Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-23 / 171. szám
1985. július 28. "ÍníEPÜJSÁG 5 Prága ’47 — Moszkva ’85 Tallózás a VIT-ek történetében A prágai felvonulás FIATALOK FIATALOK FIATALOK Már javában folynak az előkészületek a XII. Világifjúság! és Diáktalálkozóra. A fiatalok e színpompás seregszemléjének immár másodszor Moszkva ad otthont. A július végén kezdődő találkozó előtt érdekes lehet dióhéjban áttekinteni az eddigi fesztiválok történetét. Prága ’47 Az első fesztivál színhelye a csehszlovák főváros volt, ahova hetvenegy országból 17 ezer küldött utazott. A nyugati országok uralkodó körei elutasító magatartást tanúsítottak a fesztivállal szemben. A fesztivál a következő jelszó jegyében zajlott. „Fiatalok, fogjunk össze a szilárd és tartós békéért folyó harcban!” A fesztivált a világ kultúrájának neves képviselői köszöntötték, köztük Thomas Mann, a világhírű német író, Lillian Heilman amerikai írónő, Paul Robeson néger énekes, John Priestly angol író, Louis Aragon francia író és sokan mások. A találkozó központi témája az ifjúság antifasiszta szolidaritása volt. A prágai fesztiválon kidolgozott program lett az egész fesztivál-mozgalom fejlődésének alapja. Ily sok országból és sokféle nézetet valló fiatalok a történelemben először bizonyították be a világnak, hogy a békés jövőért folyó harcban lehetséges a nézetkülönbségek leküzdése és az együttműködés. Budapest ’49 Nyolcvankét országból 20 ezer résztvevő. Maga a fesztiválra való utazás óriási háborúellenes akció volt. Az ifjúság mindenütt közös „béke karavánokat” szervezett. Az egyik ilyen karaván a brit sziget- országból indult, átkelt a La Manche-csatornán, aztán áthaladt Hollandián, Belgiumon. A Grenoble-ben rendezett tömeggyűlés után a „Béke karaván” Olaszországon és Franciaországon keresztül érkezett meg Budapestre. A találkozó célját tükrözte a jelszava is: „Egyesülj ifjúság!” „Előre a tartós békéért, a demokráciáért, a népek nemzeti függetlenségéért és a szebb jövőért!” Berlin ’51 Százegy országból 26 ezer résztvevő. Hat év múlt el a második világháború befejezése óta, de a világ fölött újabb veszedelem tornyosult — most már az atomháború veszedelme. Ez határozta meg a III. Világifjúsági Találkozó jelszavát is. „Ifjúság, egyesülj, az új háború veszélye ellen — a tartós békéért!” A berlini fesztiválon ott lehetett látni az idősebb generációnak olyan neves képviselőit is, mint Pablo Neruda, Jorge Amado, Nazim Hikmet. Bukarest ’53 Száztizenegy országból 30 ezer résztvevő. A fesztivál jelszava: „Nem! A mi generációnk nem fogja szolgálni többé a halált és a pusztulást!” Bár nem volt benne az a szó, hogy béke, a jelszó lényegében egyértelmű felhívás volt az ifjúság háborúellenes egységére, a szolidaritás és a barátság erősitésére. A fesztivál napjaiban baráti légkörben jöttek össze amerikai és koreai, francia és vietnami, angliai és indiai fiatalok. Először fordult elő, hogy nagyszabású találkozókon ismerkedhettek egymással a kontinensek fiataljai. Varsó ’55 Száztizenegy országból 31 ezer résztvevő. A fesztivál-előkészületek olyan fontos események idején zajlottak, mint a négy nagyhatalom genfi tanácskozása, az ázsiai és afrikai országok bandungi értekezlete, a Béke Világtanács ülése Helsinkiben. A Hirosima ellen intézett barbár atomtámadás 10. évfordulója napján egy japán fiatalember, Sadayaki Saiki egy sok ezres gyűlésen elmondta, 1 hogy milyen csodával határos módon élte túl az atomrobbanást, és milyen szenvedéseket éltek át honfitársainak ezrei. A művészeti versenyekben mintegy ezer fiatal művész vett részt 35 ország képviseletében. Moszkva ’57 Százharmincegy országból 34 ezer résztvevő. A moszkvai VIT-re 450 neves külföldi állami és közéleti személyiség, a tudomány és a művészet kimagasló képviselői is eljöttek. Hatvankét országból több mint kétezer tudósítót akkreditáltak, közel háromszor annyit, mint az előző találkozókra. Nevezetesen Moszkvában született meg a VIT-emblé- mája, a világszerte ismert ötszirmú virág, a Föld öt kontinensének szimbóluma. Azóta ez a margaréta minden világifjúsági találkozó emlémájának fő alkotóeleme. Bécs ’59 Száztizenkét országból 18 ezer résztvevő. A demokratikus ifjúság fő célja változatlanul az volt, hogy egyesítse a különböző országos szervezeteket a békéért folyó harcban. Ezt a bécsi fesztivál nagyban elősegítette. A bécsi VIT volt az első, ahol az afrikai és ázsiai országok fiataljai nagyszabású verseny keretében bemutatták nemzeti kultúrájukat. Helsinki ’62 Százharminchét országból 18 ezer résztvevő. A fesztivál előtt ismét nagy zajt csapott a burzsoá propaganda és intette a fiatalokat ezektől a találkozóktól, amelyek „kommunista veszélyt” jelentenek. A helsinki VIT kérdését kétszer is megvitatták a NATO-ban. Érdekes új kezdeményezés volt Helsinkiben a nemzetközi fesztiválklub, ahol különféle vitákat, versenyeket, bálokat, hangversenyeket, kiállításokat rendeztek. A fesztivál legnépszerűbb vendége Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa volt. Szófia ’68 Százharmincnyolc országból 20 ezer résztvevő. Ifjúság és politika — ilyen röviden fogalmazhatjuk meg a IX. fesztivál fő irányvonalát. Az USA ebben az időben már kiterjesztette a Vietnam elleni háborút Izrael pedig agressziót követett el az arab országok ellen. A fesztivál résztvevői Vietnam javára szolidaritási alapot hoztak létre és 15 ezer levát (több mint 17 ezer dollárnak megfelelő összeg) fizettek be. Berlin ’73 Száznegyven országból 30 ezer résztvevő. A X. VIT fontos sajátossága volt a gazdag politikai program, amelyben az ifjúság különböző rétegeit képviselő fiatalok tömegei vehettek részt. A berlini fesztivál programja nem hagyott figyelmen kívül egyetlen fontosabb nemzetközi problémát, a Föld egyetlen forró pontját sem. Havanna ’78 Száznegyvenöt országból 185 ezer résztvevő. 1975. augusztus 1-én a Helsinki tanácskozás záróokmányának aláírása nemcsak új távlatokat nyitott az európai ifjúság együttműködésére, hanem egészében is bővítette a nemzetközi érintkezés lehetőségeit. Ezért nem véletlen, hogy a XI. VIT a fesztiválmozgalom történetében először elhagyta az európai kontinens határait és Kuba fővárosában — ’ Havannában zajlott le. Moszkva ’85 Az 1985. év eseményekben gazdag esztendő. Ebben az évben van a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója, az ENSZ megalakulásának 40. évfordulója, a Helsinki tanácskozás záróokmánya aláírásának 10. évfordulója és ez az esztendő az Ifjúság Nemzetközi Éve. A moszkvai VIT céljait és feladatait a Nemzetközi Előkészítő Bizottság első ülésén (Havanna, 1984. február) elfogadott felhívás fogalmazza meg: „Kötelességünk megtenni mindent azért, hogy megfékezzük a militarizmus és az agresszió erőit. Addig kell harcolni a háború ellen, amíg el nem kezdődik!” Csütörtökön indul az országos Omega turné Miit rejt a fekete doboz ? Kóbor János, az Omega együttes énekese beszélgetésünk közben mindjárt leszögezte, hogy a készülő új nagylemezük — a címben szereplő száma — kapcsán nem a repülőgépeken található dobozra kell gondolni. Akkor mire? A Föld árnyékos oldalán található fekete dobozra. A nagylemez címe (A Föld árnyékos oldala) azt sejteti, hogy hosszú szünet után a zenekar hangzásvilágban visszatér a nagy nemzetközi sikereket jelentő space (űr) rockhoz. — Igen, úgy ítéltük meg, hogy ennek a stílusnak még van jövője, és még nem adtunk ki magunkból mindent e téren. Ha ezek után valaki arra gondol, hogy ugyanazt fogjuk játszani, mint a váltást jelentő három lemezünkön (Időrabló, Csillagok útján, Gammapolisz), az téved. Az alaphangzás lesz csupán felismerhető, igyekszünk új dolgokkal is meglepni rajongóink népes táborát. — Mire gondol? — A legutóbbi két nagylemezünk fogadtatása külföldön és itthon egyaránt nem a legjobb volt. Ám az úgynevezett komputer rockból is szeretnénk valamit becsempészni az új nagylemez anyagába. — A ’82-es születésnapi koncertsorozat után új elképzeléseikkel megpróbáltak Amerikába is betörni... — Túl nyersre sikeredett az új zenénk, nem tudta megemészteni a tengerentúli közönség, de nem adjuk fel, változatlanul célunk, hogy betörjünk Amerikába. — Az új lemez megjelenése mikorra várható? — Előbb angol nyelvi változatban külföldön jelenik meg ősszel, idehaza valószínű, a jövő év elején — természetesen magyar nyelven. A koncertturné viszont most indul. — Mit kap a közönség? — Az új nagylemez anyagából adunk ízelítőt és emellett játsszuk azokat a nótákat, amelyek stílusban, hangzásban a legközelebb állnak „A Föld árnyékos oldalához”. A premier július 25-én lesz Siklóson, majd másnap a Balaton „fővárosában”, a siófoki szabadtéri színpadon lépnek fel. Az országos turné során megközelítőleg húsz koncertet adnák. — bégyé — Akik a VIT-re utaznak Két város Kalmár Annamária két Tolna megyei várost is képvisel majd a VIT-en. Az egyik Tamási, ahol szülei élnek, dolgoznak, ahova ő maga minden hót végén hazajár, a másik pedig Dombóvár, ahol az egészségügyi szakközépiskola negyedikes tanulójaként diákoskodik. Valamikor nehezen tudta elképzelni, hogy Tamásin kívül más városban is lehet otthon az. ember. Most kicsit közelebb érzi ^magához — sok-sok barátja közül — a dombóváriakat. Azt, hogy éppen az egészségügyi pályára lépett, egy kórházi beteglátogatásnak köszönheti. Akkor érezte nagyon mélyről jövő érzésnek, hogy részesévé kell lennie a gyógyításnak. Ez a komoly elhatározás, titokban egy harmadik dunántúli városhoz -köti, a távolabbi terveivel. Erről most még nem akar beszélni. — Nem tudom, mi alapján esett rám a választás — néz kérdőn maga elé — de nagyon örülök. A családommal már sokszor jártam külföldön. Főleg anyu az utazni vágyó. A Szovjetunióban is jártam már, de a VIT-re utazni különös izgalom. Volt már Budapesten egy tájékoztató. Ott leginkább az utazás körülményeiről volt szó, meg arról, hogy japán, finn, francia, görög és német fiatalokkal lesz baráti találkozónk... Ezekről neki feljegyzéseket kell készítenie, mert a barátai számon kérik majd az élményeit. Most is éppen indulni készül egyik közeli barátnőjéhez, kocsival. Március óta van jogosítványa, és nagyon szereti a kis Polsképviselője kijét. Amíg a parkolóhoz érünk, a sportról, pontosabban a szertornáról esik szó, amit ő maga szívesen művel. Erről mozgása is árulkodik. Kicsit sajnálja, hogy ilyen „idős” korban került kapcsolatba ezzel a számára sokat jelentő sportággal. Segíti munkáját mind a KISZ- alaps zer ve zetben, mind a vöröskeresztben, vagy éppen a diáktanácsban. A mozgalmi életnek alig van területe, ahol ne vállalna szívesen feladatot. Ott van mindenütt, ahol tenni lehet az ifjúságért valamit. Talán ezért került neve a VIT-re utazók jegyzékébe. D. K. J. Kalmár Annamária Levél táborzáró után Kedves Barátom! A táborunk zárása után írok Neked arról, hogy a Szekszárdi Garay Gimnázium évek óta kapcsolatban áll a Nagy- hörcsöki Állami Gazdasággal. A szerződés szerint a garays- ták különböző mezőgazdasági munkákat végeznek, de elsősorban kukoricacímerezést. Ügy tűnik, jó a kapcsolat, mert idén is megkaptuk a táborba szóló jelentkezési lapokat. Körülbelül nyolcvanon indultunk el, köztünk sok elsős. A lapon azt olvastuk, hogy a szállás a kálóczi általános iskolában lesz. Ez a Kálócz egy viszonylag kis falu, Sárbogárdiéi húsz kilóméterre. Az iskolában egészen kényelmes helyünk volt. Igaz, meleg víz egyáltalán nem volt a házban és hideg is csak ritkán. De a falu végén, a focipálya mellett volt egy öltöző, oda jártunk zuhanyozni, s ha siettünk, még meleg víz is jutott. Na és az iskolával szemben volt egy kút, ahová mosni mentünk. Június harmincadikán, amikor megérkeztünk, kukorica volt már ugyan, de címerezni még nem lehetett. Persze azért nem unatkoztunk, mert az állami gazdaság cukorrépa- termesztéssel is foglalkozik. Volt mit kapálni! Ha csak térdig ért a gaz, már örültünk. A szúnyogok nem annyira, mert ők nappal a gazosban aludtak, mi meg fölbolygattuk őket. Bosz- szúból csíptek. Már rosszul voltunk a saját SZUKU-szagunk, tói, de a szúnyogok még mindig jöttek. A répa is harmatos ugyan, de legfeljebb csak combközépig áztatott át minket. A második héttől már a kukoricásban dolgoztunk. A kukorica már valamivel barátságtalanabb növény, mert nehezen szárad föl róla a harmat, arról nem is beszélve, hogy milyen, ha esik az eső. Mindenfelől csurgóit ránk a víz, tíz perc múlva úgy néztünk ki, mint az árvízkárosultak. Igaz, hogy kaptunk esököpenyt, de attól még a nyakunkba folyt a víz. Eleinte idegeneltük a hibridkukoricát, majd ugyanezt faty- tyaztuk és végül címereztük. A címerezés nehezen ment, mert már nagyon megnőtt a kukorica, nehezen értük föl, hamar elfáradtunk. Naponta fél ötkor keltünk, majd gyors öltözés, egész felületes mosdás, s már itt is volt értünk a. jó öreg IFA, hogy reggelizni vigyen minket, majd tovább, a munkahelyre. Ha leengedtük a ponyvát, akkor por volt, ha hagytuk röpülni, akkor meg óriási huzat, lényeg az, hogy két nap múlva a fél tábor köhögött. De azért ezeknek az utazásoknak is megvolt a maguk hangulata, különösen az utolsó napokban, amikor hazafelé mindig énekeltünk. Tízórait is hoztak ki nekünk, lekváros kenyeret, sajtot, vagy zsíros kenyeret, de egyszer májkrém is volt. Aztán fél kettőig hamar elment az idő. Ebéd után irány a zuhanyozó, majd futás a boltba, hogy miég nyitva találjuk. Fél hatkor a falu teljes szélességében vonult haza a gulya, hatalmas kolompolással. Hétkor vacsora, majd felejthetetlen pingpong, illetve tollaspartik az udvaron. Tízkor takarodó. Aztán mindig nagyon hamar reggel lett és a körforgás kezdődött elölről. A hangulat az utolsó napokban lett igazán jó, amikor már mindenkit ismertünk. Az utolsó esték —a pingpong mellett gitározással, énekléssel teltek, ilyenkor elég nehezen vettük tudomásul, hogy tízkor takarodó van. A két hét borzasztó gyorsan elment, ebből is látszik, hogy igazán jól éreztük magunkat. Átlagban 2600 forintot kerestünk. Nem hiszem, hogy van olyan táborozó, aki megbánta volna, hogy eljött, és gondolom, a gazdaság is elégedett volt velünk. A többit majd szóban, ha találkozunk. Üdvözöllek: Vári Gabriella
