Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-03 / 154. szám
1985. július 3. Képújság 5 Kapos-Koppánymente A szomszédos középtájakról a Tolna megyébe átnyúló területek közül a Kapos—Koppány menti dombvidék a jellegzetesen tolnai kistájak közé sorolható. Ha tájképileg nem is nyújt többet az eddig bemutatott tájaknál — bár, ki tudja? —, de népviseletével és a területén lezajlott történelmi eseményekkel, no, és természetesen a jelenével is dicsekedhet. A táj déli részének központja a dinamikusan fejlődő vasutasváros, Dombóvár, míg a Koppány környékének fő helye a megye legfiatalabb városa, Tamási. Mindkét város — a járási székhely titulus megszűnése után is — fontos szerepet tölt be a terület, a városkörnyék településeinek életében. A köz- igazgatási köldökzsinór mellett az egészségügyi és az oktatási intézmények, valamint az utóbbi időben települt ipari üzemek is a kötődést biztosítják többek között. Elöljárók Módosított tanácstörvényünk intézkedik egy új jog- intézmény, az elöljáróság létesítéséről, az elöljáró választásáról. Két Koppány menti településre Koppányszántóra és Érténybe látogattunk, hogy a nemrég megválasztott elöljárók terveiről érdeklődjünk. Gyöngyössy József, Kop. pányszántó: — A mostani választás lehetőséget adott a kisebb településeknek, így a miénknek is, hogy éljen az önkormányzat, az önrendelkezés jogával. Már huszonöt éve élek itt, és gyakorolok közéleti tevékenységet, mégis most úgy érzem, ez több, összetettebb munkát igényel. Az emberek várnak tőlünk, s munkánk eredményét csak konkrét, megvalósult dolgokban konstatálják. Mik a terveik? — Első és a legfontosabb a tavaly épült 50 köbméteres víztartály üzembe helyezése, új közku- tak, kifolyók létesítése, a Rákóczi utca kövezésének a befejezése. Középületeink elhanyagoltak. Községünk az elöregedő falvak közé tartozik, így nyilván többször veszik igénybe az orvosi ellátást. Sajnos, egy hónapja betöltetlen az állás, és a nagy- kónyi körzeti orvos hetente csak egyszer jön ki. Szorgalmazzuk a nyugdíjba vonult tsz-tagok öregek napközi otthoni ellátását, avagy a házi szociális gondozói hálózat kibővítését. Hogy minderre mennyi pénzünk lesz, nem tudom ... Nincsenek illúzióim ... Jó a kapcsolatom a tsz vezetőivel, és úgy érzem, mindezek megvalósításában bízvást számíthatok segítségükre, és a falu akaratára, ami a társadalmi munkában is realizálódik majd. Pintér Miklós, Értény: — Elöljáróságunk június 22-én alakult, így most még csak ismerkedünk a feladattal, számolgatjuk a lehetőségeket ... A tervekről egyelőre csak annyit mondhatok, hogy a már megterveztetett dolgokat akarjuk először megvalósítani. Ilyen a Kossuth utca vezetékes ivóvízzel, utcai csapokkal való ellátása, utána a Bocskai köz, később pedig a Petőfi és a Deák Ferenc utca következne. Elképzelés, hogy a víztárolókapacitást bővítsük, ugyanis a tsz által ingyen biztositott glóbusz kicsi. A falunak nagy lökést adna, ha később megoldódhatnának a házi bekötések, hiszen ez a lakások komfortfokozatában is jelentkezne. Még az idén elkészül a Petőfi utca, valamint az Ady utca egy szakaszának a kövezése, ezek további növelése jelentené a feladatot, valamint az eléggé elhasználódott járdák felújítása. Még az idén megoldódik a bolt és az italbolt rendbetétele, valamint az óvoda szociális helyiségének a kialakítása. Ez utóbbinál az összes szakipari munkát a helyi szakemberek végzik el társadalmi munkában. Oj helyre — az eddig kihasználatlan egykori iskola épületébe — költözik a posta, a fennmaradó tantermek egyikében pedig helyet kaphatna egy nyugdíjasklub. Távolabbi terveink között szerepel a középületek rendbetétele, és sürgető feladat a körzeti orvosi állás újbóli betöltése. A funkció maradt A Koppány környékének fő helye régen, de ma is az a Tamási volt, ahol szinte minden történeti kor hagyott valami emléket. Ha csak a közelebbi múltat említjük, kitűnik, az 1703. évi adózási adatok már mezővárosnak említik, 1895-től a tamási járás székhelye, 1970-től nagyközség, 1984. január 1-től város és a hozzá még társközségként csatolt Párival együtt tízezer lelket számlál. Grill Ferenc városi tanácselnök szerint a városiasodás kezdete az 1960-as évek elejére tehető. Ekkor költözött a községbe az Orion-gyáregy- ség, a Közúti Gépellátó Vállalat, a Vegyépszer, és 1980- ban a Páva Ruhagyár. A kialakult új munkahelyek a vonzáskörzetbe tartozó települések népességének „beszivárgását” idézték elő. Az egyre növekvő letelepedési igények meggyorsították a családi, a szövetkezeti, az OTP- és állami lakásépítéseket, így 1971-től 1983-ig 1195 lakás épült. OTP-lakás- ra jelenleg is — zömében a városkörnyékiek — több mint 150-en várnak, de jelentős a magánerővel építkező vidékiek száma is. Az újonnan települt üzemek mellett a számos más gazdasági egység biztosít munka- és kereseti lehetőséget a tamásiaknak, illetve a városkörnyéken élőknek. Növekedett a településnek a térségben betöltött ellátási, gazdasági és igazgatási szerepe is. A fiatal városban és társközségében élők 29,1 százaléka mezőgazdaságban, 36,2 százaléka iparban, építőiparban, 30 százaléka pedig közlekedésben, igazgatásban, szolgáltatásban dolgozik. A helyből ingázóké 4,7, a vonzáskörzetből foglalkoztatottak aránya 27,5 százalék. A termálfürdőjéről is egyre ismertebb városhoz 19 település tartozik, ahol a mező- gazdasági munka mellett a termelőszövetkezetek melléküzemágaiban az ipari termelés is szinte mindenütt jelen van. Fiath Attila, a városi párt- bizottság első titkára szerint a városkörnyékhez tartozó nagyközségek dinamikusan fejlődtek, biztosított az élet- képességük ... A kistelepülések között vannak olyanok, amelyek a szintet tartják, de vannak olyanok is, ahol objektív körülmények miatt csökken a lakosság száma. Nagy gondot okoznak a művelődésben és a szolgáltatásban mutatkozó hiányok. Cél a fejlesztés oly módon történő megvalósítása, hogy a város és környéke kölcsönösen egészítse ki egymást. Dombouari temek Szép és reprezentatív füzetet tartok a kezemben. Címe: Képek és számok Dombóvár fejlődéséről. Az első rész — a imásik kettővel együtt a „Tisztelt Állampolgárokhoz” szól — a VI. ötéves terv célkitűzéseinek teljesítése és a lakosság igényeinek ismerete tükrében koncepciójában ismertet egy „tervtervezetet”, mely a lakosság további javaslataival bővülve, kiegészülve, illetve a lehetőségek pontos ismerete tükrében képezi majd a VII. ötéves terv alapját. A kiadvány — a második rész fotók segítségével emlékeztet, a harmadik pedig a számokéval — tavasszal készült el, s a jélölőgyűlések résztvevői kaptak belőle egy-egy, magát megőrzésre ajánló példányt. Hogy miért időztünk ennyit egy kiadványnál? Mert valamiképpen az is tükrözi a Dombóváron és környékén lakók és a tanácsok) kapcsolatát. Ezek után pedig tartsunk képzeletbeli névsorolvasást, s szólítsuk a Dombóvár környéki településeket, mégpedig úgy, hogy a sorrendből kitűnjön az egymáshoz való tartozás: Attala, Kapos- pula, Dalmand, Döbrököz, Gyulaj, Kaposszekcső, Csi- kóstőttős, Jágónak, Kocsola, Kurd, Csibrák, Szakcs, Lápa- fő, Nak, Várong — és természetesen Dombóvár. Dombóvár, mely főképpen közlekedésföldrajzi előnyei miatt igen gyors ütemben fejlődött az elmúlt tíz esztendőben. A lakosság száma jelenleg 21 134, a .környék településein pedig mintegy 18 ezren élnek. Mint Csillag László, a városi tanács elnökhelyettese elmondta, az utóbbi években megszűnt a térségiben a lakosság városba áramlása, ami elsősorban a tsz-ek megerősödésének köszönhető. De a dinamikusan fejlődő Kaposszekcső Skála COOP raktáráruháza is az élénkülés egyik forrása, Dal- mandon, a terület legnagyobb, és kiválóan gazdálkodó mezőgazdasági egysége is „fogva” tartja az embereket. Egy érdekes adat a Dal- rnandi Mezőgazdasági Kombináttal kapcsolatban: az V. és VI. ötéves terv ideje alatt munkáslakás-akció keretében ötven dolgozójának, illetve azok családjának segített megoldani Dombóváron (!) a lakásgondját. S a dombóvári lakások ellenére a dolgozók nem kerestek munkalehetőséget a városban, hanem kijárók lettek az anyagi biztonságot nyújtó gazdaságba. Az oldalt készítették: Ékes László, V. Horváth Mária és Czakó Sándor. Terjedelmi okok miatt szinte címszavakban lehet összefoglalni megyénk második városának és környékének fontosabb jellemzőit, de e megközelítés csak feleleveníti a sokak által jól ismerteket. Tehát: Dombóváron befejeződött az ipartelepítés. Ipari célra mindössze 20 hektárnyi terület áll rendelkezésre, s pillanatnyilag szabad munkaerő nincs. A „termelődő” munkaerőt a meglévő üzemek korszerűsítése, bővítése köti le. A város és a környék ragyog a tisztaságtól, a terek, parkok, játszóhelyek azt sugallják, hogy a várost és a községeket valóban magukénak érzik a lakók... S most következzenek azok a jellemzők, melyek részben a „gondok szülte tervek” kategóriájába tartoznak. Felsorolójuk Csillag László, akit Vidóczy László tanácselnök „Dombóvár és környéke szakértőjeként” emleget, ami nem véletlen, hiszen az elnökhelyettes 28 esztendőt töltött az állam- igazgatásban Dombóváron. — A fűtőmű ideiglenes helyen, és ugyancsak két ideiglenes kazánnal működik, s 1500 lakást, és 500-nak megfelelő közintézményt fűt. Üzemeltetése is túlnőtte .költségvetési üzemünket, így .tavaly átvette a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat. A kapacitás növelésére és a korszerűsítésre hetvenmillió forintos fejlesztést tervezünk a VII. ötéves tervben. Szennyvíztelepünk jelenleg 30 százalékos túltermeléssel üzemel, s változatlanul szennyezi a Kapóst. Felújítására, bővítésére 60 millió forint kellene. A szeméttelep helyzete sem megoldott, működése nincs szinkronban a környezetvédelmi programokkal. Az új szeméttelep kialakítására — a Daruvári dűlőben — is a közeljövőben sor kerül, a kiviteli terv készítésére megbízást adtunk a Dél-dunántúli Tervező Vállalatnak. A szemétszállításba folyamatosan bevonjuk a környező településeket is, s ugyancsak folyamatosan szerezzük be a korszerű szemétszállító járműveket. Itt említem meg, hogy modern kertészeti kisgépeket is vásároltunk, melyek a parkok, közterek karbantartására szolgálnak. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a VII. ötéves tervben is folytatjuk a lakásépítési programot, de oktatási intézményeket is építünk. Hárman a lovakról A regölyi Kaposvölgye Egyesült Mgtsz irodájában Szőke György tsz-elnökkel, Heidt János főállattenyésztő- helyettessel és Hanák Péter fogatos brigádvezetővel a lótenyésztésről, pontosabban szólva, a tolna—tamási tájfajtáról beszélgetünk. A korelnök, Hanák Péter szerint 1916-ban kezdődött a törzskönyvezés. Tizenkét környező község lótenyésztőit Horváth Jenő méneskari ezredes fogta össze, megalakítván a „Tolna—Tamási és Vidéke Félvér Ló Tenyésztő Egyesületet”. Tagja lehetett minden olyan kisgazda, akinek olyan lova volt, ami megütötte a szintet. Cél a minél nemesebb, szívósabb, kitartóbb paripa nevelése volt. Ez az igény megfogalmazódott az ezredes egyik kedvenc mondásában is, miszerint: „A csúnya lónak is annyi ennivaló kell, mint a szépnek.” — Ma minden gazdaság a lónál kezdi a felszámolást, pedig nem ott kéne — idézi a jelent a tsz-elnök, hozzátéve azt, hogy: — Igaz, sokat hozni, de vinni sem tud. A megyében a Dalmandi Mező. gazdasági Kombinátban, a paksi, a pálfai és a regölyi téeszben tenyésztik az úgynevezett kisbéri típust, aminek sárga az alapszíne, és elég magas a vérmérséklete, de csak Regöly az, ahol csupán fél vér van. Heidt János adatokat közöl: — Harminchárom törzskanca, húsz sportló és huszonhárom a különböző évjáratú csikók száma. Minden törzskanca dolgozik, fogatolják őket, de verseny- sportra — fogathajtásra, ugróversenyre és militaryra — is képeznek ki négylábúakat. Kedvező a — betanítás utáni — értékesítés. Pincehely és társai A Kapos és a Koppány találkozása Regöly határában A Tamási Városi Tanács .közigazgatási körzetében legtöbb társközség a Kapos által kettészelt Pincehelyhez tartozik. A Hegyhát völgyében megbújó Nagyszékely mellett Belecska és Keszőhi- degkút közös tanácsának székhelye is a település. iPály Dezső tanácselnöktől érdeklődve megtudjuk, hogy részben a halálozás, részben pedig a természetes szaporulat csökkenése miatt fogy a települések népessége. Pincehelyen 2967-en, Belecs- kán 440-en, Keszőhidegkúton 404-en élnek. (1984. évi decemberi adatok.) A lakosság egy részének a termelőszövetkezet, a kórház, más részének az áíész, a Tolna Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat takarmánykeverő üzeme, a Gyu- laji Állami Erdő- és Vad- gazdaság pincehelyi erdészete, az általános iskola — mint „régi munkahely” ad munkát. Helyieket és ozoraiakat foglalkoztat az 1971— 72-iben települt gáztöltő üzem, több mint száz személyt a 11. Sz. Volán kirendeltsége. Ez utóbbiak végzik a gáz kiszállítását. Az eljárók száma — a társközségekkel együtt — két-há- romszázra tehető, ök nagyobbrészt a MÁV-nál, kisebb részben pedig a Kapos —»Koppány Völgyi Vízitár- sulatnál, illetve a keszőhi- degkútiak a gyönki Spirálnál keresik meg kenyerüket. A társközségek — Belecs- fca és Keszőhidegkút — kereskedelmi ellátását a Tamási Köp—Ka ÁFÉSZ végzi — átlagos színvonalon. Az egészségügyi ellátás személyi, tárgyi feltételei alapvetően biztosítottak. Nőtt az életszínvonal, melyet nagymértékben segített a stabil, jól működő termelőszövetkezet. Jelentős a személygépkocsi-állomány, a lakások komfortosítása, csinosítása, bővítése folyamatosan történik.
