Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-03 / 181. szám

2^ÉPÜJSÁG 1985. augusztus 3. Ezt hozta a hét a külpolitikában Szombat: Moszkvában nagyszabású ünnepséggel meg­kezdődik a 12. Világifjúsági és Diáktalálkozó, amelyen 150 országból érkezett küldöttek vesznek részt. A fesztivál megnyitóján felszólalt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára is. — A kenyai fővárosban záródokumentum el­fogadásával befejezte munkáját a nők világkonferenciá­ja. Az ENSZ égisze alatt rendezett fórumon a nők hely­zetének javításáért az évezred végéig teendő lépéseket vi­tatták meg. Vasárnap: A Biztonsági Tanács határozatban ítélte el a dél-afrikai rendszer fajüldöző politikáját, bár a testü­let végül nem szavazott írneg Ikötelező szankcióikat. Pretoriából egész héten tüntetésekről, letartóztatásokról érkeztek jelentések, jelezve, hogy a bevezetett rendkí­vüli állapot sem tudott véget vetni a nyugtalanságnak. — Peruban beiktatták az ország új elnökét, a szociáldemok­rata Alan Gardát. Hétfő: Moszkvában nyilvánosságra hozták, hogy a Szovjetunió augusztus 6-tól az év végéig egyoldalúan be­szüntet atomfegyver-kísérleteit. Gorbacsov főtitkár fel­szólította a többi atomhatalmat is, hogy a nemzetközi biztonság megszilárdítása céljából kövessék a példát. Libanoni célpontok ellen intéztek támadásokat az izraeli léigerő egységei. Berri és Dzsumblatt között megegyezés jött létre, hogy csoportjaik „Nemzeti Front” néven közös szervezetet alakítanak. — Súlyos összecsapások az iraki­iráni fronton, több száz halottról érkeznek jelentések. Kedd: A finn fővárosban találkoztak 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada külügyminisz­terei a helsinki záróokmány aláírásának 10. évforduló­ján. A tanácskozás nyitónapján kerül sor mind a szov­jet, mind az amerikai diplomácia vezetőjének felszólalá­sára. — Lövöldözés robbant ki az amritszari aranytemp­lomban, fokozva a veszélyt, hogy kudarcba fullad az új­delhi kormány és a säilkh vezetők között nemrég kötött egyezmény. — A latin-amerikai országok adósságproblé­máiról kezdődik nemzetközi konferencia Havannában. Szerda: Helsinkiben George Shultz amerikai, és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter tárgyalt egymással. — Növekszik a feszültség Nicaragua határterületein, hí­rek szerint Costa Rica a diplomáciai kapcsolatok meg­szakítására készül. — Szöulban ismét háziőrizetbe kerül Kim De Dzsung, a dél-koreai politikai ellenzék egyik leg­nevesebb vezetője. Csütörtök: Befejeződött a finn fővárosban rendezett külügyminiszteri találkozó. A zárónapon szólalt fel Vár- konyi Péter, hazánk külügyminisztere. — Francia—brit kormányfői megbeszélések Londonban. A napirenden a kétoldalú kapcsolatok mellett nemzetközi kérdések, töb­bek között a dél-afrikai helyzet. — Beiktatták hivatalá­ba az új ugandai miniszterelnököt, alig néhány nappal a közép-afrikai országban történt katonai hatalomátvétel után. Péntek: Bolíviában a parlament megválasztotta az ál­lam új elnökét, miután a július közepén rendezett válasz­tásokon egyik jelölt sem érte el a szükséges többséget. A héten iktatták be Peru új elnökét, Alan Gardát. Az új államfő igen nehéz gazdasági helyzetben vette át orszá­gának irányítását. Helsinki mérlege Nem az emlékezés, nem ünnepélyes aktusok, hanem a jövőbe tekintés, az enyhülési folyamat továbbviteli esé­lyeinek felmérése jellemezte a mostani hét vitán felül (legfontosabb, világpolitikai jelentőségű eseményét, a 35 külügyminiszter részvételével rendezett helsinki tanács­kozást. Igaz a finn fővárosban tartott „diplomáciai nagy­hétre” egy évforduló adott alkalmat, s ennyiből akár pro­tokollárisra is sikeredhetett volna az eszmecsere: épp tíz esztendeje, hogy 1975. augusztus 1-én az európai biz­tonsági és együttműködési konferencián résztvevő 33 eu­rópai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada vezetői aláírták az enyhülési korszak csúcspontjának te­kinthető záródokumentumot. Ám az eltelt tíz év igen­csak lehűtötte az egykori reményeket, megváltoztak a fel­tételek, megnehezült a párbeszéd, számos kérdésben ki­éleződtek az ellentétek — mindenekelőtt a két nagyhata­„ lom ellentétei —i, tárgyalási fórumok szakadtak meg vagy lassultak le — így érthetően világszerte feszült vá­rakozás előzte még, milyen eredménnyel jár a mostani helsinki diplomáciai „szupertalálkozó”. Nos, az összegzés korántsem könnyű, a helsinki mérle­get szánté minden megfigyelő más-más szemszögből von­ja meg. Almiben mégis minden szakértő egyet érthet: már az sem lebecsülendő siker, hogy (az előzetes vitáik és bi­zonytalanság ellenére) mégis létrejött a külügyimi«isz!teri találkozó. i \ A mérleg egyik serpenyőjébe helyezhető tehát a fel­ismerés, hogy a párbeszéd fenntartása kontánensünlk min­den országának közös érdéke. E nézeteket igazolta az az általlános szándék, hogy a néhány napot kihasználva a megjelent külügytminiiszterék minél több kétoldalú esz­mecserét folytassanak, áttekintve a bilaterális kapcsola­tok fejlesztésének lehetséges módozatait, a világhelyzet megítélésének azonos vagy éppen eltérő aspektusait. Ne­héz lenne pontosan kiszámítani, hány ilyen kapcsolatfel­vételre kerül sor a finn fővárosban, de mindenképp több A Várkonyi Péter vezette magyar küldöttség Helsinkiben a záróokmány aláírásának jubileumán rendezett külügy­miniszteri találkozón. százas nagyságrendről wan szó, s ennyiben a mostani hel­sinki összejövetel mégis egyedülálló alkalmat teremtett a minél szélesebb körű kontaktus teremtésre és -ápolásra. Hazánk képviseletében Várkonyii Péter nem kevesebb, mint 15 külföldi kollégájával folytatott megbeszéléseket, s fogadta őt a házigazda Finnország miniszterelnöke is. A magyar külügyminiszter a csütörtöki záróniaipon elmon­dott felszólalásában egyébként kiemelte: Magyarország külpolitikájában .megkülönböztetett helyet foglalnák el az európai béke, biztonság és együttműködés kérdései. Rá­mutatott annak font osságária, hogy a feszültség enyhítését ki kell terjeszteni katonai területre is, sőt — mondotta — az így, a leszerelési, fegyverzetkarlátozási döntésekkel ki­egészülve válhat csak teljessé. A legnagyobb érdeklődés természetesen a szovjet és az amerikai külügyminiszter találkozóját kísérte. Több ok­ból is: egyrészt ez volt az első alkalom személyes tárgya­lásukra, másrészt a két politikus meglehetősen ellentétes hangvételű Finlandia palotabeii felszólalása után nem kevés kétely merült fel a tékintetben, hogy mennyire si­kerűi áthidalniuk a felmerült nézeteltéréséket. Nem ma­radhatott ugyanis észrevétlen az az eltérés, ami a két diplomata beszédét jellemezte. Sewardnadze felszólalását a megfigyelők egybehangzóan higgadtnak, előremutató­nak és mértéktartónak értékelték, míg Shultz beszéde in­kább hasonlított egyfajta „számonkéréshez”. Igaz, tették hozzá solkan, Shultz felszólalásának érezhetően amerikai belpolitikai használatra szolgáló kitételei is voltak, ösz- szesSégében azonban tükrözte azt a washingtoni irány­vonalat, amely az egész helsinki folyamatot bizonyos fo­kú gyanakvással, sőt elutasítással kíséri. A két tárgyalódelegáció szerdai háromórás találkozó­ján szerencsére már nem ez az éles szembenállás domi­nált. Szó sincs persze arról, hagy eltűntek volna azok a mély ellentétek, amelyek a Szovjetunió és az Egyesült Államok álláspontjában (elsősorban a fegyverkezés, ka­tonai és biztonsági kérdések kapcsán) jelentkeztek, de a jelék szerint előtérbe került a Reagan—Gorbacsov csú­csot előkészítő hatékony munka, összességében tehát nem eltúlzott talán az optimizmus, ha a helsinki nagyhét-ta- nácskozós légkörét oldottabtbnafc, enyhébbnek nevezzük, mint az 1975. óta tartott jó néhány úgynevezett „utókon- faremoia” bárlmelyikéét. Hiszen emlékezetes, hogy az el­múlt esztendőkben sorra került belgrádi, madridi, majd stockholmi tanácskozássorozatot nemegyszer a terméket­len vita, a kiélezett konfrontáció jellemezte. Túl rózsásra azért persze hiba lenne festeni a képet, hiszen az is tény, hogy a találkozó végiül is közös közle­mény kiadása, vagy más együttesen elfogadott dokumen­tum aláírása nélkül ért véget — s ez kétségtelenül a teljes konszenzus kialakulásának hiányára vall. Kiábrán­dító volt az a gyorsaság is, amellyel az amerikai fél (töb­bek között épp a Helsinkiben jelen lévő Shultz külügy­miniszter) Visszautasította azt a hét elején nyilvánosság­ra hozott szovjet indítványt, hogy a nukleáris hatalmak szüntessék be teljesen atomfegyver-kísérleteiket. A Moszkva által javasolt moratórium így egyelőre a jószán­dékot bizonyító és a nemzetközi légkör javítását szolgáló egyoldalú gesztus maradt, bár a VilágvissZhang arra utal, hogy számos ország, még Washington jó néhány szövet­ségese is azt várja, hogy nem a most elhangzott „nem” lesz az utolsó szó a Reagan-adminlsztráció részéről. Látható tehát, hogy pozitív és negatív tények, kedvező és elcsüggesztő fejlemények egyaránt jellemezték a hel­sinki találkozót, összességében a mérleg mutatója mégis talán inkább az óvatos bizakodás fele leng ki, s remélhe­tőleg a mostani tanácskozás ellentmondásaival együtt js új impulzust, új lökést képes adni az európai együttmű­ködés gyakorlatának, segítve, hogy az enyhülés irány­vonala újból erőre kapjon. Jóleső érzés, hogy ebben a folyamatban hazánk is fontos szerepet játszik: a követ­kező nagy esemény színhelye ugyanis épp a magyar fővá­ros lesz, alhol ősszel rendezik meg a nagy érdeklődéssel várt európai kulturális fórumot. SZEGŐ GÁBOR Magyar fiatalok a latin-amerikai országok küldötteivel együtt énekelnek a VIT egyik rendezvényén (Telefotó) Várkonyi Péter hazaérkezett Helsinkiből Péntek délelőtt Várkonyi Péter külügyminiszter Hel­sinkiben látogatást tett a Magyar Kulturális és Tudo­mányos Központban, amely egyebek között otthont ad a Finn—Magyar Társaság köz­ponti szervezetének is. A magyar diplomácia ve­zetőjét Heikki Koski, a ba­ráti társaság elnöke és az el­nökség több más tagja kö­szöntötte a székházban. A meghitt beszélgetésen Heikki Koski tájékoztatta a vendé­geket a hétezer tagot szám­láló baráti társaság szerte­ágazó tevékenységéről és a finn—magyar testvérvárosi kapcsolatok fejlődéséről. * Várkonyi Péter péntek dél­után hazaérkezett Helsinki­ből, ahol az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet záróokmánya aláírá­sának tizedik évfordulója al­kalmából rendezett külügy­miniszteri találkozón vett részt. Várkonyi Pétert Mik- ko Jokela, a Finn Köztársa­ság budapesti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője fogadta a Ferihegyi repülő­téren. PANORÁMA BUDAPEST Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke megkezdte évi rendes szabadságát. SOPRON Kurt Waldheim, az ENSZ volt főtitkára, aki jelenleg a volt kormányfők Interakció Tanácsának elnöke, pénteken Sopronban találkozott Fock Jenővel, hazánk nyugalma­zott miniszterelnökével, az Interakció Tanáos magyar tagjával. Rövid megbeszélést folytattak az Interakció Ta­nács legutóbbi párizsi köz­gyűlésén tett javaslatok hely­zetéről, és a tanács ülését kö­vető intézkedések végrehaj­tásáról. Kurt Waldheim pén­teken elutazott Magyaror­szágról. PRÁGA A Szakszervezeti Világszö­vetség (SZVSZ) pénteken nyilatkozatban üdvözölte Mi­hail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának azt a beje­lentését, hogy a Szovjetunió egyoldalúan felfüggeszti a •kísérleti atomrobbantásokat. A prágai székhelyű szervezet rámutatott, hogy az újabb szovjet kezdeményezés a ko­rábbi konstruktív szovjet ja­vaslatokra épül, amelyek az atomfegyverkezési hajsza megfékezését és azután a nukleáris fegyverek felszá­molását célozzák. VARSÓ Varsóban ülést tartott a lengyel népfront, hivatalos nevén a Hazafias Nemzeti Üjjászületési Mozgalom (PRON) Országos Tanácsa. Megvitatta a választási kam­pány alakulását és döntött arról, hogy kik szerepeljenek az októberi parlamenti vá­lasztásokon az 50 fős orszá­gos képviselői listán. SANTIAGO A chilei junta csütörtökön este elmozdította tisztségéből a csendőrség 12 tisztjét és két magas rangú tiszt is be­nyújtotta lemondását. Egy bírósági vizsgálat szerint ugyanis a csendőröknek kö­ze volt ahhoz a politikai in­dítékú gyilkossághoz, ame­lyet március 29-én a betiltott Chilei Kommunista Párt há­rom tagja ellen követtek el. Hétfőn kezdődik a nyári vásár A ruházati kereskedelmi vállalatok az idén is meg­rendezik a hagyományos nyári szezonvégi vásárt, amelyre ezúttal augusztus 5- től 17-ig kerül sor. Bár az árkockázati alap — amelyet kötelezően kedvezményes ak­ciókra kellett fordítaniok — ettől az esztendőtől kezdve már nem áll rendelkezésük­re, nyereségük terhére a szo­kásos 20—4Ö százalékos ked­vezményt adják, mivel ez a forgalom- és a készletgazdál­kodás szempontjából egya­ránt gazdaságos számukra, összességében mintegy 10 százalékkal lesz nagyobb a nyári vásár árualapja, mint tavaly volt. A Centrum áruházak Bu­dapesten 165, vidéken pe­dig 135 millió forint értékű árut kínálnak a vá­sár idején. A legnagyobb a választék konfekciótermé­kekből, főként női nyári ruhákból, sortokból, vászon- nadrágokból, gyermekszandá­lokból, valamint szabaidő-ru- hákból. A lakástextíliákat is olcsóbban árulják, s kapha­tók lesznek kedvezményesen divatáruk, kötöttáruk és fe­hérneműk is. A 65 Skála áruház össze­sen 245 millió forint értékű holmit szándékozik kedvez­ményesen eladni, főként für­dőruhákat, női, bakfis- és gyermekblúzokat, rövid ujjú férfiingeket, valamint szan­dálokat minden korosztály­nak. Hiányoznak a kínálat­ból a könnyű anyagokból készült férfiöltönyök, ezek­ből ugyanis már a nyári sze­zon kezdetén is kevés volt. A Ruházati Bolt Vállalat 57 üzletében csaknem 60 millió forint értékű — 30— 40 százalékos engedménnyel árusított — női ruha, nad­rág, szoknya', férfi nyári nad­rág és zakó, valamint ballon­dzseki és gyermekruha vár­ja a vevőket. A vállalat bolt­jaiban — különösen a Hó­fehérke gyermekruházati szaküzletekben — minden esztendőben a nyári vásár idején a legnagyobb a keres­let az iskolaköpenyek, isko­laruházati cikkek iránt is. Ezeket azonban ezúttal sem kedvezményesen árusítják. A főváros 50 Aranypók üz­letében mintegy húszmillió forint értékű árut kínálnak olcsóbban, valamivel keve­sebbet, mint tavaly. A vá­laszték férfi úszónadrágokból bőséges, kaphatók ezenkívül női fürdőruhák, valamint rö­vid ujjú férfiingek is. Nyári kötöttholmikból szegényesebb a választék, mint az elmúlt években. A Módi üzletek kí­nálták már a szezon elején a legbőségesebb választékot fürdőruhákból. A vásár ide­jén a 29 butikban egységesen 40 százalékos engedménnyel kaphatók a divatcikkek, fő­ként fürdőruhák és strand­ruhák széles választékban. Az üzletekben nagy forga­lomra számítanak, ezért az első napokban a központ szá­mos dolgozója is kisegít a hálózatban. A ruházati vásárhoz csat­lakozik a cipő-szakkereske- delem is. A Fővárosi Cipő­bolt Vállalat 50 üzletében öt­venmillió forint értékű árut kínálnak, 20 százalékkal töb­bet, mint tavaly. Ez mint­egy 180 ezer pár női-, férfi- és gyermeklábbelit jelent. Női és gyermekszandálokból, strandpapucsokból több van, mint korábban. A férfiakat azonban ezúttal sem kényez­tetik el, nekik kevesebb könnyű szellős nyári cipőt kínálnak. Mind gyakrabban fordul elő, hogy egy-egy ruházati vagy cipőszaküzlet nem tart kedvezményes szezonvégi vá­sárt. Ennek az a magyaráza­ta, hogy mind több a szer­ződéses és bérelt üzlet, s ve­zetőik nem kötelezhetők arra, hogy a kedvezményes nyári vásárhoz csatlakozzanak.

Next

/
Thumbnails
Contents