Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-27 / 175. szám

1985. július 21. NÉPÚJSÁG 3 Az első félév eredményei a TÁÉV-n Kibővített testületi ülésre került sor a TÁÉV-nél. Több mint 200 résztvevő hallgatta a beszámolót, amelyet Villá­nyi József igazgató tartott a vállalat 1985. I. félévi gaz­dálkodási eredményeiről. Második napirendi pontként került sor a szakszervezeti választásokkal 'kapcsolatos teendők ismertetésére, az előkészítésben résztvevő bi­zottságok megválasztására, a napirend előadója Tóth Bé­la, a Szakszervezeti Bizott­ság titkára volt. Az igazgatói tájékoztatóban elhangzott, hogy az I. félév­ben ellentmondásos eredmé­nyekről kell számot adni. Az építési feladatok területi ta­goltsága nőtt, az élőmunka ráfordítása fokozódott. A tervek alapján számoltok a termelés csökkenésével, to­vábbá 2—3 százalékos lét­számcsökkenéssel. Nem szá­molt a vállalat a kedvezőt­len téli időjárás okozta gon­dokkal, problémákkal. Az I. félév során 396 millió fo­rint termelést valósítottak meg, 13 millió forintos nye­reséggel. Ennek alapján megállapítható, hogy az éves termelési előirányzatnak 40 százaléka valósult meg az I. félévben. Ez — Ismerve az országos eredményeiket — elfogadható, de megelé­gedésre nem ad okot. Gondot jelentett a tél hosz- szúsága. ami körülbelül 20 millió forint árbevétel ki­esést eredményezett. A dol­gozók 77 ezer órát töltöttek fagyszabadságon, ami továb­bi 10 millió forint kiesést okozott, a tervezett 2—3 szá­zalékos létszámcsökkenéssel szemben a tényleges létszám- csökkenés meghaladta a 6 százalékot, aminek következ­ménye további 10 millió fo­rint árbevétel kiesés. Pozitív jelenségként kell értékelni, hogy a gazdálko­dás belső szerkezetét a ko­rábbi szinten tudják tartani. Sikeresen nyitottak a vásár­lóközönség, a piac felé, fej­lesztették a szolgáltatási, ipari értékesítési, kereske­delmi tevékenységüket. Az anyag- és energiatakarékos­ság területén jelentős ered­ményeket értek el. A kiemelt munkák közűi fél évvel a szerződéses határidő előtt át­adták a pécsi rendező pálya­udvart, amely teljes elisme­rést váltott ki az átvevők­ből és az üzemeltetőből. Ugyancsak sikerrel adták át a bonyhádi sütőüzemet, valamint 265 lakást. A vállalat kollektívájának az év harmadik negyedévé­ben jobban szervezett mun­kával, komoly gazdasági fel­adatot kell megoldani. Ei kell készíteni a dombóvári szakmunkásképző intézetet, át kell adniuk 225 lakást, be kell fejezni több létesítményt és el kell kezdeni a tervek alapján meghatározott új munkák kivitelezését. Ebben az évben a vállalat kapaci­tása teljes egészében lekö­tött, egyes befejező szakmák­ban túlterhelt. Az 1986-os évre szerződéssel biztosított munkák 75—80 százalékban adottak. Dombóvár A választások politikai tapasztalatai Ezekben a hetekben vég­zik el a városi, nagyközségi párt-végrehajtóbizottságok, pártvezetőségek a júniusi or­szággyűlési képviselő- és ta­nácstagválasztások tapaszta­latainak értékelését-elemzé- sét. Erre került sor a dom­bóvári városi párt-végrehajtó­bizottság legutóbbi ülésén is. Amint azt a testület megál­lapította — és ez azonos az országos értékeléssel is —, jól „vizsgázott” az új válasz­tójogi törvény, „jól sikerült választás után vagyunk.” Az előkészítés már kezde­tét vette a múlt év második felében, amikor a választó- jogi törvényjavaslat társa­dalmi vitája és annak elfo­gadása után a kettős jelölés kötelező érvényesítésének fi­gyelembevételével számba vették a tanács összetételét, a ciklus során bekövetke­zett változásokat, a tanács­tagok aktivitását, az elörege­dést stb., nqgghatározták a leendő jelöltek kiválasztásá­nak elveit. Körültekintő munka és alapos tájékozódás után konkretizálta szemé­lyekre a városi párt-, ta­nács- és népfrontvezetés a kiválasztást. Azokat terjesz- szék a jelölőgyűlések elé, akik eddigi tevékenységük­kel bebizonyították alkal­masságukat, rátermettségü­ket. bírják a választópolgá­rok bizalmát, de figyelembe vették, többek közt, hogy a leendő testület megfelelő ösz- szetételben is képviselje a lakosságot, lehetőleg — egy­két kivételtől eltekintve — a jelöltek ott kerüljenek je­lölésre, ahol állandó lakásuk van, ahol legjobban ismerik őket és biztosítható legyen a jelöltek közti esélyegyenlő­ség. A kiválasztás helyessé­gét az esetek túlnyomó több­ségében a jelölőgyűlések bi­zonyították. A gyűlések egy részén további javaslatok merültek fel, kevés kivétel­lel ezek is jelöltekké vál­tak. Nagy létszámú „apparátus” működött közre a választá­sok előkészítésénél, amiben, majd a levezetésben a vá­rosban mintegy 450 aktivista vett részt. A jelölőgyűlések szervezését választókörzeten­ként 10—12 főnyi, főleg párt­tagokból álló csoport végez­te, az operatív bizottság és a tanácsnál működő válasz­tási iroda a brigadvezetökön keresztül állandó kapcsolat­ban ezzel a tekintélyes szá­mú és felkészített aktíva­gárdával. A kiértesítésen kí­vül hangszóróval felszerelt gépkocsival is mozgósították a ifiölőgyűlésekre a válasz­tópolgárokat. Mindennek kö­szönhető, hogy nagy volt a gyűléseken . a részvétel. Mindössze egyet kellett meg­ismételni, mert az egyik je­lölt — akit különben távol­létében jelöltek — másnap bejelentette, hogy nem fo­gadja el a jelölést. A városi jelölőgyűléseken 195 résztvevő szólalt fel, túl­nyomó többségük közérdekű javaslatot, illetve bejelentést tett, melyek főként utak, jár­dák, a vízellátás, egészség- ügyi, kereskedelmi ellátás, közvilágítás, helyi közleke­dés, szolgáltatás kérdéseivel foglalkozott. Az észrevételek, javaslatok feldolgozása folyamatosan történt, a kérdésekre részben azonnal választ kaptak a fel­szólalók, a többire az illeté­kes szervek azóta válaszol­tak. A megvalósítás az anya­gi lehetőségek függvényében kerül meghatározásra rész­ben már ez évben, illetve jellegüknek, a szükséges for­rások nagyságának megfele­lően a következő tervidő­szakra húzódnak át. A vég­rehajtó bizottság állást fog­lalt, hogy a jelölőgyűléseken elhangzott észrevételeket, ja­vaslatokat továbbra is napi­renden kell tartani és őszin­tén, nyiltan megmondani azt, ha valamelyik — a kevés rendelkezésre álló fejlesztési eszközből — egyelőre nem valósítható meg. A javaslatok közül néhá- nyan idegenkedtek a kettős jelöléstől, ám sikerült meg­győzni őket, hogy vállalják. A jelölőgyűlések — a ta­nácstagiak és az országgyű­lési képviselőiek — hangu­lata, szervezettsége, gördü- lékenysége igazolta nemcsak az alapos előkészítő mun­kát, hanem a megjelent vá­lasztópolgárok fegyelmezett­ségét, nagyfokú politikai ér­deklődését is. A választás napján újabb aktivisták „léptek színre”, a százöt szavazatszedő bizott­sági tag és természetesen se­gítettek azok is, akik a je­lolögyulesek előkészítésében, lebonyolításában működtek közre, jól látták el feladatu­kat valamennyien. A válasz­tási elnökség tagjai felkeres­tek néhány szavazókört, győ­ződtek meg a törvényesség biztosításáról. Az elnökség­hez sem a jelölőgyúlések so­rán, sem a választás napján nem érkezett bejelentés, ki­fogás, észrevétel a választá­si szervek munkájával kap­csolatban. Sok helyről már a kora délutáni órákban jelezték, hogy a választópolgárok túl­nyomó többsége leszavazott, este hat után mindenütt megkezdték a szavazatok összeszámlálását, a jegyző­könyvek elkészítését és a vá­ros, az összesítés után első­ként és hibátlanul juttatta el a megyei választási elnök­séghez a városi-városkörnyé­ki választási eredmények ösz- szesi tőjét. Az adatok azt mutatják, hogy a városban és környé­kén mind a szavazásban való részvétel, mind az érvényes szavazatok, mind a jelöltek­re leadott szavazatok aránya meghaladja az országos át­lagot. A körültekintő és ala­pos előkészítést, a jelöltek gondos és a közvéleményre alapozott kiválasztását bizo­nyítja, hogy a városban és környékén nem kellett pót­választást tartani (bár ahol erre sor került, az nem ve­zethető vissza feltétlenül a hibás előkészítésre). A jelöl­tek esélyegyenlőségére utal, hogy a negyvenöt tanácstagi választókörzetből negyvenhá­romban a másik jelölt is megkapta a szavazatok leg­alább 25 százalékát, így pót­tanácstag lett, a megválasz­tott országgyűlési pótképvi­selő csak 550 _szavazattal kapott kevesebbet, mint je- lölttársa. Több tanulsága van a vá­lasztásoknak. Köztük az — a végrehajtó bizottság szé- rint jogos — észrevétel, hogy kevés a városban és kör­nyékén megtartott egy-egy képviselői jelölőgyűlés. A tanácstagjelölteket illetően is több lehetőséget célszerű biz­tosítani megismertetésükre, a választókörzetek problémái, vagy azok egy részét megol­dandó társadalmi források feltárására. J. J. Hfc I HÓLl iTtoi-HI ■■■HÍRREI HÍRRŐL Néhány érdekes esemény az elmúlt ^lé­ten, pontosabban múlt szombattól e szom­batig: Július 20: Üj postahivatal kezdte meg működését Szekszárdon, az újvárosban. Befejezték az idei zöldborsó feldolgozását a Paksi Konzervgyárban. Az üzem 200 va­gonnal túlteljesítette a tervét. Július 22.: A törökbálinti építőtáborban 450 Tolna megyei középiskolás kezdte meg a munkát, húsz Karl-iMarx-Stadt megyei diák társaságában. A munka mellett alka­lom ez a barátkozásra és talán a nyelvi Ismeretek gyarapítására is. Július 23.: A Tolna megyei képviselő­csoport megvitatta a megye VII. ötéves tervének koncepcióját. Ezt a munkát az­óta már elvégezte az SZMT elnöksége is, több más társadalmi szerv is részt vesz a vitában, segítve ezzel a megyei tanácsot a majdani optimális döntés meghozatalá­ban. Július 24.: Több megyei mezőgazdasági nagyüzemben erre a napra már befejezték az aratást. Az itteni kombájnosok és kom­bájnok — nagyon helyesen — most már más nagyüzemekben segítenek. Július 25.: Pakson ünnepélyes keretek között avatta fel és adta át rendeltetésé­nek a vasúti múzeumot Urbán Lajos köz­lekedési miniszter. Július 26.: Festik a régi megyeházát. Tolna megye legszebb műemlék, amely egyben az ország egyik legszebb vidéki középülete. Augusztus végére ígérik a be­fejezést. Ügy legyen. Még egyezer e nagypiacról Kedden gyengén indult a szekszárdi nagybani piac, pénteken, ha lehet, még rosszabb volt a helyzet. A Zöldért megint megjelent, most már dinnyét is hozott tízforintos kilónkénti áron, a hosszú ubor­kát négyért kínálta, a káposzta már nyolc­ra, a paradicsom tízre esett vissza, és a keddivel megegyező minőségű paprika is 14 forint volt, az akkori 16 helyett. Ezenkívül semmi. Se eladó, de viszont­eladó vásárló sem. Azt nem merem mondani, hogy ennek ellenére hiszek a nagybani piac jövőjé­ben, de drukkolok érte. S lehet, hogy lesz, aki elhúzza ezért a száját, kimondom: nem a kereskedők érdekében, az ő érde­kük engem, ebben az esetben nem érde­kel. A fogyasztók érdekében. A nagyobb választékért, a jobb minő­ségért, és — lehet, hogy naiv vagyok — az olcsóbb árakért. A piaci TSZKEFLbolt sárgabarack-ak­ciója a jó példák közé sorolható, a csü­törtöki kellemetlenség ellenére is, amikor késve érkezett — nem a bolt hibájából — az áru. nekem. Tekeregni itthon is tudok, ahhoz nem kell gyár.”- Irénke, az unokahúgom kislánya két hétig „futárszolgálatot” telje­sített egy irodában. Azóta magas szintű ismeretekkel rendelkezik a harisnyanad­rágok, a lengyel piac kínálata és a fogam­zásgátló tabletták terén. Ilyen is van. Saj­nos. Ó, az a Jó rozakenyér A Csongrád megyei Mórahalom község­ben megint üzemel a rozsmalom. A hir kellemes emlékeket ébreszt bennem, s gondolom, sok más kortársamban is. (Félreértés ne essék, senkit sem akarok a rozskenyér fogyasztására buzdítani, amiként a kukoricalisztből előállított ké­szítményekére sem. Hanem ha valaki azt akar enni, miért nem teheti? Nem teheti, mert nem kap. Sőt, most már a tulajdonképpeni igazi búzakenyeret se nagyon. Nem vita­tom, ez a mostani szép is, jó is, hanem hol van az íze az anyám sütötte, valami­kori félbarna kenyérétől? Aztán ezzel kapcsolatban hadd mond­jak néhány dolgot. A Fejér megyeiek hir­detik a durum búzát, meg a belőle készült Durica tésztát. A baranyaiak a rozslán­got, Szintén a fehérváriak a kukoricás tésztát. Tudtommal a mi boltjainkban egyik fajtából sem lehet kapni. Miért nem? Le­het. hogy nem jön be az üzlet, ha vala­melyik bolt ebből a termékből rendel, de- megpróbálni feltétlenül kellene. Sokat beszélünk manapság az egészsé­ges, változatos táplálkozásról. Ezt a né­hány sort arra szántam, hogy szót ejtsek a változatos — netán vállalkozó kedvű — ke reskedelemről. Ha még nem találtuk föl, itt az ideje föltalálni, vagy ha elfelejtettük, itt az ideje föleleveníteni. Hiszek a aegítőkészaégban Megírtuk, hogy Szekszárd első demok­ratikus polgármestere, Tolna megye volt alispánja, Senye Sándor síremlékének kör­nyéke fcétségbeejtően elhanyagolt. A cikk megjelenésének napján már je­lentkezett telefonon Adamik Mátyás szek­szárdi síremlékfelújító kisiparos, hogy tár­sadalmi munkában rendbe hozza volt polgármesterünk sírját. Most itt az asztalomon az üzenet, a munkát lelkes és segítőkész barátunk el­végezte. Köszönet érte. Az ügyhöz hozzátartozik, hogy tegnap telefonon megkeresett egy szocialista bri­gád vezetője is, aki szintén saját és bri- gádtogjai segítségét ajánlotta föl. Neki L köszönet jár, s biztosan találnak más te­rületet, ahol tanúságot tehetnek együttér­zésükről, haladó múltunk megbecsülésé­ben. LETENYEI GYÖRGY Barackvásárt hirdetett a vásárcsarnoki TSZKER-bolt Az első munkahely Erről is írtunk a héten. Nem akarom a kelleténél is jobban szaporítani a szót. de .mind az első munkahellyel, mind a nyári szünetben végzett munkákkal kap­csolatban ejtek néhány sort. Sokszor nem is hisszük, hogy az ember­formálás szempontjából mekkora jelentő­sége van az első munkahelynek, vagy an­nak a helynek, ahol az iskolásgyerek a nyári szünetben — szülői ösztönzésre, vagy némi pénzkereseti szándékkal — munkát vállal. Kiterjedt baráti körömben ismerek olyan gyereket, aki életpályáját akkor alapozta meg, amikor először elment dolgozni egy nyári szünetben. Azóta már felnőtt, és ugyanabban a gyárban dolgozik, immáron megbecsült szakmunkásként. Pedig azt mondja, annak idején „kutya keményen” befogták, ö triviálisan fogalmazott, én nem fogalmazhatok ugyanúgy. De van olyan is, hogy azt mondja H. Laci, a szomszéd gyerek: „Tudja mit, Gyuri bácsi? Szónokoljanak másnak, ne így nézett ki a síremlék környezete a rendbehozatal előtt. Azóta teljesen megváltozott a helyzet.

Next

/
Thumbnails
Contents