Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-18 / 194. szám
1985. augusztus 18. NÉPÚJSÁG 3 A tizelőellátásról nyilatkozik a belkereskedelmi államtitkár ünnepség a megye/ tanácson Átadták az 1985. évi Alkotói díjakat Tegnap 'délelőtt bensőséges ünnepség keretében adta át Császár József elnök a Tolna Megyei Tanács 1978-ban alapított Alkotói díjait. Részt vett az ünnepségen Péter Szigfrid, az MSZMP megyei bizottságának első titkára és Varjas János, a Hazafias Népfront megyei titkára mellett a Tolna Megyei Tanács V. B. számos tagja, továbbá azcjk, akik itt vehették át Varjas Jánostól, a Népfront Munkáért kitüntető jelvényt. A megjelentek köszöntését követően Császár József megyei tanácselnök emlékezett meg röviden augusztus 20-ról, hagyományokban gazdag, jeles ünnepünkről, a Magyar Népköztársaság Alkotmányának 36 évvel ezelőtt történt törvénybe iktatásáról. Beszélt az új kenyér ünnepéhez fűződő tradícióinkról, majd elsőként gratulálva és kívánva jó egészséget, további eredményes munkát, átadta az 1985. évi Alkotói díjakat. K. Papp Józsefnek, dr. Futár Ray- mundné dr. Iványi Máriának és Kaszás Imrének. A rekkenő kánikula ellenére a lakosság nagy része már a téli jól fűtött szobákért aggódik, igyekszik beszerezni a szükséges tüzelőt — s ez bizony nem megy zökkenők nélkül. Indokolt-e az aggodalom, s várható-e javulás a tüzelőellátásban még kellő idővel a fűtési szezon előtt? A lakosságot joggal foglalkoztató kérdésekre Andrikó Miklós belkereskedelmi minisztériumi államtitkár válaszolt az MTI munkatársának. Mi az oka annak, hogy hosszú évek kiegyensúlyozott tüzelőellátása után az elmúlt tél óta, s még a jelenlegi kánikulában is sorban állnak az emberek tüzelőért? — Az okok sokrétűek. A hazai bányászat múlt évi ismert gondjai, a vállalttól elmaradó szállításai miatt a belkereskedelem kevesebb szenet és brikettet kapott a tervezettnél, s a várható fogyasztásra vonatkozó előrejelzések is alacsonyabbak voltak annál, mint ami ténylegesen bekövetkezett. Így az idei indulókészletek is jóval kisebbek- voltak a szükségesnél. Ezt követően az év eleji rendkívüli hideg tovább fokozta a problémákat, s a bányászat erőfeszítései, valamint a növekvő importszállítások ellenére sem tudták az I. negyedévben maradéktalanul kielégíteni a lakosság igényeit. A tüzelőanyagok iránti kereslet továbbra sem csökkent: az év első felében összesen 13 százalékkal nagyobb volt a forgalom, mlint 1984 azonos időszakában. A szén azonban még így sem volt elegendő, mert a bányák a vállaltnál kevesebbet szállítottak, az összetétel. sem felelt meg az igényeknek, s a lakosság a múlt évi ellátási problémák megismétlődésétől tartva biztonságra törekedett, a szokásosnál többet vásárolt. Így alakult ki az ország egyes területein még a nyári időszakban is sorban állás a Tü- zép-telepeken. Mi történt annak érdekében, hogy a sorban állások mielőbb megszűnjenek, s ne ismétlődjék meg a múlt évben kialakult helyzet? — Az irányító szervek a biztonságos ellátás érdekében már az év eleje óta számos intézkedést tettek. A legfontosabbal kezdve: a népgazdasági tervben foglalt beszerzésekhez képest a kormány határozata alapján lényegesen több importot biztosít a külkereskedelem; az idén a tavalyinál közel I millió tonnával több jó minőségű szenet és brikettet vásárolunk külföldről. Ennek jelentős hányada már az országban van, s a teljes meny- nydség is megérkezik a fő fűtési időszak előtt. A belkereskedelem telepein így az év folyamán közel 16 száSzombaton véget ért a ruházati kereskedelmi vállalatok nyári szezonvégi engedményes vására. Az akció sikerét a vásár első hetében nehezítette a szokatlanul változékony, bizonytalan időjárás, a nagy esőzések. Az egyes vállalatok forgalma igen eltérően alakult, s nem mindenütt érték el a tervezett bevételt. A 37 Centrum áruház vásári forgalma becslések szerint 132 millió forint volt, 30 százalékkal kevesebb, mint a múlt esztendőben. Az áruházak vezetői saját hatáskörben dönthetik el az elkövetkezendő naplókban, hogy a vásárra szánt árualap megzalékkal több szenet és brikettet hoznak forgalomba, miint tavaly. — Bár a többlet fűtőanyag kizárólag importforrásokból származik, az Ipari Minisztérium kötelezettséget vállalt, hogy a belföldi szállítási elmaradást — elsősorban a borsodi bányákét — más bányák többletszállításokkal kiegyenlítik. — A szénbányászat a tervezettnél több lignit szállítását ajánlotta fel a belkereskedelemnek, ez a szénfajta azonban alacsony fűtőértéke miatt kevéssé keresett, nem pótolja a jobb minőségű tüzelőanyagokat. Viszont a belkereskedelem jelenleg csaknem 50 százalékos árengedménnyel kínálja. — Szervezési intézkedésekkel is segítjük az ellátás javítását, különösen ott, ahol a legnagyobbak a gondok. A hazai és külkereskedelmi szállítók elsőként az észak- és kelet-magyarországi, valamint alföldi területekre juttatják a szenet. — Tűzifából 10 százalékkal többet hoz forgalomba a kereákedélem, mint az elmúlt esztendőkben, központi pénzügyi támogatással növekszik ugyanis a tűzifa termelése, s 850 ezer tonna áll a lakosság rendelkezésére. Az ismertetett intézkedések alapján milyenek a kilátások a sorban állások megszűnésére? — A belkereskedelem szénből és brikettből az év második felében több mint 24 százalékkal nagyobb meny- nyiséget hozhat forgalomba, mint az elmúlt év azonos időszakában. A tüzelőldná- lat ilyen mérvű növekedése elegendő lesz a lakosság ellátására. Intézkedtünk arról is, hogy a szállítás, a telepek ellátása zavartalan legyen. Mindezek eredményeképpen azt várjuk, hogy oldódjanak az ellátási feszültségek, s megszűnjenek a sorban állások. Említette, hogy az idén lényegesen több importszén és brikett érkezik, mint az elmúlt esztendőben. A vásárlókat az is foglalkoztatja, milyen minőségű lesz ez tüzelőanyag, s milyen áron tudják majd megvásárolni? — Az importszenek lényegesen magasabb fűtőértékű- ek, mint a hazaiak. Míg a borsodi bányából származó berentei mosott kocka darabos szén — amely a hazai szénszállítások több mint felét teszi ki — fűtőértéke 3300 kalória, addig az importált feketeszenek fűtőértéke 6000—6600 kalória. Természetesen a fogyasztói ár a minőséggel arányos, az importszenek mázsánként 130— 140 forintba kerülnek. A magasabb fűtőértékű szénből azonban viszonylag kisebb mennyiség szükséges a maradt hányadát továbbra is kedvezményesen árusítják-e, vagy elteszik jövőre a szezoncikkeket. A Skála áruházak vásári forgalma 270 millió forint, valamivel több, mint az elmúlt évben. A 65 Skála áruház közül a Budapest Nagyáruház és a Skála Metró bevétele volt a legnagyobb: összesen 33,1 millió forint. A Ruházati Bolt Vállalat üzleteiben a kétheti 67,3 millió forint értékű forgalomból 18,2 millió forintnyi volt az engedményes áruk bevétele. A férfi nyári nadrágok, dzsekik, sortok * döntő többsége elfogyott, de nagy megfelelő hőmérséklet biztosításához. Sok gondot okoz az idén a SZOT-utalványok beváltása. Milyen választ tudunk adni azoknak, akiknek mind ez ideig nem sikerült az utalvánnyal tüzelőhöz jutniuk? — A SZOT az idén az elmúlt évinél 12 százalékkal több, összesen 1 millió 232 ezer tüzelőutadványt bocsátott ki, mintegy 1,3 milliárd forint értékben. A kialakult tüzelőgondok miatt az utalványok iránit is lényegesen nagyobb az érdeklődés, mint korábban, ezért a kereskedelem pótutalványokat is kibocsátott. Az utalványok jelentős részének beváltási határideje június 30-a volt, az ellátási gondok miatt azonban a belkereskedelem szeptember 30-ig meghosszabbította ezt a határidőt. Joggal vetődik fel a kérdés, miért szervezett a belkereskedelem az idén is ár- engedményes tüzelőértékesítési akciót, amikor nincs elegendő tüzelő? — Az engedményes akcióra számított a lakosság. Különösen fontos ez az alacsonyabb jövedelműek számára, hiszen az akció révén jelentős összegeket takaríthatnak meg. — Az engedményes akcióban a belkereskedelem ebben az esztendőben 650 ezer tonna szenet és brikettet értékesített, ez 34 százalékkal kevesebb, mint tavaly. Az engedményes akció keretében értékesített gyengébb minőségű szénféleségekből idén sem volt hiány, amit az is alátámaszt, hogy az akció keretében értékesíthető árualap egy kisebb része megmaradt. — Az idei árengedményes tüzelőakció a szokásosnál később kezdődött és később, július 31-én fejeződött be. A lakosság így is csaknem százmillió forintot takaríthatott meg. Mi várható akkor, ha az idén is nagy hideg lesz? Felkészült-e erre a kereskedelem? — A kormányzat kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a lakosság időben hozzájusson a téli tüzelőhöz. Az elmondottakból is kitűnik, hogy a tüzelőanyag-ellátás folyamatosan javulni fog. A tavalyinál csaknem 16 százalékkal több szén és brikett lehetővé teszi a lakosság igényeinek maradéktalan kielégítését, s biztonságos készletet jelent a kereskedelemnek is. A termelés és az import biztosítását, illetőleg növelését célzó munka természetesen folytatódik, és nemcsak ebben az évben, hanem a jövő év elejére is folyamatos ellátást tesz lehetővé. A Belkereskedelmi Minisztérium az intézkedésektől azt várja, hogy a . lakosság tüzelőellátása ismét kiegyensúlyozottá válik. volt a kereslet a női konfekcióáruk iránt is. A gyer- mekfürdőruhákból és a napozókból a vártnál kevesebb fogyott él. A Módi-butikokban a tervezettnél és a tavalyinál is nagyobb volt a vásári bevétel, meghaladta a tízmillió forintot. A vártnál több fogyott el a nyári női konfekciótermékekből, az egészen olcsó árukból azonban, elsősorban a trikókból több is elkelt volna. A fürdőruhák forgalma kevésbé bizonyult élénknek, s ami megmaradt, annak egy részét továbbra is engedménnyel árusítják. A vidéki kereskedelmi vállalatok zömében sikeres vásárról számoltak be. K. Papp József, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának nyugalmazott első titkára 1965-től ez évben történt nyugdíjba vonulásáig töltötte be ezt a nagy felelősségű tisztséget. Energikus, határozott egyéniségének, politikai vezetőként végzett munkájának kiemelkedő szerepe volt megyénk fejlődésében. Abban tehát, hogy Tolna megye élete gyökeresen megváltozott az elmúlt húsz év alatt, s arculata átalakult. K. Papp Józsefnek nem kis része van abban sem, hogy ma a megye mezőgazdasági nagyüzemei korszerű, magas színvonalú és országos viszonylatban is kiemelkedően eredményes gazdálkodást folytatnak. Pártmunkásként és országgyűlési képviselőként elévülhetetlen érdemeket szerzett szűkebb hazánk gyors ütemű ipari fejlődésében is. Az elmúlt évtizedekben a mezőgazdasági megyeként ismeretes Tolna megyében nemcsak megvetette lábát az ipar a céltudatosan megvalósított ipartelepítési tervek eredményeként, a Paksi Atomerőmű építésével megvetette megyénkben a lábát a nehézipar is, melynek jelentősége túlnő a megyehatárokon. Felépült, munkához látott a húskombinát, a tejüzem. De igen jelentős előrehaladást értünk el társadalmi életünk más területein is. Jó színvonalú a megye egészségügyi és kulturális ellátása, nőtt az élet- színvonal, javultak a lakosság életkörülményei. K. Papp József magas követelményeket támasztott a megye fejlődéséért folytatott munkában önmagával, munkatársaival, valahány vezetővel szemben. Segítette, ösztönözte a tanácsi munka javítását, elismerte az eredményeket és ösztönözte a hibák kijavítását. K. Papp József elvtárs, a megye fejlődésében, a lakosság életkörülményeinek javításában, a tanácsi munka színvonalának emelésében kifejtett két évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréséül vette át a Tolna Megyei Tanács Alkotói díját. Dr. Futár Raymundné dr. Iványi Mária, a Szekszárdi Csecsemőotthon igazgató főorvosa 1954-ben szerezte meg orvosi diplomáját, majd gyermek- és közegészségügyi járványügyi szakorvosi képesítést is szerzett. Pályafutását Kaposvárott a megyei kórházban kezdte, majd 1958—1972 között Bonyhádon volt közegészségügyi felügyelő, s mellette ellátta a járási főorvosi teendőket is. A Szekszárdi Csecsemőotthon igazgató főorvosa 1972 óta. Egész eddigi életútja a gyógyításhoz, a gyermekgondozás-nevelés fontos feladatához kötődik. Vezetőként eredményesen törekszik arra, hogy intézetében a gyerekek egészséges fejlődését elősegítő gondozási, nevelési feltételek a lehető legjobbak legyenek. Behatóan foglalkozik a gyermekgondozás-nevelés új módszereivel, azok megvalósítását szorgalmazza, segíti. Igyekszik rendszeres kapcsolatot kialakítani munkatársaival együtt az intézetben gondozott gyermekek szüleivel, az örökbefogadó családokkal, a gyerekek családba való vissza-, illetve befogadása érdekében. Az országban először a szekszárdi intézetben vezették be az iskoláskorig azonos helyen nevelést, melynek tapasztalatai igen kedvezőek. Dr. Futár Raymundné dr. Iványi Mária irányító, nevelő munkájának magas szakmai elismerése, hogy a Csecsemőotthonok Módszertani Intézete tapasztalatcserére ajánlja az itteni intézet működésének módszereit. Szigorú, következetes, de mindenkor emberséges vezetőként ismerik, méltányolva szerteágazó tevékenységében azt is, hogy tervszerűen foglalkozik az intézeti gondozónők utánpótlásával, a csoportvezetők intézeten belüli kinevelésével, képzésükkel, továbbképzésükkel. Három évtizedes gyógyító munkája, vezetői tevékenysége, a gyermekgondozás-nevelés terén élért eredményei alapján foglalhat helyet a Tolna Megyei Tanács aiko- tódíjasai között. Kaszás Imre, az 505. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet nyugalmazott igazgatója szekszárdi pályafutását 43 évesen, 1950- ben kezdte az 1. Sz. Általános Iskolában. Eredményes munkája alapján lett 1951- ben a megyei tanács művelődési osztályának matematika-fizika, majd csak fizika szakfelügyelője tizenhat éven át. Ezekben az évkeben tanárként is tevékenykedett a Garay János Gimnáziumban, ahol — kár csak a szakfelügyeletére kijelölt iskolákban — kimagaslóan jól képzett szaktanárként, tanulóit, kollégáit nagy hozzáértéssel nevelő pedagógusként ismerték meg. Kaszás Imre elévülhetetlen érdemeket zerzett a matematika-fizika tanítás korszerűsítésében és e tárgyak szak- felügyeleti módszereinek megújításában, továbbá a fizikatanítás világnézeti feladatainak kimunkálásában. Az 505. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatói munkakörét tizenkét évig töltötte be 1966 és 1978 között elkötelezetten, igazi nagy felelősségtudattal. Hat évig vezette társadalmi munkában a Garay János Gimnázium irodalmi színpadát, az esti egyetemen 1961 óta tanít filozófiát. Volt ország- gyűlési képviselő, az ország- gyűlési képviselők Tolna megyei csoportjának vezetője, a Hazafias Népfront városi elnöke, a Magyar Pedagógiai Társaság Tolna Megyei Bizottságának elnöke. Nevéhez mindenkor gazdag közéleti tevékenység is társult. Igazgatóként végzett fáradhatatlan munkája nyomán emelkedett mezőgazdaságiként Ismert megyénkben rangra az ipari szakmunkásképzés. Állásfoglalásai ma is mérvadóak a pedagógiai elvek és a gyakorlat megítélésében. Ezért is volt — és van — hatással mindazokra, akik vele kapcsolatba kerültek és kerülnek. Embersége, kolle- galitása példamutató, széles körű általános és ideológiai műveltsége generációk szemléletét formálta. Kaszás Imre hosszú időn keresztül végzett kiemelkedő pedagógiai, közéleti munkássága elismeréseként nyerte el a Tolna Megyei Tanács Alkotói díját. Véget ért a nyári vásár
