Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-28 / 201. szám
Mai számunkból XXXV. évfolyam, 201. szám. ARA: 1,80 Ft 1985. augusztus 28., szerda. KOMMUNISTÁK A SZAKSZERVEZETEKBEN (3. old.) SZOMSZÉDOLÁS (4. old.) A SZEKSZÁRDIAK NYERTEK A KLENA- EMLÉKVERSENYT (6. old.) SZABADBAN TÖLTI A SZABAD IDEJÉT (5. old.) I I A nép frontjának számadása Ahogy mondani szokták, megkezdődött a visszaszámlálás, hiszen ismeretes a dátum: december 13—14— 15-én tartja a Hazafias Népfront VIII. kongresszusát. Az előző, 1981-es VII. kongresszus óta eltelt idő tapasztalatokban, tettekben; eredményekben gazdag szakasza volt a népfrontmozgalomnak. A helyi, a területi bizottságok nem szűkölködtek tehát összegezendő tényekben. A tömör jelszó a gyakorlat vezérfonala lett, hiszen a VII. kongresszusnak otthont adó teremben — az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában — azt olvashattuk: „Szocialista demokrácia: közös gondolkodás, együttes cselekvés!” S bár ennek a közös gondolkodásnak, együttes cselekvésnek kétségtelenül sokféle, változatos terepe van a magyar társadalomban, a hazai gazdaságban, tagadhatatlanul a legszélesebb mezőt a népfrontmozgalom kínálta, kínálja fel. Szinte csak találomra választva, sorolva a hivatko- zásnyi példákat: az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1983. évi III. törvény javaslatának széles körű társadalmi vitája; a fogyasztók tanácsainak létrehozása; az Olvasó népért mozgalom; az egyesületalapítási kezdeményezések felkarolása; a kertbarátok és kistenyésztők támogatása; a vállalatvezetők fórumának megteremtése; környezetvédelmi őrségek; az elöljáróságok megalakításának előkészítése... s folytathatnék még hosszan, hiszen gazdag a tények példatára. Ez a gazdag példatár egyben annak is bizonyítéka, mennyire nem szűkül le — hiszen hierarchikus tagozódás híján nem is szűkülhet le! — a mozgalom helyi bizottságokra, elnökségekre, azaz e testületek mellett ott láthatjuk a munkabizottságokban résztvevőket, a rendszeresen dolgozó aktívák széles kört átfogó hálózatát, s azokat, akik egy-egy alkalomra, akcióra bekapcsolódva ízlelik meg a másokért, a közösségért cselekvés gondját, örömét. Tévedést nem kockáztatva kimondhatjuk tehát, a kongresszusra nem csupán tisztségviselők, testületek készülnek, hanem — és elsősorban — szinte valamennyiünknek dolga, ügye ez a számadás. Túlzás lenne az előbbi megállapítás? A népfrontmozgalomnak csupán a területi és helyi bizottságaiban — számuk 3100 felett van — kilencvenezernél többen tevékenykednek. A társadalmi munkában, a település- fejlesztésben tanúsított áldozatos magatartása elismeréseként évente átlagosan ötezren kapják meg a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által alapított, adományozott Kiváló Társadalmi Munkás, tizenötezren pedig az Érdemes Társadalmi Munkás kitüntető jelvényt. Felvillantanak ezek a hivatkozási példák valamit abból, milyen erők rejlenek szocialista társadalmunkban, a jó célok miként képesek a szó igaz értelmében tömegeket mozgósítani, önzetlenül, cselekvésre, közreműködésre késztetni. Valójában oda jutunk az előbbi, a praktikum oldaláról mérlegelő megállapítással, ahonnét el kellett volna indulnunk. A szociailista nemzeti egység hétköznapjaitól kellett, illett volna elindulnunk, hiszen végső soron ez a gyökere az apró tettek, a kis lépések sokszor nem csupán lelkesedést, hanem szívósságot, következetességet, konokságot is igénylő gyakorlatának. Sok olyasmit is vállára vesz, magáénak tart a népfrontmozgalom, amit kezdetben ódzkodás, értetlenkedés, sőt, gyanakvás fogad, fog körül — elég itt emlékeztetni a fogyasztók tanácsai létrehozására —; s mert a népfrontmozgalomban teljes egészében hiányoznak a hatalom eszközei, egyetlen fegyver marad: a nyílt, az őszinte szó, az érvelés, meggyőzés. Ennek a hatásos, de egyben kényes fegyvernek okos forgatása a települések döntő részén érzékelhető eredményekkel járt, mind a tudati, mind a tárgyi világ köreiben. Az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 1976-ban 251 forintot, 1984-ben 1194 forintot tett ki, összesítésben majd’ évtizede 2,6i, tavaly viszont már 12,7 milliárdot! Igaz, ott sűrűsödik ebben a tanácsok megnehezedett dolga, gazdálkodási környezetének sokféle vonzata is. De semmi okunk kételkedni abban, hogy ott van az összegekben a fölismerés is: magunknak tesszük. A kettőt együtt kell látni a kongresszusi számadásra készülve, amint ezen túl, minden másban is ajánlható ez az együttes látásmód, mérlegelés. Csakis úgy lehet realista az összegezés a népfrontmunkáról. Ezt az összegezést rövidesen — szeptembertől — megkezdik a község-körzeti, a város-körzeti, a községi népfrontbizottságoknál, hogy azután folytatódjék ez a munka — októberben — a városi népfrontértekezleteI ken, eljutva az utolsó előtti lépcsőfokhoz, a megyei népfrontértekezlethez; majd a kongresszus következik. Lesznek viták? Reméljük: igen! Voltak viták; voltak tettek. Legyenek viták; legyenek tettek. Mészáros Ottó Az atomsorompó-szerződés a béke hatékony eszközévé vált Gorbacsov üzenete á genfi konferenciához Az államok által közösen kidolgozott atomsorompó- szerződés gyakorlatilag bebizonyította életképességét, hiszen megkötése óta 'egyetleneggyel sem növekedett az atomfegyverekkel rendelkező államok száma. A résztvevők tekintetében ez a legtágabb értelemben vett megállapodás a fegyverzetkorlátozás terén. E szerződés alapján alakult ki az atomfegyverek elterjedését gátló nemzetközi rendszer, amely a béke hatékony eszközévé vált. Ezt hangsúlyozta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára abban az üzenetben, amelyet az atomsorompó- szerződés végrehajtásával foglalkozó genfi konferencia résztvevőihez intézett. Az üzenet a továbbiakban rámutat: a szerződés ‘ megteremtette a kedvező feltételeket az atomenergia békés felhasználásában történő széles körű nemzetközi együttműködéshez, s a Szovjetunió határozott híve annak, hogy ez az együttműködés tovább szélesedjék. Minden tőle telhetőt elkövet, hogy ne csak meggátolja az atomfegyverek terjedését, hanem az atomfegyverkezési hajszát is leállítsa. Vállalta, hogy nem alkalmaz elsőként atomfegyvert. Az atomfegyverkezési hajsza lassítására irányuló törekvés újiabb bizonyítéka, hogy a Szovjetunió moratóriumot jelentett be minden atomrobbantásra — hangsúlyozta Gorbacsov, Kétségtelen, hogy egy kölcsönös szovjet—amerikai atomrobbantási moratórium kedvező feltételeket teremtene az atomfegyver-kísérle. tek általános és teljes betiltását kimondó nemzetközi szerződés megkötéséhez, s előmozdítaná az atomsorompó-szerződés minél teljesebb valóra váltását. A kozmikus és atomkorban az atomfegyverkezési hajsza megfékezése — folytatódik az üzenet — elválaszthatatlanul összefügg azzal, hogy elejét kell venni a világűr milita- rizálásának. Ha a világűr békés lesz és a katonai versengés területén kívül marad, akkor továbbjuthatunk az atomfegyver-készletek korlátozása és csökkentése egész kérdéskörének megoldásában. Ezek az elképzelések vezették a Szovjetuniót — mutatott rá Gorbacsov —, amikor az ENSZ-közgyűlés 40. ülésszakának javaslatot tett a kozmikus térség békés, nem katonai célú felhasználásában kifejtendő nemzetközi együttműködésre. A Szovjetunió — fejeződik be az üzenet — amellett van, hogy a fegyverkezési hajsza megfékezésével kapcsolatos energikus munka minden területre kiterjedjen. • A világ 125 országa fogadta már el a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrzését; a békés célú nukleáris berendezések 98 százaléka áll így nemzetközi ellenőrzés alatt. Ez a rendszer jó alapul szolgálhat az atomfegyverkezés korlátozásánál is — erről beszélt Hans Blix, az ügynökség vezér- igazgatója a tanácskozás megnyitóülésén. Magyar-lengyel tervkoordinációs megállapodás Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettest, az Országos Tervhivatal elnökét varsói tárgyalásai alkalmával fogadta Zbigniew Messner, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes. A megbeszélésen jelen volt Szombath Jenő, hazánk ideiglenes varsói ügyvivője. Varsóban az öt évre szóló magyar—lengyel tervkoordinációs szerződés aláírása után Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes rövid nyilatkozatot adott a PAP hírügynökségnek. Az Országos Tervhivatal elnöke hangsúlyozta, hogy rendkívül gyümölcsöző volt a kétéves tervkoordinációs munka, és a további együttműködés elsősorban a legkorszerűbb gazdasági ágazatokban folytatódik. Külön kiemelte, hogy a forgalom fele a magyar és lengyel termelők munkamegosztása révén képződik. A lengyel tervbizottság elnöke, Manfred Gorywoda azt emelte ki, hogy hosszú távú megállapodások születtek az autóiparban és az elektronikában. Nehéz ősz előtt a szállító vállalatik Jobb együttműködésre vao szükség szállíttatok és fuvarozók között A Tolna Megyei Szállítási Bizottság tegnap Szekszárdon, a megyei tanács általános elnökihelyettese, Ribling Ferenc elnökletével ülést tartott. A megyei szállítási bizottság elnöke elmondta, hogy az idei őszön ismét nagy és sokrétű, nehéz feladatok várnak a fuvarozókra és a szállítta- tókna egyaránt. Utalt arra is, hogy az év elejére tervezett többletszállítást nem végezték el, bár a MÁV és a Volán fuivarkedvezményt is adott. Az év eddigi szállítási tapasztalatairól Weisz József, a MÁV Pécsi Igazgatós ágának igazgatóhelyettese számolt be, majd Takács Béla, az Országos Szállítási Bizottság osztályvezetője általános, de megoldásra váró kérdésekről beszélt. A bizottság tagjai saját munkaterületükről mondtak véleményt. A feladatok megoldására — állapították meg — csak a jobb együttműködés révén lesz lehetőség. Tennivaló bőven van. A vasút áruszállításra kedvezményt adott az év első hónapjára, tíz százalékot, most pedig az év utolsó három hónapjában tíz százalékkal felemeli a díjiat. Az előszállítás kudarcára jellemző, hogy például a gyékényesi kavicsbányából egy-egy szállítási dekádban a tervezett kavics tíz százalékát tudták csak elvinni, az időjárás és fogadási hibák miatt. Erről a bányászati helyről az első negyedévben 340 000 tonna kavicsot kellett volna elvinni, de a teljesítmény csak 190 000 tonna volt. A nagyharsányi kőbányában 25 napig nem volt termelés, tehát nemcsak a szállítók, hanem a felhasználók is kedvezőtlen helyzetbe kerültek. A Tolna megyei állapot sem volt jobb. Késett a szénszállítás, a kavicsrako- mányók érkezése, és a MÁV több alkalommal nem tudott rendelőinek kellő mennyiségű vagont kiállítani, sok alkalommal pedig szombat-vasárnap nem rakták ki az érkező kocsikat. A Nagymányoki Brikettgyár terven felül húszezer tonnával több szenet küldött a felhasználókhoz, a Paksi Konzervgyárban tavaly július végéig 21 929 tonna árut adtak fel, idén 31 824 tonnát. A szekszárdi vasútállomáson tavaly ösz- szesen 3840 konténert kezeltek, míg idén, az első hét hónapban 3515-öt. De a megyében feladott áru mennyisége kevesebb volt idén, mint tavaly. Az elmaradt szállításokat pótolni kell, azzal együtt, hogy az őszi csúcsforgalom szeptember elsején a cukor, répa-szállítással kezdődik. Tizenöt különvonatot állít forgalomba a MÁV: a kaposvári és az ercsi cukorgyárba viszik majd a Tolnában termelt répát. A répával egy időben növekszik majd a gabona szállítása is, bár a gazdaságok saját fuvareszközzel is rendelkeznek, ám a Volán gépeit is be kell kapcsolni nagyobb mértékben a forgalomba. A másik nagy csúcsidei munka a tüzelőanyag szállítása. Egyelőre a bányákat ki tudják elégíteni kocsikkal, de a szállítás nem egyenletes, emiatt fordul elő a TÜZÉP- telepeken tumultus. S várhatóan a pb-gázpalackok szállításának ideje is a szép-, temberi első hetekben lesz, hiszen a gyakorlatnak megfelelően a palackok téli ára „életbe lép”. A lakossági igények kielégítésére folyamatos és kielégítő mennyiségű áru „házhoz” szállítására a Volán szekszárdi igazgatósága különleges tervet dolgozott ki. Hasonló gond lesz majd az olaj szállításával is. A mözsi ÁFOR-telep tárolókapacitása kicsi, így a Volán a lakossági igényeket csak késve tudja majd kielé. gíteni, mert előfordul, hogy a négy-öt kocsi helyett csak reggelente egy-kettő tud tankolni a mözsi bázison. A szállítási bizottság az ősz folyamán titkársága révén külön gondot fordít egyrészt a személyszállításra, másrészt pedig a lakosság számára fontos cikkek célállomáshoz juttatására. Dr. Nedők Pál, a megyei szállítási bizottság titkára jelentést készített arról, hogy Tolna megye kistelepüléseinek milyen a közlekedési helyzete. Általában jónak mondható, ám sok még a tennivaló egyes községek, — Gyulay, Szafccs, Bogyiszló, Szedres, stb. — közlekedési helyzetének javítására. Megvizsgálta a szállítási bizottság azt is, hogy a teherszállítással foglalkozó különféle munkaközösségek mennyire elégítik ki az igényeket, törvényesen működnek-e, s a területükön meny. nyíre elégedettek a szállíttatok. PALKOVACSJENŐ A hét hónap alatt a szekszárdi pályaudvaron 384 konténert kezeltek A Borsodi Vegyi Kombinát; szekszárdi üzemének az iparvágányán rakják ki a Kazincbarcikáról érkezett granulátumot
