Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-03 / 181. szám
1985. augusztus 3. Képújság 3 Befejeződtek az előkészületek Vállalati tanácsot választanak a Bonyhádi Cipőgyárban A megye néhány vállalatánál már megtörtént az átállás az új vállalatirányítási formára. A könnyűiparban a „Botond” Bonyhádi Cipőgyár lesz az első, ahol erre sor kerül. A jövő hét első három napján megválasztják a dolgozók küldötteit, majd augusztus 15-én megalakul a vállalati tanács, megvitatja és elfogadja a vállalat szervezeti és működési szabályzatát, megválasztja elnökét és elnökhelyettesét, majd az igazgatót, ezzel megkezdi működését. Széles körű és hosszú előkészítő munka ért el befejező szakaszához a napokban. Ennek fontos aktusa volt a pártvezetőség, a szak- szervezeti bizottság és a KISZ-bizottság együttes ülése, amelyen megvitatták a szervezeti és működési szabályzat tervezetet. Az előkészületek az év elején megkezdődtek, amikor az ipari miniszter állásfoglalásában a vállalati tanács vezetési formát ajánlotta a gyárnak. Termelési tanácskozásokon egyhangúlag — egy tartózkodással — szavaztak a dolgozók a javaslat elfogadása mellett. Az alapító okiratot — a vállalat kérésére — május 15-én adta ki a miniszter, pár napon belül megalakult a szerkesztőbizottság, a szervezeti és működési szabályzat tervezet elkészítésére — az igazgató vezetésével, létrehozták az előkészítőbizottságot, az szb- titkár vezetésével, amely később jelölőbizottsággá alakult át. Huszonhat tagú lesz a vállalati tanács, tizenhármat a dolgozók választanak a testületbe, nyolc vezető munkakörének megfelelően kerül be, négyet az igazgató nevez ki, végül maga az igazgató is tagja lesz. A jelölőbizottság széles körű „közvélemény-kutatás” és egyeztetés után befejezte munkáját, a jelöltek listáit július 22-én kifüggesztették, választásukra meghívták a gyesen, gyeden lévőket és a katonai szolgálatot teljesítőket is. A szervezeti és működési szabályzat tervezete június 30-ára készült el, tíz nap múlva azt is kifüggesztették. Jellemző a nagy érdeklődésre, hogy a kifüggesztés utáni napokban hat vállalati dolgozó tett írásban összesen harmincöt észrevételt, javaslatot a tervezethez. Ezeknek mintegy felét tartotta helyesnek a szerkesztőbizottság, mind a hat javaslattevő részletes, írásbeli választ kapott, melyben a bizottság köszönetét fejezte ki a javaslatokért, megindokolva azt is, ha valamelyiket nem tartotta szükségesnek, indokoltnak érvényesíteni. És hogy mennyire foglalkoztatja a gyári közvéleményt az új vállalatirányítási forma, azt tükrözi a már említett együttes ülés vitája is, ezután további korrekciókra került sor a tervezeten, amelynek terjedelme — a három függelékkel együtt — meghaladja a száz oldalt. Fölmerült, hogy tömörebbé kellene tenni, ám elhangzott olyan vélemény is, hogy „tanuljuk az új módszert, nem baj, ha pontosan, részletesen vannak szabályozva a dolgok.” Volt olyan javaslat, hogy a szabályzatban kellene rögzíteni az egyes osztályok, csoportok létszámát, ez azonban nem lenne célravezető, mint azt Tréber Tiborv igazgató válaszában elmondta, a szabályzat hosszabb időtartamra szól, az élet menet közben is szükségessé teszi a változásokat a létszámgazdálkodásban. Mint a vitából kiderült, a különböző kisebb-na- gyobb vezető beosztású dolgozók feladatait nem kell a szabályzatban részletesen előírni, erre a munkaköri leírás hivatott. Az egyik javaslatot azonban elfogadta a szerkesztőbizottság; a vezető állásúak jogkörét, feladatait előíró hét pontot egy nyolcadikkal kell kiegészíteni, miszerint a vállalat éves és középtávú terveihez is javaslatot kell tenniök, meghatározni, hogy a műszaki osztályvezető kikkel konzultáljon. Módosul az a rész is — az egyik fölszólaló észrevétele alapján —, hogy „a vállalati tanács, és a szakszervezet együttes hatáskörébe utalt ügyeket a vt elé terjesztés előtt az igazgatónak, vagy a szakvezetőnek meg kell vitatnia a szakszervezettel és az egyeztetett javaslatot kell a vt elé vinni.” Megfordítják a sorrendet, előbb kerül a kérdés a vt elé, utána foglal állást a szakszervezet. A szabályzattervezet egyik fejezete részletesen szabályozza a munkahelyi demokrácia fórumait érintő kérdéseket. Most, az együttes ülésen elhangzott olyan javaslat, hogy kerüljön ebbe bele a pártszervezetek, pártvezetőség általi beszámoltatás is. Ezt elvetette a szerkesztőbizottság, mondván, a párti rá- nyítás-ellenőrzés szabályozása nem vállalati feladat, a pártszerv, -szervezet akkor és arról számoltat be, amikor és amiről azt fontosnak tartja. Érdekes kérdés merült fel a vállalati tanács vagy tagjainak felelősségével kapcsolatban. Ha később kiderül, hogy helytelen, rossz, a vállalat gazdálkodására kedvezőtlenül kiható döntést hozott a vállalati tanács, ki vonható ezért felelősségre? Mint az igazgató válaszában elmondta — hivatkozva a tervezet egyik fejezetére —, több olyan kérdésben, amelyben eddig az igazgató döntött, a döntési jog a vállalati tanácsé lesz. Többek közt a vállalat 10 millió forint feletti hitelkérelmének jóváhagyása, az egy éven belül egymillió forintot meghaladó kötvénykibocsátás, szervezeti egységek átadása-átvétele 10 millió, termelőeszköz átadása ötmillió forint értéken felül, leányvállalat létesítése stb. Nos, az ilyen lépések kockázattal járnak, előfordulhat, hogy valamelyik „nem jön be”. A vállalati tanács jogköre az igazgató egyszemélyi felelősségét nem csökkenti. Ha úgy látja, hogy a lépés rossz következményekkel járhat, tiltakoznia kell, kérnie a döntés módosítását. Ha a vt mégis a tiltakozás ellenére dönt, és a döntés következménye később káros lesz a a vállalatra, hát... „nem tudom, hogyan alakul a felelősség.” Egyébként, nem hiszi, hogy nagy horderejű kérdéseknél ilyen éles harc alakulna ki. A vállalati tanács tagjainak a testület ülése előtt ■legalább nyolc nappal kell megkapniok a napirendi pontok írásos anyagát. Mint az egyik fölszólaló megjegyezte, hiányzik a szabályzattervezetből, hogy, meg kell-e beszélnie a témákat választóival. A válasz: Ennek szabályozására nincs szükség, a vállalatitanács-tag évente köteles beszámolni tevékenységéről. Az ő dolga — és jól felfogott érdeke —, hogy menet közben is tájékoztassa dolgozótársait, megismerje véleményüket és a testület ülésén ennek alapján foglaljon állást. A vállalati szervezeti és működési szabályzattervezetet alapjában jónak tartották a tanácskozás résztvevői, az elhangzottak alapján némi változtatásra, finomításra szorul. így kerül majd augusztus 15-én a vállalati tanács alakulóülése elé. J. J. Szocialista országok együttműködése a fénytávközlés fejlesztésében A fénytávközléssel kapcsolatos kutatások, fejlesztések összehangolásán, az együttműködés mind hatékonyabb formáinak kialakításán dolgoznak nyolc KGST ország — köztük Magyarország — valamint Jugoszlávia szakemberei. Az elektromos jeleken alapuló hagyományos távközlést világszerte mind szélesebb körben váltja fel a korszerűbb fénytávközlés, amelynél már nem az elektromos áram, hanem parányi üvegszálakon a fény közvetíti az információt. Előnye, hogy a korábbinál lényegesen gyorsabban képes a jelenlegi információmennyiség sokszorosának a továbbítására, emellett biztonságosabb is, hiszen az üvegszál érzéketlen a hőrej a nedvességre, a mágneses erőtér változásaira és más egyéb, az elektromos távközlést zavaró tényezőkre. Hazánkban — a többi szocialista országhoz hasonlóan — már évek óta napirenden van a fénytávközlés megteremtésének kérdése. Optikai szálon alapuló kísérleti vonalat már például üzemeltet a magyar posta, az új rendszer tényleges elterjedését azonban jelentősen nehezíti, hogy — mivel a hagyományostól gyökeresen különböző technológiáról van szó — bevezetése alapvetően új infrastruktúrát, számos költséges fejlesztést és beruházást feltételez. Az ilyen jellegű nehézségek áthidalását és a helyi erőfeszítések összehangolását célozta az a közelmúltban zárult szakértői értekezlet, amelyen az európai szocialista országok — kötük hazánk — valamint Kuba képviselői Leningrádban meghatározták a fénytávközlés közös fejlesztésének lehetséges területeit. A feladatok számbavételekor különválasztották a két-két pont (például telefonközpont, vagy város, netán földrész) közötti összeköttetés megteremtésével, illetve egy-egy adott terület komplex ellátásával kapcsolatos teendőket. Az előbbi elsősorban a telefonhálózat fejlesztését célozza, az utóbbi például a területi tv-; illetve számítógép-hálózatok fényátvitelű kapcsolatrendszerének kialakítását teszi lehetővé. A legfontosabb közös kutatási, fejlesztési területek megfogalmazása után most az egyes országok részvételének kérdése, az együttműködés ésszerű formáinak a kialakítása van napirenden. Hazánk részéről a fénytávközlési kutatások kapcsán a Távközlési Kutató Intézet, a BHG, a Híradástechnika Szövetkezet és a Műszaki Fizikai Kutató Intézet jelezte részvételét míg a szükséges műszaki eszközök gyártásába a DIGÉPI, a HITEKA és a kábelgyár kapcsolódna be. Uvegszálgyártás például már főijük a Szovjetunióban, Lengyelországban, az NDK- ban és Csehszlovákiában; az ezen alapuló kábelgyártásra a jelek szerint magyar részről is lenne vállalkozó. Mindez, valamint a fénytávközléssel kapcsolatos legközelebbi teendők kérdése lesz a KGST Rádiótechnikai és Elektronikai Ipari Állandó Bizottsága soron következő őszi ülésének a témája. HÉTRŐL hé TRE hírről Híl RRE A hét jellemzője a kánikula volt. A 'hétfői 30—35 fokos hőmérséklet után a hét közepén jégverésről adtunk hírt. Ez a szélsőségek között váltakozó időjárás valamennyiünkre egyformán hat, fáradtságot, bágyadtságot nyomva a közérzetre. Talán az üdülőik lakói könnyebben viselik el az ingadozásokat. Papa, mama óa a gyerekek Ezen a héten rövid tudósítás erejéig szóltunk a tengelioi oktatási központ családi üdültetéséről. A nagyszerű kezdeményezés mögött látnunk kell a gyermekek fejlődésére ható, — kimondatlan, leíratlan — pszidhológiai, pedagógiai módszereket. Ismert tény, hogy a 10—12 éves korban általában megkezdődik a szülőkről való érzelmi leszakadás, ez később, a serdülő- és ifjúkorban válik teljessé, és e nélkül nincs is igazi felnőtté válás. Ez a folyamat sokféleképpen nyilvánulhat meg. Számtalan ■konfliktus keletkezik gyermek és felnőtt között. A következmény nem egyszer a viszony elmérgesedése. Hosszú hónapokra kivetíti hatását a nyári két hét, amit a család távol az otthontól, hétköznapi környezetétől, egy addig ismeretlen helyen, együtt, egymásra utalva tölt el. Kinek-fcinek a lehetősége szerint már a nyár közös tervezése is befolyásolhatja a szülő-gyermek kapcsolat alakulását. A felnőttekkel való egjmnrangúság „kiharcolásán” szorgoskodó gyereknek ilyenkor több lehetőséget lehet adni. Legyen övé a programok megfogalmazásakor a döntő szó. Tisztában vagyunk azzal, hogy a gyerekek önállósága ebben az időszakban még elég bizonytalan, ha komolyabb nehézséggel kerül szembe. Ezért szükség van a felnőttek segítségére, de nem a parancsolgató, leereszkedő. türelmetlen stílusban, hanem a tapasztaltabb jóbarát módján. A tengelici családi üdültetésben éppen erre találni jó példát. A szülők mellett itt az intézmény dolgozói is olyan közvetlen kapcsolatot alakítanak ki a gyermekekkel, hogy évről évre visszavágynak ebbe a környezetbe. Üdltöklállltás Továbbra is maradjunk a pedagógiánál, a gyermekekre ható felnőttkömyezeti ártalmaknál. Ha szavazásra kerülne, hogy mi az első a károsító szenvedélyek közül, tudom, sokan az alkoholra szavaznánk. Bevallom, nekem az alkohollal semmi bajom. Nem azért, mert nem fogyasztom, hanem mert engem az alkoholizmus idegesít inkább, a rendszeresen és mértéktelenül alkoholt fogyasztó, betegesen iszákos személyek, Az alkohol — bor, sör, pálinka, stb. — gazdasági életünkben jelentős szerepet játszik. Ellene harcolni??? Javasolnak más megoldást is e téma tudós kutatói. Mégpedig azt, amelyet a megye egészség- nevelői is vallanak. Azt tudniillik, hogy az alkohollal szembeni oldalon az üdítő italok sokkal gazdagabb és annál olcsóbb kínálatát kell biztosítani. A rostos gyümölcs- levéktől a szénsavasokig fel kell sorakoztatni valamennyit. Kossuth Lajosnak is gondot jelenthetett az alkohol, amikor így fogalmazott: „Bármennyire jövedelmezőek legyenek is a szeszfőző házak, mi mégis a pálinkát azon átkok közé számítjuk, me. ljfok a népen igen nyomasztóan fekszenek.” Ezzel az idézettel indul az a dokumentum- kiállítás, amelyet az Országos Egészség- nevelési Intézet készített vándoraltatás céljából és amelyet augusztus ötödikétől tekinthetnék meg az érdeklődők, a szekszárdi Babits Mihály Megyei Művelődési Központban. Ez önmagában kevésbé vonzó, hiszen a kiállítás címe, mint híreink között is olvashattuk, az alkohol káros hatása. Ami mégis érdeklődésre tarthat számot, az Gyerekek és felnőttek együtt a tengelici üdülő strandján Nyáridőben a szekszárdi IV-es számú iskola napközisei a már említett rendezői fogás, hogy üdítőitalokat is be kell mutatni. Sőt, átlépve a szokásos korlátokat, itt a kiállítási tárgyakhoz lehet nyúlni, hiszen ingyenes kóstolás! lehetőséget biztosítanak a megnyitót követő három napon. Egy ugrás az Iskola A dolgok rendjéből fakadóan biztosra vehető, hogy egy hónap múlva ezeken a hasábokon arról lesz szó. hogy megkezdődött az 1985/86-os tanév. Menjünk elébe. No, nem sietve, csupán szemlélve a készülődést. A megyét járva, kis és nagy településeken egyaránt tanúi lehetünk iskolabővítéseknek, tatarozásoknak, vagy éppen tanműhely-építésnek. Ez utóbbira lapunk csütörtöki számában találni példát. A BHG szekszárdi gyárában épülő tanműhely a Rózsa Ferenc Szakközépiskola és az 505. Számú Szakmunkásképző Intézet tanulóinak gyakorlati képzése folyik majd itt. örvendetes, jó hír. Ilyen jellegű építkezést nem minden település engedhet meg magának, de nem is szükséges. Ami viszont fontos, és szót kér, az az a társadalmi összefogás, amellyel minden falu és város büszkélkedhet, ügyes szervezés esetén. Példát erre egy kollégám adott, akit ismerőse kért föl a megírásra. Kisdorogon történt, ■hogy a szülők összefogtak, és kimeszelték az iskola osztályait, aztán közösen még ezt meg azt csinálták. Nem készült összegszerű ■kimutatás a végzett munkáról. Nem is fontos. A lényeg az, hogy sajátjuknak érezték. Ragaszkodnak hozzá, mert van előttük példa az iskola nélkül maradt kistelepülések kényelmetlenségéről. Hány Kisdorog van szerte a megyében? Hány helyen lehetne, kellene kimondani mind hangosab. ban az összefogásra bíztató egyszerű, de egyben takarékosságot is jelentő szavakat? Mint a „Sárga angyalok” Az elmúlt hét hírei között tallózva, elsősorban azok kerültek a figyelem középpontjába, amelyek jó, követendő például is szolgáltak. Sokszor leírtuk már, hogy a nyár az utazások évszaka is. Az egjrre növekvő személygépkocsi-állomány nincs egyenes arányban a felelősségérzettel, a szabályok betartásával. E két dolog a közlekedésben tragédiákhoz vezethet, ha ellenkező előjellel van jelen. A balesetet szenvedők minden segítséget hálás szívvel fogadnák, de néha egy aprónak számító, de mégis sok kellemetlenséget ofkozó műszaki hiba időbeni elhárítása is sok-sok köszönetét von maga után. Két példát emelek ki múlt heti híreinkből. Mindkettőnél a segítségnyújtás és az emberség írott és íratlan tantárgyaiból vizsgáztak ismert és ismeretlen emberek jelesre. A „sárga angyal” jól ismert megkülönböztető jelzéseit megpillantva az érzéketlen műszaki énem mindig megnyugszik. Jó tudni, hogy megyénkben legalább két helyen — olvashattuk — Paks és Székszárd körzetében — áll szolgálatra várva az autóklub két „sárga angyala”. Ami ezekre az „angyalokra” jellemző, az az emberségből fakadó, szokatlanul udvarias hang és magatartás. Közlekedést érint az a levél is, amely szerkesztőségünkbe érkezett Tormaföldéről. Megyénk területén halálos kimenetelű autóbaleset áldozatainak hozzátartozói fogalmaztak meghatóan, köszönetét mondva a számukra ismeretlen Tolna megyei embereknek, akiktől ők „kivétel nélkül emberségből, kötelességtudásból az elvártnál sakkal többet kapták”. Ezen gondolatokkal köszön el az olvasóktól a 31. hét „Hírről hírre” felelőse: DECS1 KISS JÁNOS
