Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-28 / 201. szám

Mai számunkból XXXV. évfolyam, 201. szám. ARA: 1,80 Ft 1985. augusztus 28., szerda. KOMMUNISTÁK A SZAKSZERVEZETEKBEN (3. old.) SZOMSZÉDOLÁS (4. old.) A SZEKSZÁRDIAK NYERTEK A KLENA- EMLÉKVERSENYT (6. old.) SZABADBAN TÖLTI A SZABAD IDEJÉT (5. old.) I I A nép frontjának számadása Ahogy mondani szokták, megkezdődött a visszaszám­lálás, hiszen ismeretes a dátum: december 13—14— 15-én tartja a Hazafias Népfront VIII. kongresszusát. Az előző, 1981-es VII. kongresszus óta eltelt idő ta­pasztalatokban, tettekben; eredményekben gazdag sza­kasza volt a népfrontmozgalomnak. A helyi, a terü­leti bizottságok nem szűkölködtek tehát összegezendő tényekben. A tömör jelszó a gyakorlat vezérfonala lett, hiszen a VII. kongresszusnak otthont adó terem­ben — az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában — azt olvashattuk: „Szocialista demokrácia: közös gon­dolkodás, együttes cselekvés!” S bár ennek a közös gondolkodásnak, együttes cselekvésnek kétségtelenül sokféle, változatos terepe van a magyar társadalom­ban, a hazai gazdaságban, tagadhatatlanul a legszé­lesebb mezőt a népfrontmozgalom kínálta, kínálja fel. Szinte csak találomra választva, sorolva a hivatko- zásnyi példákat: az országgyűlési képviselők és a ta­nácstagok választásáról szóló 1983. évi III. törvény javaslatának széles körű társadalmi vitája; a fogyasz­tók tanácsainak létrehozása; az Olvasó népért moz­galom; az egyesületalapítási kezdeményezések fel­karolása; a kertbarátok és kistenyésztők támogatása; a vállalatvezetők fórumának megteremtése; környe­zetvédelmi őrségek; az elöljáróságok megalakításának előkészítése... s folytathatnék még hosszan, hiszen gazdag a tények példatára. Ez a gazdag példatár egy­ben annak is bizonyítéka, mennyire nem szűkül le — hiszen hierarchikus tagozódás híján nem is szű­külhet le! — a mozgalom helyi bizottságokra, elnök­ségekre, azaz e testületek mellett ott láthatjuk a mun­kabizottságokban résztvevőket, a rendszeresen dolgozó aktívák széles kört átfogó hálózatát, s azokat, akik egy-egy alkalomra, akcióra bekapcsolódva ízlelik meg a másokért, a közösségért cselekvés gondját, örömét. Tévedést nem kockáztatva kimondhatjuk tehát, a kongresszusra nem csupán tisztségviselők, testületek készülnek, hanem — és elsősorban — szinte vala­mennyiünknek dolga, ügye ez a számadás. Túlzás lenne az előbbi megállapítás? A népfront­mozgalomnak csupán a területi és helyi bizottságaiban — számuk 3100 felett van — kilencvenezernél többen tevékenykednek. A társadalmi munkában, a település- fejlesztésben tanúsított áldozatos magatartása elisme­réseként évente átlagosan ötezren kapják meg a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa által alapított, adományozott Kiváló Társadalmi Munkás, tizenötezren pedig az Érdemes Társadalmi Munkás kitüntető jel­vényt. Felvillantanak ezek a hivatkozási példák va­lamit abból, milyen erők rejlenek szocialista társadal­munkban, a jó célok miként képesek a szó igaz ér­telmében tömegeket mozgósítani, önzetlenül, cselek­vésre, közreműködésre késztetni. Valójában oda jutunk az előbbi, a praktikum olda­láról mérlegelő megállapítással, ahonnét el kellett vol­na indulnunk. A szociailista nemzeti egység hétköz­napjaitól kellett, illett volna elindulnunk, hiszen vég­ső soron ez a gyökere az apró tettek, a kis lépések sokszor nem csupán lelkesedést, hanem szívósságot, következetességet, konokságot is igénylő gyakorlatá­nak. Sok olyasmit is vállára vesz, magáénak tart a népfrontmozgalom, amit kezdetben ódzkodás, értetlen­kedés, sőt, gyanakvás fogad, fog körül — elég itt em­lékeztetni a fogyasztók tanácsai létrehozására —; s mert a népfrontmozgalomban teljes egészében hiá­nyoznak a hatalom eszközei, egyetlen fegyver marad: a nyílt, az őszinte szó, az érvelés, meggyőzés. Ennek a hatásos, de egyben kényes fegyvernek okos forgatása a települések döntő részén érzékelhető ered­ményekkel járt, mind a tudati, mind a tárgyi világ köreiben. Az egy lakosra jutó társadalmi munka érté­ke 1976-ban 251 forintot, 1984-ben 1194 forintot tett ki, összesítésben majd’ évtizede 2,6i, tavaly viszont már 12,7 milliárdot! Igaz, ott sűrűsödik ebben a taná­csok megnehezedett dolga, gazdálkodási környezeté­nek sokféle vonzata is. De semmi okunk kételkedni abban, hogy ott van az összegekben a fölismerés is: magunknak tesszük. A kettőt együtt kell látni a kong­resszusi számadásra készülve, amint ezen túl, minden másban is ajánlható ez az együttes látásmód, mérle­gelés. Csakis úgy lehet realista az összegezés a nép­frontmunkáról. Ezt az összegezést rövidesen — szeptembertől — megkezdik a község-körzeti, a város-körzeti, a községi népfrontbizottságoknál, hogy azután folytatódjék ez a munka — októberben — a városi népfrontértekezlete­I ken, eljutva az utolsó előtti lépcsőfokhoz, a megyei népfrontértekezlethez; majd a kongresszus következik. Lesznek viták? Reméljük: igen! Voltak viták; vol­tak tettek. Legyenek viták; legyenek tettek. Mészáros Ottó Az atomsorompó-szerződés a béke hatékony eszközévé vált Gorbacsov üzenete á genfi konferenciához Az államok által közösen kidolgozott atomsorompó- szerződés gyakorlatilag bebi­zonyította életképességét, hi­szen megkötése óta 'egyetlen­eggyel sem növekedett az atomfegyverekkel rendelke­ző államok száma. A részt­vevők tekintetében ez a leg­tágabb értelemben vett meg­állapodás a fegyverzetkorlá­tozás terén. E szerződés alapján alakult ki az atom­fegyverek elterjedését gátló nemzetközi rendszer, amely a béke hatékony eszközévé vált. Ezt hangsúlyozta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára abban az üzenetben, amelyet az atomsorompó- szerződés végrehajtásával foglalkozó genfi konferencia résztvevőihez intézett. Az üzenet a továbbiakban rámutat: a szerződés ‘ meg­teremtette a kedvező felté­teleket az atomenergia bé­kés felhasználásában történő széles körű nemzetközi együttműködéshez, s a Szov­jetunió határozott híve an­nak, hogy ez az együttmű­ködés tovább szélesedjék. Minden tőle telhetőt elkö­vet, hogy ne csak meggátol­ja az atomfegyverek terje­dését, hanem az atomfegy­verkezési hajszát is leállítsa. Vállalta, hogy nem alkal­maz elsőként atomfegyvert. Az atomfegyverkezési hajsza lassítására irányuló törekvés újiabb bizonyítéka, hogy a Szovjetunió moratóriumot jelentett be minden atom­robbantásra — hangsúlyozta Gorbacsov, Kétségtelen, hogy egy köl­csönös szovjet—amerikai atomrobbantási moratórium kedvező feltételeket terem­tene az atomfegyver-kísérle. tek általános és teljes betil­tását kimondó nemzetközi szerződés megkötéséhez, s előmozdítaná az atomsorom­pó-szerződés minél teljesebb valóra váltását. A kozmikus és atomkorban az atom­fegyverkezési hajsza megfé­kezése — folytatódik az üzenet — elválaszthatatlanul összefügg azzal, hogy elejét kell venni a világűr milita- rizálásának. Ha a világűr békés lesz és a katonai ver­sengés területén kívül ma­rad, akkor továbbjuthatunk az atomfegyver-készletek korlátozása és csökkentése egész kérdéskörének megol­dásában. Ezek az elképzelések ve­zették a Szovjetuniót — mu­tatott rá Gorbacsov —, ami­kor az ENSZ-közgyűlés 40. ülésszakának javaslatot tett a kozmikus térség békés, nem katonai célú felhaszná­lásában kifejtendő nemzet­közi együttműködésre. A Szovjetunió — fejeződik be az üzenet — amellett van, hogy a fegyverkezési hajsza megfékezésével kapcsolatos energikus munka minden te­rületre kiterjedjen. • A világ 125 országa fo­gadta már el a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség el­lenőrzését; a békés célú nuk­leáris berendezések 98 szá­zaléka áll így nemzetközi ellenőrzés alatt. Ez a rend­szer jó alapul szolgálhat az atomfegyverkezés korlátozá­sánál is — erről beszélt Hans Blix, az ügynökség vezér- igazgatója a tanácskozás megnyitóülésén. Magyar-lengyel tervkoordinációs megállapodás Faluvégi Lajos miniszter­elnök-helyettest, az Orszá­gos Tervhivatal elnökét var­sói tárgyalásai alkalmával fogadta Zbigniew Messner, a LEMP KB Politikai Bi­zottságának tagja, miniszter­elnök-helyettes. A megbeszé­lésen jelen volt Szombath Jenő, hazánk ideiglenes var­sói ügyvivője. Varsóban az öt évre szóló magyar—lengyel tervkoordi­nációs szerződés aláírása után Faluvégi Lajos minisz­terelnök-helyettes rövid nyi­latkozatot adott a PAP hír­ügynökségnek. Az Országos Tervhivatal elnöke hangsú­lyozta, hogy rendkívül gyü­mölcsöző volt a kétéves tervkoordinációs munka, és a további együttműködés el­sősorban a legkorszerűbb gazdasági ágazatokban foly­tatódik. Külön kiemelte, hogy a forgalom fele a ma­gyar és lengyel termelők munkamegosztása révén kép­ződik. A lengyel tervbizottság el­nöke, Manfred Gorywoda azt emelte ki, hogy hosszú távú megállapodások születtek az autóiparban és az elektroni­kában. Nehéz ősz előtt a szállító vállalatik Jobb együttműködésre vao szükség szállíttatok és fuvarozók között A Tolna Megyei Szállítási Bizottság tegnap Szekszárdon, a megyei tanács általános el­nökihelyettese, Ribling Ferenc elnökletével ülést tartott. A megyei szállítási bizottság elnöke elmondta, hogy az idei őszön ismét nagy és sok­rétű, nehéz feladatok várnak a fuvarozókra és a szállítta- tókna egyaránt. Utalt arra is, hogy az év elejére tervezett többletszállítást nem végez­ték el, bár a MÁV és a Vo­lán fuivarkedvezményt is adott. Az év eddigi szállítási ta­pasztalatairól Weisz József, a MÁV Pécsi Igazgatós ágának igazgatóhelyettese számolt be, majd Takács Béla, az Orszá­gos Szállítási Bizottság osz­tályvezetője általános, de megoldásra váró kérdésekről beszélt. A bizottság tagjai saját munkaterületükről mondtak véleményt. A fel­adatok megoldására — álla­pították meg — csak a jobb együttműködés révén lesz lehetőség. Tennivaló bőven van. A vasút áruszállításra kedvez­ményt adott az év első hó­napjára, tíz százalékot, most pedig az év utolsó három hónapjában tíz százalékkal felemeli a díjiat. Az előszállí­tás kudarcára jellemző, hogy például a gyékényesi kavics­bányából egy-egy szállítási dekádban a tervezett kavics tíz százalékát tudták csak el­vinni, az időjárás és foga­dási hibák miatt. Erről a bányászati helyről az első negyedévben 340 000 tonna kavicsot kellett volna elvinni, de a teljesítmény csak 190 000 tonna volt. A nagyharsányi kőbányá­ban 25 napig nem volt ter­melés, tehát nemcsak a szál­lítók, hanem a felhasználók is kedvezőtlen helyzetbe ke­rültek. A Tolna megyei ál­lapot sem volt jobb. Késett a szénszállítás, a kavicsrako- mányók érkezése, és a MÁV több alkalommal nem tudott rendelőinek kellő mennyiségű vagont kiállítani, sok alka­lommal pedig szombat-vasár­nap nem rakták ki az érkező kocsikat. A Nagymányoki Brikettgyár terven felül húszezer tonnával több sze­net küldött a felhasználók­hoz, a Paksi Konzervgyárban tavaly július végéig 21 929 tonna árut adtak fel, idén 31 824 tonnát. A szekszárdi vasútállomáson tavaly ösz- szesen 3840 konténert kezel­tek, míg idén, az első hét hónapban 3515-öt. De a me­gyében feladott áru mennyi­sége kevesebb volt idén, mint tavaly. Az elmaradt szállításokat pótolni kell, azzal együtt, hogy az őszi csúcsforgalom szeptember elsején a cukor, répa-szállítással kezdődik. Tizenöt különvonatot állít forgalomba a MÁV: a kapos­vári és az ercsi cukorgyárba viszik majd a Tolnában ter­melt répát. A répával egy időben nö­vekszik majd a gabona szál­lítása is, bár a gazdaságok saját fuvareszközzel is ren­delkeznek, ám a Volán gé­peit is be kell kapcsolni na­gyobb mértékben a forga­lomba. A másik nagy csúcsidei munka a tüzelőanyag szállí­tása. Egyelőre a bányákat ki tudják elégíteni kocsikkal, de a szállítás nem egyenletes, emiatt fordul elő a TÜZÉP- telepeken tumultus. S vár­hatóan a pb-gázpalackok szállításának ideje is a szép-, temberi első hetekben lesz, hiszen a gyakorlatnak meg­felelően a palackok téli ára „életbe lép”. A lakossági igények kielégítésére folya­matos és kielégítő mennyi­ségű áru „házhoz” szállítá­sára a Volán szekszárdi igaz­gatósága különleges tervet dolgozott ki. Hasonló gond lesz majd az olaj szállításá­val is. A mözsi ÁFOR-telep tárolókapacitása kicsi, így a Volán a lakossági igényeket csak késve tudja majd kielé. gíteni, mert előfordul, hogy a négy-öt kocsi helyett csak reggelente egy-kettő tud tan­kolni a mözsi bázison. A szállítási bizottság az ősz folyamán titkársága révén külön gondot fordít egyrészt a személyszállításra, más­részt pedig a lakosság szá­mára fontos cikkek célállo­máshoz juttatására. Dr. Nedők Pál, a megyei szállítási bizottság titkára je­lentést készített arról, hogy Tolna megye kistelepülései­nek milyen a közlekedési helyzete. Általában jónak mondható, ám sok még a tennivaló egyes községek, — Gyulay, Szafccs, Bogyiszló, Szedres, stb. — közlekedési helyzetének javítására. Megvizsgálta a szállítási bizottság azt is, hogy a te­herszállítással foglalkozó kü­lönféle munkaközösségek mennyire elégítik ki az igé­nyeket, törvényesen működ­nek-e, s a területükön meny. nyíre elégedettek a szállítta­tok. PALKOVACSJENŐ A hét hónap alatt a szekszárdi pályaudvaron 384 kon­ténert kezeltek A Borsodi Vegyi Kombinát; szekszárdi üzemének az iparvágányán rakják ki a Kazincbarcikáról érkezett granulátumot

Next

/
Thumbnails
Contents