Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-17 / 166. szám
*CS)éPÜJSÁG 1985. július 11. Zsolnay-porcelán új technikával Harmincmilliói beruházás segítségével termékszerkezet-váltás történt a pécsi Zsolnay Porcelángyárban, s két és félszeresére nő a termelés. Az új, modern nyugatnémet égetőkemencékkel, a jobb masszakészítővel, valamint a dolgozók szakmai átképzésével 1986-ra 60 milliós termelést terveznek. Képünk: az új NSZK gyártmányú kemencékben 1250 Celsius-fokon égetik a mázzal díszített porcelántárgyakat. • • Ünnepi könyvheti tapasztalatok, tervek Az Állami Könyvterjesztő Vállalatnál már megkezdték a felkészülést a jövő évi ünnepi könyvhétre. A napokban készült el az ÁKV részletes élemzóse az idei könyvhét tapasztalatairól. amelynek nyomán már az 1986-os könyvünnep feladatait fogalmazták meg. Mint ismeretes, a könyvszakma kívánságának megfelelően az ez évi ünnepi könyvhét a korábbi nyolc helyett hat napra rövidült, jelentősen csökkent az ünnepi kiadványok száma, s az idei akció — az 58 éve megfogalmazott eredeti gondolatnak megfelelően — Valóban a kortárs magyar irodalom seregszemléje volt. A tapasztalatok szerint az idén is gondot okozott a reális példányszámok kialakításánál a könyvheti jegyzék késői kézhezvétele. A példányszámok módosítására a terjesztőknek az idén sem volt lehetőségük. A könyvheti kiadványok tematikai összetétele viszont ez évben jobban találkozott a vásárlók egyre differenciáltabb érdeklődésével. A végső értékelés szerint az idei könyvünnep — az előző évi hullámvölgy után — ismét sikeresnek mondható. Az élénk érdeklődést jellemzi, hogy a vásárlók száma — a napi átlagban 46 ezerrel szemben — az ünnepi könyvhét idején elérte a százezret. Budapesten 2,6 millió forinttal — 4,1 százalékkal — volt magasabb a forgalom, mint tavaly, s az eladott példányszám is 20 ezerrel nőtt. összesen 67,9 millió forint értékű könyvet, 1 millió 360 ezer példányban vásároltak az ÁKV 135 könyvesboltjában, 50 ideiglenes könyvsátrában, és mintegy 2000 munkahelyi könyvterjesztőnél. A könyvhét ideje alatt teljesen elfogyott hat könyv, amelyek közül négy Magvető-, egy Móra-, egy pedig Helikon-kiadvány volt. Nagyon kelendőek voltak a kontárs magyar szépirodalmi alkotások. A megjelent újdonságok ára 15—200 forint között volt; az átlagár 8 százalékkal volt miabasabb, mint tavaly. A vásárlók ezt általában elfogadhatónak találták, döntéseikben az áraknak nem volt meghatározó szerepük. Kivétel ez alól Lammel Annamária—Nagy Ilona Parasztbiblia című könyve, amely a kissé borsos — 140 forintos — ára miatt a vártnál gyengébben fogyott. Az idén az ÁKV vezetői közvéleménykutató íveken is választ kértek a boltvezetőktől a könyvhéttel kapcsolatos tapasztalatokról. Hatvanhét üzletben végeztek felmérést. A válaszadók nagy többsége — 88 százaléka — helyeselte a könyvheti újdonságok számának csökkentését, ugyanakkor a megkérdezettek kétharmada kevésnek érezte a könyvheti művek példányszámát. A boltvezetők 51 százaléka jónak tartotta a könyvheti újdonságok összetételét, és kedvezően ítélték meg a mai magyar irodalom hangsúlyozott szerepeltetését. A válaszadók egynegyede viszont hiányosnak minősítette az összetételt, főként a világirodalmat és az ifjúsági irodalmat képviselő kötetéket érezték kevésnek. Az időtartam rövidítését szinte valamennyi boltvezető helyesnek tartotta. A tapasztalatok alapján az AKV vezetői ajánlásokat készítettek a következő könyvhetek szervezésére. Megfogalmazták, hogy a könyv ünnepe megrendezésének optimális időtartama 5—6k nap. Javasolták, hogy az Ünnepi Könyvhét helyett — miután már nem hét — használják a jövőben az Ünnepi Könyvnapak, vagy a Könyv Ünnepe elnevezést. A könyvterjesztők véleménye szerint az erre az alkalomra kijelölt kiadványok reális száma 60—80 mű. Az újdonságok összetételénél változatlanul alapvető igény, hogy zömében közepes árú, mai magyar, első kiadású szépirodalmi és ismeretterjesztő művök adják a választék gerincét. Kérik a kiadókat: már az éves tematikai tervükben közöljék, hogy mely műveket javasolják akciós kiadványnak. Segítséget jelentene a terjesztőknek az is, hogy már az előző év novemberében ismerjék meg a kijelölt könyvök jegyzékét, mert így a példány- szám-igónyeket alaposabban felmérhetnék. Indokolt a javaslat, hogy a jegyzékre csak olyan művek kerüljenek, amelyek, bői megfelölő példányszám rendelhető. Nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy az újdonságok időben az üzletekbe kerüljenek, s a könyvhét során csak az utánrendelóseket szállítsák a boltokba. Figyelemmel kísérik a jövőben azt is, hogy a keresett, s alacsonyabb példányszámban megjelenő kiadványokat, ha már elfogytak, ne reklámozzák. Foglalkoznak azzal a gondolattal is, hogy az esetleg visszamaradt félárú kiadványokat az akció után — meghatározott ideig, esetleg néhány kijelölt árusítóhelyre összpontosítva — továbbra is csökkent áron hozzák forgalomba. (MTI) Tíz ország néptáncosai Szegeden A görögök Tolnába látogatnak Sokszínű, vidám forgatagban, több száz láb dübörög, ropja majd július 19—28-ig Szegeden a táncot — a magyar csárdást, a lengyel ma- zurkát, a bolgár, a szerb kólót, a román hórát, az orosz gopakot, a német, a görög, a spanyol néptáncot. Több hazai és külföldi népi zenekar húzza a talpalávalót a X. nemzetközi szákszervezeti .néptáncfesztivál rendezvényein, a folklóresteken az újszegedi szabadtéri színpadon, a Vigadó-beli táncházban, a nemzeti napökon délutánonként a város terein fölállított dobogókon, s a nemzetközi találkozó fénypontjának ígérkező három, Dóm téri gálaest a Tavaszköszöntő című, egész estét betöltő táncjáték bemutatása alkalmával. A X. nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztivált, amelyet a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Szak- szervezetek Csongrád Megyei Tanácsa, a Csongrád Megyei és a Szegedi Városi Tanács rendez, három szám, 40—20—>10 jelzi. A 40-es Magyarország fel- szabadulásának évfordulójára emlékeztet, arra, hogy a négy évtizedes jubileumot az idén ünnepeljük. A történelmi eseményre utal a gálaműsor címe, a Tavaszköszöntő is. A 20-as szám magyarázata: az idén 20. alkalommal ad otthont Szeged a néptánc, a folklór kedvelőinek, amatőr együtteseinek, táncosainak, zenészeknek, énekeseknek találkozásához. A 10-es számról annyit, hogy ebben az esztendőben éppen 10. alkalommal külföldi együttesek táncaiban is gyönyörködhet a közönség. A SZOT felkérésére tíz ország néptáncosai adnak randevút egymásnak a Ti- sza-parti városban. Minden alkalommal nagy tömeget vonzanak az újszegedi szabadtéri színpadra a hazai és külföldi együttesek bemutatói, amelyek egyre rangosabb rendezvényeivé válnak a szegedi ünnepi hetek programjának. Számadás is ez a találkozó: >a szakszervezeti táncegyüttesek legjobbjai mutatják be a nagyközönség előtt egész évi szorgos munkájuk eredményét. Bár a fesztivál nem verseny jellegű, az együttesek felkészülését mindig valami nagyon egészséges, mértéktartó versengés hatja át, hiszen minden folklóresten a legnagyobb sikert arató együttes kapja a közönségdíjat. Szeged büszkén sorölja nyári ünnepnapjai közé a szakszervezeti néptáncegyüttesek ma már Európa-hírű seregszemléjét, amely ebben az esztendőben a 'Néptánc Fesztiváloik és Folklór Szervezetek Nemzetközi Tanácsa rendezvényeként is szerepel. Tíz napon át tíz ország fiataljai >a tánc nemzetközi (nyelvén, minden szónál ékesebben erősítik a barátság és ia testvériség eszméit. Érkeznek külföldi együttesek Jugoszláviából, Bulgáriából, Csehszlovákiából, Görögországból, Lengyelországból, a Német Demokratikus Köztársaságból, Romániából, Spanyolországból és a Szovjetunióból. A hazai szakszervezeti néptáncosokat a Csepel, az Építők Vadrózsák, a MEDÖSZ Kertészeti Egyetem, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete Bartók és a Szeged Táncegyüttes képviseli. A fesztivál szegedi eseményei mellett a külföldi együttesek ismét arra is szakítanak időt, hogy más megyékbe, városokba, községekbe is ellátogassanak, bemutassák egész estét betöltő műsorukat. Békés megyébe látogat a llengyel együttes, és Mezőhegyesen vendégszerepel. Baranyában, Komlón pedig a .roman együttes lép fel. A görögök Tolnába látogatnak, s Bonyhádon mutatják be műsorukat. . Dunántúlt napló Alig két éve még csak körvonalazott elképzelés volt, ma már valóságnak tekinthető, hogy Baranya megye új, festői környezetű üdülőhellyel gazdagodik a közeljövőben. A Baranya Megyei Tanács Településrendezési és Építészeti Bizottsága megtárgyalta és kisebb módosításokkal elfogadta a Bük- kösdi-tó részletes rendezési tervjavaslatát. Bükkösd község közelében — délkeleti határában — az orfűihez hasonlóan mély fekvésű völgyben futó patak felduzzasztásával lehetőség nyílik üdülési, horgászási célokat szolgáló tó kialakítására, a környező területen pedig hétvégi házak építésére alkalmas telkek létesítésére. Az ülésen elfogadott terv szerint a 7,2 hektár nagyságú tó egyelőre horgászó- és csónakázótó lehet. Későbbiekben a vízminőség vizsgálatának eredménye dönti el, hogy esetleg fürdésre alkalmas lesz-e vagy sem. Üdülőtelkek parcellázására csak a tó keleti, lankásabb oldalán kerülhet sor. A jelenlegi tervek szerint 415 kistelket, és 45 egyéb célú (vállalati üdülők, üzletek) telket alakítanak ki. Okulva a Dombay-tónál és az orfűi üdülőterületeken elkövetett hibákból (kicsi, kertészkedésre nem alkalmas telkek, sűrűn beépített részek), itt a kistelkek alsó határa 500 négyzetméter, a vállalati üdülőtelkek nagysága minimum 1400 négyzetméter lesz. A telektulajdonosok felé követelmény lesz — már a vásárlási szerződést úgy kötik meg —, hogy a telek 50 százalékát fásítani kell, ezzel akadályozzák meg a talajeróziót. Minden eddigi üdülőterületnél lazábban elhelyezett, több zölddel körülvett építési telkeket alakítanak ki. A tóparti sávot meghagyják közterületnek, itt tusolóval ellátott pihenő-, napozóhelyeket, különböző sportpályákat létesítenek. A tó északi partjától nem messze az egykori Jeszencz- ky-kastélyban motelt, a körülötte lévő parkban pedig kempinget lehet majd kialakítani. Az új üdülőterület építése három ütemben történik majd és ha az előterjesztett tervet sikerül maradéktalanul megvalósítani, Baranya megye legszebb üdülőhelyévé válik Bükkösd és környéke Somogyi Néplap A Zöldért megyei vállalata és a batéi November 7. Termelőszövetkezet a napokban új gazdasági társulás megalakításáról döntött. A szövetkezt egyik taszári, eddig kihasználatlanul álló ál- latenyésztési épületében zöldség-gyümölcsszárító s aszalóüzemet hoznak létre. A kaporlevéltől a legkülönbözőbb gyümölcs-szárít- mányokig évente mintegy huszonöt—harmincmillió forint termelési értéket állítanak elő. A Mikercoop (mezőgazdasági, ipari kereskedelmi együttműködés) nevet viselő társulás gesztora a Zöldért. Az alapanyag-ellátásban a környék gazdaságain kívül a fő partner a batéi szövetkezet. A napokban aláírt szerződést követően a mintegy húszmillió forint beruházást igénylő üzem tervezése, létrehozása megkezdődött. Ügy tervezik, hogy jövő év májusától megkezdik itt a termelést. Három műszakban, egész éven át harminc embernek teremt állandó munkalehetőséget ez az üzem. A Zöldért megyei vállalata új termékekkel járul hozzá a lakosság ellátásához. Egy kihasználatlanul álló szövetkezeti épület ismét értéket teremtő létesítménnyé válik, magasabb feldolgozottsági fokon kerül a vásárlókhoz a mindennapi ellátáshoz szükséges gyümölcs- és zöldségféle. Hasznos cél érdekében alakult meg a társulás, rajtuk múlik, hogy egy év múlva a jó kezdeményezés megvalósulásáról adhassunk számot. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A Vörös Október Férfiruhagyár székesfehérvári gyára ez évtől nagyobb önállósággal gazdálkodhat. Korábban csak megkapták a feladatokat, megrendeléseket; s azok elvégzése után jószerivel még azt sem tudták, milyen eredménnyel végezték munkájukat, milyen jövedelmező tevékenységük. A nyereség — az egyes gyáregységek termelésének egybevetése után — ugyanis csak „vállalati szinten” képződött. A gyárak önállóbbá válásának első lépéseként az idén több fontos kérdésben már maguk dönthetnek. Teljes önállóságot kapott a fehérvári ruhagyár a bérgazdálkodásban. Ezzel párhuzamosan a nyereségtervet is önállóan kell (kellett) elkészíteniük. Ez utóbbihoz kapcsolódik szervesen a költséggazdálkodás, amelyben ezután szintén önállóbb a kollektíva. Milyen hatása lehet mindennek? Elsősorban biztonságosabb és tisztább önvizsgálatot tesz lehetővé, amely fontos záloga a jövedelmezőség és hatékonyság növelésének. A dolgozók bére, jövedelme is jobban alkalmazkodhat ezután végzett munkájukhoz, hiszen csak a saját maguk „kitermelte” forintokból kaphatnak béremelést. Mindezek után egy biztos! Feltétlenül érzékenyebbé válik a gyár a gazdálkodást befolyásoló külső és belső hatásokra. A gyár profilja az idén is változatlan: zakókat készítenek, főleg tőkés kivitelre, de kerül termékeikből belföldre és szocialista exportra is. Üj- donság: USA-ból származó megrendelésre több ezer gyapjúzakó készül ez évben, amelyből már az első negyedévben is gyártottak. Az éves terv 200 ezer zakó elkészítését irányozza elő, 7 milliós nyereség elérése mellett. A dolgozók bére várhatóan összesen 6,6 százalékkal nő az idén. Ebben benne foglaltatik a 4 százalékos alapbéremelés, az 1 százalékos mozgóbérkeret- növelés és a múlt évi bérpreferencia áthúzódásának hatása. A korábban különösen égető létszámgondokon valamelyest sikerült enyhíteni: egy- műszakos munkarendben dolgozó üzemet hoztak létre. Így, az alapjában véve kétműszakos ruhagyárban, ma már van választási lehetőség: a két műszak mellett választható hatórás és nyolcórás egyműszakos munkaidő is. Ezt a „választékbővítést” a dolgozók kérésére vezették be. A tapasztalatok alapján főleg a gyesről visszatérő fiatal anyukák körében kedvelt az egy műszak. PETŐFI NÉPE Köztudomású, hogy egészségünk megőrzésében milyen nagy szerepe van a testedzésnek. Kevésbé ismert, hogy a mozgás egyben az egyik legősibb gyógymód is. Lét- jogosultságát a mai orvosi gyakorlatban a közelmúlt tudományos eredményei csak megerősítették. A legújabb kutatások szerint a gyógytorna eredményesen alkalmazható szinte minden szakorvosi ágban. A belgyógyászati kezelés, műtéti beavatkozás utáni felépülésben, az idős, hosszú ideje fekvőbeteg emberek kondícióban tartásában döntő szerepe lehet a jó gyógytornásznak. Nem beszélve arról, hogy vannak olyan mozgásszervi betegségek, amelyeket operáció nélkül, speciális mozgásformák gyakorlásával is meg lehet gyógyítani. Kecskeméten a régi megyei kórház felújításával nyolcvanágyas rehabilitációs részleg is nyílik, ahová minden osztályról vesznek majd fel betegeket. Az itt folyó munka legfőbb célja az lesz, hogy a kórházi kezelés után olyan utógondozásban részesítsék a pácienseket, amelynek egyik legfőbb eleme éppen a teljes felépülést segítő gyógytorna. A tervek szerint hat szakembert alkalmaznak erre a feladatra. Hozzáértő orvosok már ma azt mondják: kevés. Ahogy nem elegendő a százezres városnak az a tizenegy gyógytornász sem, akik jelenleg a megyeszékhely három nagy egészségügyi intézményében dolgoznak. Pontosabban^ itt állnak alkalmazásban. Tevékenységi körük ugyanis túlterjed a rendelők falain. A tavalyi év végére elvégezték — az országban egyenlőre csak Bács-Kiskun- ban működő okos szerkezet segítségével — Kecskemét valamennyi iskolásának gerincszűrését. (A sok ezer fény-átvilágítás — a nyugati berendezés árával. együtt — nem kerül annyiba, mint egyetlen műtét). Az a több mint félszáz kisgyerek, akinél súlyosabb elváltozást észleltek, hetente háromszor csoportos foglalkozáson vesz részt, amelyet gyógytornász tart a Lánchíd utcai általános iskolában. Most Kiskunfélegyházán van a készülék, ezt követően a bajai gyerekek vesznek részt a vizsgálaton, amely legkorábbi szakaszában is képes kimutatni a gerincferdülést. Ezeken a helyeken már nehezebben tudják majd megoldani a mozgásjavító órák tartását —, mert sajnos feltételezhető, hogy itt is szükség lesz ilyenekre —, hiszen városainkban mindössze egy-egy, legfeljebb két gyógytornász működik. Nem egészségügyi szakember, de tulajdonképpen ilyen jellegű munkát végez a gyógytestnevelő tanár. Elmaradottságunkat türközi e tekintetben az a tény, hogy ilyen szak nincs is, a Test- nevelési Főiskolán fakultációs tárgyként lehet csak tanulni. Mégis van megoldás, egyenlőre még csak kísérleti szakaszában. Orvosaink felülvizsgálták az óvodai és iskolai testnevelést, s azt tapasztalták, hogy az ered- ménycentrikusság miatt szinte teljesen elsikkad a testi nevelés. Hiányoznak azok a feladatok, amelyek a mozgásszegény életmód, a civilizációs ártalmak következtében passzivitásra kényszerülő izomcsoportokat karbantartanák. Az új megyei kórház ortopédusai olyan gyakorlatsorokat dolgoztak ki, amelyeknek alkalmazása előnyösen befolyásolja a két leggyakoribb és legkorábban kifejlődő betegség, a gerincferdülés és a lúdtalp kialakulását, gyógyulását.
