Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-26 / 174. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 114. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1985. július 26., péntek. Mai számunkból OLYAN A PIAC, MINT AZ ELSŐ BALOZŐ LÁNY (3. old.) TÉRKÉP A TALAJRÓL (3. old.) AZ SZMT ELNÖKSÉGE ALLÄSFOGLALÄSA (4. old.) OLVASÓSZOLGALAT NYUGDÍJASOK ÉS A GYÄR (4. old.) Hogyan fejlődik a közlekedés 7 Sokszor elhangzik mostanában, hogy igyekeznünk kel) közösen gondolkozni vagy — népszerűbben — tör­jük együttesen a fejünket a következő évek, évtizedek teendőin. .Erre szólította — vagy inkább kérte — fel hallgatóit a közlekedési miniszter is a Mérnöktovább­képző Intézetben tartott előadása során. A téma na­gyon is közérdekű: a magyar közlekedés jelene és kö­zeljövője, a hatodik és a hetedik ötéves tervidőszak­ban. Ismeretes, hogy a XIII. pártkongresszus itt is kije­lölte a teendőket: „A közlekedés fejlesztése tartson lé­pést a tervvel, a lakosság szükségleteivel... A közleke­dési hálózat korszerűsítésénél előnyben kell részesíteni a felújítást, a forgalom bővítéséhez nélkülözhetet­len fejlesztéseket.” A párt legfelsőbb fóruma — hivatásához híven — csak a legfontosabb fejlesztési irányokat jelölhette meg, a részletek kimunkálása, az -arányos tervkoncep­ció kidolgozása már a szakemberekre vár. Ennek egyik állomása volt a Mérnöktovábbképző Intézetben rende­zett vita is. A tervkoncepció — mindvégig erről lesz szó, hiszen a hetedik ötéves tervet, így a közlekedés ötéves prog­ramját sem fogadták még el — a várakozásnak meg­felelően kiemelt szerepet szán a vasútnak. A vasút összteljesítményét 5—‘10, személyszállítási kapacitását 2—3 százalékkal kell emelni. Ehhez ter­mészetesen hozzátartozik, hogy a vasút korszerűsítését folytatni kell — ha nem is olyan ütemben, mint ami­lyenről a korábbi, távlati tervekben volt szó. öt év alatt 1300 kilométer pályarekonstrukciónak kell elké­szülnie, ami — bár önmagában tiszteletre méltó szám — mindössze a fele annak, amennyire szükség volna. Többre csak akkor telik, ha jelentősen javulnak gaz­dasági viszonyaink. Mégis lesznek új vonalak is, a tervek szerint 80—90 kilométer hosszúságban. További 40 kilométeren épül meg a második sínpár. Ami viszont igen jelentős: 350—400 kilométeren készül el a vasútvonalak villa­mosítása. Bár a magyar vasutak biztonságára eddig sem volt sok panasz — ez azonban jórészt a vasutasok lelkiis­meretes munkájának volt köszönhető, és kevésbé a be­rendezéseknek. A következő öt évben további vonala­kon szerelnek fel biztosító berendezéseket, és automati­zálják Budapest—Ferencváros, és a miskolci rendező­pályaudvar forgalmát. Folytatódik a peronépítési program végrehajtása. Köztudott, hogy ez elsősorban az utasok biztonságát szolgálja. Mind több pályaudvaron illetve vasútállomá­son lehet rriajd a bent álló vonatok kerülgetése nélkül az állomásépülethez, és onnan a várt vonathoz eljutni. Korszerűbb mozdonyok repítik majd a személy-, és vontatják a tehervonatokat. 1990-ig 40 darab V 63, és 45 darab V 46 sorszámú, nagy teljesítményű villany­mozdonyt állítanak forgalomba. Ehhez járul még 60 villamos-motorvonat — ha a működéSképességi pró­bán beválik. S hogy a kocsipark se maradjon le még jobban — 20 olyan korszerű személyszállító kocsit vá­sárol a MÁV, amely alkalmas nemzetközi forgalomra. Helye volna többnek is, de a rendelkezésre álló ösz- szegből elsősorban a selejtezésre nagyon is megérett kocsikat kell pótolni. A tehervagonoknál sem jobb a helyzet: 1500—2000 darabot állítanak forgalomba, de ez csak a szinten tartáshoz elegendő. Egyértelműen a tömegközlekedés élvez elsőbbséget az egyénivel szemben. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy ne fejlődne a személygépkocsi-állomány, s ezen beliül a személyi tulajdonban lévő kocsik száma ne emelkednék tovább. Előreláthatólag 1,8 millió ma­gyar rendszámú személygépkocsi fut majd a hetedik ötéves terv végén a hazai utakon, ami egynegyedével több a jelenleginél. Kevésbé örvendetes viszont, hogy a beérkező új kocsikkal csak a legrégibbek egy részét lehet pótolni — vagyis tovább öregszik gépkocsipar­kunk. öt év alatt 13—20 százalékkal — tehát igen jelen­tősen — növekednie kell a belvízi hajózás teljesítőké­pességének. Ehhez korszerűsítik a folyami hajóállo­mányt. A tengereket járó magyar hajóknál csak a je­lenlegi szint tartása a cél. Mindehhez az előző ( a mos­tani) ötéves tervidőszakénál több mint kétszerte na­gyobb összegre van szükség. Nem kis összegbe kerül az sem, hogy tovább foly­tatódik a Ferihegyi repülőtér korszerűsítése a követ­kező években, most a régi le- és felszállópálya, a for­galmi előtér és a gurulóautók felújítása következik. Nagy szükség van erre, hiszen ezeken a csöveken ér­kezik az olaj és a földgáz, ugyancsak ezeken továbbít, ják mindkettőt az ország különböző részeibe, városok­ba és falvakba, s — nem utolsósorban — tranzitfor­galmuk is lesz a csöveknek. Bár, mint mondottuk, egyelőre csak tervkoncepció­ról van szó, nem pedig a közlekedés ötéves tervéről (ennek elfogadására is az országgyűlés lesz majd hiva­tott), már a felsoroltakból is kiviláglik: kevesebb be­ruházásra nyílik lehetőségünk, mint amennyit megva­lósítani szerettünk volna. De még így is kétségtelen az előrehaladás, a fejlődés. Közlekedésünk észrevehetően korszerűbb, biztonsá­gosabb és kényelmesebb lesz öt év múlva, mint napja­inkban. VÁRKONY1 ENDRE Kádár János találkozója Hans-Jochen Vogellei Kádár János és Hans-Jochen Vogel. (Telefotó) A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának meghívására csütörtö­kön Budapestre érkezett Hans-Jochen Vogel, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökhelyettese, az SPD par­lamenti csoportjának elnö­ke. Kíséretében van: dr. Erich Wolfram képviselő, Magdalene Hoff Európai par­lamenti képviselő és Eugen Selbmann, külpolitikai ta­nácsadó. Az SPD küldöttségét Szű­rös Mátyás, az MSZMP KB titkára fogadta a Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Ernst- Friedrich Jung, az NSZK budapesti nagykövete is. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára csütörtökön délután az MSZMP KB székházában találkozott Hans-Jochen Vo- gellal. A szívélyes, baráti légkö­rű találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi hely­zet néhány időszerű kérdé­séről. Állást foglaltak a fegyverkezési verseny meg­fékezése és az enyhülési fo­lyamat eredményeinek meg­őrzése mellett. Hangsúlyoz­ták. hogy ennek érdekében szükség van a különböző tár­sadalmi rendszerű államok, illetve a különböző, minde­nekelőtt a kommunista és szociáldemokrata pártok kö­zötti párbeszéd folytatására. Megállapodtak abban, hogy az MSZMP és az SPD par­lamenti csoportja közös munkacsoportot alakít a ke­let—nyugati gazdasági együttműködés kérdéseinek tanulmányozására. A Szovjetunió szeretné meggátolni a világűr militarizálását Teljes mértékben lehetsé­ges a világűr militarizálásá- nak megakadályozása, ehhez azonban mindkét fél politi­kai akaratára szükség van. A Szovjetunió részéről meg­van ez az akarat. Az Egyesült Államoknak felül kell vizsgálnia jelenlegi, nem építőjellegű álláspontját a világűr militarizálásával kap­csolatban, és jóhiszeműen kell megközelítenie azt a kér­déskomplexumot, amelyet a genfi tárgyalásokon kell megvitatni és ott is kell dön­teni róluk — mondotta a vi­lágűr militarizálása megaka­dályozásának kérdéseiről csütörtökön Moszkvában tar­tott sajtóértekezletén Juli j Kvicinszkij különleges meg­bízatású nagykövet, a genfi tárgyalásokon a világűr mi­litarizálásának megakadályo­zásával foglalkozó szovjet tárgyalócsoport vezetője. A sajtóértekezleten Kvi­cinszkij kifejtette: a „straté­giai védelmi kezdeményezés ' néven ismertté vált ameri­kai űrfegyverkezési terv megvalósításával az emberi­(Folytatás a 2. oldalon) Magyar-bolgár tárgyalások Faluvégi Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke és Sztanis Bonev, a Bolgár Népköztársaság miniszterel- nök-helyeftese, az Állami Tervbizottság elnöke július 24—25-én Budapesten tár­gyalásokat folytatott az 1986 —90. évekre szóló népgaz­dasági tervek egyeztetéséről. A következő ötéves terv­időszak népgazdasági tervei­nek közel két éve tartó egyeztetése során a gazda­ságpolitikai és iparfejleszté­si célok figyelembevételével összehangolták azokat az együttműködési lehetősége­ket, amelyek elősegítik a két ország előtt álló feladatok hatékonyabb é.s eredménye­sebb megvalósítását. A terv­egyeztetés eredményeként létrejöttek a kölcsönös áru­szállítások folyamatos növe­lésének lehetőségei. A tárgyalások befejezté­vel Faluvégi Lajos és Szta­nis Bonev az Országházban aláírta a záró jegyzőköny­vet. Az aláírásnál jelen volt Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese is. Ezt követően Lázár György, a Minisztertanács elnöke fogadta Sztanis Bo­nevet. A találkozón részt vett Faluvégi Lajos és Gri­gori Pangelov köveltanácsos, a Bolgár Népköztársaság bu­dapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Az esti órákban a bolgár miniszterelnök-helyettes és kísérete elutazott Budapest­ről. Folyik a búzaaratás Hiánycikkek vannak, de konbájnmotorokbó! kielégítő a készlet A megyei tanács illetékes osztályának összesítő jelen­tése a július 23-i állapotot rögzíti. Némi számolással szinte pontosan következtet­hetünk a mai helyzetre, ami­kor ez az írás napvilágot lát. Az elmúlt héten a búza aratását két alkalommal is akadályozta, szerencsére rö­vid időre, az eső. E zavaró körülménytől eltekintve, fe­gyelmezett és gondos mun­ka folyt ás folyik a megyé­ben. A repce és a borsó — ahogy várható volt — a bú­zaaratás félidejében vált kombájnéretté. Ez bizonyos teljesítőképességet elvont a búza betakarításától. Egyéb­ként a legfontosabb kenyér- gabona terméskilátásai to­vábbra is biztatóak. / Július 20-ig az összes ka­lász« területnek 54 százalé­kát takarították be a megyé­ben, a szalmabetakarítás ké­szenléti foka ebben az idő­ben harminc, a bálázásé 26 százalékos volt. Az őszi káposztarepce te­rülete a megyében 1442 hek­tár. Ennek az említett idő­pontig 62 százalékát aratták le, a magborsó 5336 hektáros területéből pedig 1926 hek­táron végeztek. A nyári talajmunkákat az előirányzott terület 21 szá­zalékán végezték el, a má­sod- es tarlóvetések készen­léti foka 88 százalék volt. Ezen belül a zöldségek te­rülete 157 hektár, amely az előirányzatnak 106 százalé­ka. Még egyszer hangsúlyoz­zuk. mindez harum-öt nap­pal ezelőtti állapotot jelent, a szakemberek azonban ki tudják számítani, hogy a za­vartalan ütem mellett mára mi a tényleges helyzet. A KSZE és az Agroker. az aratási ügyelet folyamán. :i főbb igényeket ki tudja elé­gíteni Hiánycikkek, sajnos. az idén is vannak. így a kö­vetkező alkatrészekből: gu­miköpenyek, tömlők, csap­ágyak, láncok, ékszíjak első­sorban E-kombájnokhoz, az íMTZ-be pedig differenciál- mű-tengely. Kombájnmoto­rokból megfelelő a készlet, ki tudják elégíténi az igé­nyeket. A gabon ilorgalmi a me­gyében 26 átvevőhelyen ve­szi át a terményt. Július 25- ig 130 ezer tonna búza és nyolcezer tonna árpa érke­zett a felvevőhelyekre. Né­hány malomban már idei búzát is kevernek az őrölni- való közé. A decsi termelőszövetkezetből megérkezett a búza a sze kszárdi gabonasilóhoz

Next

/
Thumbnails
Contents