Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-20 / 169. szám
8 mÉPUJSÁG 1985. július 20. NDK Erdőgazdálkodás és erdővédelem Az NDK területének 27 százalékát, csaknem 3 millió hektáron erdő borítja. Egy lakosra átlagosan 0,18 hektárnyi erdő jut. Az erdőségek védelmére hosszú távú tervet dolgoztak ki. Ez kiterjed a faanyag ésszerű hasznosítására, a faállomány növelésére és felújítására, az erdei termőtalajok javítására, az erdősítésre. Jelenleg 1200 hektárnyi területen mintegy 300 millió facsemetét és erdei növényt nevelnek. Innen telepítik a növényzetet az egykori külszíni szénfejtések helyén re- kultivált területekre is. lUeHezgepkoesik üj csaladja Aligha van manapság a Szovjetunióban olyan építkezés, ahol ne használnák a kremencsugi AVTOKRAZ- egyesülés 1983 óta gyártott nagy teljesítményű KRAZ— 260 teherautóit. Műszaki-gazdasági mutatóit tekintve ez elvben teljesen új kocsi. Vele indult meg az összkerékmeghajtású, nagy terepjáró képességű nehézgépkocsik új családjának gyártsa. A KRAZ—260 kocsinak mind a három hídja meghajtott. A 320 lóerős motorral felszerelt kocsi bármilyen éghajlati viszonyok között megbízhatóan működik. Szilárd burkos latú utakon száz tonna, terepen 20 tonna rakományt vontathat. A nagy raksúlyú kocsi vezetőfülkéje kényelmi szempontból felveheti a versenyt a személyautók utasterével. A vezetőnek rugózott pár- nás ülése van. A vezető a műszerfalon elhelyezett nyomógombokkal vezérli a motor számos részegységét és ■aggregátját, valamint egyéb mechanizmusokat. APN—KS Lengyelország Makrum-termékek 57 országban A bydgoszczi Makrum építőipari vállalat Lengyelor szág egyik legismertebb és legsikeresebb nagyüzeme. Innen származik az ország 15 legnagyobb cementművének teljes berendezése, a Makrum szerelt fel gépekkel több tucat mészfejtőti kőbányát, téglagyárat, betonművet. Ellátott felszereléssel erőműveket, külszíni fejtésű barnaszénbányákat, vegyi gyárakat, réz- és horganyhutákat, alumíniumoxid-üze- meket és rézbányákat. A vállalatnak nem kis része van abban, hogy a háború után gyorsan újjászülettek a romba dőlt lengyel városok, hogy 40 év alatt megépült sok száz kilométer út, hogy a lengyel energetika alapja a barnaszén lett, s hogy a lublini réz Lengyel- ország komoly export nyersanyaga. Ma a világ 57 országában ismerik a Makrum termékeit. A Makrum szállított — dokumentációval, műszaki felügyelettel és egyéb szolgáltatásokkal kiegészített — kulcsrakész cement- és mészműveket Irakba, klinkertéglagyárat Kuwaitbaii beton- és szilikáttégla-gyárakat Mongóliába és más országokba. Ez a gyár korszerűsíti a Szovjetunió, Bugária, Magyarország, a Koreai NDK és egy egész sor afrikai, ázsiai, valamint latinamerikai állam építőanyag- üzemeit. A gyárakat modern nyersanyagőrlő berendezésekkel, aprító- és téglasajtoló gépekkel, szállítószalagokkal, aknás és forgókemencékkel újítja fel. A cég évről évre bővül, fejlődik. Legutóbb a lengyel gépipari üzemek munkaversenyében kiérdemelte az építőgép- és építőanyag-ipari szakág legjobb vállalata címet. A nagyüzem dolgozóinak eddig 155 találmányát és újítását szabadalmazták. A többi között itt dolgozták ki a szónportüzelésű forgókemencéket a cementművek számára. Az eljárás révén megtakarítható a kőolaj szénpornál drágább származéka: a pakura. Űj, termelékeny berendezések gyártását is bevezették. Míg például a hetvenes évek elején a cementőrlők egyórai termelése 14 tonnáról 25 tonnára növekedett. Egyebek között ezért is vásárolják szívesen külföldön a Makrum-termé- keket. Merre néz Ovidius ? Nyári szabadságra Constanta felé menet, nem is olyan rég, talányos kérdés foglalkoztatta a román tengerparton jártas ismerőseimet: merre néz Ovidius szobra? A mintegy 2000 éve ide, a Fekete-tenger partjára száműzött költő Constantái szobrát ugyanis időről időre, szinte évenként elforgatta tengelye körül egy titokzatos kéz. Ovidius hol a város felé nézett, hol a hátát mutatta a város felől érkező sétálóknak. Máig sem derült ki teljes bizonyossággal a rejtélyes forgatás oka. Voltak, akik szerint néhány városatya között annak idején ádáz vita dúlt, hogy miként mutat jobban a szobor, s hol az egyik, hol a másik gusztus érvényesült, s emiatt kellett az ügyben ártatlan Ovi- diusnak, halála után mintegy két évezreddel, évről évre másfelé tekingetnie. Mások szerint viszont épp a szobor mozgásából lehetett következtetni arra, hogy épp melyik kultúrpolitikai irányvonal kerekedik felül — a latin, avagy a dák—vizigót kultúrörökség hangoztatása. A legtöbben mindazonáltal úgy vélik, hogy az egész vita meglehetősen akadémikus jellegű, hiszen nyilvánvaló, hogy a tegnerparton, s Románia más részein egyaránt jelen vannak a múlt mind a kétféle emlékei, s Ovidius emlékét ma is hűen őrzik a Constantái őslakók. Az ókori költő máig kideríthetetlen okokból került ide, az ókori Tomisba, s a helyiek büszkén mondogatják, hogy a fekete- tengeri élmények ihlették két gyönyörű művét, a Tris- tiát és az Epistula ex Ponto című költeményét, amelyben Ovidius felemlegeti száműzetésének keserűségeit, Rómához címezve panaszait. A számkivetés aligha lehetett könnyű számára, hisz ő Capri varázslatos szigetéhez, az ókori császári udvartartás latin pompájához szokott, nem Tomis akkori „barbár” lakóihoz. Sokan állítják, hogy Ovidius — mit is tehetett volna egyebet — végül megbékélt helyzetével, megtanulta a helyiek nyelvét, sőt dák—vizigót nyelven is írt néhány költeményt. Ezek a versek — mint az egyik bukaresti lap leszögezte — sajnos mindörökre elvesztek. A latin kultúrakor számos emléke mind a mai napig látható, s a helyiek büszkén az ókori rómaiak hű örököseinek tartják magukat. Mintegy kilencven évvel ezelőtt kezdődött meg a Constantái városrendezés során az ókori emlékek feltérképezése, konzerválása. Feltártak egy gyönyörű mozaikot, amely Constanta egyik nagyszerű látványossága. A mintegy 600 négyzetméternyi mozaikdarab 1700 évvel ezelőtti emlék — piros, fekete, fehér, sárga, barna, rózsaszín és szürke kövek pompázatos geometriai formákat, indákat mintáznak. Borisszáknak való... Mindig és mindenütt szalonképes: a nyári strandfürdőn, a téli üdülőben, az előkelő drezdai lokálban vagy állami fogadásokon: az NDK-ban, Európa egyik sör-fellegvárában kétségkívül a népszerűségi lista élén áll a könnyű, világos sör. Valósággal nemzeti ital: az ország lakosai — beleértve az aggastyánokat és a csecsemőket is — évente 147 liter malátalevet fogyasztanak. A sör népszerűségét kultúrtörténeti hagyományok magyarázzák. Fontos funkciója van: legyen a napi munka után „járó" jutalom, hangulatkeltő eszköz társasági összejöveteleken vagy puszta szomjoltó, fontos kelléke az egyéni és kollektív elégedettségnek, jó közérzetnek. Sörfőzési recepteket ötezer év óta ismerünk, de csak mintegy ezer éve, hogy Európában a komló vált a sör enyhén kesernyés ízt kölcsönző ízesítő anyagává. A német nyelv sörre vonatkozó becéző szavainak női neme arra utal, hogy a sörivás valaha a férfiak privilégiuma volt, ám a női egyenjogúság e téren is megvalósult. Igaz, a férfiak által keresett pilseni típusú sörfajtákkal szemben a sör nőnemű barátai a kevesebb komlót tartalmazó, édeskésebb baksört részesítik előnyben. A német sörnevek ma már nem olyan szellemesek, mint valaha (Jénai Faluördög, Wittenbergi Kakukk, Hallei Tivornya, Delitzi Tehénfarok, Kyritzi Gyilkosság), ám jobban kifejezik a minőséget: a söröspalackok címkéje a származási hely mellett feltünteti „a különleges sör” (Spezialbier) minősítést és a „pilzeni” típusmegjelölést is. A sörfőzdék egyébként behálózzák az egész NDK-t, országszerte 160 sörgyár fáradozik a csillapíthatatlan sörszomj oltásán: idén 26 millió hektolitert állítanak elő, ennek jelentős részét külföldön értékesítik. A „történelmi sörfőzde-koncentráció” a legerősebb Szászország-Türingiá- ban és Berlinben. A Kindl, a Spreequell, a Bürgerbräu, a Bärenquell, az Engelhardt és a Schultheiss sörfőzdéket tömörítő berlini kombinát a legnagyobb, egymaga az igények egyötödét elégíti ki: tikkasztó nyári napokon képes akár 90 ezer ládát is eljuttatni a kereskedelembe. A kombinátok létrejöttével persze vége lett a „sarki sörfőzdék” romantikájának, a fából készült erjesztőkádak már a múlt relikviái. A korszerű sörfőzdék képét a 35 méter magas csillogó fémüstök határozzák meg. A korszerű gyártási eljárás azonban nem mehet a minőség rovására, sőt például a Humboldt-egyetem által kifejlesztett alagút-pasztőrizálás javította a pilzeni minőséget és növelte eltarthatósági idejét. A nagyüzemi gyártás nem akadálya annak sem, hogy a különleges igényeket is figyelembe vegyék. Az NDK-ban sem a cukorbetegeknek, sem az autóveeztöknek nem kell nélkülözniük ezt a nélkülözhetetlen italt: évek óta kapható diabetikus és „Alibi" néven alkoholmentes sör. Az NDK-ban büszkén említik azt a számunkra különlegesen döbbenetesen hangzó körülményt, hogy a sörárak három évtizede nem változtak: a kommerszebb fajta 0,33 litert tartalmazó palackja mindössze 48 pfeningbe kerül, nem sokkal drágább a pilseni sem. Az NDK-ban arra számítanak, hogy a sör még hosszú ideig az alkoholos italok koronázatlan királya marad, ám egy ve- télytárs hosszú ideje aknamunkát fejt ki pozíciója ellen: bár három évtized alatt a sörfogyasztás kétszeresére nőtt, ugyanezen idő alatt a bor iránti kereslet a hétszeresére emelkedett. Cirkuszcsillagok Phenjanból ízelítő a legutóbbi időszak trófeáiból „Minél tovább nézi az ember, annál inkább elámul, hiszen a produkció tartalma és megjelenítése figyelemre- méltóan eredeti. A művészek hivatásuk igazi mesterei. Amíg nem láttam őket, meg sem fordult a fejemben, hogy iily magas 'fokon is lehet művelni a cirkuszt” — dicsérte az észak-koreai cirkusz artistáinak attrakcióját a 10. monacói nemzetközi cirkuszfesztivál egyik szervezője. A szavaikban'kifejezett elragadtatást követték azok az értékes díjak, amelyeket a phenjani cirkusz trapézművészei vehettek át a rangos seregszemlén. Nem ez volt az első kitüntetésük, hiszen csak a közelmúltban a Londonban megrendezett 9. cirkuszművészeti világbajnokságon is elbűvölték a nézőket és a zsűrit Csve Bök Nam és társai. Teljesítményüket a világelsőnek kijáró ékes serleggel, és hat aranyéremmel honorálták. Valóban, az utóbbi időben gyakran találkozhatunk a televízió képernyőjén is az ázsiai ország általunk eddig kevésbé ismert művészeivel, akik a cirkuszi műfaj csaknem minden ágában a megszokottól valami eltérőt mutatnak be. Ismerkedjünk meg most legalább a sok díjat begyűjtött világszámmal, amelyet estéről estére „A trapéz akrobatái” címmel konferálnak be a porondokon. Már az is feltűnő, hogy az artisták a korábbi kettő helyett három lengő trapéz segítségével végzik lenyűgöző mutatványaikat. Nyolcméteres távolságban 12 féle feladatot hajtanak végre. A bemutató csúcspontja Csve Bök Nam teljesítménye. (dl) A győzelmi dobogó csúcsán Londonban a phenjani robaták akHarcban a decibelekkel A zajártalom jellegzetese^ urbanizációs probléma. Ellene a városlakó tulajdonképpen alig tud védekezni. Még ha szorosra zárja is lakása ajtaját, ablakait, s megpróbálkozik a meglehetősen költséges hangszigeteléssel, az utcára kilépve már semmiképp sem tud megmenekülni tőle. Az orvosok a zajt már régóta az ingergazdag városi környezet legártóbb elemei között tartják számon. Az erős zajhatásoknak kitett ember nemcsak pszichésen, hanem szervezetében is maradandóan sérültté válik. A zaj a hallászavaron, majd hallásromláson túl a szervezeti struktúrában, például a sejtrendszerben is maradandó elváltozásokat hoz létre. Nem véletlen, hogy az ENSZ 1979-ben a környezet olyan negatív tényezői közé sorolta a zajt, amely ellen feltétlenül harcolni kell. Az iparilag fejlett Csehszlovákiában is természetesen jelentős gond a zajártalom. Az ellene való védekezés, amellett, hogy nagy összegeket emészt fel, a kutatókat is naponta állítja új feladatok elé. A ma már több mint 400 000 lakosú Pozsonyban például rendszeresen -mérik a zaj- szintet. Az utóbbi -időben még egyetlen mérés sem mutatott 50 decibelnél kevesebbet, ám ezt még lakott területen elviselhető zajszintnek tartják a szakemberek. A város útvonalainak a hossza 800 'kilométer, s ebből 180 kilométernyi szakaszon rendkívül sűrű a forgalom. A városközpontban a zaj a közlekedés miatt több mint 80 decibelnyi. A számítások szerint jelenleg a város 80 000 lakosa szenved a motorizációs zajoktól. A vasúti forgalom zaja mintegy 2000, a légiforgalomé pedig körülbelül 24 000 emberre hat károsan. Végeredményben a szlovák főváros lakosságának valamivel több mint az egynegyede van kitéve a zajártalmaknak. Mivel a zaj egyik legfőbb forrása a közlekedés, a pozsonyi környezetvédelmi szakemberek erre fordítják a legnagyobb figyelmet. A forgalom átszervezésével létrejött változások következtében az utóbbi időben némiképp javult a helyzet. Sok belvárosi utcát egyiráiny-úsí- tottak, másokból kitiltották a tehergépkocsi--közlekedést, megint másokból sétálóutcákat csináltak. WNtmwisMtfít/m
