Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-28 / 201. szám

a Képújság 1985. augusztus 88. A Világ és Nyelv új száma Nyugat-európai fórum ré­szére készült jelentős javas­latát ismerteti dr. Andrea Chiti-Batelli, az Európa Par­lament olasz csoportjának titkára „A nemzetközi köz­vetítő nyelv és a kisebbségi kultúrák védelme” című írá­sában. Hozzászól ehhez dr. Deme László nyelvészpro­fesszor „A nemzetközi köz­vetítő nyelv dolgában" cí­mű cikkével, amelyben — ugyancsak értékes javasla­tokkal — a szocialista orszá­gok oldaláról követi az olasz szerző gondolatmenetét. Egy olvasói levélre vála­szol a „Higgyen nekem asz- szonyom” című érdekes in­terjú a moszkvai Vlagyimi- rovics Tokarjovtól, a kémiai tudományok kandidátusától. Yoshiaki Mizuno, az angol nyelv tokiói egyetemi pro­A hagyományos, közvebLe- niül a tanítási órákon fel­használható iskolatelevíziós műsorok mellett változato­sabb, több korosztálynak egyaránt szóló programot, a tananyagot kiegészítő, az ál­talános műveltség bővítésé­re is aLkalmas ismeretter­jesztő összeállítást és soro­zatot sugároz az iskolartele- vízió az új tanévben. Az im­már 21. esztendejébe lépő iskolatévé — amely évente mintegy 20 ezer percben su­gároz műsort a különböző is­kolás osztályok számára — adásaival nemcsak a dél­előtti műsoridőben, hanem a délutáni órákban is többször találkozhatnak majd a né­zők. Október 18-án indul a szerkesztőség új sorozata, a Mesterségek története. Az ötrészes adás a legősibb anyagok, így a fa, az agyag, a fém megmunkálásáról, a textil és a papír készítésé­ről, a különböző anyagok mestereiről, a kihalófélben levő mesterségek műhelytit­kairól szól. Az egyenként 35 perces adásokban egyebek között a téglaégetés, a papír­merítés, a kézi szövés tudo­mányával ismerkedhetnek meg a nézők. November 26-án délután kerül képernyőre az iskolla- televízió másik új sorozata, a Képek a világgazdaságból. A műsor — amelynek veze­tője Chrudinák Alajos, köz­reműködő szakértője pedig Kalmár György lesz — a földrajzi ismeretek mellett geopolitikai, gazdaságpoliti­fesszora hazája nyelvoktatá­si problémáiról számol be; Hou Dzsiping cikke pedig a kínai eszperantó-mozgalom megújulásáról és fellendülé­séről. A lap Figyelő rovata „Nemzetközi nyelvpolitikára is szükség volna” címmel új és részben polemizáló meg­közelítéssel szól hozzá Her­man József akadémikus „Nyelv, állam és politika” című korábbi cikkéhez. A lap többi érdekes írása közt figyelmet érdemel Ké- kesdi Gyula „Két világrész pódiumain” című riportja egy lakatos és bűvész kalan­dos sorsfordulóiról; és Feny­vesi Ervin „Egy nagymester kislány mattot ad...” című riportja Polgár Zsuzsáról, a már nagy nemzetközi sike­reket elért, rendkívüli tehet­ségű, 16 éves magyar sakk­bajnokról. lődésére is számot tarthat majd az ITV-nek a Szovjet­unióban forgatott két film- történeti műsora. Az Eizens. tein vágója című alkotás a nagy filmrendező ma is élő munkatársával készült, s a portrét kiegészítik majd Ma­gyarországon még nem lá­tott egykori filmbetétek is. A GeTaszimov és Tolsztoj cí­mű film a híres rendezőről és színészről szól, és a Tolsz­toj életét felelevenítő film­jének forgatása közben készült. Az új tanévben sugározzák a Még megmenthető című 11 részes környezetvédelmi so­rozatot, a különböző mú­zeumok történetét és gyűj­teményét bemutató Élő mú­zeum ciklust is, és folytató­dik a baráti országok kisis­kolásainak életét és min­dennapijait szerrilébtető soro­zat, az Egy osztályba járunk is. Az iskolatévé népszerű számítástechnikai sorozata, a Tv—BASIC ismétlése és a Mi és a számítógép című magazinműsor folytatása mellett újabb számítástech­nikai műsorral bővül az ITV programja: A számítástech­nikai alkalmazások című so­rozat azt mutatja be, hogy különböző témakörökben ho­gyan lehet felhasználni az új technikát. Megújul ősztől a Családi kör műsora: a népszerű so­rozat — elsőként szeptem­ber 15-én — hetvenperces élő magazinadással is jelent­kezik, Családi vasárnap cím­mel. A műsorban családok cserélik ki nézeteiket és ta­pasztalataikat az együttélés különböző gondjairól, a csa­ládokat érintő veszélyhely­zetek és konfliktusok felol­dásának módjairól. óriás szellemének tisztelete fog össze. A társaságnak je­lenleg a világ 36 országából 4500 tagja van, s így ez az egyik legnagyobb és legjelen­tősebb irodalmi egyesület. A weiimari egyesületet 1885-ben — Goethe utolsó leszármazottjának, unokájá­nak halála után — tisztelői alapították, főként a Goefche- archívuim és a Goefche-mú- zeum ápolása céljából. Tör­ténete változatos és esemény­dús volt, de a politikai reak­ciónak sohasem sikerült be­folyása alá vonni a híres irodalmi kört. így a társaság a hitleri fasizmus idején is képes volt bizonyos távolság- tartásra. A jeles irodalmi egyesület felvirágzásának új korszaka az NDK megalapításával kez­dődött. Első közgyűlését 1954-ben tartotta. Azóta két­évente kerül sor a közgyűlé­sek és a tudományos konfe­renciák megszervezésére. Emellett a társaság színházi és zenei rendezvényekkel is gyakran megemlékezik a költőről. Az iskolatelevízió az új tanévben kai és történelmi szempont­ból vizsgál majd meg egy- egy területet, illetve kérdés­kört. Az előadás címe: Sza­kadék a fejlett és a fejlődő országok között. Nemcsak az iskolások, ha­nem a felnőtt nézők érdek­Százéves a Weimari Goethe Társaság Ez év nyarán tartotta ju­bileumi közgyűlését 19 or­szág közei 1300 képviselőjé­nek részvételével a Weimari Goethe Társaság, amely az idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. A Goethe-kutatók 12 mun­kacsoportban vitatták meg a költő alkotásainak századunk művészeire gyakorolt hatását. A többi között szóba került Gerhardt Hauptmann, Hein - ridh és Thomas Mann, Albert Schweitzer, Stefan George, Bertold Brecht, Sigmund Freud, Lukiács György és Peter Hacks Goethe-képg is. A szekciókban 15 európai or­szág, valamint a Kínai Nép- köztársaság, Vietnam, Japán és az Egyesült Államok tu­dósai tanálcskoztak. A Goethe Társaság szá­mára az ilyen nagyszabású rendezvény nem számít új­donságnak. A megalapítása óta eltelt 100 év alatt kap­csolatot épített mindazokkal a különböző világnézetű és politikai pártállású, ám hala­dó szemléletű személyisé­gekkel, akiket a német költő­A Mecseki Szénbányák Villamos Üzeme a mázaszászvári Északi Bányaüzemnél al­kalmaz: Külszíni villanyszerelőket 4 000— 7 000 Ft Föld alatti villanyszerelőket 6 000—10 000 Ft Külszíni elektrikusokat 4 500— 7 000 Ft Külszíni lakatosokat 4 000— 7 000 Ft juttatásokkal számított havi átlagjövede­lemmel. Áramdíjkedvezmény, szénjárandóság, hű­ségjutalom, lakásépítési támogatás. Jelentkezés a Villamos Üzem munkaügyi csoportján. 7611 Pécs I., Buzsáki I. út 22. Telefon: 72/11-344. (2041 Műszaki főiskolai tanárok tanácskozása Szegeden, a technika há­zában kedden megkezdődött a műszaki főiskolákon ma­tematikát, fizikát és számí­tástechnikát oktatók orszá­gos tanácskozása. Az ország tizennyolc műszaki főiskolá­jának több mint száz taná­ra mintegy harminc előadás alapján arról tárgyal, hogy a főiskolák miként kapcsolód­hatnak be intenzívebben az alap- és alkalmazott kutatá­sokba, s hogyan alkalmaz­hatják mind szélesebb kör­ben a számítástechnikát. '"Erre a tanácskozáson jó példákot soroltak. A Dunai Vasműnek például a helyi kohó- és fémipari főiskolai kar közvetlen segítséget nyújt azzal, hogy kidolgoz­za a vasmű gyártáskövetési és termeléselszámolási rend­szerét. Somogyi Néplap A Somogy Megyei Telepü­léstisztasági és Kertészeti Vállalat a kaposvári nyári vásáron bemutatta az olajos iszap környezetkímélő keze­lésére Kidolgozott technoló­giát. Papp Endre, a vállalat műszaki igazgatóhelyettese elmondta: — Köztudomású, hogy sok ipari és mezőgazdasági üzem­ben gyűlik össze a veszélyes hulladékok sorába tartozó olajos iszap. Ennek bizton­ságos elhelyezése meglehető­sen nagy költséggel jár, de még így sem nevezhető meg­nyugtatónak. Az olajos iszap kezelésiére magyar szabada­lom alapján kidolgozták már az eljárást, a szabadalmat vállalatunk megvásárolta, és kifejlesztettük a vegyi eljá­rás alkalmazási technoló­giáját. A miénkkel azonos profilú vállalótokat a Com- munltas gazdasági társaság fogja össze, s ennek kereté­ben folyik a módszer elter­jesztése. A többnyire megyei feladatkörű településtiszta­sági szakvállalatok a kom­munális szennyvizek . gép­járművekkel történő szállítá­sával foglalkoznak, így ezt a feladatot is megoldhatják. Az alkalmazási kísérletek ez év elején folytak az OKTH által megbízott laboratóriu­mok ellenőrzésével, s az eredmények alapján a közel­jövőben Somogybán, jövőre pedig az egész országban el­terjesztjük a módszert. — Mi az eljárás lényege? — Az olajos iszapot a ke­letkezés helyén kitermeljük, kiürítjük a tárolómedencét, és a helyszínen elvégezzük az iszap vegyszeres kezelését. Ennek eredményeként már veszélytelen, ismét felhasz­nálható — például gépjármű­vek mosásánál alkalmazható — ipari 'vízként visszamarad az iszap tömegének mintegy 90 száaaléka. Minthogy a ke­zelés nyomán az olaj veszé­lyeztető hatása Idővel meg­szűnik, a maradék iszap a későbbiekben akár termőföld­ként is hasznosítható. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Augusztus derekáig 21 mil­lió 900 ezer kisméretű egy­ségnek megfelelő B—30-as blokktégla készült a Közép- dunántúli Téglaipari Válla­lat székesfehérvári téglagyá­rában. Az idei terv időará­nyos részénél mintegy 800 ezerrel több ez a mennyiség, sőt, négyszázezerrel a tava­lyit is meghaladja. A téglagyár termelési ada­tai különösen azért figye­lemre méltóak, mert az év első heteiben a zord téli idő­járás okozta kiesések sikeres pótlását is mutatják. A nagy hideg inkább csak a selejt megnövekedésében éreztette hatását. A téli több selejt még mindig rontja az adatok­ban az összképet. Ezért fontos feladatnak tekintik a gyár­ban a minőség javítását, hogy a hátralévő időszakban sikerüljön az éves selejtszá­zalékot elfogadható értékre „hozni”. Az utóbbi hetekben a kö­zép-dunántúli téglagyárak­ban is megnövekedtek a rak­tári készletek. A szokatlan jelenség hatására a vállalat igyekszik több módon is ér­tékesíteni termékeit. Jó hír ez az építkezőknek, hiszen az időszakosan megnőtt tég­lakészletek eladása érdeké­ben kedvező lehetőségeket kínál a vállalat. A székesfehérvári tégla- . gyárban rögtönzött kiállítá­son megtekinthetik az ér­deklődők a vállalat gyárai által kínált falazóanyagokat, megrendelhetik és ki is fi­zethetik azokat. Így szinte termelői áron juthatnak az építkezők Uni­formhoz, válaszfaltéglához, B—30-ashoz és más felkínált falazóanyaghoz, csak a fu­varról kell gondoskodni. A szállítást segítené hivatásos fuvarozók bekapcsolása az akcióba. Erre is van esély, ugyanis a téglagyártók elő­rehaladott tárgyalásokat folytatnak az Álba Volán il­letékeseivel. PETŐFI NÉPE A Villamosszigetelő és Mű­anyaggyár Kiskunfélegyházi Gyára komoly gondokkal küzdött a múlt évben. Ter­mékei iránt csökkent a ke­reslet, s időnként szinte alig tudták foglalkoztatni a dol­gozóikat. Helyzetük az idén örvendetesen megváltozott. Bizonyítja ezt az is, hogy míg a múlt évben 609 mil­lió forint volt az árbevéte­lük, addig az idén június végéig már 321 millió forin­tot kaptak termékeikért. Tulkán György igazgatóval arról beszélgetünk, hogy mi­lyen intézkedésekkel sike­rült úrrá lenni a gondokon. — Azért túlzott optimiz­musra semmi okunk — mondta az igazgató. — Hely­zetünk most sem könnyű, de összefogással sikerült a ta­valyi gondjaink nagy részét megszüntetni. Az első jelen­tős lépésünk az volt, hogy létrehoztunk egy kis csopor­tot, s feladatául jelöltük meg a fokozott piackutatást, az új termékek iránti igények felkutatását. Nem volt rossz lépés, számos új céggel vet­tük fel a kapcsolatot, és a termékek száma is növeke­dett. Egymás után jelent­keztek a megrendelők, és az év első felében nem volt gond munkát adni dolgozó­inknak, jól ki tudjuk hasz­nálni nagy teljesítményű és nagy értékű gépeink kapa­citását. Újdonságnak számít — tette hozzá az igazgató —, hogy valószínűleg sikerül „betörni” termékeinkkel a méhészetbe is. Tervezik a műanyagkaptárakat és kü­lönböző méhészeti felszerelé­seket, amelyeket a későb­biekben majd mi készítünk. Sikeresen teljesítettük az év első felében az export- megrendeléseket, az NSZK- beli partnerünk elégedett volt az általunk szállított lámpabúrákkal. Az év má­sodik felében Csehszlovákiá­ba szállítunk nagyobb meny- nyiségű terméket. Eredményeink elérésében nagy szerepe van, hogy az év első felében változtattunk a korábbi bérezésen, amely most már a teljesítményre épül. Átlag 5,5 százalékos volt dolgozóink jövedelmé­nek növekedése. Termelésünk bővülését se­gítette az is, hogy az év el­ső felében 12,8 millió forin­tot költöttünk beruházásra, különböző célgépek és esz­közök beszerzésére. Dunöntült napló 'A Mecseki Kultúrpark ne­gyedszázados évfordulóján nyílott meg Pécsett a bel­városban az akvárium és terrártum. A Munkácsy ut­cában a hajdani Munkácsy. házban — itt lakott egy ide­ig a neves festő — és az alatta található pincerend­szerben alakították ki az új intézményt. A terveket a Dél-dunántúli Tervező Vál­lalat készítette, a kivitelező pedig a Mecseki Kultúrpark volt. A több mint nyolcszáz négyzetméter alapterületű állatkert 8 millió forintba került. Ennek egy ré­szét a Mecseki Kultúr­park fizette, ezenkívül segít­séget kaptak még a Pécsi Városi Tanácstól, a Mozi­üzemi Vállalattól és az Or­szágos Közművelődési Ta­nácstól. Nemcsak a hüllők és hálák bemutatására vállal­koztak, hanem külön szak­köri és előadótermek kiala­kításával is segítik az okta­tó-nevelő munkát. Az akvárium-terrárium há­rom részre' tagolódik. A mélypincében kapott helyet a 24 terrárium és 31 akvá­rium, ahol az érdeklődők megismerkedhetnek az óri­áskígyókkal, teknősökkel, krokodilokkal, valamint a legkülönfélébb halakkal. Az üvegfalú bemutatótereket csempével burkolták, vala­mint a tengert idézik a fal­kiugrások. Télen-nyáron egyenletesen 14 fokos a hő­mérséklet. A rétegpincében alakították ki a természet- tudományi kisgalériát, ahol jelenleg Takács Dezső gra­fikusművész erre az alka­lomra készült állatgrafikái láthatók. A földszinti klub­teremben működik majd a természettudományi és vi- deomozi. A Mecseki Kultúrpark föld alatti zoojába akár egy- egy biológiaórán is elláto­gathatnak az általános és középiskolás diákok. Szüksé­ges volt, hogy a belvárosban építsék meg az akváriumot és terráriumot, ugyanis az állatkertben már nem volt erre terület. Diuatbemutatő Az OKISZ Labor és a Bu­dapesti Könnyűipari Szö­vetkezetek Szövetségének rendezésében kedden a Du­na Intercontinental Szálló­ban őszi-téli divatbemutatót tartottak. Az idei módiról általában elmondható, hogy a lezser szabás, és nagy bőség jel­lemzi a modelleket. A di­vattervezők, modellezők és a szövetkezeti divatszalonok szabásmesterei arra töre­kedtek, hogy a nemzetközi divatirányzatokat és a ma­gyar divatízlést ötvözzék és olyan kollekciót alkossanak, amelyben mindenki megta­lálja az alkatának és ízlésé­nek leginkább megfelelő, egyénien elegáns, praktikus modelleket. Az alapanyagok főként pu­ha karakterű gyapjúszöve­tek, len- és pamutvásznak, könnyű kelmék. A színek közül divatos a fekete, fe­hérrel és sárgával, a kék és piros, valamint a sötétebb és tört tónusok kevés élénk színnel kombinálva. A szok­nyák, ruhák, nadrágok ru­hák hossza és bősége széles Skálán mozog, nem lelhető fel bennük határozott divat- irányzat, a modell jellegétől függően bármilyenek lehet­nek. A gyermekdivat jellegze­tessége, hogy előtérbe ke­rült a szabad idő eltöltésére alkalmas, könnyen közelhető és egyszerű, egymással va­riálható ruhadarabok visele­té.

Next

/
Thumbnails
Contents