Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-17 / 193. szám

* NÉPÚJSÁG 1985. augusztus 11­Lesz-e elég energiánk ? Üj típusú gyomirtó szerek kutatása Beszélgetés Czipper Gyula ipari miniszterhelyettessel Szívesen felednénk az idei zord telet. Az energiakorláto­zások sok helyütt a termelés csökkentéséhez, átmeneti szü­neteltetéséhez vezettek, miat­tuk is kevesebb az export; a lakosság szénellátása is aka. dozott. Figyelmeztető jelek ezek a jövőre nézve. Akkor is, ha ilyen hosszan hideg tél húsz esztendeje nem volt, akkor is, ha remélhetőleg, hasonló ismét nem lesz egy­hamar. Vajon most, az év felén immár túl, hogyan látja a szakember a tanulságokat? Csökkenthetok-e a vesztesé­gek, az energiaellátás feszült­ségei? S a küszöbön álló he­tedik ötéves terv időszakában, amikor a gazdaság várható pezsdülése, a lakosság igé­nyeinek szükségszerű növe­kedése több energia felhasz­nálását feltételezi, lesz-e minderre fedezet? Ilyen és hasonló kérdésekről érdek­lődtünk Czipper Gyula ipari minis zterh ely et tes t él. — Most, túl az év felén, mennyire látszik megbízha­tónak az idei energiaellátás? — A hideg idő okozta több. letfelhasználás félmillió ton. na kőolajjal egyenértékű Ugyanakkor az energiakorlá­tozás okozta termeléskiesés, az elmaradt export pótlásá­hoz jelenleg is több energia szükséges. Hogy az idén még­se legyenek gondjaink, e többletfogyasztás jelentős ré­szét jobb energiagazdálko­dással, takarékossággal kell ellensúlyoznunk. A várható fölhasználás összegében azon­ban így is nagyobb lesz, ezért pótlólagos forrásokról kell gondolkodnunk. Készle­teink a télen meglehetősen leapadtak, azokat is fel kell tölteni, hogy legyenek tarta­lékaink. Ehhez, ahol csak le­het, több energiahordozót kell termelnünk, ám többet kell importálnunk is. így például a lakossfágn&k több brikettet, szenet hozunk be; bővítjük a föld alatti gáztároló-kapaci­tást, így a télre több földgázt leszünk képesek tartalékolni, és így tovább. Számításaink szerint a tér. vezettnél egy százalékkal lesz nagyobb a fogyasztás az idén. Ez kemény feladat elé állítja az egész gazdaságot, főként az ipart. Természetesen nem kell mindenáron pótolni az energiakonlátozás okozta tér. meléskiesést, hanem csak ak­kor, ha az illető termék gaz­daságosan előállítható, expor­tálható. Ugyanakkor kivált­képp az energiaigényes ága­zatokban úgy kellene a ter­melést növelni, hogy az ener­giafogyasztás eközben egyál­talán ne nőjjön, azaz a faj­lagos felhasználás csökken­jen. Az első félév eredményei nem a legjobbak. Ezért vá­lasztottunk ki nyolcvannégy vállalatot — amelyek egyben a legnagyobb energiafogyasz. tők —, és meghatároztuk, mennyi energiát vehetnek igénybe terveik teljesítésé, hez. Ennél többet csak jelen­tős felárért kaphatnak. Ezen­kívül több mint kétszáz vál­lalattal állapodtunk meg a helyszíni vizsgálatok után, éves energiafelhasználásuk mérséklésében. Az energiagazdálkodás ra­cionalizálásának további le­hetőségeit mindenhol kutatni kell. Főiként az abszolút meg­takarítást eredményező mód­szerek, eljárások, beruházá­sok élveznek előnyt. A ter­melés többletét viszonylag egyre kevesebb energiával kell előállítani. Ez a követel­mény nemcsak energetikai szempontból fontos. Hiszen a korszerűbb eljárás mindig kevesebb energiafelhasználást Czipper Gyula feltételez, amiből következik: nemcsak az energia-teehnoló. giaii ésszerűsítéseiknek, a mikroelektronika, az automa. tizálás energetikai felhasz­nálásának tulajdonítunk na­gyobb jelentőséget, hanem más, látszólag az energetikán kívüli folyamatoknak is. A kohászat, a nehézvegyipar, az építőanyagtermelés korszerű­sítése egyben energiamegta- karítást is jelent. Tehát a termelés szerkezetének cél­szerű átalakítása, magasabb fokon feldolgozott termékek gyártása viszonylag kevesebb energiát kíván, mint például az alapanyaggyártás. — Mindamellett mégis év­ről évre több energiára lesz szükségünk. Milyen mérték­ben tudjuk importból, illetve hazai forrásokból fedezni ezt az igényt? — A hetedik ötéves terv Időszakában az energiafo­gyasztás évi egyszázalékos növekedésével számolunk, ezen belül a villa mosenergia- termelés három százalékkal lesz nagyobb. Az import reá. Idsan csak földgázból növel­hető valamelyest. E számok nem tűnnék nagynak a terv­időszak végéig, mégis 11 szá­zaléknyi hazai termelésnöve­léssel kell számolnunk. Kő­olajból. földgázból a terme­lés várhatóan nem növelhető. Legfőképp a Paksi Atomerő­mű két újabb blokkjának belépése jelent lényeges több letenergia - forrást, ez 19904g fedezi az igényeket. — És a továbbiakban? — A Vil la mosen erg i a - im - partot, amely ma egyharma- da a teljes fogyasztásnak, előre várhatóan nem növel­jük. Igényeinket alapvetően új hazai erőművek építésével szándékozunk kielégíteni. A villamosenergia-fogyasztás, ha ahogy tervezzük, évente három százalékkal nő, akkor az 1990-es évék elején kell az első új erőművi blokknak belépnie. Sok változatot dol­goztunk ki és vizsgáltunk meg. Ezek alapján ma az atomerőmű további bővítése az optimális megoldás. Emel­lett vizsgáljuk széntüzelésű erőművek létesítésének lehe­tőségét, így elsősorban új lignitbázisú hőerőmű létreho­zását. — É tervek a jelenleginél kisebb jnértékű villamos- energia-fogyasztásnövekedést feltételeznek. Mi történik, ha mégis gyorsabban nő az igény? — Az energiagazdálkodás racionalizálásának kormány- programja jövőben lénye­gesen nagyobb előnyben ré­szesíti a viliamosenergia- ttakarékosságot; a pályázati rendszert ennek megfelelően módosítottuk. A vfllamos- energiaigény mértékére a fo. gyasztás hatásfoka, az ipari termelés szerkezete és a la­kossági fogyasztás van hatás, sál. 'Ezeken belül is sokféle eszközökkel kívánjuk ösztö­nözni az áram takarékosságot, főként a viszonylag sok vil­lamos energiát félhasználó ágazatokban. A lakossági fo­gyasztás mértéke nálunk ma 20—30 százalékkal alacso­nyabb, mint Csehszlovákiá­iban és az NiDK-ban, és csak fele-harmada az iparilag fej­lett országokénak. Ebből kö­vetkezően nálunk e terüle­ten dinamikusabb növekedés várható, ám ezt — nem a lakosság rovására — lehet mérsékelni. Korszerű, jó hatásfokú, kis fogyasztású villamos készülékek elter­jesztésére és a villamos ener. gia helyettesítésének ösztön­zésére lesz szükség. — Az elmúlt években a villamos energia mellett a gázfogyasztás nőtt dinamiku­san a lakosság körében. Foly­tatódhat-e ez a tendencia? — Ma mintegy hatszázezer háztartásban van gáz. E szám további gyarapítására első. sorban az eröművi földgáz helyettesítése révén kerülhet sor. mivel földgázforrásaink a Jambungi gázvezeték üzem­be helyezéséig számottevően nem bővíthetők. így a tervek szerint mintegy száznyolc, van—'kétszázezer új háztar­tást kapcsolhatnak a hálózat­ba, főként a gázzal már el­látott településeken. — A szénbányászat terme­lése néhány éve csökken, miközben a bányászok erejü­kön felül teljesítenek, sokan évi 50—60 túlműszakot is vál­lalva. Várható-e változás ezen a területen? Évi 1,6 millió tonna szenet termel az ország egyik legna­gyobb szénbányaüzeme, Márkushegy Energiaellátásunk b|ztos bázisa a Paksi Atomerőmű — A szénbányászat, nem lebecsülve az emberi erőfe­szítéseket, csak akkor tud feladatának megfelelni, ha gazdálkodási feltételei stabi­lizálódnak. A miniszterta­nács néhány hónapja megvi. tatJta a szénbányászat helyze­tét, és intézkedéseket hozott. Egyebek között a bányavál­lalatok terven felül 700 mil­lió forintot költhetnek gépe­sítésre, a technikai eszközök fejlesztésére, a bányabeti kö­rülmények javítására. Emel­lett viszont meg kell oldani a bányászok utánpótlását, s mérsékelni kell a létszám- csökkentés ütemét. Ennek ér­dekében a kormány már most emelte a szénüzemi dolgozók jövedelmezési lehetőségeit. Mindezek segítséget adnak a szénbányászatnak, de fel­adataink teljesítése így sem könnyű, s a továbbiakban is számítanunk kell a bányá­szok kemény munkájára. TRÖMBÖCZKY PÉTER Hazánkban a mezőgazda­ság növényvédő, illetve gyomirtó szer felhasználása és gyártása az 1960-as évek eleje óta rohamosan növe­kedett. Az elmúlt években azonban nemcsak a mennyi­ségi, hanem a minőségi szempontokra is súlyt kel­lett helyezni. A vegyszeres gyomirtás egyik alapvető követelmé­nye, hogy valamely mező- gazdasági kultúra (például kukorica) gyomnövényeit a kultúrnövény károsodása nélkül lehessen kiirtani. En­nek a feltételnek a gyomir­tó szerek önmagukban nem mindig képesek megfelelni: a hatékony gyomirtáshoz szükséges mennyiségben al- alkalmazva többé-kevésbé a kultúrnövényt is károsíthat­ják. Egy új kutatási irány a gyomirtó szereknek ezt a káros tulajdonságát ellen­méreg hatású vegyületekkel, úgynevezett „antidotumok- kal” igyekszik kiküszöböl­ni. Az antidotumot már a gyártás során a gyomirtó szerekhez keveri, s az így előállított készítmény a kul­túrnövény károsítása nélkül pusztítja ki a gyomnövénye­ket. Az antidotumokról és a velük kapcsolatos kutatások jellegéről, az elért eredmé­nyekről a szakterület kiváló ismerőjével, dr. Dutka Fe­renc kandidátussal, az MTA Központi Kémiai Kutató In­tézet növényvédőszer-kuta- tási osztályának vezetőjével beszélgettünk. — Az elméleti kutatásokat néha az a vád éri, hogy a gyakorlattól elszakadnak, öncélúak. A hazai antido- tum-kutatásra ez a megálla­pítás semmiképpen sem ér­vényes. — Valóban így igaz. A kutatások és azok eredmé­nyeinek gyakorlati alkalma­zása között a legszorosabb kapcsolat van. Antidotumok alkalmazására — hazai és világviszonylatban egyaránt — elsősorban a kukorica vé­delmére használt gyomirtó szerek esetében van szük­ség. A hazai kukorica-ültet­vények (körülbelül 1 200 000 hektárnyi) vetésterület, gyo­mok elleni védelme nagy mennyiségű antidotált gyom­irtó szert igényel. Igény te­hát van, de mit kínál a pi­ac? Az első, a gyakorlatban is kitűnően bevált ilyen anti­dotumot a STAUFFER CO. (USA) hozta forgalomba, s ezen a területen monopol helyzetet teremtett. A fo­lyamatos kutaitási erőfeszíté­sek ellenére sem sikerült ed­dig egyetlen növényvédőszer- gyártó cégnek sem olyan új antidotumot felkutatni, amely a Stauffer-.készítmény ver­senytársa lehetne. MG—191 — ez a jelzése az új antidotumnak. Mit mond­hatunk el róla? — Rendkívül olcsó és könnyen hozzáférhető alap­anyagokból gyártható. Na­gyon gazdaságos. A felkuta­tott adtidotum a kukoricá­ra alkalmazható és két kü­lönböző típusú gyomirtószer­re (EPTC, acetoklor) hatá­sos. A hazai kukorica-vetés­területeken a két gyomirtó szert a kukorioafajta herbi- cid érzékenységétől és a gyomflórától függően hasz­nálták fele-fele arányban. Az új antidotum „jóságát” nem­csak laboratóriumi, hanem szabadföldi kísérletek ered­ményei is bizonyították. A kísérleteket a Szegedi Ga­bonatermesztési Kutató In­tézet végezte. A MÉM Mér­nök- és Vezetőtovábbképző Intézet ez év február 11—15. között tartott kukoricater­mesztési szemináriumán a témában elhangzott előadá­sok közül több is kiemelte az MG—191 hatékonyságát és előnyös tulajdonságait. (M. É.) Jó hír a Honda kerti traktorok tulajdonosainak: RENDKÍVÜLI ÁRENGEDMÉNY AZ OMÉK-ON F—400-as és F—600-as típusú alapgépekhez csatlakoztatható munkaeszközök gazdag választékával várjuk az OM£K-on. Bemutató és vásár augusztus 17-től 25-ig. A vásár idején egyes cikkek rendkívüli áren­gedménnyel kaphatók. Keresse fel a TSZ KÉR bemutatóját a vásár V/5. számú szabad területén! (587)------\ A magyar mezőgazdaság a világ élvonalában A legutóbbi öt év eredményei, a Jövő tervei a budapesti vásárközpontban, az OMÉK '85. 70. Országos Mezőgazdasági. Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron és az AGROMASEXPO *85. 11. Nemzetközi Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Gép- és Műszerkiállításon, augusztus 17-e és 25-e között, naponta 9-tői 19 óráig. A MÁV 50 százalékos utazási kedvezményt ad. Rendezi: a (HUNGEXPO). Magyar Külkereskedelmi Vásár- és Propaganda Iroda Budapesti Nemzetközi Vásárok és Kiállítások lagzgatósága Budapest, X., Dobi István út 10. Levélcím: Budapest, Pf.: 44. 1441. Távirat: Hungexpo, Budapest. Telefon: 573-555. Telex: 22 4684 hexpo. («3) HKNGQGFOB ^ M

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents