Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-23 / 171. szám
1985. július 23. NÉPÚJSÁG 3 Félidejénél a felvásárlás (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Nagy a sürgés-forgás a kölesdi felvásárló udvarában. Most érkezett egy táppal megrakott autó, érdeklődnek, mikorra várható a naposcsibe, lesz-e nyúlszállí- tás, veszik-e még a cigánymeggyet. De közben cseng a telefon, és tojást is hoztak. Csúcsforgalom van reggel kilenc körül. — Közeledvén a délhez, csendesebb lesz minden — mondja a feleség, s közben számlát, bizonylatot ír, és jó háziasszony módjára „kezeli” a pénzt. A férj — Mittler József, a felvásárló — csak jó hírekkel szolgálhat az érdeklődőknek, csibe, meggy, táp, stb. ügyében. S a megbeszéltek szerint már konkrét adatokkal,tényekkel fogad, amikor a felvásárlás első félidejéről érdeklődöm. — Mit mutatnak a számok? — összességében a már megszokott mennyiségek és forintok gyűltek. Lejárt a csiga és a cseresznye szezonja. Az előbbiből 57, az utóbbiból 25 mázsát vásároltunk fel. A hűvös idő nem kedvezett a csigának, így néhány mázsával kevesebb lett a tavalyinál. A szezon felén már túljutott a meggy. Eddig hét tonnát hoztak be a termelők, becslésem, no meg a sok éves átlag szerint még úgy négy tonnára való összejön. Bár cigánymeggybSl telített a „piac”. — Fdlylamiatosan hozzák a mézet — a szerződések szerint. Az állandó szél, a virág. záslkori nagy forróság gyorsan leszárította az akácvirágot, s nincs olyan eredmény, mint az elmúlt évben. Akácmézből eddig már 17 mázsát elszállítottunk, de ez még nem az egész termés. A község 18 méhésze a napraforgóban bízik. Időrendben az uborka következik. A szezon még nem indult meg. Tizenöten kötöttek szerződést, és a meny- nyiség várhatóan 100 mázsa körüli lesz. Ezen túl mindenkitől átvesszük a felesleget. A gazdaasszonyoktól eddik ötvenezer darab tojást vásároltunk fel, s várhatóan 15 ezer körüli mennyiség még öszejön az év végére. Nyúl- tenyésztéssel huszonötén foglalkoznak. Háromezer kilogrammot adtak le a fülesekből. — Gépkocsijaink folyamatosan szállítják a felvásárolt termékeket a paksi és a szigetvári konzervgyárakba, és egyéb helyekre. Visszafelé meg hozzák a tápot és más tatoarmányt, mert a helybelieknél és a környékbelieknél igen nagy keletje van — fejezte be rövid tájékoztatóját az első fél évi munkáról Mittler József, az áfész kölesdi felvásárlója. KONRAD LÁSZLÓ Élelmiszeripar Memóriakártya 61. alakult Az első félév mérlege A lakosság élelmiszerellátása az elmúlt hat hónapban kiegyensúlyozott, zavartalan volt, az ipar összességében eleget tett a kereskedelem megrendeléseinek, s tovább bővült a bolti választék is — ez derül ki a MÉM elemzéséből. Ebből kitűnik azonban az is — ami az ellátáson különben nem érződött —, hogy az ipar termelése 2 százalékkal elmaradt a tervezettől. Ez elsősorban a külpiaci értékesítés gondjaira vezethető vissza, emiatt az első félévben a kivitel, a szállítás gyakran akadozott. Az üzemek egy része a termelés visszafogására kényszerült. A tavalyról áthozott szerényebb nyersanyagkészletek miatt esetenként kevesebb nyersanyag is állt a feldolgozóipar rendelkezésére, ami a gyártási eredményekben is megmutatkozott. Az exportban fontos szerepet betöltő húsipar alapanyag-ellátására kihatott, hogy az értékesítés nehézségei miatt átmenetileg akadozott az állatok átvétele. A termelők ennek nyomán elbizonytalanodtak ; mérséklődött az állattartási kedv. Ennek ellensúlyozására, a húsipar máris intézkedéseket dolgozott ki; ezek a gyakorlatban éreztetik is kedvező hatásukat. Az idén eddig több mint 22 ezer jó minőségű, magasabb jövedelmet biztosító süldőt helyeztek ki a vállalatok a háztáji gazdaságokba, s az állományfeljavítás keretében az idén további negyvenezer süldőt adnak át előnyös feltételek mellett a gazdáknak. A korszerű fajták jobb minőségű húst adnak, s így ezek külpiaci értékesítésének feltételei is javulnak. A tejtermelés gazdaságosabbá tételéhez a szarvasmarhatartás közgazdasági feltételeinek javítását tervezi a MÉM. Huszonegy tagvállalat részvételével Aktív Memória- kártya Gazdasági Társaság alakult Magyarországon. A gazdasági társaságot a napokban jegyezték be a vállalati törzskönyvbe. Az aktív memóriakártya — amely francia találmány — lényegében hitelkártya, amely mikroprocesszorral, és egy igen kis méretű számítás- technikai adattároló egységgel van ellátva. E tárolóban — attól függően, hogy a kártyát milyen célra használják — elhelyezhetők a hitelkártya-tulajdonos adatai, s hogy mennyi pénzzel rendelkezik. Így a kártyával — a megfelelő leolvasó készülékkel felszerelt boltokban — a vásárló fizethet is. Jelenleg több nyugat-európai országban és a tengerentúlon dolgoznak az aktív memória- kártya elterjesztésén, elsősorban a csekkek és a mágnescsíkos hitelkártyák helyett alkalmazzák. Rónai Tibor, a gazdasági társaság koordinációs igazgatóságának vezetője az MTI munkatársának elmondta: hozzáláttak a kártya magyarországi felhasználásának előkészítéséhez. Az elképzelések szerint a Skála Metróban és a Skála Budapest Nagyáruhában még az idén bevezetik. Elsőként a dolgozók kapnak memóriakártyát, hogy munkahelyükön saját vásárlásaikat azzal intézzék. Amennyiben a kísérlet sikeresnek bizonyul, a Skála törzsvevőit is ellátja ilyen kártyákkal, s számukra a vásárlásnál bizonyos kedvezményt is ad. A két Skála áruházban működő ADS- pénztárgépeket egy olyan kiegészítő berendezéssel látják el, amely alkalmas a kártya olvasására. A későbbiekben a kártya szélesebb körű elfterjesztésé- vel is számolnak. Az aktív memóriakártya bevezetését megkönnyíti, hogy használatához elegendő, ha a boltokat felszerelik a kártya olvasására alkalmas pénztárgépekkel. Az üzlet zárása után az összesített adatokat tartalmazó kazettát kell eljuttatni a pénzintézetekbe. A készpénz helyettesítésén kívül az aktív memóriakártya számos más területen is felhasználható. Tervezik, hogy az állampolgárok egészség- ügyi kartonajait a későbbiekben ilyen kártyák fogjak helyettesíteni. Kezdetben a szívbetegeknél és a művese- kezelésre szorulóknál vezetik majd be a memóriakártyákat. Náluk ugyanis élet- fontosságú, hogy naprakész adatok álljanak a kezelőorvos rendelkezésére. A gazdasági társaság szakemberei azon is dolgoznak, hogy a kártyákat munkaügyi és adminisztratív adatok tárolására is felhasználják. A VILATI-nál például hozzáláttak egy olyan rendszer előkészítéséhez, amelyben a kártya dolgozók gyári belépőjéül szolgálna, illetve azzal a helyi ebédlőben fizethetnének is. A Novotelben pedig azt fontolgatják, hogy a kártyát szállodai belépőként, illetve szobakulcsként alkalmazzák. Magyarországon elsősorban a kártya olvasására alkalmas készülékek gyártására, az úgynevezett terminálok készítésére kedvezőek a feltételek. A Viotonnál, a VILATI- nál, a Híradástechnikai Szövetkezetnél, a Telefongyárban egyaránt lehetséges a gyártás megszervezése — valamennyien tagjai is a gt- nek. A gazdasági társaság már megkezdte a munka koordinálását. Ügy számolnak, hogy viszonylag rövid időn belül sikerül megszervezni a terminálok összeszerelését. Az aktív memória- kártyákat azonban az elkövetkezőkben is csak importból lehet beszerezni, ugyanis a Mikroelektronikai Vállalatnak több mint öt esztendőre van szüksége ahhoz, hogy kialakítsa a gyártási feltételeket. Az import lehetőségek bővítésére, az aktív memóriakártyák behozatalának növelésére a gazdasági társaság a terminálok exportját kívánja megszervezni. Paks új városképe Vita után — séta előtt Tanúi vagyunk évtizedek óta falvaink, városaink változásának. Eltűnik ami régi, születik az új. Ez gyakran élénk vitákra ad okot. mint például Pakson. % Pappné Tombach Ildikó, a városi tanács tervügyi főelőadója, a Tisza-partról, Szegedről került ide a Duna mellé. Az elmúlt hónapokban annak a vitának a kereszttűzében volt jelen, amely a városi tanács előtti térrendezés körül zajlott. — Elég heterogén lett a paksi lakosság összetétele — kínál hellyel irodájában a főelőadó. Hozzám hasonlóan emberek ezrei hozták magukkal az előző lakóhelyük gondolkodásmódját is. Így megoszlanak a vélemények a létesítendő parkokról, terekről. Akik nagyobb városból jöttek, inkább a városiasabb utcaképeket keresik. Ők a régit nem siratják, hiszen nem is ismerték. Ha állást kell foglalniuk, szembe kerülnek az őslakossággal. No ez természetesen nem jelent késre menő harcot. Az új. lakótelep dinamikus fejlődése — távfűtéses lakások, betonutak, nem folytatom — sokkal megelőzi a régi városrészét. Akik a régiben élnek, társadalmi összerogás- sal lassan jutnak el oda, ahova a most érkezők csöppennek. Nehéz ilyen helyzetben valamiféle egyensúlyt kialakítani. A május 31-én átadott „tér” költségeit megismerve nyomban röppentek a találgatások, hogy vajon hány utca kövezését lehetett volna megoldani, vagy hány bölcsődébe, iskolába lehetett volna korszerűbb technikai felszerelést vásárolni és így tovább. Tudom, ez más városok esetében is előfordul... Az új intézményközpont térrendezését a Tolna Megyei Tanács Tervező Vállalatának mérnöke, Tóth La- josné tervezte: — Korábban erre a területre intézményenként készült el a területrendezési és közműépítési terv. A megbízást a Beruházási Vállalattól kaptuk, ők három változatban kérték a térrendezés tervét. Lombokra várnak a gesztenyefa-csemeték Lajosné. Ezt egyik oldalon az MSZMP-székház, a másikon a Műszaki Szálló, a vendéglátóipari egység határolja. Figyelembe kellett vennünk a fő közlekedési irányokat, így a Rosthy és a-"' Rákóczi utcák közötti fő /gyalogos forgalmat, az intézmények egymás közötti, valamint a Dózsa György és a Váczi utcák közötti forgalmat. Továbbá azt a pszichikai tényt, amely szerint az emberek többsége a homorú kialakítású térben érzi jól magát. A városi tanács részéről alapvető igény volt, hogy itt egy reprezentatív fóraumot kell képezni. — Ez nagy felületek burkolását is jelenti. — Igen. A térfalak felől fokozatosan egyre alacsonyabb növényeket alkalmaztunk, majd a teret is süllyesztettük. A térburkolat anyag 40-szer 6 cm-es mészkőzúzalékos beton járdalap és ugyanilyen méretű DIA- BÁZ felületű betonjárdalap, ezt díszítésként alkalmaztuk. — Jelentett-e gondot, hogy a tanácsház a tervektől eltérő magasságban épült felé lejtsen. Ez a városi tanács és a vendéglátóipari egység melletti területen nem volt megoldható. Itt egy kontra lejtés alakult ki. A térburkolat lejtését kellett úgy terveznünk, hogy a víz ne a tanácsház felé foly- lyon. Zárt elnvezetéssel minimális mélységű aknákkal ez sikerült... — ..és a zöld felületek? — Ezeknek is térkialakítási szerepük van. A fasorok egyben térfalul is szolgálnak. A süllyesztett terek közepére egy-egy művészeti alkotást ' javasoltunk, amelyeket szintén zöldfelület vesz körül. A tanácsház két oldala mentén egy-egy egynyári virágágyat terveztünk, ez hangulatában olyan gazdagítást jelent, amit egy dísztér nem mellőzhet. A már elkészült téren, határozott, sportos léptekkel halad át Szinger Ferenc, született paksi lakos, húsz évig volt tanácstag, így a réginek és az újnak egyaránt jó ismerője. — Milyen szempontokat kellett figyelembevenni ? — A kialakított térben központi helyet foglal el a városi tanács épülete — idézi a műszaki leírást Tóth meg? — A csapadékvíz elvezetésénél igen. A két süllyesztett tér kivételével a terepet úgy kellett alakítani, hogy az épületektől az út m — A világ legszebb városa — kezdi lendületesen, mikor Paksról kell beszélnie. Ha én itt elesek, öt ember emel föl. Ezzel azt akarom mondani, hogy nem mennék el innét. Itt valamikor nagyon szép gesztenyefasor állt. Ilyenkor nyaranta jó volt a hűs árnyék alatt sétálni. Amikor a makadámút helyére egy korszerűbb, szélesebb épült, a gesztenyefák áldozatul estek. Ezt akkor nagyon nehezen viselte el a közvélemény. így elég tapintatosan fogalmaztam azt hiszem. Most, amikor megkezdődött a tér építése, ha-i sonló hangok kaptak lábra. Félkészen láttuk, erős és élénk volt a vita. Kell, nem kell, miért éppen ilyen és a többi, és a többi. Most, amikor elkészült már olyan, mintha régen így állna itt. Az igazi cél tudomásom szerint az volt, hogy a városnak legyen egy központi tere. Körül kell nézni. Lett. Kapaszkodjunk Szinger Ferenc utolsó szavába, és induljunk egyszer egy paksi sétára, látni mindazt, ami Paksból a mai Pakssá lett, verejtékező gyöngyös vajúA tér emeletnyi magasból dásában. DECS! KISS JÁNOS Mittler József felvásárló meggyet vesz át
