hozta meg. A gépkocsivezetőknek a karbantartás folyamán kell jelezni a hibát, a műszak elvégzi a javítást, a garázsszolgálat pedig ellenőriz. Sajnos a fiatalok nem veszik komolyan ezt, és nem törődnek vele, sokszor elhanyagolják a karbantartást. — Mi az oka ennek? — A sokrétű fuvar miatt sokszor cserélődnek a kocsik, más-más autóval járnak. Nehéz a kocsikat és a sofőröket figyelemmel kísérni. Sokszor nem érzik a ko. csikat magukénak, másra hagyják a problémákat. A feltételek sem megfelelőek. Kevés a kocsimosó, a víz nyomásával is sokszor problémák vannak. Például ha a bátaszéki sáros úton a billenős anyagot szállít, a sarat le kell szedni róla, mert a mosás egyik feltétele a javításnak. A szolgálat az átalányt jónak tartja, csak nem volt kellő idő arra, hogy elfogadtassuk a gépkocsivezetőkkel és szinten tartsuk. Szentgál István gépkocsi- vezető most ért haza Isztambulból. Éppen a kocsimosás- hoz készülődik. — Hogyan telt az út? — Két defektem volt. Az 50 fokos melegben szinte megolvadtak a gumik. — Hogyan fogadta az átalány bevezetését? — Mindenki örül neki, én is. Az igényes vezető a karbantartást elvégezte akkor is, amikor 120 forintot kapott. Hiszen a kocsik műszaki állapotától mi is függünk. De vannak akik most is ugyanannyit tesznek a 600 forintért, mint a 120 forintért. Szinte semmit. Szigorúbb ellenőrzés kellene és többszöri megvonás. — A vállalat vezetősége hogyan értékeli az eddig tapasztaltakat? A kérdésre Pech József igazgató és Forró Lajos forgalmi és kereskedelmi igaizgatóhelyettes válaszol: — Aki régebben elvégezte a munkát, az most is becsülettel elvégzi és megérdemli a díjazást. De sajnos az intézkedésünk 50 százalékos eredményt hozott. Az intézkedés gondja, hogy csak fegyelmi úton lehet megvonni az átalányt. E téren is javítani kell, rugalmasabbá kell tenni. Év végéiig figyelemmel kísérjük az eredményeket, és ba nem tapasztalunk javulást a jövőben, más rendszert vezetünk be. CSak az kapjon pénzt, aki elvégzi a munkát. Továbbra is célunk a járműpark műszaki állapotának megőrzése, a forgalom és közlekedés biztonságának növelése, a pontos megjelenés és a menetrendek betartása. Szekér József Fotó: Czakó Sándor Szentgál István gépkocsivezető Autóbuszok útra készen
