Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-22 / 196. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 196. síim. ARA: 1,80 FI 1985. augusztus 22., csütörtök Mai számunkból EGY HAJÚ A HULLÄMSlRBAN (2. old.) AMIKOR „ALLVANYERDÖBEN” elünk hetekig ... (3. old.) LEPNI KELL, LÉPNI LEHET (5. old.) (3. old.) ______________________________________________ O MÉK ’70 — TOLNA MEGYEI SZEMMEL w Uj tüzelőanyag: a fabrikett Hazánk területének 17 százalékát erdő borítja. Gyönyörködteti, felüdíti az embert, zöld lombja oxigént termel, megszűri a levegőt szennyeződésétől, növényzetének gyökérszövevénye megköti a talajt, visszatartja és egyenletesen szivárogtatja a mélyebb térségek felé az éltető csapadékot. Mindezért szeretjük az erdőt, ám gazdasági érdekünk ahhoz fűződik, hogy miniéi több faanyagot nyerjünk belőle. Több mint 10 millió köbméter a népgazdaság fa- és Catérmékszükségléte. Ennek a mennyiségnek 40 százalékát — nagyrészt a fenyőfáiéi éket — importból szerezzük be. Évente 7,5 millió köbméter fát vágnak ki hazai erdőgazdaságaink dolgozói, ennek a tekintélyes mennyiségnek 60 százalékát használjuk ipari célra, a többit tüzelőanyagnak, illetve 18—20 százaléka ott marad az erdőben. Ma már ingyen sincs keletje a levágott ágaknak, gallyaknak, a földben maradt tuskóknak. Ezért az erdőgazdaságok évente több millió forintot költenék arra, hogy az erdőművelést akadályozó sok tízezer ág fát megsemmisítsék, mivel a hagyományos módszerekkel nem tudják gazdaságosan hasznosítani, összehordják, és a helyszínen elégetik a hulladék faanyagot — miközben világszerte fokozódnak az energiagondok, az energia ára pétiig meredeken ível fölfelé. Jelenleg Magyarországon a felhasznált összes energiának 2,5—3 százalékál faalapanyag szolgáltatja. Ugyanez a hányados Afrikában 58 százalék, Latin. Ameriifcában 20, Távol-iKelelon 42, Nyugat-Európában 0,7, az Egyesült Államikban pedig 0,2 százalék. A fejlett országok tehát igyekeznek a lehető leghasznosabban értékesíteni a fát. Az elmúlt kemény tél is ösztönzött arra: a magyar szakemberek is keressék a módját, hogy a kivágott fának még a hulladékát is kihasználjuk, amennyire ez gazdaságosan megoldható. A MÉM és az Ipari Minisztérium közösen kidolgozta programját a hulladék jellegű energiahordozóik népgazdasági h:»sznosítására. A programot a Gazdasági Bizottság Is megtárgyalta, és határozat született a konkrét intézkedésekre. Például a faipari üzemekben keletkezett hulladék, fűrészpor és kéreg hasznosítására 3 év alatt 30 brikettgyártó üzemet létesítenek. A tervek szerint a 30 új üzem összesen 240—250 ezer tonna flabrikettet termel, amelynek fűtő- értéke a jó minőségű barnaszénével vetekszik. Előnye még, hogy a környezetet kíméli, füstjének gyakorlatilag nincs kéntarialíma, salak nem marad utána, csak egy kevés hamu. Nem kis előny a vásárlók számára az 50 százalék»« fogyasztói ártámogatás sem: előreláthatólag tonnánként 1200 forint körül lesz az ára a fabrikettnek. Az erdőgazdálkodás nagy, és nem is rejtett tartalékának kihasználására az elkövetkezendő 4—5 év során megteremtik 500 ezer tonna, tüzelésre alkalmas erdei apríték felhasználásának műszaki-gazdasági feltételeit. Ez mintegy 150 ezer tonna tüzelőolaj megtakarítását teszi lehetővé. A kormány Gazdasági Bizottsága pedig úgy döntött, hogy ah>>1 a hulladék hasznosításával olajat takarítanak meg, ott a beruházáshoz állami támogatást, a fejlesztési alapot nem terhelő állami kölcsönt és hitelt is kérhetnek a gazdaságok. Erre nagy szükség is van, mert a hulladékfeldolgozás technológiának fejlesztése százmilliókb i kerül. A termelési körzeteikben jelölik ki a felhasználó vállalatokat, amelyek nagy mennyiségű apnítékot tudnak eltüzelni a kazánokban, ahol egyéb szilárd tüzelőanyagokra is bármikor átválthatnak. Az olajról aprítékiüzelésre történő átállást az energiaracionalizálási pályázat keretében megvalósíthatják. Egyes erdőgazdaságok alkotó kollektívája berendezések gyártásával is segíti a fahulladék hasznosítását. A szolnoki székhelyű Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság például vásári díjat kapott az idei BNV-n előtét-tüzelőberendezésére, amely lehetővé teszi a k»>rábban olajtüzelésű kazánok átállítását faapríték „fogyasztására”. A Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságot pedig nagydíjjal jutalmazták az Idén a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron darus aprítógépéért, amelynek alapvető feladata van a fák kivágása után az erdőben maradt ágak, gallyak feldarabolásában. A mátrai alkotó kollektíva termelési rendszere célul tűzte ki, hogy a nyugati importot — a magyar gépgyártó szellemi bázisra alapozva — hazai berendezésékkel helyettesíti. A hulladékszegény fakitermelő technológiát meghonosító gépcsalád kialakításáért a tavalyi moszk. vai világkiállításon arany diplomát kaptak. Ha a nagyszabású program megvalósul, évente háromnegyed millió tonna új tüzelőanyag ! ömgó lángja ad meleget a most földön heverő energj-ibóJ. I E. A müholdelhárító fegyverrel folytatott kísérletek kedvezőtlenül befolyásolhatják a szovjet—amerikai tárgyalásokat Az amerikai kongresszus több tagja kedden bírálta Reagan elnöknek azt a döntését, hogy az Egyesült Államok két héten belül újabb kísérletet hajt végre egy müholdelhárító fegyverrel. George Brown képviselő, a képviselőház tudományos kérdésekkel foglalkozó bizottságának tagja szerint a kísérlet mostani végrehajtását nem indokolja különösebb érdek, viszont ez kedvezőtlenül befolyásolhatja a műholdelhárító fegyverekről folytatott szovjet—amerikai tárgyalásokat és kihathat a , küszöbön álló magas szintű kétoldalú tárgyalásokra is. A kísérletet ugyanazon a napon jelentették be, amikor napvilágra került, hogy a szovjet—amerikai csúcstalálkozó előkészítéseként Se- vardnadze szovjet külügyminiszter Reagan elnökkel és Shultz külügyminiszterrel is találkozik szeptemberben. Az Egyesült Államok eddig •két alkalommal hajtott végre próbát a repülőgépről indított kétfokozatú rakétával, amelyet viszonylag alacsony pályán keringő mesterséges holdak megsemmisítésére fejlesztett ki. Első alkalommal egy, a célt imitáló kis készülékre, a második alkalommal viszont egy csillagra irányították a rakétát, most azonban valódi kozmikus objektum a cél: egy használaton kívüli, elavult amerikai mesterséges hold. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió között Genfben folytatott leszerelési tárgyalás egyik témája éppen a müholdelhárító fegyverek eltiltása. Az amerikai kongresszus az idén azzal a feltétellel járult hozzá három rakétakísérlet végrehajtásához, hogy az elnöknek igazolnia kell: jóhiszemű tárgyalásokat folytat erről a témáról a szovjet féllel. A Fehér Ház most azt hangoztatja, hogy a kísérlet nem áll ellentétben a szovjet—amerikai tár. gyalással, illetve a fennálló nemzetközi megállapodásokkal, nem befolyásolja a genfi tárgyalásokat, viszont katonai szempontból „elengedhetetlen”, mert „a Szovjetuniónak már vannak műholdelhárító fegyverei". A kedd reggeli fontosabb amerikai lapok egyértelműen felhívják a figyelmet arra, hogy az. Egyesült Államok új müholdelhárító fegyverének Reagan elnök által most elrendelt kipróbálása veszélyezteti mind a genfi leszerelési tárgyalásokat, mind a tervezett szovjet— amerikai csúcstalálkozó sikerét. Az NBC televízió kedd reggel megszólaltatta Genna- gyij Geraszimov szovjet kommentátort, az APN hír- ügynökség munkatársát, aki leszögezte: a Szovjetunió véleménye szerint a műholdelhárító fegyver próbája sérti a fennálló kétoldalú megállapodásokat. Ugyanakkor az amerikai űrfegyverkezési program részét képezi, jóllehet az amerikai kormányzat tagadja ezt. A szovjet kommentátor rámutatott: a Szovjetunió a fegyvermentes világűrt tekinti céljának — az amerikai kormányzat viszont az űrfegyverkezési program meggyorsítását irányozta elő. A most végrehajtott amerikai nukleáris robbantás, a műholdelhárító fegyver kipróbálása nem segíti elő a szovjet—amerikai csúcs előkészítését s az amerikai vezetésnek sokkalta inkább arra kellene törekednie, hogy — amint azt a szovjet kormányzat teszi — keresse a leszereléshez vezető közös utat. Edward Markey képviselő „illegálisnak” minősítette Reagan elnök döntését a fegyver kipróbálásáról, hangsúlyozva, hogy ez vitákat vált ki az amerikai közvéleményben. Markey szerint indokolatlan a fegyver mostani kipróbálása akkor, amikor tárgyalások folynak a Szovjetunióval a müholdelhárító fegyverek eltiltásáról. A The Washington Post keddi számában rámutat: az amerikai kormányzat azzal érvel, hogy a Szovjetuniónak már vannak műholdel- hárító fegyverei, míg az Egyesült Államoknak nincsenek. Amerikai részről azonban már az ötvenes évektől folytak kutatások ilyen fegyver előállítására. A hatvanas években megkezdték a műholdelhárító rakéták telepítését, s a Szovjetunió csak ezután állította rendszeribe hasonló fegyvereit. Mint kedden este több televíziós kommentártor is rá. mutatott: bár a műholdelhárító fegyverek nem tartoznak Reagan űrfegyverkezési programjába, annak kiegészítői, s kifejlesztésük megnehezítheti! az egyéb ürfegy- verek eltiltásáról szóló eset. leges megállapodás létrehozását. Agrárszakemberek találkozója Külföldön élő magyar származású és hazai agrár- szakemberek részvételével tudományos találkozó kezdődött szerdán Budapesten, a Kertészeti Egyetemen. A háromnapos tanácskozást először rendezi meg a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Agrártudományi Egyesület és az MTA Agrártudományok Osztálya. A találkozó célja, hogy segítse a határainkon túl élő magyar és a hazai magyar agrárértelmi- ség szakmai kapcsolatainak elmélyítését. A tanácskozást Dirnény Imre, a Kertészeti Egyetem rektora nyitotta meg, majd Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára tartott előadást a mező- gazdaság fejlesztésének fő irányairól. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt négy évtizedben a magyar mezőgazdaság dinamikus fejlődésen ment keresztül, és ma számos részterületén a világ legkorszerűbb termelői technológiáit alkalmazzák. Különösen a növénynemesítésben, az állattenyésztésben, az állategészségügyben és a növényvédelemben jelentősek az eredmények. Ezeket részint a hazai mezőgazdasági tudományos kutatás jóvoltából 9ikerült elérni, de nagymértékben hozzájárult a folyamatos fejlődéshez a nemzetközi tapasztalatcseréken való részvétel, illetve a külföldi technológiák gyors átvétele, adaptálása és továbbfejlesztése is. Elsősorban ezek együttes hatásának köszönhető, hogy Magyarország nettó élelmiszerexportáló országgá vált, belső ellátása pedig hosszú távon is megoldottnak tekinthető. A gabona- és a hústermelés területén egy lakosra számítva hazánk a harmadik-negyedik helyet érte el a világon. Farestaurátor országos konferencia Tegnap délután két órakor nyílt meg a Magyar Kémikusok Egyesülete, a Közporti Múzeumi Igazgatóság és a Tolna Megyei Múzeumok Igazgatósága által szervezett IV. országos farestau- rátor-konferencia. A háromnapos találkozónak Szek- szárd adott otthont. Dr. Vadas Ferenc múzeumigazgató, köszöntője után, a hatvan megjelent szakember „A komáromi láda és hatása a sárközi bútor virágzásra” című előadást hallgatta meg dr. K. Csilléri Klára kandidátustól. Ezt követően a vízzel telítődött faanyagok " konzerválásának problémáiról, az avarkori favödör restaurálásáról, történeti fakötésék és faszerkezetekről, egy későkori egyiptomi múmiakoporsó restaurálásáról, faanyagok biológiai korróziójáról, bútorrestaurálási problémákról és a la- tárgyak védelmére készült korszerű vitrinek és tárolók alkalmazásáról hangzottak el előadások. A második nap tanulmányi kirándulásai keretében felkeresik a majosi evangélikus templomot, a bonyhádi tűzoltó múzeumot, a grá- bóci szerb templomot és látogatást tesznek a bátaszéki kádár- és faipari szövetkezetben. Megtekintik a decsi háziipari szövetkezet múzeumát és munkahelyeit, a Siótorkolati művet, a trófeabemutatót és a sióagárdi tájházat. A zárónapon Szekszárd nevezetességei közül elsősorban a Babits Mihály emlékház, a Művészetek Háza és a múzeum megtekintése szerepel a farestaurátorok programjában. A tanácskozás résztvevői a megnyitón XVIII. századi bútorok
