Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-22 / 196. szám

1985. augusztus it. 2 NÉPÚJSÁG II Longoval elleni merénylet Mai kommentárunk A mérleg serpenyői Csaknem, három hónap van még hátra a két nagyha­talom vezetőinek tervezett találkozójáig, a jelek szerint mégis egyre inkább a novemberi Gorbacsov—Reagan csúcs, illetve az arra való készülődés szabja meg a nem­zetközi politika légkörét. Tárgyalási napirendeket, előze­tes javaslatokat hoznak nyilvánosságra, vagy szivárogtat­nak ki, s a szóvivők, tanácsadók nyilatkozatai is sűrűn térnek ki a megbeszélések várható témáira. A részletes napirend természetesen még nem ismert, annyi azonban bizonyos, hogy a fegyverzetkorlátozás, a leszerelés ügye a kiemelt témák között szerepel majd. Ezért is keltett különös érdeklődést — tegyük hozzá: csa. lódást — az a friss washingtoni bejelentés, amely az űr­fegyverkezés terén végrehajtandó újabb kísérletről szólt. Köztudott, hogy a Szovjetunió álláspontja szerint éppen ez — a világűr katonai célú felhasználása, a fegyverkezési verseny kiterjesztése a kozmoszra — az a tényező, amely a két ország viszonyát, s tágabb értelemben az egész vi­lágpolitika alakulását, az enyhülés legalább részleges helyreállításának esélyeit megszabja. Ezért — mutatnak rá határozottan Moszkvában — minden olyan lépés, amely ezt a veszélyes folyamatot gyorsítja, egyben hát­ráltatja a megegyezést a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok között, s megnehezíti a genfi csúcs sikerét. Ráadásul a müholdelháritó fegyverrel végzendő kísérlet nem az egyetlen, amely a Gorbacsov—Reagan találkozó kimenetelének mérlegelésekor mindenképp a negatív hí­rek kategóriájába helyezhető. Ugyanide kívánkozik az a tény, hogy Washington — figyelmen kívül hagyva jó né­hány szövetségesének állásfoglalását is — úgy tűnik, vég­érvényesen az atomfegyver-kisérlelek moratóriumára vo­natkozó moszkvai javaslat elutasítása mellett döntött Sőt, az elmúlt hét végén (bizonyára nem véletlen időzí­téssel) újabb nukleáris robbantást hajtottak végre a né­vadói sivatagban. Nem sok jóval biztatnak azok a jelen­tések sem, amelyek az amerikai vegyi fegyverkezés újbó­li felgyorsításáról, az úgynevezett bináris eszközök kifej­lesztéséről szólnak. Kérdés, milyen javulást hozhat a szovjet külügyminisz­ter szeptemberre tervezett találkozója az amerikai elnök­kel, s hogy milyen hatást gyakorolhat a napokban beter­jesztett szovjet indítvány: vitassák meg az ENSZ fórumán a világűr békés hasznosításának kérdését. Ugyancsak bizonytalan, mutatkozik-e majd módosulás az amerikai delegáció magatatásában a szeptember közepén folyta­tódó genfi fegyverzetkorlátozási megbeszéléseken. SZEGŐ GABOR Zászlólevonás A Harcsaiul Szingh Lon­goval szikh vezető ellen ked­den elkövetett gyilkos me­rényletet Pandzsáb állam­iban erőszakos cselekmények sorozata előzte meg. A Reu­ter hírügynökség a követ­kező kronológiát állította össze azokról az események­ről, amelyek a gyilkosság előzményének tekinthetőek. 1983. augusztus: Az 1920- ban alapított Akaii Dal párt, amely a szikh érdekek fő képviselőjeként Pandzsáb államban a függetlenség el­nyerése óta hatalmon van, kampányt indít a vallási és politikai jogok kiszélesítésé­ért. Egyebek között nagyobb autonómiát követel Pandzsáb álltam részére. Október 6.: A szikh szélső­ségesek és a rendőrség kö­zötti összecsapásokat köve­tően feloszlatják a helyi kor­mányt és törvényhozást, az államot központi irányítás alá helyezik. Szikh szélsősé­gesek hat hindut agyonlőnek. 1984. január: A szikh kam­pány elleni hindu akcióit vé­res zavargásokat robbanta­nak ki; 290-en vesztik életü­ket. 1984. február: Tárgyalások kezdődnek, majd azonnal megszakadnak az Akaii Dal és a kormány között (a meg­beszélések egy évvel később folytatódnak, majd az is­mét fellángoló zavargások miatt újból abbamaradnak). A kormány elrendeli a szük­ségállapotot, ezáltal törvé­nyesen biztosítja a polgári hatóságoknak a katonai tá­mogatást, valamint azt, hogy a rendőrség és a félkatonai erők a gyanúsítottakat őri­zetbe vehessék, illetve házku­tatásokat tarthassanak. Március 19.: Indira Gan­dhi további hat hónapra meghosszabítja a központi irányítást és törvényen kí­vül helyezi az Indiai Szikh Diákszövetséget. Longoval és Dzsarnail Szingh Bhindran- vale radikális szikh vezető úgy nyilatkozik, hogy a szö­vetség betiltása vallásuk el­leni támadás. Április 5.: Radzsiv Gan­dhit — Indira fiát — egy szélsőséges szikh csoport merénylettel fenyegeti. In­dira Gandhi a fokozódó fe­előzményei szültség miatt megrövidíti afrikai utazását. Június 1.: Az amritszári Aranytemplom körüli hétórás heves harcban 11 személy veszíti életét. Június 2.: Pandzsáb vala­mennyi városában kijárási tilalmat rendelnek el. Az in­diai hadsereg egységei a helyszínre érkeznek. Június .3.: A csapatok kö­rülveszik az Aranytemplo­mot. Június 5.: Tűzharc tör ki a templomban tartózkodó fel­fegyverzett szikhek és a had­sereg között. A templomban menedéket kereső több mint 200 személy, közöttük Longo­val, megadja magát. A har­cokban több mint ezren vesztették életüket. Október 31.: Indira Gan­dhit két szikh testőre meg­gyilkolja. November 1—3.: Az orszá­gos méretű szikhelilenes meg­mozdulásokban legalább 600- an vesztik életüket. Üj-Delhi utcáin tankok vonulnak. December 31.: Az országos választásokat követően beik­tatják hivatalába Radzsiv Gandhi miniszterelnököt. 1985. március 11.: A vál­ság megoldására tett első lé­pésként Radzsiv Gandhi el­rendeli az Aranytemplom ostroma után letartóztatott nyolc szikh vezető — közöt­tük Longoval — szabadon bocsátását. Április 13.: A pandzsáibi béke-erőfeszítések új lendü­letet kapnák: a szikh veze­tők lemondanak arról, hogy vizsgálat induljon a Gandhi elleni merénylet után meg­gyilkolt szikhek ügyében. Május 1.: Az indiai kor­mány feltétel nélküli tár­gyalásokat ajánl a nagyobb vallási és politikai autonó­miára vonatkozó szikh kö­vetelésekről és engedménye­ket helyez kilátásba. Ugyan­ezen a napon Dzsoginder Szingh, akinek fiát, a radi­kális Dzsarnail Szingh Bhindravalét Amritszártoan megölték, megalakftja az Akaii rivális, Longovallal szembenálló frakcióját. Május 10—11.: Üj-Delhi­ben és környékén 86-an a szélsőségesek merényleteinek áldozataivá válnak. Május 22.: Longoval le­mond az Akaii elnöki tisz­téről. Négy nappal később visszavonja lemondását, mi­után a párt nem fogadja el a rivális frakció létesítését. Június 6.: Dzsoginder Szingh felszólítja a szifche- ket, hogy fegyverrel harcol­janak és dicséri Indira Gan­dhi gyilkosait. Június 23.: Az Air India óriásgépe Írország közelében tengerbe zuhan, 329 személy életét veszti. A vizsgálat nem zárja ki a szikh terro­risták szabotázsakciójának lehetőségét. Június 26.: A kormány el­rendeli az 1982 óta letartóz­tatott valamennyi szikh sza­badon bocsátását. Az intéz­kedést Longoval üdvözli. Július 1.: Pandzsább'an 200 letartóztatott szabadlábra kerül. Július 22.: Longoval és Gandhi magánjellegű meg­beszélést tart. Július 24.: Gandhi és Lon­goval aláírja a pandzsábi megállapodást, amely számos szikh követelés tekintetében engedményeket tartalmaz. A szikh szélsőségesek a megál­lapodást árulásnak tekintik. Augusztus 17.: Gandhi be­jelenti, hogy szeptember 22- én választásokat tartanak Pandzsábban. Augusztus 18.: Az Akaii Dal úgy vélekedik, hogy a túl korai választások veszélyez­tetik a békét. Longoval ki­jelenti : februárnál előbb nem szabad a választást megtartani. Másnap bejelen­ti pártja részvételét. Augusztus 20.: Longovalt szikh szélsőségesek meggyil­kolják. * Az indiai rendőrség foly­tatja a nyomozást Longoval szikh politikus gyilkosainak kézrekerítésére. Az indiai központi kormánnyal meg­egyezést kereső politikust két szélsőséges szikh lőtte le kedden. A merényletet követően rendkívüli ülést tartott az indiai kormány, amely nyi­latkozatban ítélte el a gyil­kosságot. A kormány a nyi­latkozatban leszögezi, hogy folytatja a harcot a hasonló akciók ellen. PANORÁMA HARKÁNY Pannónia ’85 elnevezéssel szerdán megnyílt a szövetke­zeti szakemberek országos találkozója Harkányban. A három nagy szövetkezeti ágazat — a mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szö­vetkezetek — vezető szak­emberei immár a 16. alka­lommal tanácskoznak a mozgalom időszerű kérdései­ről a dél-dunántúli fürdőhe­lyen. Hazánkban ez a leg­jelentősebb szövetkezetpoli­tikai fórum, amelyet az Or­szágos Szövetkezeti Tanács támogatásával minden nyá­ron megrendez a TIT Bara­nya Megyei Szervezete. BUDAPEST Az Elnöki Tanács dr. Tóth Károlynak, a Dunaimell éki Református Egyházkerület püspökének, a Keresztyén Békekonferencia elnökének a maigyar állam és a reformá­tus egyház közötti jó viszony munkálása és a Keresztyén Békekonferencia szervezeté, ben kifejtett kimagasló tevé­kenysége elismeréseként a Magyar Népköztársaság Ba­bérkoszorúval Ékesített Zászlórendje kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést szerdán a Parlamentben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ad­ta át. Jelen voltak a kitünte­tés átadásánál Miklós Imre államtitkár, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnöke és dr. Barfcha Tibor püspök, a Re. formátus Egyház Zsinatának lelikészi elnöke. ATHÉN Egyórás megbeszélést foly­tatott kedden este Andreas z Papandreu görög miniszter- elnök az Athénban tartózko. dó Bemard Rogers tábor­nokkal a NATO európai had­erőinek főparancsnokával. Az előre be nem jelentett lá­togatás során létrejött talál­kozón megvitatták azokat a kérdéseket, amelyek feszült­ség forrásai Athén és az At­lanti Szövetség kapcsolaté, ban. MANAGUA A Hágai Nemzetközi Bí­róság szeptember 12-én kéz. di meg annak a nicaraguai 'beadványnak a kivizsgálá­sát, amelyben Managua kér­te, hogy a nemzetközi testü­let jogi szempontból vélemé­nyezze az Egyesült Államok Nicaraguával szembeni poli­tikáját. Szerda reggel ünnepélye­sen, katonai tiszteletadással levonták az állami zászlót, amely Alkotmányunk ünne­pének tiszteletére két na- pon át lengett az Országház előtt, a Kossuth Lajos té­ren. A Gellérthegyi Felsza­badulási emlékműnél ugyan­csak katonai tiszteletadás közepette vonták le a magyar nemzeti lobogót és a nemzet­közi munkásmozgalom vörös zászlaját. Egy hajó a hullámsírban Az utóbbi időben nagy vi­hart kavart a Rainbow War­rior hajó felrobbantásának ügye. Emiatt Új-Zéland és Franciaország viszonya fe­szültté vált, ugyanis felme­rült a gyanú, hogy francia állampolgárok robbantották fel a békehajót. A közelmúltban a térség tizenhárom országa atom­fegyvermentes övezetté nyil­vánította a Csendes-óceán délj részét. A megállapodás értelmében az aláírók vál­lalják, hogy nem fejleszte­nék ki, nem gyártanak, nem vásárolnak és nem fogad­Torzszülött gyermek, a su­gárzás áldozata nak el más országoktól nuk­leáris robbanóeszközöket. Az érintett országok egyben fel­kérik Franciaországot, az Egyesült Államokat és Nagy- Britanniát, hogy szüntessék meg a térségben az atom­fegyver-kísérleteket. Az USA tudvalévőén itt, a birtokát képező Marshall-szigeteken atomtámaszpontokkal ren­delkezik, Franciaország pe­dig a Mururoa-korallzáto- nyon rendszeresen hajt vég­re kísérleti atomrobbantáso­kat. Töhben összefüggést vél­nek felfedezni a két utóbbi tény és az új-zélandi Auck­land kikötőjében végrehaj­tott robbanás között, amely­nek következtében elsüllyedt az atomfegyverkezés ellen küzdő és környezetvédő Greenpeace nevű szervezet Rainbow Warrior (Szivár­ványharcos) nevű hajója, egyik utasa pedig a hullám- sírban lelte halálát. Az egykori halászhajó, fe­délzetén 12 környezetvédő­vel, az amerikai Florida partjairól indult el, és a Marshall-szigetekhez tartozó Rongelapra igyekezett. Ron- gelap 160 kilométerre fek­szik a hírhedtté vált Bikini- korallzátonytól, ahol 1954. március elsején az amerikai­ak elsőként robbantottak hidrogénbombát. A ,.Bravo” fedőnevű robbantás pusztító ereje ezerszeresen múlta fe­lül a hirosimai atombombá­ét. Negyvennyolc órával ké­sőbb megjelent az amerikai haditengerészet mentőhajója, / A Rainbow Warrior Ron- gelap szigete előtt hogy kitelepítse Rongelap la­kóit. Kiderült ugyanis, Hogy sokan a robbanást követően rosszul lettek: sugárfertőzést szenvedték. Az amerikaiak azzal mentegetőztek, hogy a kísérlet időpontjában a szél váratlanul megfordult és ez okozta a bajt. A rongelapiak három évet töltöttek ál a szülőhelyüktől 200 kilométer távolságra lévő Kwajalein- szigeten sátrakban, barak­kokban. 1957-ben amerikai radiológusok ismét lakható­nak nyilvánították Bongela- p>ot. A belső tájékoztatásra szánt hivatalos orvosi véle­ményből azonban kiderült, hogy a szigeten még mindig fokozott a radioaktivitás. A visszatelepítés célja az volt, hogy megfigyeljék a sugár­zás emberi szervezetre gya­korolt hatását. Attól kezdve félévenként megjelentek az amerikaiak és vérpróbákat vettek a szi­getlakóktól. Egy év múlva már gyorsan növekvő radio­aktív ártalmat mutattak ki a vizsgálatok. A jelenségeket a később született gyermekek­nél is észlelték. A betegeket Guam szigetén operálták, és jó ellátásban részesítették az amerikaiak. A rongelapiak abban a hitben éltek, hogy ez bizonyos jóvátétel a Bi­kinin végrehajtott robbantá­sért, és hogy szigetük telje­sen mentes a sugárzástól. Csak később tűnt fel, hogy az amerikai orvosok soha nem fogadták el a sziget- lakók által felkínált étele­ket. 1979-ben egv vizsgálat kiderítette, hogy minden nö­vényi és állati táplálék fer­tőzött volt. A rongelapiak ekkor jöttek rá, hogy az amerikaiak kísérleti nyálak­nak használták őket. Addig­ra a harminc éven felüliek­nek több mint a felét kel­lett pajzsmirigyrákkal ope­rálni, sok volt a torzszülött gyermek és a koraszülés. Az amerikai hatóságok megtagadták az itt lakók ké­rését, hogy egy másik, biz­tonságos szigeten kapjanak otthont. A Greenpeace moz­galom vállalkozott erre és a Rainbow Warrior fedélze­tén, négy fordulóban átszál­lították őket a mintegy 900 kilométerre délkeletre fekvő, termékeny, halakban gazdag Majeto-szigetre. Az áttelepü­Bebajózzák az áttelepülőket Megérkeztek új otthonukba: Majetóra lók hamarosan berendez­kedtek pálmakunyhóikban és felállították a Rongelapról szétszedett állapotban oda­hajózott iskolát és templo­mot. A Rainbow Warrior fel­adatát bevégezve ahhoz tíz Üj-Zélandhoz hajózott, amelv nemrég eltiltotta az Egye­sült Államok atomhajóit partjaitól. S ekkor jött a robbanás. Vajon mierl? GÁTI ISTVÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents