Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-04 / 155. szám
PANORÁMA ( TOLNA ' 2 "rüÉPÜJSÁG 1985. július 4. Izrael szabadon engedett 300 síita foglyot Elhagyják az átüti börtönt a síita foglyok (Telefotó) Szovjet-amerikai csúcstalálkozót tartanak Genfben Szerdán a hajnali órákban megkezdték az izraeli Atlit börtönben őrzött, többségében libanoni síita foglyok egy részének szabadon engedését. A Dél-Libanont továbbra is megszállva tartó Izrael annak idején az anszári gyűjtőtáborból hurcolta el a több mint hétszáz libanoni hazafit. Az izraeliek akciója világszerte felháborodást váltott ki. A Nemzetközi Vörös- kereszt Bizottság is helytelenítette a lépést, mert az ellentétben áll a hadifoglyokkal való bánásmódot szabályozó nemzetközi jogi normákkal. Izraeli illetékesek váltig hangoztatják, hogy a libanoni síiták szabadon engedésének — amely szakaszosan megy majd végbe — „semmi köze” az amerikai TWA- gép túszul ejtett utasai hét Iráni-iraki harcok Heves harcok dúltak kedden is az iraki—iráni fronton, amelyekről a hírügynökségek egymásnak ellentmondó jelentésekben számoltak be. Az IRjNA iráni távirati iroda szerint az iráni csapatok kora hajnalban támadásba mentek át a front déli szakaszán, Fakkeh város közelében. Az előrenyomulás során az iráni hadsereg egységei harmincöt iraki katonát öltek meg, hatvan at pedig megsebesítettek. Az iraki katonai parancsnokság közleménye arról számol be, hogy az iraki csapatok ezt a támadást visszaverték, és egyidejűleg ellentámadást indítottak a front déli részén az iráni állások ellen. A harcokban bárminőkét iráni katonát tettek harcképtelenné. eleji bejrúti szabadon engedéséhez. Köztudott azonban, hogy a repülőgépet elrabló A világ általános helyzetéről, a keresztyén békemozgalom feladatairól szóló beszámolóval folytatta tanácskozását a prágai keresztyén béke világgyűlés. A konferencia fő beszámolójának számító dokumentumot Paulos Mar Gregorius indiai metropolita készítette és ismertette. Az erőszak egyre újabb és újabb formáiban jelentkezik. Tanúi lehetünk a különféle állami és egyéni terrorakcióknak — mondta. Ezeket nem elég pusztán elítélni, kutatni kell az okokat is. Vizsgálni kell az összefügéseket a háború és a terrorizmus, az igazságtalanság és az elnyomás között. Mindazonáltal korunk legfontosabb feladata a nukleáris katasztrófa elhárítása — hangsúlyozta az indiai metropolita. És ebből a szempontból különlelibanoni síiták éppen az átüti börtönben levő társaik elengedését követelték. ges jelentősége van az Egyesült Államok kozmikus fegyverkezési tervei megakadályozásának. A beszámoló elemezte a Keresztyén Békekonferencia útját is, megállapítva, hogy a mozgalom, amely kezdetben főként a szocialista országok egyházait tömörítetté, ma már az egész világra kiterjedő nagy befolyású mozgalommá vált. A szerdai ülésen ismertették Nyikolaj Tyihonov szovjet miniszterelnök levelét. Ez a többi közt megállapítja: a Szovjetunió kész bármilyen javaslatról tárgyalni, amely a béke ügyét szolgálja. Sajnos azonban a szocialista országok számos indítványa eddig nem talált megfelelő visszhangra, az USA- ban és NATO-szövetségesei- nél. BUDAPEST A hazánk területén zajló Duna—85 gyakorlaton résztvevő magyar, szovjet, csehszlovák csapatok és törzsek feladataikat sikeresen teljesítik. A csapatok tevékenységét szerdán megtekintette Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Oláh István vezérezredes, honvédelmi miniszter. * Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán fogadta Nara- jana Krisnant, az Indiai Kommunista Párt Országos Tanácsa titkárát, a Végrehajtó Bizottság tagját, aki üdülésen tartózkodik hazánkban. GENF Szerdán Genfben az atom- és űrfegyverekkel kapcsolatos szovjet—amerikai tárgyalások keretében ülést tartottak a hadászati fegyverek, illetve a közepes hatótávolságú atomfegyverek kérdésével foglalkozó munkacsoportok. MOSZKVA Hivatalos baráti látogatásra szerdán Moszkvába érkezett Milka Planinc, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának (kormány) az elnöke. A magas rangú vendéget a repülőtéren Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke köszöntötte. HAVANNA Fidel Castrónak, a Kubai Kommunista Párt KB első titkárának elnökletével kedden Havannában ülést tartott a párt Központi Bizottsága. Az ülésről szerdán hivatalos közleményt adtak ki. A Központi Bizottság úgy döntött, a III. kongresszust a jövő év február 4—7. között rendezik meg, a korábbi 1985. decemberi időpont helyett. A Szovjetunió és az Egyesült Államok között létrejött megállapodás alapján Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke ez év november 19— 20-án találkozik Genfben. A hírt hivatalosan egy időben jelentették be Moszkvában és Washingtonban. A bejelentést ismertetve Vlagyimir Lomejko, a szovjet külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője szerdán újságírók előtt rámutatott arra, hogy a legfelsőbb szintű találkozónak nagy fontosságot tulajdonítanak mindkét fővárosban. Mint ismeretes, mind szovjet, mind amerikai részről számos alkalommal hangsúlyozták: az ilyen találkozónak akkor kell létrejönnie, ha ehhez megvannak a megfelelő körülmények. A Washingtonnal folytatott véleménycsere során a Szovjetunió készségét fejezte ki egy ilyen találkozó megtartására. Az ezt követő konzultációkon mindkét részről elsősorban a kölcsönösen megfelelő hely és időpont kiválasztására összpontosították figyelmüket. Ezután kerülhetett sor a bejelentésre. A csúcstalálkozóval összefüggő további kérdésekről — pontos napirend kidolgozása — diplomáciai csatornákon keresztül fognak majd megállapodni. Azt azonban már most nagy bizonyossággal ki lehet jelenteni, hogy szóba fognak kerülni korunk legfontosabb kérdései, így a nukleáris háború veszélyének elhárítása, a fegyverzetkorlátozás, s lehetőség szerint a fegyverzet csökkentésének kérdése, a világűr mi- ütarizálásának megakadályozása. Mindkét fél abban érdekelt, hogy létrejöjjön a találkozó, s megfelelő jelentőséget tulajdonítanak az előkészítésnek. A szóvivő elmondotta azt is, hogy a „csillagháborús” terveket takaró úgynevezett hadászati védelmi kezdeményezéssel kapcsolatban a Szovjetunió álláspontja változatlan: elutasítja azt, mivel .annak megvalósítása a fegyverkezési hajsza minőségileg új szakaszának kezdetét jelentené. A Genfben most folyó szovjet—amerikai tárgyalások meghatározott kérdéskomplexumról folynak. A találkozóra kedvező hatással lehetne a visz- szafogottság, és a megállapodásokhoz vezető utak konkrét keresése. A Szovjetunió ennek híve, s megvan részéről a megfelelő politikai akarat — mondta Lomejko. A szovjet—amerikai viszony javítását illető konkrét kérdésre válaszolva Lomejko felsorolta azokat a szovjet kezdeményezéseket, amelyeket a Szovjetunió tett az utóbbi időben a fegyverkezési hajsza megfékezésére, hozzátéve, hogy ezek jelzik, milyen irányban kellene lépni. A moszkvai bejelentéssel egyidejűleg szerdán Washingtonban is hivatalosan megerősítették, hogy Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan november 19-én és 20-án Genfben találkozik. Larry Speakes, az elnök szóvivője a csúcstalálkozó bejelentésekor idézte Reagant, aki szerint a novemberi esemény „lehetőség arra, hogy kijelöljék a jövő útját”. Az AFP francia hírügynökség emlékeztet arra, hogy Reagan 1980-ban történt, első megválasztása óta először fog tárgyalni az SZKP vezetőjével. A Szovjetunióban ugyancsak szerdán jelentették be, hogy októberben Mihail Gorbacsov Franciaországba látogat, s ennek kapcsán — kérdésekre válaszolva — a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője elmondotta: Mitterrand elnök márciusi moszkvai látogatásakor hívta meg az SZKP KB főtitkárát. Azt remélik a Szavjetunió- ban, hogy a látogatás ösztönzést fog adni a kétoldalú kapcsolatoknak, s elősegíti a nemzetközi, s ezen belül is az európai helyzet egészségesebbé tételét. Prágában folytatódott a keresztyén békevilággyűlés Afganisztáni helyzetkép Babrak Karmai interjúja „Az ellenforradalom Afganisztánban egyre inkább elszigetelődik, s egyre inkább meggyengül” — hangoztatta Babrak Karmai, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtitkára, a forradalmi tanács elnöke azokban az írásos válaszokban, amelyeket Bokor Pálnak, az MTI nemrég Kabulban járt tudósítójának kérdéseire adott. Arra a kérdésre válaszolva, milyen eredményeket értek el a demokratikus Afganisztán elleni agresszió felszámolásában, az afgán államfő rámutatott: — Az nyilvánvaló, hogy ahol forradalom van, ott megjelenik az ellenforradalom is. Harcolni ellene, minden forradalom legfőbb feladatai közé tartozik. Az ellenforradalom természete minden országban és minden helyzetben más. Az afgán ellenforradalmi erők három kategóriába sorolhatók. Az első kategóriába azok az elemek tartoznak, akik osztály- érdekeiket veszélyeztetve látták a forradalom által, s azt hitték, megvédelmezhetik ezeket az érdekeket. A második kategóriába azok tartoznak, akiket Hafizullah Amin és áruló bandájának bűncselekményei távolítottak el a forradalomtól, s állítottak az ellenforradalom oldalára. A harmadik kategóriába azok sorolhatók, akiket a forradalom hazai és külföldi ellenségeinek propagandája vezetett félre annak ellenére, hogy objektív érdekeik a forradalom céljaival közösek. Ebben a helyzetben — mondotta Babrak Karmai — az afgán vezetés igyekezett pontosan, tudományos alapokon megfogalmazni politikáját az ellenforradalom elleni harcban. A forradalmi párt és az állam, miközben amnesztiát léptetett életbe, mindennapi munkájával is azt igyekezett bebizonyítani a félrevezetett és ingadozó elemeknek, hogy megvédi érdekeiket, megküzd jólétükért és nyugalmukért. Amint azt az események mutatták és az élet is igazolta, az ilyen realisztikus, hatékony és mégis elvszerű intézkedések következtében az ellenforradalom növekvő mértékben elszigetelődik és elgyengül. Babrak Karmai a továbbiakban utalt arra, hogy az amnesztiarendelet, valamint a sorkatonai szolgálat három évről két évre történt csökkentése következtében számos afgán fiatal csatlakozott a forradalmi erőkhöz és vesz részt az ellenforradalom elleni harcban, valamint az új társadalom építésének nagy munkájában. ^ Afganisztán külpolitikájáról az ANDP főtitkára egyebek között kijelentette: Ez a külpolitika az afgán dolgozók érdekeit és törekvéseit testesíti meg, a béke, a szabadság, a békés egymás mellett élés, az el nem kötelezettség és a proletár internacionalizmus nagybecsű elvein és rendíthetetlen alapjain nyugszik. Magában foglalja annak a küzdelemnek a táBabrak Karmai mogatását, amelyet a népek a szabadságért, a demokráciáért, a társadalmi haladásért, továbbá a biztonságért, az egyenlőségért és az emberi jogok tiszteletben tartásáért vívnak. Egyszersmind Afganisztán külpolitikája kibékíthetetlen a háborúval, a hegemonizmussal, a fajgyűlölettel, a cionizmussal és a faji megkülönböztetés politikájával szemben. Afganisztán jelenlegi gazdasági helyzetéről szólva Babrak Karmai kijelentette: figyelembe véve az ország ellen folytatott hadüzenet nélküli háború, az ellenforradalmi tevékenység körülményeit és a gazdasági szabotázscselekményeket, a gazdasági helyzet Afganisztánban nemcsak kielégítő, hanem figyelemre méltó javulást is mutat, ami többek között a tervek túlteljesítésében mérhető. A főbb gazdasági mutatók az elmúlt évekhez képest javultak, a nemzetgazdaság viszonylagos stabilitása állandósult. 1983-ról 1984- re a nemzeti össztermék 6 százalékkal, míg a hazai forrásokból származó nemzeti jövedelem 4,5 százalékkal nőtt. A növekedés főként a mezőgazdasági és az állat- tenyésztési szektor termelési szintjének növekedéséből, nemkülönben az ipar és az építőipar javuló teljesítményéből adódott. Javulás mutatkozott a bányászatban és az energetikában, ahol szigorú intézkedések történtek a termelési kapacitások maximális kihasználására. A nemzetgazdaság megerősítése érdekében megfelelő figyelmet szenteltek a magánszektor fejlesztésére is. A nemzeti össztermék növekedése folytán javult az ország kereskedelmi mérlege, fizetési egyensúlya. A fejlesztési tervek finanszírozására több mint 15 milliárd afgánit költöttek. Ennek az összegnek közel a fele származott hazai forrásokból. Az Afganisztánnak nyújtott külföldi segélyekből 93 százalékkal részesednek a KGST-országok, közülük a Szovjetunió egymaga 72 százalékkal. Az Afgán Népi Demokratikus Pártról, amely nemrégiben ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját, Babrak Karmai kijelentette, hogy az ANDP a marxizmus—leninizmus ideológiáját követi, és a társadalom minden osztályát és rétegét támaszának tekinti. A forradalom utáni években a párt előtt felmerült nehézségek ellenére, s annak ellenére, hogy tagjai közül sokan életüket vesztették a forradalmi rendszer védelmében, az ANDP taglétszáma 18 ezerről 22 ezerre nőtt. Soraiban jelentősen megnőtt a dolgozó emberek — munkások, parasztok és kézművesek — aránya. A párt ösz- szetétele napról napra javul, tekintélye és szervezeti struktúrája az ország egész területén biztosítva van, s tagjai között az országot lakó több mint 20 testvéri törzs és nemzetiség képviselői vannak — mondotta az ANDP főtitkára.
