Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-22 / 196. szám
1985. augusztus 22. (" TOLNA '\ _ ÜÉPÜJSÁG 3 OMÉK '70 Tolna megyei szemmel A 70. OMÉK-on jártunk, kerestük a tanulni és tapasz, taiimi valókat. Bőséges a kínálat. Az országos mezőgazdasági kiállítás olyan káprázatos látvánnyal fogadja az érdeklődőket, hogy az felülmúlja az előzetes jelentések alapján kialakult képet. Hiszen amint Váncsa Jenő miniszter mondotta, az élelmiszergazdaság négy évtizedes múltját, s még inkább jövőjét vázolja elénk ez a pompás rendezvény, amely a vásárrendező, a HUNGEXPO embereinek szakmai tudását, munkáját is bizonyítja. Persze, a Tolna megyei közönséget mindenekelőtt az érdekli, hogy a Népújság tu. dósltöj'a mit látott. Hát nézzük csak közelebbről a kérdéseket. Méltánytalanul szűk helyen mutatta be a szekszárdi Mezőgép Vállalat produktumait. Ennek kapcsán a vállalat már intézkedéseket tett annak érdekében, hogy a következő kiállításon ne olyan eldugott helyen. és ne távol a közönségtől állíthassa ki korszerű és modern gépeit. Amikor átmentünk az állattenyésztési telep jól rendezett és szervezett területé, re, akkor találkoztunk a bonyhádi „küldöttséggel”, mely háromtagú volt: — Tamás Ádám a városi párt- bizottság első titkára, Soly- mpsi József, a Pannónia Mgtsz elnöke és Ettig László, nyugalmazott tsz-elnök. — Én nem gondoltam, hogy ilyen sikerünk lesz — mondja Tamás Ádám. — De, hogy a Piroska nevű tehenünk a vásár legszebb tehene, hát az dicséri a Pannónia szakembereinek munkáját. Köztudott, hogy több mint 2500 bonyhádi piros-tarka tehén, nel gazdálkodik ez a szövetkezet jól. hasznosan, eredményesen, és amint látjuk, díjnyertesen is. Két tehén, két vemhes üsző, két bika, — pompás eredmény, mind a hat jószág díjazott. A termelőszövetkezet elnöke méltatlankodik is, mert olyan sovány módon adják tudtul teljesítményüket, hogy az már kritikán aluli. Dr. Deák Gábor tamási méhész újítása a konténer- kaptár. Könnyen lehet mozgatni, fel- lerakni, kis helyen elfér A Szekszárdi Mezőgazda- sági Kombinát is részt vesz a kiállításon, három palack aranyérmes borával. Ugyanitt bemutatták a Steyer kis- traktort, amelyik a szekszárdi domboldalakon 738 órát üzemelt. Ott van a KSZE Növény- termesztési Rendszer is 245 .taggazdaságát képviselve. Leginkább az a megragadó ebben,‘.hogy a taggazdaságok eredménye az országos átlag felett van szinte minden esetben. A látogatók körében nagy érdeklődést váltott ki a szó. cialüsüa országok gépiparának a bemutatója. Különösképpen tetszett az. hogy a Szovjetunióban gyártott DON kombájn több mint 1400 hektáron takarított be .idén kalászos gabonát az Alföldön — és ezt a kombájnt hozták el a kiállításra. PÁLKOVÁCSJENŐ A szekszárdi, a dunaföldvárl és a faddl kertbarátkörök három-három napig mutatták be termékeiket. Képünkön a szekszárdiak szép kiállítása A RÁBA múltja, az ötvenéves traktor, és a jelene, a 300 lóerős Vb-ülés Bonyhádon Oktatási intézmények és a gyámhatóság Ülést tartott a Bonyhád Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Napirenden az oktatási .intézmények és a gyámhatóság együttműködése, Vallamint az 1985. I. félévi költségvetés és fejlesztési terv teljesítése szerepelt. Az első téma előterjesztői dr. Kaiser Katalin igazgatási osztályvezető és Rónai József művelődési, egészség- ügyi és sportosztályvezető voltak. Megállapították, hogy a gyermekek, az ifjúság helyzete az utóbbi években egyre erősödő hangsúlyt kapott a legfontosabb társadalompolitikái kérdések között. Nem ok nélkül, ugyanis a fiatalkorú bűnözők és a veszélyeztetett gyermekek száma aggasztóan magas. A gyermekvédelem felderítési rend. szere lényegében kialakult, s ebben jelentős szerep jut az Oktatási intézményeken és gyámhatóságokon túlmenően a védőnőiknek, az orvosoknak, rendőri szerveknek, a gyermekvédelem hivatásos szakembereinek is. Kívánatos lenne azonban, hogy a lakó- és munkahelyi környezet az eddiginél jobban segítse a gyermek- és ifjúság- védelmet, erősítsék az ez irányú tevékenységet, hangzott a beszámolóban. A végrehajtó bizottság elfogadta a határozati javaslatot, megállapította, hogy az oktatási intézmények és a gyámhatóság egyaránt szükség szerint él a veszélyeztetett kiskorúak számára biztosított lehetősé, gekkel. Egymást kölcsönösen tájékoztatják, a kialakult munkakapcsolat és információcsere megfelelő. Lakóház-felújítási körjárat Amikor „állványerdőben” élünk hetekig... A Garay tér 18-as épülete a felújítás után nemcsak a Bezerédj utca felől lesz megközelíthető A Bartina utca 3. alatti épületben eredeti szépségében állítják vissza a fapárkányt... Nagyon is hétköznapi a téma. Életünket, hangulatunkat meghatározó tényező, hogy milyen épületben, milyen környezetben élünk. Vonatkozik ez a használhatósági fokra, ugyanúgy, mint a külsőre, ami korántsem azonos az üres külcsínnel. Közérzetünket befolyásolja hol kedvezően, hol ellenkező előjellel. Amikor pedig személyes környezetünkbe tolakodik — lakóházunkat állványozzák fel, vagy éppen ideiglenes lakásba kényszerülünk — nagyon is valóságos közvetlen problémává formálódik. Számoljuk a heteket, napokat, elégedetlenek vagyunk, bosszankodunk. A kulisszák mögé viszont csak kevesen látnak... Az elmúlt ötéves tervidőszakban a megyében 262 millió forintot fordítottak tanácsi kezelésű lakóházak felújítására. Ezt a munkát tizenegy ingatlankezelő szervezet tartja kezében, a városok és nagyközségek költségvetési üzemei és a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat végzik. A számok nyelvén: az ötezer-ötszázas lakásállományból ötszázharminckettőnél elmaradt, ötvennél időszerű, kettőszázharmincnál részleges felújítást történt, háromszáznyoíc- vannégy lakást pedig korszerűsítettek. A fajlagos költség, vagyis az egy lakásra jutó átlagos kiadás 200 000 forint volt. És hogyha a területi megoszlást vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy az elmaradt felújítások száma Dombóváron a legmagasabb, a legtöbb munkát pedig Szekszárdon regisztrálják. A Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalatnál a népgazdasági tervhez illeszkedően készült a tanácsi kezelésű lakóházak felújítási, karbantartási terve. Az ehhez szükséges pénzösszeget a tavalyi év végéig a fajlagos költségre, míg az idei év januárjától normatíva alapján kapta a vállalat. Ez a fajta finanszírozás jobban figyelembe veszi az épület jellegét, szerkezetét, adaptálódik a követelményeknek. Igaz, nem az optimális helyzetet jelenti, hiszen példáid a műemlék jellegű épületeket nem differenciálja. Egyedüli meghatározó a kor. A hagyományos épületek harminc év felett újítandók fel a rendelet értelmében, ez alatt csak rendkívüli esetben, különösen rossz állagnál. Előfordul viszont, hogy elmaradottakat kell utólag elvégezni, s ez többnyire nemcsak tetemes költségnövekedést, hanem tervezési problémát is jelent. Az elmúlt négy évben Szekszárdon összesen három- száztíz lakást újítottak fel. Az év végéig még 29 van hátra. A felújítást az éves címjegyzéknek megfelelően végzik, s az új építéséhez hasonlóan tervezési és kivitelezési szakaszból áll. Nem felesleges ezeket a fázisokat végignézni, hiszen csak így érhetjük nyomon azokat a kényes pontokat, ahol hiba csúszhat be, így érthetjük meg az előforduló határidőeltolódásokat, a hónapokon át álló állványerdőt... A nehézség már a tervezésnél kezdődik. Gyakran nem lehet előre tudni, hogy mát rejt az épület, menet közben jönnek elő nem várt gondok. Ilyenkor rögtönözni kell, vagy kényesebb helyzetben szaktervezőt kérni. Az effajta munkát azonban nem szívesen vállalják ugyanúgy, mint ahogy a kivitelezést sem. Érthető, hiszen kifizetődőbb egy új beruházás, mint bármely felújítási munka. Ha pedig szerződést kötnek, akkor igyekeznek minél gyorsabban — akár a minőség rovására — kötelezettségüket teljesíteni. A VGV főépítésvezetősége mellett a TOTÉV, a TÁÉV, a Szakály Testvérek Szövetkezet és a Lakisz végezte ezt a sokáig mostohán kezelt tevékenységet. Volt olyan év — 1982 — amikor egyáltalán nem tudtak vállalati kivitelezőt találni, gazdasági munkaközösségekkel, kisiparosokkal dolgoztattak. Ilyenkor érthetőek a határidő-csúszások, minőségi kifogások. Ezeket a felülvizsgálat alapján köteles megszüntetni a kivitelező, a később jelentkező szavatossági problémákat pedig a kategóriák figyelembevételével hárítja el. Legproblémásabbak rendszerint a régi, fél vagy egy évszázadot megélt épületek. Ezek szerkezetüket, komfort- fokozatukat tekintve elavultak, nagyobb anyagi áldozatot követelnek, így például a korszerűtlen alaprajz, vizes, nedves falak, rossz nyílászárók mind külön-külön megoldást követelnek. Az újabb lakóházaknál általában a hőszigetelés okozza a legtöbb fejtörést, a penészedé, gombásodó falak. Ezeken a 99 százalékban kivitelezési hibából eredő gondokon kívül a paneleknél gyakran jeleznek panaszt a nyílászárókra, a tető állagára. Különleges bánásmódot igényelnek a műemlék jellegű épületek. Felújításukhoz ugyanis az Országos Műemléki Felügyelőség-támogatást nem nyújt, de jóváhagyása bármilyen munkához szükséges. Szekszárdon, a Garay téren és a Béla téren, a város patinás magjában több lakóházat és középületet érint ez a rendelkezés, nem kis pénzt emésztve fel. Befejezték már a Garay tér 10—12-es sz. épületének rekonstrukcióját, a 18-as még folyamatban van. Ott az előírás szerint például a Szász söröző és a tanácsi klub között kapubejárót kell majd nyitni. A Bartina utca három szám alatti épület eredeti homlokzatát, faragott fa főpárkányait most állítják helyre és többször tudósítottunk már a Széchenyi utcai tömbrekonstrukcióról. Régi értékeink, a múlt megőrzése a jelen felelősségét jelenti a következő generációk iránt. Sokszor azonban életbevágóan mai feladat ez. Szó szerint, ugyanis előfordul, hogy élet- veszélyessé vált épületeket kell legalábbis ideiglenesen lakhatóvá tenni. Egy-két helyen azonban még laknak ilyen házban... A harmincéves felújítási kötelezettség mellett rövi- debb periódusonként részleges munkálatokat is végeznek. Előfordult, hogy jó állapotú, műszakilag megfelelő épületben, mondjuk a fűtést korszerűsítették. A felújítási munkával együtt az adottságnak és gazdaságosságnak megfelelően tetőtérbeépítés is folyik. Népszerűségének egyik oka, hogy a beköltöző saját munkájával spórolhat, egyéniségét, énjét viheti bele otthona alakításába, nem egy sablonos „készbe” kell beköltöznie. A döntő tényező persze legtöbbször maga a lakáshoz jutás lehetősége. A városgazdálkodási vállalat felújítási tevékenységét a Szekszárd Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága pozitívan értékeli. A teljes és részleges felújítások az ütemtervnek megfelelően folynak. A felelősökön kívül meg kell említeni a másik oldalt, a lakókat is, akik magatartásukkal, hozzáállásukkal könnyíthetik és gyorsíthatják meg ezt a tevékenységet. Hiszen sokszor éppen az gátolja a haladást, hogy valamelyik bérlő nem hajlandó ideiglenesen kiköltözni, vagy mondjuk a lakás átvételekor, a közös szemlén apró szépséghiba miatt nem vefszi át a lakást. Szerencsére nem ez az általános. Takács Zsuzsa Fotó: Kapfinger András A Szekszárdi Mezőgép Vállalat legújabb öntözőberendezését is elvitte a vásárra
