Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-03 / 154. szám
1985. július 3. í TOLNA N U KÉPÚJSÁG Hazai tájakon GyÉgyfürdík a Hajdúságban A hajdúnánási fürdő — nyáron Amikor hazánk gyógyító vizekben való gazdagságát emlegetjük, elsőnek bizonynyal a három H-betűvel kezdődő helységnév jut eszünkbe, Hévíz, Harkány és Hajdúszoboszló. Hévíz természetes gyógyvizének hatását a XIV. század óta ismerik a környező települések lakói, a keszthelyi Georgikon mező- gazdasági akadémiát alapító Festetics György gróf jóvoltából pedig már 190 éve áll fürdőház a tó partján. A harkányi vízre a XVIII. század végén figyeltek fel, s a község első, gyógyító meleg vizet folyamatosan biztosító artézi kútját 1866-ban fúrta ugyanaz a Zsigmondy Vilmos mérnök, akinek nevéhez fűződnek a városligeti Széchenyi fürdőt ellátó kutak is. Hajdúszoboszló fürdője a „legfiatalabb” e három, immár határainkon kívül is ismert gyógyhely közül. Pávay Vájná Ferenc főgeológus — neki köszönhetjük a zalai olajmezők feltárását is — irányította a két világháború között azokat a kutatásokat, amelyek mindenekelőtt kőolaj vagy földgáz feltárását célozták. A kutatások a húszas évek legelején a Közép- Alföldön kezdődtek. A hajdú- szoboszlói kutatófúrás nyomán 1925 májusában, jó kilométerre a városközponttól, az addigi disznóvásár helyén tört fel a víz. Az első kút 1091 méter mély volt, percenként 1600 liter 73 fokos gyógyvizet, és napi 3500 köbméternyi, nyolcezer kalória fűtőértékű földgázt adott. Később ugyanezen területen még egy mélyebb, melegebb, de kevesebb gyógyvizet felszínre hozó kutat fúrtak. A fürdő első betonmedencéje 1928-ban épült, s ezt 1941-ig — ebben az évben már 400 ezer jegyet adtak el a gyógyfürdőben ! — további nyolc követte, közötte a hullám- és pezsgőfürdő. Mintegy húsz évet kellett várni az újabb, immár rohamos és igen látványos fürdőfejlesztésre. Ma tizennyolc medencéje van a városi fürdőnek — a gyógyhelyre telepített több nagy szakszervezeti üdülőnek saját fürdője van, — s évi több, mint 2 millió gyógyulni-pihenni vágyó vendégeket fogad Hajdúszoboszló. Geológusok szerint világ- szenzáció, hogy milyen méretű forróvíz-medence van a mélyebb rétegekben Alföldünknek ezen a táján. A Kisújszállás—Polgár—Debrecen —Berettyóújfalu által határolt, mintegy négyezer négyzetkilométeres négyszögben gyakorlatilag bárhol lefúrnának, egy-két ezer méteres mélységből meleg, gyógyvizet kapnának. E furcsa geológiai jelenségnek köszönheti gyógyfürdőjét hazánk harmadik legnagyobb városa a 210 ezer lakosú Debrecen is. A debrecen-nagyerdei fürdő valamivel később létesült, mint a hajdúszoboszlói, s kevesebb medencéje van. Amiért külön figyelmet érdemel a város északi negyedében épült fürdő — az a környezete. Tudatos várospolitikai és magas színvonalú mérnöki munkával ezen a területen hozták létre több mint ötven évvel ezelőtt az ország mindmáig legnagyobb pihenő- és kultúrparkját, ami a gyógyfürdő mellett magába foglalja a 25 ezer nézőt befogadó stadiont, állatkertet, vidámparkot, csónakázótavat, nemzetközi színvonalú kempinget, egy napjainkban is folyamatosan bővülő szoborparkot, s a város hat egye- teme-főiskolája közül a két legnagyobbat és azok kollégiumait. Az évtizedekkel ezelőtt is szem előtt tartott környezetvédelem nagyon szép példája, hogy a hatmedencés gyógyfürdőben a medencékben — betonkoszorúval körülvéve — meghagytak néhány árnyékot nyújtó évszázados tölgyfát. A fürdő fedett medencéit és egyes gyógyászati berendezéseit az elmúlt évben újították fel. A városban a nagyerdein kívül még két, többmedencés fürdő van. A tájegység alatt elhelyezkedő forróvíz-koncentráció tette lehetővé, hogy gyógyfürdőt nyithasson a Hajdú- kerület egykori székhelye, a nemzetközi művésztelepéről is nevezetes Hajdúböszörmény és az immár cukorgyáráról ismert Kaba. Nádudvar mind ismertebb fürdőjének megépítésekor a mecénás jórészt az itt gazdálkodó, évente mintegy kétmilliárdos termelési értéket produkáló Vörös Csillag Termelőszövetkezet volt. Püspökladány kempinggel felszerelt fürdője fontos szerepet játszik az országon átmenő, Romániába, Bulgáriába irányuló idegenforgalom szálláshely-biztosításában. 26 évvel ezelőtt kezdték építeni Hajdúnánás fürdőjét, amely mára a borsodi bányászok, az ózdi és miskolci kohászok „házifürdője” lett, s a fürdőtelepen belül megépült több üdülő is. A hajdúsági fürdők elsősorban a mozgásszervi és a speciális női betegségeket gyógyítják. A fürdőket üzemeltető kisebb városokban folyamatosn bővülnek a szálláslehetőségek, emelkedik a szolgáltatások színvonala, s összehangolt munkát végeznek az illetékesek annak érdekében, hogy tehermentesíthessék az immár milliók által látogatott Hajdúszoboszlót és Debrecent. H. Z. CSAK JÚLIUSBAN! Engedményes ajtóvásár a Déu-dunántúli Tüzép Vállalat telepein! FURNlROZOTT BELSŐ AJTÓK többféle méretben darabonként 500 Ft árengedménnyel kaphatók 1985. július 31-ig. PÉCS (151) IRI-koncertprogram Az Ifjúsági Rendező Iroda nyári nemzetközi <kon- eentprograrttjait sajtótájékoztatón ismertették kedden a Duna Intercontinental Szállodában. Bejelentették: július 4-től hat hangversenyből álló magyarországi turnén vesz részt az NSZK-beli Twins együttes. A koncertsorozat rendhagyó abból a szempontból, hogy az előadásokat olyan helyszíneken rendezik meg, amelyek a korábbiaknál több néző befogadására alkalmasak. Július 4-én Győrben, az ezt követő napon a Budapest Sportcsarnokban lép a közönség elé a duó. Július 6- án Agárdon, a popstrandon, 7-én Fonyódon, a Petőfi stadionban, 8-án a pécsi bőrgyári futballpályán ad koncertet az együttes. A búcsúhangversenyt július 9-én Szegeden, a Volán stadionjában rendezik meg. Szovjet lapokból SZOVJETÜNK) Az ENSZ 1976-ban hirdette meg a nők évtizedét, amelynek eredményeit Nairobiban világkonferencián tárgyalják meg. Erről szól a Mérlegen: a nők évtizede című cikk, amelynek szerzője a nők helyzetével foglalkozó ENSZ- bizottság szovjet képviselője. A jó közérzet titka című írás a tallinni Marat kötöttárugyár munkásnőinek életét mutatja be. Egy kulcsiparág, a nehézgépgyártás egyik központjáról tudósít az Uráli példa: az ötlettől a megvalósításig című riport. Irkutszkban 1970-ben nagyszabású városfejlesztési tervet fogadtak el. Egy, a környezetre ártalmas iparvállalat áttelepítése körüli vitát ismertet A város védi az érdekeit című írás. Az élő szervezet tulajdonságainak megváltozásában döntő szerepet játszó, úgynevezett áthelyeződési robbanás jelenségének titkaiba avat be a Mivel kecsegtetnek az „ugráló” gének? című cikk, melynek csattanója: „Ügy tűnik, nincs messze az idő, amikor mutációkkal ne. mesítünk ki nagyobb terméshozamú búzákat, és szerfölött zsíros tejet adó tehénfajtákat.” Becslések szerint vagy százezer amatőr színjátszócsoport működik a Szovjetunióban. Némelyikük előadására ugyanolyan nehéz jegyet szerezni, mint a legelismertebb hivatásos színházakba. Mi készteti arra a műkedvelőket, hogy a napi munka után teljes emberként szolgálják Tháliát? Erre keresi a választ a Stúdiószínházak című cikk. A pedagógus pálya elnőiesedésének és az apa nélkül nevelkedő gyermekeknek a gondja is tükröződik abban a ritka, de nem egyedülálló vállalkozásban, amely Gen- nagyij Zikrackij nevéhez fűződik. A minszki marós a főiskola esti tagozatán szerzett pedagógusi képesítést, és most „óvó bácsiként” dolgozik a belorusz főváros egyik óvodájában. Távoli, mégis rokoni tájra kalauzol el Lakó György nyugalmazott egyetemi tanár visszaemlékezése A szerkesztőség postájából című rovatban. A tudós feleleveníti a finnugor nyelven beszélő komiknál harminc évvel ezelőtt tett látogatását, és a magyar nyelvészek e tárgykörbe vágó kutatásait. A honfoglaló magyarok hosszú vándorlásának kiinduló pontjára vonatkozóan kockáztatja meg érdekes feltételezéseit a Megvan a magyar őshaza? című cikk, mely bizonyos régészeti anyagok alapján tatárföldön véli megtalálni a sokat keresett Magna Hungáriát. LÁNYOK, ASSZONYOK A nők évtizedének tapasztalatait összegzi a Lányok, Asszonyok júliusi számának több írása is. A magyar nők helyzetéről Prieszol Olga, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára ad átfogó képet. Az ezer gyermek falujának szokták nevezni az egyik Székelyudvarhely környéki települést. Ennek életével ismerteti meg az olvasót Márton Ilona Éltető hagyományok Lövétén című írása. Üj, folytatásos regény, Maksz Poljanovszkij A felderítőlány című művének közlését kezdi meg a lap júliusban. A regény egy magyar származású lány, Bauer Tatjana életéről, hősiességéről szól. A háború tüzében született dalok sorozat ezúttal a Napsütött tisztáson című dalt, születése körülményeit ismerteti. Norilszkban évente 248 napig van fagy, 292 napig tart a fűtési idény. Ilyen viszonyok közt különösen nagy gondot kell fordítani a gyerekek megfelelő életkörülményeinek megteremtésére. Néhány ottani óvodát mutat be A. Boriszova Norilszkban élünk című cikke. L. Gribova Mennyibe kerül az, ami ingyen van? című írása egy dnyepropetrovszki család költségvetését ismerteti, elmondja, mennyit kap a négy fiút nevelő Kravcov család a társadalmi fogyass tási alapból. szputnyik Az enyhüléshez visszatérni nemcsak szükséges, de lehetséges is — hirdeti tanulmánya címében Lev Tolkunov professzor, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke. A szerző a fegyverkezési hajsza felgyorsulásában és a fegwerkezés világűrbéli ki- terjesztésében látja azt a nagy veszélyt, amely az emberiséget fenyegeti, ha az ellenőrzés végképp kicsúszik a kezéből. A végzetes katasztrófa felé vezető utat azonnal le kell zárni — szögezi le Lev Tolkunov. 1984. januárjától nagyszabású gazdasági kísérletbe kezdtek a Szovjetunióban. A cél: a termelés hatékonyságának meggyorsítása és a vállalatirányítás korszerűbb formáinak keresése. Hatékonyabban, korszerűbben címmel e témáról közöl cikket a lap új száma. A világifjúsági és diáktalálkozókról 1945-ben Londonban született döntés. Az azóta eltelt negyven év alatt tizenkét világifjúsági találkozót rendeztek. A VIT- krónika címmel ezekről a találkozókról számol be a Szputnyik. Milyen a szovjet ifjúság, mi foglalkoztatja, minek örül, milyen gondjai vannak? A kérdésekre a válaszokat megtudhatjuk a Társadalmi arcképvázlat a szovjet ifjúságról című cikkből. Az országban ötmilliónál is több egyetemista és főiskolás él. Közülük minden hatodik házas. Miként birkóznak meg ezek a diákok a házasság gondjaival? Erre válaszol a Diákcsaládok a Szovjetunióban című írás. Az ENSZ adatai szerint a kilencvenes évek vége felé a föld lakóinak 80—85 százaléka, azaz több mint négy- milliárd ember, nagy városokban él majd. Milyen következményekkel jár ez? E témát taglalja az Urbanizáció: problémák, megoldások című cikk. A hagyományos moszkvai vendéglátás, a társasági élet divatja, a környékbeli földesurak presztízsféltése a XVIII. században kastélyparkok együttesének garmadáját hív. ta életre. Közülük három kiemelkedő hírnévre tett szert Moszkva környékén: Arhangelszkoje, Osztankino és Kuszkovo. Az első kettőről a folyóirat már korábban beszámolt, most színes riportban Kuszkovot mutatja be. Sok fiatalt érdekel a tehetség kibontakoztatása az irodalomban, a színházban, a képzőművészetben. Melyek a hivatásos művésszé válás útjai? E témát közelíti meg nagy hozzáértéssel Tatjana Abduhanova Egy moszkvai irodalmi stúdió című írásában.-y* Űj sportág dívik szerte a világon, a vízibalett. Tánc a víz tükrén és a vízben címmel közli a lap Irina Pa- tyomkina többszörös műúszó bajnoknő írását. Az emberek gyakran végzetes balszerencséjüket okolják magánjaikért, vagy szerencsétlenül alakult családi életükért, nem is sejtve, hogy ■részben ők maguk tehetnek róla. A magányt fogja valla- tóra Leonyid Zsuihoviekij író Elmélkedés a magányról című eszmefuttatásában. Terjedelmes cikket közöl a folyóirat a Rubik-kockáról, annak népszerűségéről a Szovjetunióban. A szerző: Anatolij Ralinyin, az írás címe: A Rubik-kocka követői. SZOVJET IRODALOM A Szovjet Irodalom júliusi száma prózarovatában Zig- munds Skujins lett író Egy fiatalember emlékiratai című regényét közli, Szabó Mária fordításában. A regény főhőse, Kalvis Zarins, egyetemi hallgató, helyét keresi a világban, a munkájában — egy kutatóintézetben dolgozik a tanulás mellett, ahol meg kell küzdenie a munkahelyi problémákkal —, a családi életben — immár felnőtt fejjel tudja meg, ki is az apja, aki aztán hozzájuk költözik, s emiatt a fiú és az anya bensőséges viszonya megromlik —, szerelmében — a szép, célra törő Zelmában végül is csalódik, jó barátja, Randolf szerelmi csalódás miatt öngyilkos lesz. Egyetlen ember, a nagyapja az, akiben nem csalódik, .aki mindig bölcs tanácsokkal, hasznos ismeretekkel segíti — ő azonban öreg, és meg is hal. A mindvégig izgalmas, fordulatos regény számos morális és társadalmi problémát vet fel, napjaink mindannyiunkat érintő kérdéseit. Az ifjúság és a felnőtt társadalom nem minden ellentmondástól mentes kapcsolatáról kapunk jelzést a folyóirat e számában szereplő másik prózai írásból, Jurij Nagibin lírai hangvételű elbeszéléséből is, melynek címe: A titokzatos birodalom követe, s amélyet Kónya Lilla fordított magyarra. A júliusi számban önálló rovattal emlékezik meg a folyóirat Alekszandr Tvar- dovszkij születésének 75. évfordulójáról. Fodor András, Alekszej Kondratovics és Vlagyimir Laksin vallomásaikban a személyes emlékek erejével idézik fel a kiemelkedő szovjet költő alakját. A debrecen-nagy erdei gyógyfürdő 1984-ben felújított fedett medencéje
